Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

VIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! # AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 1. szám ARA: 80 FILLÉR 1960. január 1., péntek Uj esztendő Immár behajtottuk a régi kalendáriu­mot, s fellapozzuk az újat... Az első olda­lon ott áll a dátum piros betűkkel: 1960. január 1. Újév. A pezsgés- és borospoharak — amelyek­kel elbúcsúztunk az óévtől és amelyekkel köszöntöttük az új esztendőt — összecsen­dültek, s a gyöngyöző ital tükrében ott ragyogott az elmúlt év sok sikerének jó­kedve, ott csillogott az előttünk világosan felvázolt szebb és jobb jövendőben való bi­zakodás és reménység. És íme, a ma felvirradó nap már ezt a jövendőt köszönti és ami bizakodó remény­ség van bennünk, az már ma tetterővé for­málódik, készül a holnap, a holnapután feladataira. Még kezünkben van az óévi naptár utolsó lapja, s ahogy ránézünk, gondolat­ban megelevenednek az elmúlt esztendő szorgalmas munkával eltöltött napjai. Egy kicsit számvetés ez minden emberben: mit is tettünk hát? Hároméves népgazdasági tervünk máso­dik esztendeje van mögöttünk. A párt Köz­ponti Bizottsága — a konszolidáció gyors és nagy eredményeket hozó sikerére, a szocia­lizmus építésében elért gazdasági eredmé­nyeinkre támaszkodva — az év márciusá­ban határozatot hozott, amelyben, mint megvalósítható célt, azt javasolta dolgozó népünknek, hogy 1959 végére érjük el nép­­gazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelé­sének, a termelési költségeknek, a beruhá­zásoknál!­, a termelékenységnek, a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben egyébként 1960-ra tervezett színvonalát. A párt javaslata reális tényeken — a techni­kai, gazdasági és erkölcsi erőforrások pon­tos felmérésén — alapult. Jól mutatta ezt üzemeink, gyáraink, bányáink, gazdasá­gaink állandóan növekvő termelése, a dol­gozóknak a munka iránt érzett felelősség­­érzete. Ez a felelősségérzet és öntudat csú­csosodott ki abban a szocialista munkaver­senyben, amely mint alulról jövő kezdemé­nyezés bontakozott ki, s hozott nagyobbnál nagyobb, szebbnél szebb eredményeket a pártkongresszus tiszteletére. A verseny alapvető célkitűzése az volt, amit a párt márciusi határozata előírt: lendületesebbé tenni fejlődésünket, a szocialista építést. A dolgozók azon felismerése tükröződött eb­ben a munkaversenyben, s az ebben meg­született nagy eredményekben, hogy ha gyorsabban, eredményesebben teljesítjük az előttünk álló tervfeladatokat, sokkal biztosabb alapokra helyezhetjük elkövetke­zendő új ötéves tervünket. Mint ahogy a párt Központi Bizottságának irányelvei, majd a pártkongresszus határozatai is vilá­gosan leszögezték: ennek az elkövetkező új ötéves tervnek az az alapvető feladata, hogy lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait, s meggyorsítsuk a szocializmus építését. Nagy feladat ez, s valóban csak akkor le­het hozzákezdeni, csak akkor lehet végre­hajtani és megvalósítani az előirányzatokat, ha szilárd és biztos alapokat teremtünk. Nos, ezeknek az alapoknak a megteremté­sét szolgálta és szolgálja a hároméves nép­­gazdasági terv, amelynek sok-sok ered­ményben gazdag második évétől tegnap el­búcsúztunk. Az elmúlt év eredményei azonban nem­csak számokban és tényekben — ipari ter­melésünk növekedésében, új üzemekben és üzemrészekben, új iskolákban, az életszín­vonal emelkedésében — mérhetők le. Az elmúlt év nagy eredményeihez tartozik az is, hogy munkásosztályunk, dolgozó pa­rasztságunk, egész dolgozó népünk öntudata megnövekedett. A dolgozó emberek nagy­­nagy figyelemmel kísérik pártunk politiká­jának végrehajtását, bíznak a párt politiká­jának helyességében és szorosan felzárkóz­nak a párt mögé, hogy ez a helyes politika mind az ország gazdagodása, mind a dol­gozó emberek növekvő jóléte érdekében hibátlanul valósuljon meg. Vajon nem a megnövekedett öntudat, a párt politikájá­nak helyeslését mutatja csak az az egy tény is, hogy az elmúlt tavaszon nagy lép­tekkel előre haladt megyénkben is, és szerte az országban, a termelőszövetkezeti mozga­lom. A dolgozó parasztság egyre szélesebb tömegei ismerik fel a pártnak azt az igaz­ságát, hogy az igazi, boldog paraszti jö­vendő csak a közös gazdálkodás útján va­lósulhat meg, csak ezen az úton érhető el a szocialista paraszti élet magassága. Elbúcsúztunk az óévtől és köszöntjük az újat. Valamikor a munkásemberek féltek az új esztendőtől: mit hoz, milyen új nyo­morúságokat hoz? A ma szabad és egyre szebb életet élő embere örül az új eszten­dőnek, mert minden nap, minden hónap, minden év elmúlásával közeledni látja, érzi és tudja azokat a perspektívákat, amelye­ket vezető pártunk oly világosan, oly kéz­zelfoghatóan, igaz módon felvázolt előttünk. A hároméves terv harmadik esztende­jébe lépünk, amelynek feladata a következő ötéves terv további sokoldalú megalapo­zása. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei az ötéves népgazdasági tervről így rögzíti ezt: „A hároméves terv követ­kező befejező évében különösen ügyelnünk kell arra, hogy az ideihez képest haladást érjünk el népgazdaságunk minőségi muta­tóiban; hogy emeljük a munka termelé­kenységét az iparban és a mezőgazdaság­ban egyaránt; hogy csökkentsük termékeink önköltségét, emeljük a termékek minőségi színvonalát és bővítsük választékukat.” A hároméves terv sikeres teljesítése — és azokon a területeken, ahol lehetséges­ túlteljesítése — valóban magasabb indulási alapot ad az új ötéves tervhez. A terv ilyen teljesítése reális lehetőségeket biztosít arra, hogy a majd elkövetkező ötéves tervünk alapvető célkitűzéseit a párt javaslata sze­rint — a dolgozó nép, az ország érdekei­nek megfelelően teljesíteni tudjuk. A párt­kongresszus ismertette ezeket a mutatókat. Az ország ipari termelésének az 1958 vé­géig elért színvonalához képest, 1965 végére legalább 65—70 százalékkal, a mezőgazda­­sági termelésnek, az 1954—58. évek átlagá­hoz viszonyítva, 30—33 százalékkal kell nö­vekednie. A termelés növelését az iparban elsősorban a termelékenység jelentős eme­lésével kell elérnünk. A nemzeti jövedel­met legalább másfélszeresére növeljük és ennek helyes elosztásával is biztosítanunk kell a termelőerők gyorsabb fejlesztését, az egy főre eső reáljövedelemnek legalább 26—29 százalékkal, a lakosság fogyasztási alapjának pedig 40—45 százalékkal való emelését. Íme, ezek az alapvető célkitűzések, amelyek előttünk állanak. Ezek a számok azok, amelyekkel le tudjuk rakni a szocia­lizmus alapjait, s meg tudjuk gyorsítani a szocializmus építését hazánkban. Lehet-e becsületes ember — tizenöt éve szabad, a párt vezetésével szocializmust építő, évről évre jobban és szebben élő ember —, akit ne lelkesítenének, ne serken­tenének még jobb, még eredményesebb munkára ezek a célkitűzések? Nincsenek ilyen emberek, mert a párt politikájának megvalósulása, a párt politikájának köze­lebbi és távolabbi perspektívája egyre in­kább erős egységbe kovácsolja a dolgozó tömegeket, egyetlen erős, alkotó testté fogja össze az egész nemzetet. S hogy milyen nagy erő az egység, azt éppen elmúlt sza­bad éveink, s különösen az elmúlt három esztendő nagy eredményei mutatják a leg­kézzelfoghatóbban. Előttünk a piros betűis dátum: 1960. ja­nuár 1. Újév. Köszöntjük az új esztendőt és előrenézünk. Dolgozni, alkotni akarunk és — békében, boldogságban. A mi békénk — amelyre úgy vigyázunk, mint a szemünk fényére s amelynek vigyázásában nem va­gyunk egyedül, mert mellettünk áll a Szov­jetunió és a szocialista tábor valamennyi országá­t alkotó béke. Új üzemeket, gyára­kat építünk, amelyben a békés élet szerszá­mait akarjuk gyártani, bányákat nyitunk, amelyekből az iparnak adunk kenyeret, s amelyekből a szén békés családi otthonok­ban árasztja a meleget. Szántani, vetni aka­runk, hogy mind többet, mind jobb kenye­ret teremjen a föld. Iskolákat akarunk épí­teni és művelődési otthonokat, hogy minél több munkásember ablakába ragyogjon be a szellem napvilága... Dolgozunk, lerakjuk a szocializmus alap­jait. És a szocializmus lendületesebb építé­sével — mint ahogy a pártkongresszus ha­tározatai is elmondják — egyre közelebb hozzuk azt a napot, amikor a szocialista tár­sadalmi rend teljes győzelmet arat hazánk­ban. Boldog, munkában sikeres, eredményekben gazdag új esztendőt megyénk dolgozó népének Eredményekben és munkasikerekben gazdag eszendőt hagytunk újra magunk mö­gött. Letértük az óév naptárának utolsó lap­ját is és az új esztendőbe léptünk át; el­búcsúztam az elmúlt évtől és köszöntjük, sok reménnyel és bizakodással üdvözöljük az 1960-as eszendőt. És köszöntjük, üdvözöljük megyénk vlamennyi dolgozóját — a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága bol­dog és sikeekben nagyon gazdag új évet ki­vini a megye minden dolgozójának. Boldog, új esztendőt kívánunk üzemeink, gyáraink, lányaink dolgozóinak. A megye munkássága sok és előrevivő eredményt ért el háromévi tervünk második évének végre­hajtásában, azoknak a feladatoknak meg­valósításában, amelyek e tervből a mi me­gyénkre hárultak. A párt és a kormány helyes politikája mgértésre talált a megye munkásai körében is , ez ott tükröződött a mindennapi tettekben, s különös erővel lángolt fel a párt kongresszusa köszöntő nagy lendületű és gazdag, előrehaladásunkat meggyorsító szocia­lista munka­versenyben. A megye üzemei és bányái erednényekben gazdag évet hagynak maguk mögöt, és feladatokban nem kevésbé gazdag új évr­e lépnek át. Feladataink sum­mája ebben az évben — s az utána következő ötéves tervh­ázakban — ez: lerakni a szocia­lizmus alapjai és meggyorsítani a szocializ­mus építését hazánkban. Ebben részt vállalnak megyénk mumásai is: a pártkongresszus ha­tározatainak szellemében újult és megnöveke­dett erővel vetik ki részüket az új esztendő feladatainak m­egvalósításában. Boldog új esztendőt kívánunk megyénk termelőszövetkezeti parasztságának — az új és egyedüli helyű útra lépett dolgozó parasztok­nak. Az elmút év nagy előrehaladást hozott termelőszövetkezeteink fejlődésében. Egy-két kivétellel a megye minden községében van termelőszövetkezet; városaink, falvaink egész sora alakult á termelőszövetkezetivé, — mu­tatván az új, szocialista gazdálkodási forma behatolását és győzelmét az emberek tudatába és munkájába. A jövő év és az elkövetkezendő esztendők a termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbi megerősödését és fejlődését hozzák. Pártunk és kormányunk messzemenő segítsé­get nyújt ehhez, mert azt akarja, hogy még szebb, gazdagabb és gondtalanabb legyen a föld népének élete. S amikor most boldog új esztendőt kívánunk a termelőszövetkezetek tagjai mellett megyénk egyénileg dolgozó pa­rasztságának is, szívből fakadó jóakarattal a közös és éppen ezért a biztos felemelkedéshez vezető út mielőbbi megtalálását kívánjuk mind valamennyiüknek. Boldog új esztendőt kívánunk megyénk értelmiségi dolgozóinak: mérnökeinknek, orvo­sainknak, pedagógusainknak, kutatóinknak, a kultúra és művelődés minden munkásának. Elért eredményeink az ő szorgalmukat, mind jobban kiteljesedő odaadásukat dicsérik. Bí­zunk abban, hogy az elkövetkező év, új fel­adataink végrehajtása során az ő erejük is megsokszorozódik és segítségükkel mielőbb valóra válnak országépítő terveink, országunk gazdagodását, népünk további felemelkedését szolgáló célkitűzéseink. És köszöntjük az újév napján a munkások, parasztok, értelmiségiek, asszonyok és fiatalok mellett megyénk dol­gozó kisembereit, megyénk valamennyi dol­gozóját, akik segítettek és a jövőben is szor­galommal, igyekezettel segítik fejlődésünket. Boldog új esztendőt kívánunk — boldog új esztendőt várunk valamennyien, alkotó erőnk tudatában, amely napról napra valóra váltja a párt helyes politikáján alapuló ter­veinket. Nekünk, értünk, a mi javunkra! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA Mit ígér 1960? A megyei tanács tervosztályának vezetője nyil ?kozik Az év utolsó napján felke­restük Friedrich Sándor elvtár­sat, a Heves megyei tanács VB tervosztályánál vezetőjét, hogy nyilatkozzék apunk olvasói számára, mit várhat Heves me­gye az új, az l­60-as évtől. Friedrich Seider elvtárs be­vezetőben röviden értékelte az 1959. év eredményeit és el­mondotta, hogy a tanácsi irá­nyítás alatt működő 32 vállalat közül 23 jóval a határidő előtt teljesítette éve tervét. Az 1959-ben felépült 38 tanterem, nyolc nevelői lakás, két műve­lődési ház és a megyénk három városában elkészült 94 lakás, mint azt bizonyítja, hogy az óesztendő sem múlt el felettünk eredménytelenül. Az eredmé­nyekben gazdag 1959-es év után a megyei tervosztály ve­zetője szerint még nagyobb si­kerekre, eredményekre számít­hatnak a dolgozók 1960-ban. Az 1960-as kilátásokról a kö­veti őket n - adottá Friedrich Sán elvt­­rs­­i lakásokat adó ez évben is Az 'tendőben 191f la­kás b-­­t tervezzük a megyéb­e Egerben 48, Gyöngyó hatvanban 78 és Apcon a költözhet­nek be a A befeje­zésre terve mellett ugyancsak • egerben újabb 87. G - a 10. Hat­vanban 30 1­­ ás építőét kezd­jük meg és zömmel mondha­­(Fol­y­tása a 2. oldalonf REVÍZIÓ 1997. RIVÍZIO 200.

Next