Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
1959. június 2^ kedd KÉPÚJSÁG fl béke és barátság ünnepe Mátraderecskén AZ AUTÓK alig 20 kilométeres sebességgel döcögnek az esőmarta úton. Ahogy közelednek a Mátra felé, úgy foszlik szerte az utasokban a rádió biztatása: délutánra kiderül, nem, nem! A Mátra nem engedi el a felhőt, s a vasárnapi béke és barátság napra bizony komoly esőben érkezik meg a várva várt kedves vendég, B. V. Gorbacsov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének titkára. A fogadáson nemcsak a község vezetői vannak jelen, hanem a falu apraja-nagyja ott tolong a szövetkezet udvarán. Néhány meleg szó, rengeteg virág, majd a vendégeket áttessékelik a párthelyiségbe, ahol terített asztal mellett, nagyon sok mindent megbeszélnek az elvtársak. Gorbacsov elvtársat minden érdekli. Kikérdezi Rátkai elvtársat, a tanács elnökét: milyen a dolgozó parasztok élete, hogyan vélekednek az őket érintő problémákról, s mikor arra terelődik a szó, hogy milyen volt itt az emberek helyzete régen, Maruzs elvtárs, a pétervásári járás népfronttitkára röviden így tájékoztatja a vendégeket: — Bizony, a múltban községünk népe a legelnyomottabb emberek közé tartozott. Hónapokig summáskodtunk az évi szűkös kenyérért. Az se járt jobban, akinek az útépítés, vagy Bell Miklós úr téglagyára adott munkát. Hisz ez csak inségmunka volt. Panaszkodni? Kérni? Követelni? — nem is mertünk. Nagyságos Bell képviselőnk arról volt híres, hogy egyetlen egyszer szólalt fel a parlamentben, mondván: „csukják be az ajtót, mert huzat van.. ETTŐL KEZDVE így suttogtak egymás között az urak: „egyszer szólt csak a mátrai kakukk.” Hát, kedves Gorbacsov elvtárs, ez volt a mi életünk régen. — Ma? Nézzenek körül az elvtársak — veszi át a szót László elvtárs. Nem is házak, hanem villák épülnek. Szorgalmas, dolgos nép a mienk. — A téglagyár is a miénk. De még mennyire az. Közel 40 millió forintot kaptunk most a bővítésére, építésére, korszerűsítésére. Gorbacsov elvtárs elgondolkodva figyel. Közben a mosolygós derecskéi menyecskék kitálalják a pompás ebédet. Pohárköszöntök hangzanak el, majd Orosz elvtárs, a sztahanovista vájár szól: I. — Mondja meg azt is Hargitai elvtárs, a kedves szovjet vendégünknek — fordul a tolmácshoz —, hogy a múltban mindössze három bányász élt a faluban, ma 200 vájár van, sőt egy közülünk bányaigazgató. Mikor aztán a kölcsönös érdeklődés közelebb hozta az embereket egymáshoz, kérdésekkel árasztották el Gorbacsov elvtársat. Ezek a kérdések általában külpolitikával foglalkozó dolgok voltak, s mindenre kielégítő, kimerítő választ kaptak. Délután 3 órakor, annak ellenére, hogy az eső vigasztalanul esett, tömve volt a szövetkezeti kultúrterem. Orcskai elvtárs előadása után a háziipari szövetkezet, a KISZ és a nőtanács készítményeikkel ajándékozták meg Gorbacsov elvtársat és a tolmácsot. Feszült csend ült a teremben, mikor Gorbacsov elvtárs felszólalt. Beszélt az ezeréves elnyomottság közös küzdelmeiről, a két nép testvéri közösségéről, szeretetéről. S mivel sok kérdést hallott a nap folyamán, a hétéves tervvel kapcsolatban, a többi között így szólt: — Nagy dolgok születnek nálunk. Ez igaz. Nagy dolog az is, hogy a Szovjetunióban meg fog rövidülni a munkanap. De még nagyobb, hogy a munkák mindennapos boldog érzését, kedvteléssé változtatják. Mint ahogy Lenin mondotta: „A kommunizmus nem más, mint a szabaddá tett munka”. S a kommunista emberek azok, akik mindenek felett tisztelik a munkát. PEREGTEK A SZAVAK. A mondanivaló súlyát érezték a kis község ünneplői, mert mikor kifelé jövet körülvették Gorbacsov elvtársat, egy öreg néni megragadta a karját, s őszinte szeretettel mondta: Jöjjön el máskor is, és beszéljen sokat arról, amit mi még nem tudunk. Gorbacsov elvtárs nem értette a szavakat, nem volt mellette a tolmács, de a néni kérő hangjából megértette mit akar, s mosolyogva ígérte: „majd jövök”. A kellemes baráti beszélgetést nem zavarta az eső. A felszabadult jókedvet nem a bor fűtötte, hanem az a szándék, hogy a vendégek jól érezzék magukat. Felcsendültek a szebbnél szebb népdalok, de eljött a búcsú órája is. Nagy tömeg kísérte autójához a kedves vendégeket, elküldték vele üzenetüket a szovjet népnek, s mikor a kis utca kanyarulatában eltűnt a fekete Mercedes, olyan érzéssel oszlottak szét az emberek, mint akik érzik, hogy új barátot leltek. Mindenki őszintén meghatódott. Hiszen a vak is láthatta, hogy a mátraderecskeiek szeretete, kedves fogadása, nem kirakatszeretet volt, nem is a követségi titkárnak szólt, hanem Gorbacsov elvtársnak, személy szerint neki, aki azt a népet képviselte ezen az ünnepségen, amely megszabadította az apró falvak népét a bányabárók, a gyártulajdonosok végtelen elnyomásától, és emberséget, öntudatot, szabadságot hoztak. S HA A NYUGATIAK néhány percre idedugták volna mindenre kíváncsi fülüket, azt a tapasztalatot szűrhették volna le maguknak: ha egy ilyen kicsi faluban is, ilyen mély szeretettel van a nép felszabadítója iránt, mégis csak igazság a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága és testvéri szeretete. CS. ÁDÁM ÉVA I. A pénteki lottó jutalomsorsolás főnyereményei: három öröklakás, családi ház és két személyautó A lottó pénteki jutalomsorsolásán a 19. hét szelvényeire, a visszamaradt nyereményekkel együtt, összesen 516 jutalomtárgyat sorsolnak ki. A főnyeremények száma — egy át nem vett személygépkocsival és egy garzon öröklakással — hatra emelkedett. A legértékesebb nyereményen, a kétszoba-hailos, garderobos öröklakáson kívül bárhol felépíthető családi ház, két garzon öröklakás és két Skoda-Spartak személygépkocsi jut a legszerencsésebb lottózóknak. Új nyeremény lesz a teljes lakásberendezés, amely szoba-, konyha- és előszobabútorból és háztartási felszerelésből, gépekből áll. Kisorsolnak egy teljes szoba- és egy teljes konyhaberendezést, 15 külföldi társasutazást, stb. (MTI) Köszönet érte Május 26-án délután 4 óra 10 perckor Egerből a Verpelét —Parádsasvár felé közlekedő autóbusszal utaztam. Verpeléten leszálltam, a csomagot — melyben értékes dolgok voltak — a kocsiban felejtettem. Telefonálni nem tudtam, meg kellett a másnap reggel 7.40 órakor Verpelétre visszaérkező buszt várni. Sietve kérdeztem a kalauzt, nem találta-e meg tegnap a csomagjaimat a buszban? Miután elmondtam neki, mi volt benne, hogyan nézett ki, mosolyogva adta le a csomagokat. Csak hálával tudok visszagondolni az ilyen emberekre, dicséret és köszönet illeti érte. Rózsavölgyi István Verpelét. Ünnepi könyvnapok a Megyei Kórhánál Eddig sokan keresték fel a Megyei Kórház könyvnapi kiállítását. A könyvtárosuk, Reiner Ferencné, fáradhatatlanul végzi munkáját, szereti a könyveket, szinte csalogatja a vásárlókat, s szebbnél-szebb könyveket ajánl nekik. Jelenleg az eladott könyvek értéke 4200 forintot tesz ki. Olcsóbb, de rosszabb Frissen festett felirat hirdeti a Széchenyi utcai új Tejivóban, hogy olcsóbb lett a kakaó. Hét 50-ért kapható litere az eddigi kilenc és fél forint helyett. Mindig örül az ember, ha valamihez kevesebb pénzért juthat hozzá. Így lenne ez most is. No, de álljunk csak meg egy szóra és kóstoljuk meg ezt az olcsó kakaót. Nos, ugye, oda az öröm, mert nemcsak az ár új, hanem új a kakaó minősége is. Nem jobb, hanem sokkal, de sokkal rosszabb. Hogyan? Eddig a tejüzletben készítették a kakaót. Kilenc liter jó minőségű zsíros tejhez 25 dekagramm elsőosztályú kakaóport és hetvenöt dekagramm cukrot adagoltak. S ha elfogyott, frissen készítettek még egy kannával. A vendégek így állandóan friss kakaót kaptak, literenként kilenc ötvenért. Valakinek azonban eszébe jutott, hogy lehet olcsóbb és rosszabb kakaót is mérni... A Tejipari Vállalathoz fordultak. Azóta jelent meg a kis tábla, amely közli az árcsökkenést és ugyanakkor nem közli a még nagyobb minőségi differenciát. A Tejipari Vállalat 100 literenként készíti a kakaót, ugyanolyan adagolással, mint a Tejbolt, csak éppen olcsóbb kakaóport, s lefölözött, sovány tejet használ erre a célra. így hat, kedves reggeliző vendég, ne lepődj meg, ha rossz minőségű kakaót tesznek eléd, mert látod, megvan annak az oka és vedd figyelembe azt is, hogy meleg van és nagyon gyorsan savanyodik a nagy mennyiségben előre elkészített reggeli. Félreértés ne essék, mi nem az árcsökkenés ellen beszélünk. Az nagyon jó dolog, csupán a rossz minőségű kakaó ellen vagyunk. A Vendéglátóipari Vállalat Dobó téri Tejpresszójában ugyanis hét és fél forintért jó minőségű, friss kakaót lehet kapni, amely zsíros tejből készül. A Kiskereskedelmi Vállalat intézkedjék ebben az ügyben. Követeljenek a Tejüzemtől jó minőségű, zsíros tejből készült kakaót, vagy pedig készítsék továbbra is a Tejivóban úgy, ahogyan eddig csinálták. Mert az nagyon jó volt. Ez meg most nagyon rossz. (márkusz) Hazánk egyik legkorszerűbb üzeme lesz a gyöngyösi XII-es akna (Tudósítónktól.) Jelentős fejlődésen ment keresztül ebben az esztendőben is megyénk egyik legjobb üzeme, a gyöngyösi XII-es akna. A már eddig is jelentősen gépesített korszerű üzem a műszaki fejlesztési tervek végrehajtása során hazánk egyik, legmodernebb üzeme lesz, ahol a bányaművelés új módszereivel, az emberi munka lehető legnagyobb megkönnyítésével folyik majd a munka. Mit jelent a műszaki fejlesztés, s egyáltalában mit hoz e tervek végrehajtása? — erről beszélgettünk a minap Bernát Viktorral, az aknaüzem főmérnökével. Tájékoztatás alapján megtudtuk, hogy a drága fabiztosítás teljesen kiszorul a frontfejtésekről, s mint most már a 39-es fronton, a későbbiekben az egész bányában áttérnek az acéltámos és az acélgerendás biztosításra. Az új biztosítási eljárás nemcsak felbecsülhetetlen értékű faanyag megtakarítását jelenti, hanem lényegesen jobb munkafeltételeket biztosít a munkások számára, ugyanakkor lehetővé teszi a sikeres kísérleteket a gépjövesztés alkalmazásáról. Egyébként a bányában már jó ideje Dombasz-kombájnnal folynak eredményes kísérletek, amelyek olyan előrehaladott stádiumban vannak már, hogy előreláthatólag mintegy , két hónap múlva üzemszerűen is alkalmazzik ezt a nagyteljesítményű gépet, amely kiküszöböli a robbantást, fúrást, csákányozást és magát a rakodást is. Érdekes kísérletet folytat a bánya az F—4-es géppel is, amellyel a KISZ-brigád dolgozik. Az eddigi gumiszalagra való rakodás helyett végtelen kötélpályát szerelnek fel, és így az F—4-es közvetlenül a csillének juttatja a kitermelt szenet. A gumiszalag használatának megkerülésével egyetlen vágatkihajtásnál egymillió forintot takarítottak meg. Érdekes kísérletek folynak a Hidasy-féle rakodógéppel is. A kísérletek — mint a 48-as szállítóvágat csapatának munkája is igazolja — igen biztatóak. A közelmúltban szovjet, lengyel, német, jugoszláv szakemberek fordultak meg a XII-es aknában, s elismerőleg nyilatkoztak az itt folyó munkáról. Ha a műszaki fejlesztési program tervfeladatait megoldja a bányaüzem — s erre minden lehetőség megvan —, akkor az akna széntermelése nemcsak könnyebbé és gyorsabbá, de lényegesen olcsóbbá is válik. A Magyar Tanácsköztársaság sok évszázados elnyomás után felszabadította — ha csak rövid néhány hónapra is — a dolgozó magyar nép tetterejét, hatalmas alkotókészségét. A munkásgyermekek, akik először játszhattak, üdülhettek és tanulhattak emberhez méltó körülmények között, a nők és fiatalok, akik először jutottak emberi jogokhoz, a munkások, akik birtokukba vették a termelőeszközöket, a parasztok, akik megszabadultak a nagybirtok átkos uralmától, a tudósok és művészek, akik előtt megnyílt a szabad alkotás lehetősége, — soha többé nem felejtették el a proletárhatalom rövid négy és fél hónapját. Ahogy múlnak az évek és évtizedek, az első magyar proletárdiktatúra, nemzeti történelmünk eme kimagasló eseménye mind teljesebb fényben áll előttünk. Lelkesít jelenlegi harcainkban, segít és utat mutat a jövő építésében. A Tanácsköztársaság óriási munkát végzett ahhoz, hogy a magasabbrendű proletár-kultúrát megteremthesse. Az oktatás fejlesztésében 133 nap alatt nemcsak azokat a haladó célkitűzéseket váltotta valóra, amelyeket Kossuth Lajos és Eötvös József 1848-ban szükségesnek találták, hanem az ország félévszázados fejlődése során időszerűvé vált, sokkal messzebbmenő követelményeket is, amelyekért haladó és szocialista pedagógusaink évtizedek óta küzdöttek. Az uralkodó osztályok több évszázados bűnös mulasztását pótolni négy és fél hónap kevés volt, mégis a forradalom többet tett a demokratikus népkultúra, a haladó tudomány és művészet érdekében, mint bármely avas kormány Magyarországon. Elkészítette az új kulturális építőmunka terveit, s ennek egy részét meg is valósította. A Tanácsköztársaság rövid ideig állt fenn — ne csak azt nézzük tehát, amit ezalatt meg is valósított, hanem amit tervezett. Még az ellenforradalmi írások is kénytelenek voltak sok mindent elismerni e nagyszerű kultúrprogramból, tevékenységből. A Tanácsköztársaság biztosan vezette a dolgozókat egy fejlettebb kultúra magaslatai felé. A Magyar Tanácsköztársaság 40-ik évfordulója alkalmából előadásunkban azt a célt tűztük magunk elé, hogy Heves megye területén próbáljuk bemutatni a Tanácsköztársaság iskolapolitikai tevékenységét, hogy néhány adalékkal mi is hozzájáruljunk a proletárdiktatúra kultúrtevékenységének összefoglaló értékeléséhez. 1918. október 30—31-én megdőlt a földesúri tőkés osztály hatalma. A néptömegek elég erősek voltak ahhoz, hogy megdöntsék a régi rendet, de nem voltak elég tudatosak ahhoz, hogy a kezükben levő óriási túlerővel következetesen megformálják a munkás-paraszt hatalmat. A hatalom a liberális burzsoá-kispolgári csoportok kormányrajutása révén a Nemzeti Tanács kezébe került. A Károlyi-kormány polgári demokratikus kormány volt, ennek megfelelően igyekezett a forradalmi fejlődést megállítani és visszaszorítani. A békét és függetlenséget hozó őszirózsás forradalomhoz lelkesen cannafeoaS magyar pedagógusoknak is keserű, kiábrándulással kellett tapasztalniok, hogy a közoktatás tényleges átszervezését a Károlyikormány nem hajtotta végre. A forradalom e megrekedéséből csak a szocialista forradalom irányába juthatott ki. Az 1918-as magyar polgári forradalom időszakában a következetes közművelődési politika csak 1918. november 20-tól, a Kommunista Párt megalakulásától kezdve érvényesülhetett, egyelőre csak a szakszervezeteken keresztül. Az ország pedagógus-társadalma 1918 előtt számtalan „egyesületbe’’ tömörült. Minden vármegyében volt általános megyei és egyházmegyék szerint még felekezetinként is külön tanító- és tanáregyesület. Mindezeknek volt országos egyesületük is. Az 1906-ban megalakult Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete (az MTSZE) lett volna hivatva arra, hogy összefogja a felekezeti, nemzetiségi és egyéb szempontok szerint sokfelé tagolt s egymással szembeállított tanítóságot. Az MTSZE programjában először tükröződtek a haladó pedagógusok követelései: az iskolák államosítása, a hittantanítás kiküszölése, a nyolcosztályos egységes népiskola felállítása, a tankötelezettség következetes keresztülvitele, a munkásoktatás, a gyermekvédelmi intézkedések, a nappali tanoncoktatás, a pedagógusok anyagi és társadalmi helyzetének rendezése, s a munkaviszony szabályozása, • a tanítóképzés, a tanfelügyelet • regarája, stb. A programnak voltak helytelen pontjai (pl. hogy „politikamentes tudományról, kultúráról” beszél), de minden fogyatékossága ellenére egészében a tanítóság leghaladóbb álláspontját képviselte. Az őszirózsás forradalom nyomán szétzilálódtak a tanítóságot korábban összefogó egyesületek. A szociáldemokrata elveket valló, túlnyomóan fővárosi tanárok és tanítók azonban október után hamarosan közzétették programjukat. Az országos szakszervezet megalakítására felhívó jelszót a másféléves szervezeti múltra visszatekintő, gazdag harci tapasztalatokkal rendelkező Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége (a VAOSZ)tanítószakosztálya adta ki. Megindult a pedagógusok szakszervezeti alapon történő országos szervezkedése, megalakult a Magyarországi Tanítók Szakszervezete (a MTSZ), a magyar tanítóság osztályharcos szerve. A fővárosi pedagógusok kezdeményezése nyomán a miskolci pedagógusok 1918. november végén a „Nevelő Munkások Országos Szövetsége” megalakítása érdekében köriratot intéztek az összes tantestületekhez. A szervezők a köríratban kifejtették olyan irányú nézeteiket, hogy a magyar tanítóságnak a kamarai rendszer alapján — nem pedig szakszervezeti alapon — kell szervezkednie, hogy ilyen módon kizárólag gazdasági alapon találhassa meg a helyzetének javítását célzó módozatokat, s ne kelljen semmiféle politikai párthoz csatlakozni, ami — szerintük — egyenlő volna „a politikai és etikai szabadság kigúnyolásával”. A miskolci felhívás alapján alakult meg Gyöngyösön december 14-én a Nevelőmunkások Kamarája. Az egri pedagógusok (tanárok, tanítók, óvónők) — tekintet nélkül az iskola fokozatára — 1918. december 15- én a főreáliskolában gyűltek össze, hogy szervezkedésüket megbeszéljék. A gyűlést, amelyen megjelent Mádly László kormánybiztos főispán is, a szervezőbizottság nevében Alpáry Lajos tanfelügyelő nyitotta meg, majd indítványára Csutorás László jogakadémiai tanárt választották meg a gyűlés elnökévé. A „nevelőmunkások” soraiba tartozó, tanítással foglalkozó összes pedagógusok törekvéseit és szervezkedésének célját Miklóssy előadó ismertette. Ezt a célt az előadó abban jelölte meg, hogy „a politika kizárásával... az ország nevelőmunkásainak nagybecsű munkájának értékét teljes mértékben méltányolják és elismerjék”. Elvetette tehát a politikai harcot, s a szervezkedés lényegét elsősorban a pedagógusok anyagi helyzetének rendezésében jelölte meg. A gyűlésen részvevő egri pedagógusok kívánságai között szerepelt a szolgálati pragmatica, amely törvényesen előírná jogáikat és kötelességeiket, a tanítói és tanári kamarák felállítása, a kulturális intézményekben a vezető szerep biztosítása, és a pedagógus-gyerekek megfelelő támogatása. A bemutatott alapszabályokat a jelenlevők kisebb módosításokkal elfogadták, s végül kimondották a „Nevelőmunkások Országos Szövetsége Egri Csoportjának megalakulását. (Folytatjuk) SZÁNTÓ IMRE: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében — 1918—1919 KlSZ-helyiséget építenek Bekölcén Nagy fába vágták a fejszét a bekölcei fiatalok, amikor elhatározták, hogy KlSZ-helyiséget építenek. A helyiség építését a „20 órás mozgalom’’ keretében akarják megvalósítani. A költségek túlnyomó részét saját erőből fedezik, de a községi tanács is segítségükre van. Úgy tervezik, hogy a helyiség mellé öltözőt is építenek. A KISZ-szervezet ifjúsági segítőbrigádja már kitermelte a szükséges homokot és sódert, most már csupán a 3500 tégla vár elszállításra, amelyet a Borsodnádasdi Lemezgyár ajánlott fel. A szállítás befejezése után rövidesen megkezdik az építést, amelyből kiveszik részüket mind a KISZ-tagok, mind a KISZ-en kívüliek is. Készül az erdőrendezés tízéves terve A Heves megyei Erdőrendezőség tízéves rendezési ütemterveket készít. Térképeket rajzolnak, felmérik a jelenlegi faállományt, az erdők területét, s ezeknek az adatoknak az alapján készül el a tízéves terv. Mindemellett azonban az Erdőrendezőség feladata az is, hogy a fában szegény helységek környékén megerősítsék az erdőségeket, fasorokat, erdőfoltokat és erdőszegélyeket létesítsenek. A jövőben Hatvan, Vámosgyörk, Halmajugra, Újlőrincfalva, Visonta környékén létesítenek erdőfoltokat. Körülbelül három-négy, sőt ötszörösére emelik az eddigi fás területek nagyságát az említett községek környékén.v — NEGYVEN HOLDON termel takarmányrépa-magot a Poroszlói Állami Gazdaság. Jelentős növényápolási munkák folynak, és végzik a növény nikotinos $tennetezée*t