Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!­­Z MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 230. szám ARA: 50 FILLÉR 1959. október 1., csütörtök 1 | Í Harcokban és győzelmekben bővelkedő évtized Tíz esztendővel ezelőtt, 1949. október 1-én , a pekingi Tienanmen téren Mao Ce-tung, a­­ kínai nép vezére, az egész világnak kihirdet­­te a Kihai Népköztársaság megalakulását, a­­ történelem első olyan kínai államának létre­­­­jöttét, amely a dolgozók országa, s amelyet­­ a munkásosztály és annak kommunista párt­­­j­ja vezet. Ez az esemény történelmi jelentő­sségére nézve nyomon követi az oroszországi­­ Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelen­­­tőségét az emberiség sorsa szempontjából. A­­ szocializmus újabb, nagyszerű győzelme volt­­ ez. Kivált az imperializmus táborából a világ­­ legnépesebb országa, ez a roppant anyagi erő­­s forrásokkal rendelkező ország, amely évtize­­­­d­eken át hatalmas felvételi piac és tőkebe­fektetési övezet volt a külföldi tőke számára. [A kínai nép győzelme azt jelentette, hogy az­­ imperializmus gyarmati rendszerének szét­­­ hullása döntő szakaszába jutott. Azóta Ázsia legnagyobb országa kommu­­nnista pártjának vezetésével biztosan halad a­­, szocialista fejlődés útján, amelyet a marxiz­­­zmus—leninizmus halhatatlan eszméi és az­­ első szocialista ország, a Szovjetunió több év­tizedes tapasztalatai világítanak meg. Amióta­­ a Kínai Népköztársaság létrejött, a kapita­­­­lizmus és a szocializmus erőviszonyai jelen­tősen megváltoztak a szocializmus javára,­­­m­ég sokkal hatalmasabbá váltak azok az­­ erők, amelyek a békéért és a demokráciáért,­­egy újabb világháború ellen küzdenek. Kínában a népköztársaság kikiáltása azt jelentette, hogy befejeződött a polgári de­mokratikus forradalom szakasza és kezdetét vette a szocialista prol­etárf­orrad­alom szaka­sza, az átmenet a kapitalizmusból a szocia­­­­lizmusba. kínai forradalom félgyarmati és félfeu­dális, műszakilag és gazdaságilag rendkívül elmaradott országban aratott győzelmet. A néphatalom­ egyik legelső, fontos intéz­kedése a bürokratikus­ tőke tulajdonának államosítása és a külföldi tőke előjogainak felszámolása mellett a földreform végrehaj­tása volt.­­ 1953 tavaszáig lényegében az ország egész­­ területén megvalósult a földreform, kivéve a­ néhány nemzetiségi területet. A földreform­­ eredményeképpen 300 millió paraszt között több mint 47 millió hektár szántóföldet osz­­­tottak szét. A parasztoknak nem kell többe­t az évi földbért fizetniök, amely évente 30­­ millió tonna gabonánál is többet tett ki.­­ A földreform földet adott a parasztoknak,­­de önmagában még nem biztosíthatta a kínai falvak boldog, jómódú életét. Az élet fel­vetette a mezőgazdasági termelés fokozásá­­nak szükségességét. Természetes, hogy a Kí­nai Népköztársaságban, ahol a parasztsággal szoros szövetségben, a sokmilliós dolgozó pa­rasztságra támaszkodva, a szocializmust építő­­ munkásosztály a vezető erő, a kisparaszti­­ gazdaságok termelékenyebb nagygazdaságok­­­ká változtatásának egyedüli útja a mezőgaz­­­daság kollektivizálása, a szövetkezetek kü­lönböző formáin keresztül. A Kínai Kommunista Párt a lenini szö­vetkezeti terv alapján és a szovjet tapaszta­latok felhasználásával, a kínai falu minden sajátosságát figyelembe véve, kidolgozta és megvalósította a kollektivizálás konkrét programját. A kollektivizálás több szakaszá­ban folyt le: a parasztok először fogyasztási, értékesítési és hitelszövetkezetekbe, valamint a termelés terén ideiglenes és állandó köl­csönös segítő csoportokba tömörültek, azután alacsonyabb típusú mezőgazdasági termelő­szövetkezetek jöttek létre, majd ezek folya­matosan magasabb típusú termelőszövetke­zetekké alakultak át. 1958-ban több mint 760 000 szövetkezetét 26 500 népi kommunává szerveztek át. Ezek az ország parasztgazdaságainak 99 százalé­kát egyesítik. A szocialista forradalom győzelme falun hallatlan mértékben megnövelte a mezőgaz­dasági termelést és jelentősen megjavította a paraszttömegek életkörülményeit. Gyors ütemben emelkedik a termés gabonából, gya­potból és a többi termékből. Nagy sikerek születtek 1958-ban, amikor a gabonatermés 35 százalékkal, a gyapottermés pedig 28 szá­zalékkal magasabb volt az előző évinél. A mezőgazdaság szocialista átalakítása mellett nagy jelentőségű volt a kizsákmányo­lástól mentes szocialista termelési viszonyok megteremtése szempontjából a magántőkés ipar, kereskedelem és kézműipar szocialista alakult át Az állami—magán vegyestársasá­­gok élén az állam képviselői állottak. Sikere­sen haladt a kézműipar szocialista átalakí­tása is. A magántőke- ipar, a kereskedelem és a kézműipar szocialista átalakítása, valamint a mezőgazdaság kollektivizálása azt jelenti, hogy Kínában lényegében megvalósult a rendkívül nehéz és bonyolult történelmi fel­adat: a termelőeszközök magántulajdonának köztulajdonná változtatása. A szocializmus és a kapitalizmus harcában a Kínai Népköz­­társaságban a „ki kit győz le” kérdése végle­gesen és megváltoztathatatlanul eldőlt a szo­cializmus javára. A szocialista termelési viszonyok megte­remtése és a termelés­ jellegének, ennek meg­felelő megváltoztatása a termelés növelésé­nek kimeríthetetlen forrása. Különösen gyor­san fejlődik Kínában az ipar, amely manap­ság minden állam függetlenségének és szuve­renitásának gazdasági alapja. Az ország szocialista iparosítása, a fejlett nagyipar, és elsősorban a nehézipar megte­remtése — ami biztosítja az egész népgazda­ság átalakítását, az élenjáró gépi technika alapján —, ez az új Kína legfontosabb fel­adata. A kínai nép a kommunista párt jelszavát: — Kína 15 év alatt érje el és szárnyalja túl Angliát a legfontosabb ipari termékek terme­lésében — határidő alatt akarja végrehajtani. A széntermelésben és a gyapotszövet terme­lésében Kína már 1958-ban utolérte Angliát. Az iparosításban elért nagy sikerek egyik fontos tényezője a szocialista tábor országai­nak önzetlen testvéri segítsége, elsősorban a fejlett ipari nagyhatalom, a Szovjetunió se­gítsége. A Kínai Népköztársaság a maga ré­széről ugyancsak minden téren együttműkö­dik a szocialista tábor országaival és értékes segítséget nyújt nekik. Kína gazdasági sikerei a néphatalom évei alatt arra vezették, hogy jelentősen meg­javultak a lakosság életkörülményei, fejlő­­­dött a kultúra, a népművelés és a közegész­ség is. Teljesen megszűnt a munkanélküliség, amely a régi Kínában súlyos csapást jelen­tett a dolgozóknak. Növekszik a dolgozók jö­vedelme és vásárlóképessége. A Kínai Nép­­köztársaság sikerei a szocialista építőmunka minden területén, állhatatos harca a világ békéjéért és a demokráciáért, jelentősen meg­növelte és megszilárdította Kína nemzetközi tekintélyét. Már 33 ország létesített diplomáciai kap­csolatot a népi Kínával, 93 ország és terület áll vele gazdasági kapcsolatban, 104 ország és terület létesített kulturális kapcsolatot és tart fenn baráti viszonyt vele. Ma már világos, hogy a külföldi imperia­listák kísérletei az új Kína elszigetelésére tel­jes kudarcot vallottak. Kína szavát ma a földkerekség minden népe figyelemmel hall­gatja. A Kínai Népköztársaság nélkül elkép­zelhetetlen bármely fontos nemzetközi kérdés építő megoldása, kiváltképpen Távol-Keleten. A Kínai Népköztársaság fontos szerepet játszik a békeharcban A kínai nép testvéri segítséget nyújtott a koreai népnek függet­lenségi harcában. A Kínai Népköztársaság az 1954. évi genfi értekezleten a Szovjetunióval együtt elősegítette a sok éves indokínai há­ború megszüntetését. Kína következetesen támogatja a nemzet­közi szabadságmozgalmakat, hű barátja a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek. Az Egyesült Államok és más nyugati ha­talmak obstrukciós politikája miatt azonban Ázsia legnagyobb országa mindmáig nem nyert képviseletet az ENSZ-ben, bár a világ különböző államai számtalanszor követelték ezt. A világ közvéleménye évről évre erélye­sebben követeli, hogy a Kínai Népköztársa­ság foglalja el jogos helyét az ENSZ-ben. Reméljük, hogy a józan ész és az igazságos­ság végül is legyőzi a hidegháború híveinek mesterkedéseit. A népi Kína fennállásának kezdetétől fog­va szilárdan a szocializmus táborában áll. Röviddel megalakulása után, 1950. február 14-én barátsági, szövetségi és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést kötött a Szovjetunió­val. Ez a szerződés fontos szerepet játszik a Távol-Keleten és a világ békéjének megszi­lárdításában. 1959. október 1-én a Kínai Népköztársaság tízéves fennállásának dicsőséges évfordulóját ünnepli. Az ifjú, hatalmas Kína magabizto­san tekint a jövő elé. átalakítása. Kínában már 1956-ban minden ipari és kereskedelmi magánvállalat vegyesvállalattá Tízéves a Kínai N­épköztársaság• Nehéz harcokban született meg tíz évvel ezelőtt a Kínai Népköztársaság. A nép­­ hadserege azóta is hűen őrködik Kína határai felett és részt vesz az országot átalakító <1 nagy munkában. Erről beszél a hadsereg egyik ifjú harcosa a tízéves gyerekeknek, akik­­ együtt születtek a szabadsággal. I­ Nehézipari Minisztérium Iparánál iíz hónap alatt 303,2 millió forinttal teljesítette fél a tervét — Jéi halad a tsz-villamosítás A Nehézipari Minisztérium kollégiuma szerdán ülést tar­tott, amely megállapította, hogy' a kongresszusi verseny­ben méy eddig kitűnő eredmé­nyeket, 'érték *$. A bányászat,­­, a villamosenergiaipar és a vegyipar túlteljesítette tervit. A tárca dolgozói azt ígérték, hogy az év végéig 400 millió forint­tal teljesítik túl az évi tervet. A kongresszusi verseny lénye­gében április elején kezdődött és a Nehézipari Minisztérium máris jelentheti, hogy öt hó­nap alatt — április elsejétől augusztus végéig — 303,2 millió forintos túlteljesítést értek el. Minden remény megvan tehát arra, hogy a 400 millió forintos felajánlást az év végéig lénye­gesen túlteljesíti, az ígértnél is több terméket, árut ad a népgazdaságnak. A bányászat évi felajánlása 71 millió forint, ebből augusz­tus végéig 54,2 millió forintot teljesítettek. A villamosenergiaipar nagy érdeme, hogy a munkaverseny­ben fokozódó villamosenergia­­igényt teljesen kielégítette és az idén villamos­energia-hiány miatt semmiféle korlátozás nem volt az iparban. Az ipar­ág évi terve eredetileg 85 köz­ség, 270 termelőszövetkezet és 15 egyéb mezőgazdasági egység villamosítását írta elő. A me­zőgazdaság további megsegíté­se érdekében az iparág a kongresszusi versenyben vál­lalta, hogy további 30 községet és 34 termelőszövetkezetet vil­lamosít. Az év elejétől augusz­tus 31-ig villamosított 47 köz­séget, 273 termelőszövetkezetet és 7 egyéb mezőgazdasági egy­séget. Az első félévben elké­szült a sajószöged—szolnoki 220 kw-ra szigetelt távvezeték, megkezdték a váczuglói, ugyan­csak 220 kw-os távvezeték építési munkáit és jó ütemben halad a 220 kw-os alállomás alapozása. A villamosenergia­­iparban igen jelentős ered­mény a hálózati veszteség­eik csökkentése. A vegyipari ágazat műszaki fejlesztési eredményeit jelen­tősen segítette az iparágon bel­­ül fellendült újítási mozga­lom. A szerves vegyipari fő­osztályhoz tartozó üzemekben a bevezetett 1549 újítás után kalkulált gazdasági eredménye 76,4 millió forint. Az előzetes adatok szerint az egyéb vegy­ipari ágazatoknál is hasonló eredmények várhatók. (MTI) A párt és a kormány ajándéka Kínának A Kínai Népköztársaság fennállásának 10. évfordulója alkalmából­­ a párt és a kor­mány korszerűen berendezett röntgenautóbuszt ajándékozott Kínának. Az autóbuszról és a kocsi berendezéséről bőrkötéses díszes albumot is összeállítot­tak. Az ajándék röntgenautóbusz kedden elkészült a Medicor Röntgen Művekben. Oldalán felirat hirdeti: „A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány ajándéka Kína Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának és a Kínai Népköztársa­ság kormányának, a Kínai Nép-10köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából”. Az autóbuszt október elején indítják útnak Kínába. (MTI) Kilencven éve adta ki a Magyar—Osztrák Postaigazgatásig a világ első levelezőlapját Kilencven évvel ezelőtt, 1869. október 1-én, világszerte nagy érdeklődést váltott ki a Magyar—Osztrák Postaigazga­tóság rendelkezése, amely sze­rint forgalomba hozták a világ első levelezőlapját. Az új kül­demény­ fajta feltalálója dr Hermann Emanuel, a bécsúj­helyi katonai akadémia tanára volt. Létjogosultságát Gervai Mihály, az akkori magyar pos­­taigazgató teremtette meg, aki­nek nagy érdeme volt, hogy a levelezőlap — hosszadalmas vita után — igen olcsón, két krajcárért került forgalomba. A levelezőlap már az első napon nagy sikert aratott, a nagy érdeklődésre jellemző, hogy egy hónap alatt egymillió levelezőlapot hoztak forgalom­ba. A siker láttán először a né­met, majd sorban a luxembur­gi, a svájci, az angol, a belga, a holland, a dán, a finn, az orosz, a francia, az északameri­kai, a spanyol, a rumén és a szerb postaigazgatóság vezette be a levelezőlapot. (MTI) 2 Mikor Bell feltalálta a te­­l­lefont, bizonyára azzal a­­ szándékkal bocsátotta az 5 emberisét­ rendelkezésére,­­ hogy megkönnyítse és meg­­­­gyorsítsa a hírközlést. Azóta [ í természetesen, sokat módo­ ?­­ sult, javult, ma már talpja­ l­­­ink egyik elengedhetetlen ? készüléke. Ám a telefon a sok öröm mellett, sok bosszúságot is­­ okoz. Így van ez az Egri Fi­­­­nomszerelvénygyár eseté­ben is. Tárcsázza az ember a 11­90-es számot, s jelent­kezik a központ. — Kit kér — hangzik a vonal másik végén. X, Y-nal szeretnék beszél­ni. ! — Milyen ügyben, hivata­­­­los, vagy nem hivatalos? — t kérdi újra a központos. J

Next