Népújság, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-13 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ­ r­ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 163. szám óRA: 50 FILLÉR 1961. július 13., csütörtök Közvetlenebb kapcsolatot Az apci községi tanács elnöke pénteken sohasem található a községi tanács épületében. Ilyenkor kint tartózkodik a termelőszö­vetkezetben, tájékozódik a munkák menetéről, ott, a helyszínen ad tanácsot egy­­egy probléma megoldásá­hoz. A VB-elnökhelyettes még több időt tölt a ter­melőszövetkezeti tagok kö­zött. Felkeresi munkahelyü­kön a brigádokat, munka­csapatokat, kint a földeken beszélget el velük, meghall­gatja kisebb-nagyobb prob­lémáikat, akár a termelő­­i szövetkezet vezetésével­­ kapcsolatos az, akár szemé­lyes ügyekről van szó. Azt is megteszik a tanács VB­­] vezetői, hogy minden héten­­ két-három alkalommal ebédidő alatt keresik fel a szövetkezetieket, s állandó­an tájékoztatják őket a fontosabb rendeletekről, a közérdekű eseményekről. Az eredmény kettős. A ta­nács vezetői így állandóan tájékozódottak a termelő­­szövetkezet életéről, az ott folyó munkákról, tanácso­kat adhatnak egyes problé­mák megoldásához, helyes határozatokat hozhatnak a szövetkezet segítésére és nem utolsósorban képvisel­ni tudják a helyi szövetke­zet érdekeit a felsőbb szer­vek előtt is. De hasznosak ezek a látogatások a terme­lőszövetkezeti tagok részére is, így a legnagyobb mun­kák idején sem szakadnak el az eseményektől, mindig tudják, mi történik a köz­ségben, az országban. Az apci tanácsvezetők munkamódszere követendő lenne mások előtt is és egy­ben útmutató ahhoz, hogy a megváltozott helyzetben hogyan oldhatják meg ta­nácsaink legjobban felada­taikat. Ilyen, vagy ehhez hasonló munkamódszert már több községben találhatunk, de korántsem mondhatjuk még el, hogy ez az általános. Sajnos, elég sok község van még olyan, ahol a helyi ta­nács nem találta meg az útját annak, hogyan segít­hetnék legjobban a szövet­kezetét. Sok hely van még, ahol a tanácsi vezetők csak akkor látogatnak el egy-egy közgyűlésre, vezetőségi ülésre, ha személyesen is meghívják őket. Ilyen módszerrel pedig nem lehet alaposan megismerni a termelőszövetkezet életét s a tapasztalatok, helyi is­meretek hiányában nem le­het hathatós segítséget ad­ni ahhoz, hogy a termelő­­szövetkezet fejlődését, kö­zös munkáját gátló akadá­lyokat leküzdjék. Változ­tatni kell ezen a helyzeten, a régi rossz gyakorlaton, mert a termelőszövetkeze­tek vezetősége és tagsága egyre több segítséget vár munkájához az államha­talom helyi képviselőitől, a tanácsok veze­őitől. A helyes m­unkamódsze­­rekhez a példa adva van. A feladat most az lenne, hogy a járási vezetők meg­találják a módját, hogyan lehetne közkinccsé tenni a jól dolgozó tanácsok mód­szereit. S h­a ez sikerül, az eredmény,­ a tanácsok és termelőszövetkezetek szoro­sabbra fűződő kapcsolata lenne, mely a termelőszö­vetkezetek további fejlődé­sét szolgálhatná. í ____________________ Okos Miklós: REVERZÁLIS ★ Márkusz László: ŐSZINTÉN, KERTELÉS NÉLKÜL ★ ÉSSZERŰBB, JOBB MUNKASZERVEZÉST ★ SZABÁLYOZHATÓ-E AZ EMBER FEJLŐDÉSE? ★ HÍREK — SPORT Üdülnek a Füzesabonyi Állami Gazdaság dolgozóinak gyermekei A Füzesabonyi Állami Gaz­daságban szokássá vált már, hogy minden évben kéthetes üdülésre küldik el a gazdaság dolgozóinak gyermekeit. Az idén az Egerbakta melletti Rábcavölgyben ütötték fel sá­tortáborukat, ahol nevelők ve­zetésével feledhetetlen két he­tet töltenek a gyerekek. Négy pedagógus vezetésével 64 gyer­mek vesz részt ebben a tábor­ban, ahol a napi kirándulá­sok, játékos foglalkozások kö­zepette Joó István járási út­törőtitkár vezetésével úttörő kiképzésben is részesülnek az itt üdülő gyermekek. Az üdü­lés költségeit a gazdaság fede­zi, ugyancsak a gazdaság biz­tosítja számukra az élelmet, a­­ szakácsnőt, és minden feltételt­­ megad ahhoz, hogy jól érezzék­ magukat. A kéthetes üdülés program­­­­ja igen gazdag és változatos. A­­ kisebbek és a nagyobbak ré­­­­szére is egyaránt igen sok él­­­­ményt és sok szórakozást biz­­­­tosít. Az elmúlt napokban­ meglátogatta a tábort a gazda­ság vezetősége, párt- és szak­­­­szervezeti bizottsága, s nagy­ volt az öröm, amikor a látoga­­­­tók megérkeztek, s átadták­ ajándékukat, mindegyiküknek , egy-egy csomag cukrot. Az él­­­­ményekben gazdag kéthetes­ üdülés a jövő héten ér véget. Utcanév-változások Egerben Felnémetnek Egerhez való csatlakozása szükségessé tette, hogy a közös utcaneveket meg­változtassák. A városi tanács VB legutóbbi ülésén hozott határozatot egyes utcanevek megváltoztatására, így a fel­németi kerületben levő Petőfi utca, Hámán Katónak, me­gyénk szülöttének nevét kap­ta. A Honvéd utca átkereszte­lésével Kovács Jakab, egykori felnémeti kovácsmesternek ál­lítottak emléket, aki az 1552. évi várvédelem egyik hőse volt. A Kossuth Lajos utca Bé­ke újt,­ a Lenin utca Berva út, a Rákóczi utca Felszabadulás útja lett. Az Almár-völgy felé vezető Alkotmány utca új ne­ve: Alm­ár út. A Petőfi és Kos­suth utcák nyúlványai egysé­gesen Pásztorvölgy utca neve­ket kapták. Egerben a József Attila utca kapott új nevet, Radnóti Mik­lós utca lett. Pótfelvételi hirdetmény A Színház és Filmművésze­ti Főiskola igazgatósága pótfel­vételt hirdet az 1961—62. tan­évre a színész- és színház­ren­dező tanszakokra. Színésznek kizárólag érettségizett, 18—22 éves, megfelelő felkészültség­gel rendelkező fiatalok jelent­kezhetnek. A saját és szülei adatait tartalmazó életrajzzal, érettségi, vagy magasabb bizo­nyítvánnyal, továbbá az intéz­mény, vagy munkahely ajánlá­sával felszerelt kérvényeket augusztus 20-ig kell beküldeni a Főiskolának (Budapest, VIII., Vas utca 2/o.) A fenti feltéte­leknek nem megfelelő kérvé­nyeket nem fogadják el. Nem jelentkezhetnek azok, akik az idén a jelzett tanszakon a fel­vételi vizsgákon nem feleltek meg. A felvételi vizsgák szep­tember 1. és 10. között lesznek. A gép az ember segítője Az elmúlt napokban nagyszabású gabonabetakarítási bemutatót rendezett az Agrár­­tudományi Egyetem­ Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara, a Mezőgazdasági Gépek Tanszéke és a Hatvani Egyetemi Tangazdaság a gazdaság nagyteleki üzemegységében. A cél az volt, hogyan tudnák még nagyobb mértékben segíteni a gépek a betakarítás nehéz munkáját. A bemutatón számos szakember, kutató, tudós vett részt, közöttük a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Gépesítési Bizottsága. Képünkön dr. Lehoczky László, az egyetem Mezőgazdasági Gépek Tanszékének vezetője, dr. Rázsó Imre, az akadé­mia Gépesítési Bizottságának elnöke és dr. Magyari András, az Agrártudományi Egyetem rektora a bemutató tapasztalatairól beszélgetnek. Egerbe jön a Duna Művészegyüttes Egerben, 1961. július 16-án este 8 órai kezdettel a Pedagó­giai Főiskola előtti szabadtéri színpadon tartja bemutató előadását a Belügyminiszté­rium Duna Művészegyüttese. Az együttes nagy sikerrel mutatkozott már be külföldön is, többek között jártak Indiá­ban, Kínában, Csehszlovákiá­ban, s mindenütt nagy tetszés fogadta ének-, zene- és tánc­számaikat. Az egri előadásra jegyeket elővételben lehet váltani a me­gyei Főkapitányságon és a Nép­hadsereg klubjában. Rossz idő esetén az előadást az együttes a néphadsereg klubjában tartja meg. Húszezer óra társadalmi munkát végeztek ez év első felében a hevesi járás KISZ fiataljai munkák elvégzése­ A hevesi járás KISZ-szer­­vezetei ebben az évben nagy fejlődésen mentek keresztül: több termelőszövetkezetben jött létre a tsz KISZ-alapszer­­vezet, erősödött a szervezeti élet, s erősödött a fiatalok ak­tivitása is. Mint az elmúlt na­pokban elkészült összesítő is bizonyítja, a hevesi járás KISZ-fiataljai ez év első felé­ben 20 ezer óra társadalmi munkát végeztek a járás terü­letén. Örvendetes jelenség, hogy a fiatalok ebből 15 480 órát a járás termelőszövetkeze­teiben töltötték el munkával, segítették a szövetkezeteket az időrendi­ben. Mint kiderült, 1660 KISZ-tag vett részt rendszeresen a mun­kában, áldozta fel szabadide­jét, vasárnapját a közösségek megsegítésére. A hevesi járás kiszesei így több mint 115 ezer 560 forint értékű munkát mondhatnak a magukénak, amelyből 92 880 forint értékű munkát a járás tsz-eiben vé­geztek el. MT bemutató részvevői nagy érdeklődéssel figyelik a kazalozógép munkáját. (Fotó: Kiss Béla) Egy az úgynevezett száraz számadatokból: az elmúlt évben Egerben az óvodák renbehozására, korszerűsí­tésére, felújítására 200 000 forintot költöttek. Ennyibe került, hogy egyik-másik helyen megjavították a pal­lót, újra festették a falakat, munkára nevelő játékokat vettek, új kis asztalokat, padokat állítottak be. Kü­­lön-külön nem nagy beru­házások, de együtt véve je­lentős összeget adnak. És mindezt azért, hogy az óvo­dák kis lakói szebben élez­nek, kényelmesebb legyen a délutáni pihenésük, ötle­tesebbek a foglalkozási órá­kon előszedett játékaik. Ez a szám is, mint annyi más, tükrözi, hogy nincs olyan időpont, amikor a gyerme­kek kívül esnének a figye­lem körén. És nincs az a sok, amit gyermekeink számára elégnek találnánk mert az idén ismét csak újabb és újabb összegeket költünk rájuk nemcsak a családban, hanem a város, a megye, az egész ország pénzéből is. (d)

Next