Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
2 N-EPCJSá G Ki volt Hitler? Gunter Stillmann és Lotti Ortner riportja a Woehenpostból 1. Bocsásson meg egy pillanatra, Berlinből jövünk, a Wochenposttól és azt szeretnénk, ha válaszolna kérdésünkre” —ezzel a megszólítással jártunk-keltünk Essenben és Halléban és az alábbi kérdést szegeztük a fiatalok mellének: 1. Ki volt Hitler? 2. Ki kezdte a háborút? (Miért?) 3. Mi a fasizmus? (Nemzetiszocializmus.) 4. Mi szeretne lenni? 5. Életideálja? (életcélja.) Essenben, a nyugatnémet iparvárosban néhány fiatal megtagadta kérdéseinkre a választ, részben aggodalomból, részben azért, hogy tájékozatlanságát ne kelljen szégyellnie. Úgy gondoltuk, hogy a körkérdések az NSZK-ban megszokottak, majd az NDK- ban tartózkodni fognak a válaszadástól. Az eredmény váratlan volt számunkra is. Mindenki, akit megkérdeztünk, válaszolt, sőt valósággal fékezni kellett a fiatalokat, mert az utcán folyó beszélgetésekben sokan részt akartak venni. Mindkét helyen tizenkét fiatalt kérdeztünk meg, lehetőleg úgy válogatva, hogy a fiatalság minden foglalkozási ága részt vegyen a válaszadásban, tehát megkérdeztük a diákokat, az egyetemi hallgatókat és az ipari tanulókat egyaránt. A két iparvárost nem véletlenül választottuk. Essen, a Ruhr-vidék metropolisza, amely egykor Németország fegyvergyára címet viselte, Halle pedig, a kémiai centrum, egykor a halálgyárosok székhelye volt, ma a békés szocialista építés egyik legjelentősebb központja. Körkérdésünk időpontja sem volt véletlen: mialatt a külügyminiszterek Genfben a német békeszerződésről tanácskoznak, azt akartuk megállapítani, hogy a két német állam ifjúsága milyen szellemben nevelkedik. A válaszok tájékoztatót adnak erre a kérdésre. Íme a szemelvények az esseni válaszokból, a feltett öt kérdésre. HILTRUD MEYER, 19 éves virágáruslány az esseni áruház virágárusító standján állt és rendezgette virágait. Szabódott: „Nem tudom, vajon mindent helyesen mondok-e”.Próbáljuk meg — volt a mi válaszunk. 1. Hitler államférfi volt. 2. A háborút Hitler indította el. 3. Nem tudom, a zsidókat üldözték valakik, vagy volt valami a szocialistákkal... ? 4. Virágkereskedésben szeretnék dolgozni, gyorsírni és gépírni tanulok, mert boldogulni akarok. 5. Férjhez menni és családban élni. KARL START tizenhét éves, kovácstanonc, kemény lépésekkel haladt a Viehhoferstrassén, amikor megkérdeztük. Vajon tisztában van-e ő azzal, amit tőle Bonn kíván. Apja fodrász, anyja háziasszony. Válaszai: 1. Hitler Németország első embere volt 1933-1944 között. 2. A háború hatalmi törekvésekből indult. 3. Sajnos nem tudom megválaszolni. 4. Kovács akar lenni. 5. Vízisport. HANS LINZE, 24 éves egyetemi hallgató, pap, édesanyjával sétált a Kettwiger utcán, amikor velük találkoztunk. Ő volt az első, aki pontosan megvizsgálta újságíró-útlevelünket. Hm. Wochenpost, Berlin volt a válasz. Az anya szabadkozott, a fiú is. Persze, egy ilyen komolytalan újság, obszcén képekkel — gondolták. Ez megszokott. Mindenesetre egy újság keletről. Válaszai: 1. Birodalmi kancellár. 2. A háborút a Hitler-diktatúra kezdte meg terjeszkedési vágyból. 3. A fasizmus immanens államszisztéma a néppárt leple alatt. 4. Katolikus pap. 5. Életideálja pályaválasztásával azonos. ROLAND VOLKMERT is, aki húszéves, egyetemi hallgató, a Kettwiger Strassen kérdeztük meg, amint fivérével igyekeztek céljuk felé. A két testvér fiatalságtól és vidámságtól csillogó szemekkel nézett ránk. Sokáig elbeszélgettünk velük, ők hasznosaknak tartják a körkérdéseket, mert a fiatalság egyre ostobább lesz. Válaszai: 1. Kancellár, majd elnök 1933-tól 1945-ig. 2. A háborút Lengyelország megtámadásával kezdte és a háborút elvesztette. 3. A következő párbeszéd zajlott le: Pontos meghatározást kíván tőlem? 1. Nem, semmi esetre sem, mi csak a maga véleményére vagyunk kíváncsiak. Mi nem vizsgáztatni jöttünk és maga éppen ezért nem is bukhat el. — a könyvekben mindent megtalálhatnak, a dicshimnuszoktól az elátkozásig. — És mi a maga személyes véleménye? — Véleményem: a nemzetiszocializmus jól elgondolt, de rosszul megvalósított valami volt. Kétségbe vonom, hogy az egyáltalán keresztülvihető. 4. A klasszikus filozófiát tanulmányozom és középiskolai tanár akarok lenni. 5. Életideálom a praktikus humanizmus és én ezt úgy tekintem, mint a nevelő egyik legfontosabb feladatát. Név nélkül a Bundeswehr egyik, húsz év körüli katonája is elénk került az esseni főpályaudvar előtti téren. Előtte már két Bundeswehr-katonát megkérdeztünk. Értelmetlenül néztek az öt kérdést tartalmazó cédulánkra és mi rosszindulat nélkül állíthatjuk, olyan volt az arckifejezésük, hogy a legtöbb kérdést nem tudják megválaszolni. A harmadikról fényképet csináltunk (benn van a lapban — a szerk.) papírunkra nézett és azt mondta: Nem akarok a kérdésekre válaszolni. xxx Néhány körkérdésre adott halléi válaszokból — kommentár nélkül. PETER SCHUBERT barátjával éppen a halléi piactéren ment át, amikor megállítottuk. Főiskolás vagy egyetemi hallgató — így gondoltuk. Azt akartuk, hogy az esseni kérdezett fiatalokhoz hasonló képzettségűeket kérdezzünk meg, Peter Schubert nyitotta meg a sort halléban! Válaszai: 1. Egy nagyon őrült politikus. 2. A fasizmus, a német finánctőke kezdte meg a háborút. 3. A fasizmus zsarnokság, rendőrállam, az imperializmus legbrutálisabb lépcsőfoka. 4. Diplomás zoológus szeretnék lenni. 5. Biológiai kutatások és — miután oldalpillantást vetett kolléganőmre, folytatta — asszonyok. BIRGIT ZOBELT, tizenötéves, mint textilipari tanuló a hallei ruhagyárban dolgozik. Édesanyja is a gyárban dolgozik. Válaszai: 1. Német, aki a kapitalisták segítségével jutott hatalomra. Borzalmasan őrült volt. 2. Csak Danzigot akarta és nem mondta meg, hogy háborút akar. Lengyelország után a balkáni államokat, majd Hollandiát és a Szovjetuniót támadta meg. 3. SS és SA, a nép akaratának semmibevevése, a kommunisták és a külföldiek koncentrációs táborban való szenvedése, megsemmisítése — ez a fasizmus. Semmi jót nem jelentett és nemrégen láttam Buchenwaldot. 4. Szakember akarok lenni, szabásznő, szakiskolát szeretnék végezni. 5. Szeretem az állatokat, a zenét, a jó könyveket és a filmet. WOLFGANG KALKA, a Volksarmee huszonnégy éves katonája kérdéseinkre az alábbi válaszokat adta: 1. Birodalmi kancellár, akit a monopóliumok urai segítettek nyeregbe, hadsereget teremtett, hogy mevalósíthassa a kapitalisták, rabló szándékait. 2. Előkészítette a háborút ideológiailig is az „élettér”-rel (Volk ohne Raum — nép, terület nélkül). A cél más népek kirablása — fosztogatása volt. 3. Erőszak-uralom. Kíméletlen drill. Az embernek nem volt szabad gondolkoznia. A mi hadseregünk tudatos fegyelemre nevel. A fasiszta háborúban két testvéremet veszítettem el. 4. Ha én a következő évben leszerelek, visszamegyek a lakatos szakmába — kiképzőmesternek. Állami oktatói vizsgát akarok tenni. 5. Az ifjúság nevelése az emberiességre. Sport és jó könyvek, színház — röviden: a kultúra az életideálom. PERNT SATLOW 25 éves, a teológiai fakultás hallgatója, apja ugyancsak lutheránus pap. Válaszai: 1. A nemzetiszocialista mozgalom vezetője. Miután a hatalmat megragadta, minden ellenfelét, különösen a demokratikus pártokat, megsemmisítette. 2. Németország viseli a háborúért a fő felelősséget, de nem egyedül hibás. Francia és angol körök ugyancsak bűnösek — müncheni egyezményre gondolok. 3. A fasizmus a társadalom életében egy nagyság, amely minden eszközzel és minden módon nemcsak elnémítja ellenfeleit, hanem azokat likvidálja is. 4. Aspiráns vagyok a Luther Márton Egyetemen és itt is szeretnék maradni, vagy egy lelkészi hivatalt veszek át. 5. Ideálom már meghatározhatott azzal, hogy a teológiát tanulmányozom. Az embereket arra szeretném tanítani, hogy Istennek tetszően éljenek és cselekedjenek. KONRAD ABEL tizennégyéves, Vili. osztályos tanuló. Éppen politechnikai oktatáson volt, amikor feltettük neki kérdéseinket. Röviden és megfontoltan válaszolt: 1. A német nép diktátora. 2. Ausztriával kezdte el a „Heim ins Reich” jelszóval (Haza a birodalomba!) aztán jött Csehszlovákia, Lengyelország, stb. A népet jelszavakkal ostobává tette. 3. Koncentrációs lágerek, ahol az embereket halálra kínozták. 4. Kémiai doktor szeretnék lenni és „. 5. „ híres sakkjátékos. Befejezésül a riport egy részét ideiktatjuk az eddigi idézetek mellé. És mit várhat az ember a nyugatnémet ifjúságtól, ha a helyettes szövetségi elnök, dr. Rumbau, a Schlesischer Rundschauban így írhat: „A Szovjetunió külügyminisztere, Gromiko, ismételten beszélt az Odera—Neisse vonalról. A szovjet békeszerződés-tervezet általános vitájában volt egy érdekes megjegyzése. Annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy a Szövetségi Köztársaságban újabb generáció nőhet fel az idők folyamán, amely a keleti területek visszaszerzését ki akarja kényszeríteni. Nagyon helyes, Gromiko úr! Ön ezzel egy felismerést vallott be, amely a történelmi tapasztalatok alapján a legnagyobb valószerűség szerint valósággá lesz. Mi már most azért cselekszünk, hogy egy új rendezés Keleten a tarthatatlan állapotot felváltsa.“ És ilyen megnyilatkozások után mondta a francia külügyminiszter Genfben, hogy ő Nyugat-Németországban nem tud felfedezni sem militarizmust, sem revans-szellemet. (Fordította: Farkas András) Nem nő tovább az óriás A tokiói klinikát egy fúr kórházba. Az orvosok hosszú és a páciens hagyta el, akit két ideig tartották. megfigyelés esztendeig kezeltek., gyors alatt, agyalapi mirigyét kezelt növés ellen. A 23 esztendős ték, s így sikerült a fiatal Yoszimicu Macudzaka 2,18 japánt 2,31 méternél megálltméteres magassággal került a tani 1959. augusztus 1., szombat Hírek és kommentárok a genfi értekezletről Gromiko találkozása a nyugati külügyminiszterekkel és Bolz-cal A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, csütörtökön este találkozott az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereivel. Később folytatta mégbe A TASZSZ különtudósítója kifejti, hogy Herter amerikai külügyminiszter Gromikóval folytatott minapi megbeszélésén meg akarta szerezni Gromiko beleegyezését, hogy augusztus 5-én az értekezlet fejezze be munkáját, vagy a kérdések megoldása nélkül bízza a folytatást a külügyminiszterhelyettesekre. A szovjet küldöttség azonban ragaszkodott ahhoz, hogy folytassák a kísérleteket a megegyezés elérésére. Vajon miért sietnek a nyugati hatalmak küldöttségei elhagyni Genfet az értekezlet elé tűzött feladatok megoldása nélkül? Egyes lapok szerint Herternek részt kell vennie az augusztus 12-én Santiago De Chilében megnyíló amerikai külügyminiszteri értekezleten. — Ezt a magyarázatot — folytatja a tudósító — természetesen nem lehet komolyan venni. A dolog lényege az, MOSZKVA (TASZSZ): Az Izvesztyija „Megfigyelő” aláírással kommentálja Nixon amerikai alelnök Szovjetunióbeli látogatását. Mint a cikkíró megállapítja, a szovjet közvélemény nemcsak az Egyesült Államok moszkvai kiállításának hivatalos megnyitásában látja Nixon útjának értelmét. Az amerikai alelnöknek módja van találkozni a szovjet emberekkel, eszmecserét folytathat a szovjet állam vezetőivel. Ezek a találkozások elősegíthetik, hogy az amerikai politika irányítói jobban megismerhessék a szovjet valóságot, jobban megérthessék a szovjet embereket, de egyúttal elősegíthetik a szocialista államról és politikájáról alkotott bizonyos elfogult elképzelések eloszlatását is. A szovjet közvélemény szerint — emeli ki az Izvesztyija — az amerikai alelnök látogatásának meglesz az eredménye és hozzájárul a szovjet—amerikai kapcsolatokban felgyülemlett bizalmatlanság és gyanakvás eltüntetéséhez. A szovjet emberek — folytatja a lap — örömmel fogadták az amerikai alelnöknek azt a kijelentését, hogy a világbékét okvetlenül meg kell őrizni Az emberek az amerikai államférfiaktól azonban nemcsak a béke fontosságának hangoztatását, hanem a katonai támaszszéleseit Lothar Bolz-cal, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével és a genfi értekezlet elé terjesztett javaslatokról tanácskozott vele. (MTI) , hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselői részére nehézzé vált álláspontjuk, így a nyugat-berlini kérdésben június 16-án előterjesztett javaslataik megvédése. Ez érthető is, hiszen e javaslatokból már felületes olvasásra is látszik, hogy a nyugati hatalmak nem akarják megváltoztatni a Nyugat-Berlinben jelenleg fennálló rendellenes helyzetet. A június 16-i javaslatok azt célozzák, hogy a végtelenségig fenntartsák a nyugat-berlini megszállási rendszert. Az „új” dokumentum megjelenésekor a burzsoá lapok nagy hűhót csaptak, hogy a Versenyfutás francia sajtóhangok A genfi értekezletet bőségesen kommentálják a párizsi lapok. A Monde szerint a miniszterek még mindig három pontok megszüntetésére irányuló felhívást is szeretnék hallani. Olyan tetteket is várnának tőlük, amelyek enyhíthetik a nemzetközi feszültséget. Ezt várja az amerikai vezetőktől a világ közvéleménye, de erről nem nyilatkozik Nixon úr. Az Izvesztyija a továbbiakban elítéli bizonyos köröknek és sajtószerveknek azon próbálkozásait, hogy az amerikai alelnök látogatását éppen ellenkező célokra használják fel, vagyis a gyanakvás és a bizalmatlanság szítására, s a nemzetközi politikai légkör mérgezésére. Elegendő példának felhozni erre a hírhedt „rab nemzetek hetének” megszervezését. De vajon mi célt szolgál az is, hogy az amerikai sajtó elhallgatta Hruscsovnak az amerikai kiállítás megnyitása alkalmával mondott beszédét, vagy hogy a Hruscsov és Nixon beszélgetéséről készült televízió adást célzatosan használják fel!? A józan értelemnek felül kell kerekedni — írja befejezésül az Izvesztyija — s előbbutóbb diadalmaskodnia kell a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában is. Hazánk népe és kormánya minden tőle telhetőt megtesz a két ország viszonyának megjavításáért. Most az amerikai vezetőkön a sor. (MTI) nyugati hatalmak közeledtek a Szovjetunióhoz a Berlinre vonatkozó ideiglenes egyezmény határidejének kérdésében. — De tulajdonképpen mit javasolnak most a nyugati hatalmak, azt, hogy az ideiglenes megállapodás aláírásától számított öt év múlva a genfi értekezlet részvevői ismét összeülhetnek, ha valamelyikük ezt kívánja. És miért ülnének össze? Korántsem azért, hogy újabb, valóban reális intézkedéseket vegyenek fontolóra a nyugat-berlini helyzet rendezése céljából, hanem azért, hogy megvizsgálják az egyezményben foglalt régi intézkedéseket, amelyek lényegében véve mit sem változtatnak Nyugat-Berlin megszállási rendszerén. Röviden: a három nyugati hatalom nem a nyugatberlini helyzet megváltoztatására indítványoz lépéseket, hanem arra, hogy öt év múlva ismét üljenek össze és kezdjék elölről a tárgyalásokat. Ezt a cirkuszi trükköt próbálják úgy feltüntetni, hogy a nyugati hatalmak közeledtek a Szovjetunióhoz az ideiglenes kormány határidejének kérdésében, az idővel — a genfi értekezletről lehetőség között választhatnak: az értekezlet elnapolása, a szakítás, vagy pedig a korlátozott megegyezés között. A megegyezés esélyeit a Monde csekélynek tartja, de hozzáfűzi: a tárgyaló felek a nyílt szakítással szemben minden bizonnyal inkább a tárgyalások elhalasztását választják. A lap hangoztatja, hogy a keddi határidő kijelölése a döntésre, bizonyára jobban tetszik Couve De Murville-nek, mint Selwyn Lloyd-nak. A Libération rámutat, hogy az idővel való versenyfutás helyett a Szovjetunió szívesebben tárgyalt volna, mindaddig, amíg lehetőség kínálkozik a megegyezésre. A genfi értekezlet az elhatározás döntő szakaszába érkezett — összegezi a lap —, megkezdődött a versenyfutás az idővel. (MTI) A keralai kormány feloszlatása után megszüntetik Keralát is? ÚJ-DELHI (Reuter) Új-Delhi-i politikai megfigyelők arra számítanak, hogy a hat hónapon belül megtartandó új keralai választásokon ismét a kommunisták szerzik meg a legtöbb szavazatot. Ennek az lenne az eredménye, hogy újra a kommunisták kerülnének hatalomra. A megfigyelők ezért úgy vélik, hogy az indiai központi kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy Kerala államot összeolvasztja a szomszédos Madrasz állammal. (MTI A nyugati hatalmak nem akarnak megegyezni Genfben — írja a TASZSZ különtudósítója az Izvesztyija Nixon látogatásának pozitív jelentőségéről Újabb érdekes tudományos megállapítások a szovjet geofizikai rakétáról A tudományos körökben világszerte nagy érdeklődést váltott ki a két szovjet geofizikai rakéta felbocsátása. A kísértet több szempontból is foglalkoztatja a kutatókat. Először is a húsz, illetve a huszonkét mázsa hasznos terhet egylépcsős rakétával sikerült fellőni két kísérteti állattal. Ezt a szovjet tervezők és szakemberek nyilatkozata szerint újfajta hajtóanyaggal, különböző boránok keverékével sikerült elérniök. Mindez közelebb hozta azt a napot, amikor olyan méretű és hasznos terhelésű rakéta hagyja majd el a Földet, amely visszatérésre alkalmas műholdat vagy a Holdon leszálló automatikus laboratóriumot vihet magával. De talán ennél is jelentősebb, hogy most először sikerült elérni, hogy a rakéta az emelkedésen kívül semmilyen más mozgást nem végzett, eltérve az eddigi műholdaktól, amelyek tengelyük körül és egyéb módon mozogtak pályájukon. Ez a körülmény elsősorban az ember űrbeni utazása szempontjából fontos. Ugyanis forgó rakétában az ember számára kellemetlen tünetek jelentkeznek. Ha az utas a rakéta közepén helyezkedik el a röpítő erő a vért a központból kifelé, a fejbe és a lábakba hajtja. Állatokkal végzett kísérletek tanúsága szerint a láb és a fej ólom nehézzé válik a túlzott vérnyomás miatt, a szem előtt pedig sötét foltok jelennek meg. A vérkeringésnek ez a zavara veszélyessé válhat, mert a légzés nehézzé válik és ez a világűrbe induló embert annyira megviselné, hogy kétségessé válna élve való visszatérése. Az új szovjet rakéta nagy érdeme, hogy kiküszöbölték a forgást és ezzel együtt a különböző élettani zavarok keletkezését. A többszöri hasonló kísérletek bebizonyították, hogy ma már megvalósíthatónak tekinthető a világűrnek emberrel történő meghódítása. (MTI) Idő,járásjelentés Várható időjárás szombat estig? A nappali felmelegedés gyengül Felhőátvonulások, sok helyen, főképpen az ország nyugati felében további esők, zivatarok. Mérsékelt, időnként megélénkülő szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: keleten 24— 27, nyugaton 20—23, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: keleten 16— 19, nyugaton 13—16 fok között. Távolabbi kilátások: szeles, hűvös idő, kisebb esőkkel. (MTI)