Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

Pártonkívüliek a taggyűlésen Feladatainkat közösen kell megoldanunk Az Egri Dohánygyár kultúr­termében ünnepélyes a han­gulat. A taggyűlés elnökének üdvözlő szavait hallgatják. A részvevők egy csoportja kissé feszélyezetten hallgatja a be­vezető szavakat — viselkedé­sükön is látszik, most vesz­nek részt először taggyűlésen. A hangulat akkor enged fel, amikor Ráduly Lajos elvtárs külön is üdvözli a meghívott pártonkívüli vendégeket. Ezen a vezetőségválasztó taggyűlésen a kommunistákon kívül többen részt vettek a pártonkívüliek közül is, vala­mennyien jól dolgozó, a ter­melőmunkában élen járó mun­kások, újítók, tömegszervezeti aktivisták. A részt vevő pár­­tonkívüliek közül is többen szót kértek a vita során, el­mondották, milyen segítséget várnak a pártszervezettől, s beszámoltak eddig végzett munkájukról. Nagy Mária a szivarkacso­­magolóból például elmondta, mennyire büszke arra, hogy meghívták a kommunisták nagy tanácskozására és arra is, hogy ebben a párt fokozott bizalmát látja. ígérte, hogy a jövőben még jobb munkával segíti a maga részéről a párt programjának végrehajtását. Hasonló gondolatokat fejtege­tett Iványi Illés, a tervosztály dolgozója is. Szavai tükröz­ték azt a bizalmat, amelyet a párt iránt érez, és a segíteni akarást. A taggyűlés felszólalásai bi­zonyították, hogy az itt dol­gozó párttagok és pártonkívü­liek egyaránt tisztán látják a feladatokat, a célok megvaló­sításának módjait. Felelősség érződött szavaikból, ahogy az üzem eddigi munkájáról be­széltek. Az üzem pártonkívüli dol­gozói érezhették, hogy a párt számít munkájukra, a tervek készítése és végrehajtása so­rán. Ez a taggyűlés is bizo­nyítja, mennyire helyes, hogy a pártszervezet igényli a pár­tonkívüliek segítségét, hiszen a megnövekedett feladatokat a kommunisták kis csoportja egyedül nem tudná megoldani. Az üzem dolgozói most már valamennyien tudják, — hi­szen a felszólalók az ő ne­vükben is beszéltek —, hogy milyen megnövekedett felada­tok várnak rájuk az ötéves terv során és azt is, hogy a kommunisták vezetésével kö­zösen kell megoldaniuk eze­ket. (sz) Elektromos energia a szemétből Münchenben tervbe vették egy olyan villanyerőmű építé­sét, amelynek fűtőanyagául a városi hulladék kétharmad ré­sze, azaz évi nyolcszázezer köbméter szemét fog szolgálni. A hiányzó kalóriát szénnel fogják pótolni. Az újonnan épülő villanyerőmű első üzem­egysége az előirányzat szerint hatvanezer kilowatt áramot fog termelni. Az építkezés má­sodik fázisában az erőmű már nemcsak a müncheni hulladé­kot fogja felhasználni, hanem a szomszédos városokét is. 99 Hidegháború Washington ellen € € — így nevezi a nyugatnémet lapok egy része azt a kam­pányt, amelyet a Német Szö­vetségi Köztársaság folytat Washington ellen. A bonni Parlamentarisch-politischer Pressedienst azt írja, a kor­mány minden kapcsolatot és összeköttetést kihasznál, hogy különösen Washingtonban vi­lágosan értésre adja: Bonn minden körülmények között ragaszkodik az eddigi külpoli­tikához és katonai politiká­hoz. Hasonló kijelentése­ket tesz a Deutsche Woche, amikor ezeket írja: „Bonn igyekszik felhasználni kapcso­latait a NATO-nál, a Penta­gonnál és az amerikai nagy­iparban, hogy a Kennedy­­kormányt eltántorítsa egy olyan úttól, amelyre Bonn nem hajlandó rálépni. Világosan kell látni — folytatja a mün­cheni lap —, hogy a számítás nincs minden alap nélkül, mert a Kennedy-kormány bel­politikai gyengéit veszi célba. Washingtonban még ma is kí­sért Dulles szelleme és a re­publikánus sajtó máris arra készülődik, hogy keresztre fe­szítse Kennedyt, ha belemegy a berlini kérdés rendezésébe.­­ Ebbe a „Washington elleni hidegháborús kampányba” il­leszkedik Grewe professzor­nak, az NSZK washingtoni nagykövetének az amerikai televízióban tett nyilatkozata is. Mint ismeretes, Grewe-t visszarendelték Bonnba jelen­téstételre, s elutazása előtt olyan kijelentéseket tett, ame­lyekről a Frankfurter Rund­schau is azt állapította meg, hogy amerikai kormánykörök­ben megütközést és bosszan­­kodást keltett. Grewe ugyanis az amerikai televízióban azt mondotta Kennedy és Gromi­­ko megbeszéléséről, hogy eredménytelen volt, sőt, „egy lépést jelentett hátrafelé”. Diplomáciai körökben ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy a nagykövet nyilatkoza­tával durván megsértette a diplomáciai szabályokat, m­ert egy olyan tárgyalásról nyilat­kozott, amelyen ő nem vett részt, sőt megpróbált nyíltan beavatkozni abba az eszme­cserébe, amely a két vezető világhatalom között folyik.­­ Grewe nyilatkozata termé­szetesen csak kis, de nem je­lentéktelen része azoknak a nyugatnémet próbálkozások­nak, amelyek igyekeznek meg­gátolni a kelet—nyugati meg­egyezést. Jellemző ezzel kap­csolatban, hogy Stikker NATO-főtitkár maga is­­ kény­telen volt kijelenteni, lehetsé­gesek a tárgyalások a berlini kérdésről, s lehetséges olyan megállapodásra jutni, amely mindkét fél számára kielégítő. Természetesen pillanatnyi­lag még csak a lehetőségeknél tartunk, Bonnt azonban már ez is kétségbeejti. Van élet a Holdon, Marson, Venuson? A szovjet csillagászok feltételezik, hogy van élet más égitesteken is A pulkovói csillagászok tényleges megerősítést szerez­tek arról, hogy naprendsze­rünkön túl is vannak égites­tek Sikerült megállapítaniuk a Hattyú csillagképben a 01-es kettős csillag egyik csillagának csekél­y hely­változását. Ezt a csillag körül keringő bolygó mozgása váltotta ki. Nagyságát tekintve, a Hat­­­tyú csillagkép 61-es csillagá­nak bolygója minden valószí­nűség szerint a nagy égites­tek kategóriájához tartozik. A naprendszeren kívüli égi­testek létezéséből a csillagá­szok arra a következtetésre jutottak, hogy a naprendsze­ren túl is létezhet élet az űr végtelen térségében. A pulko­vói csillagászok folytatják ku­tatásaikat más égitesteken előforduló életjelenségekkel kapcsolatban. Feltehető, hogy van élet a Hold felszíne alatt — mondotta Alekszandr Dejcs professzor, a pulkovói csillag­­vizsgáló osztály vezetője. — A Hold méhében a hőmérséklet állandóbb jellegű — mondot­ta Alekszandr Dejcs. — Én úgy képzelem, hogy ott elő­fordulhatnak gázok, amelyek táptalajul szolgálhatnak növé­­nyeknek és állatoknak. A tu­dós t­­ette, hogy Nyikolaj Kozirjev neves tudós felfede­zése az Alfonz hold-kráter­ vulkanikus jelenségeire vonat­?­kozólag megerősíti azt a felte­? vést, hogy ott vannak gázok? és következésképpen meleg is? van a Hold méhében. ? Alekszandr Markov, a fizi­? kai, matematikai tudományok? doktora azt tartja, hogy le­? hetséges az élet a Marson is.? A legutóbbi megfigyelések kimutatták, hogy a Venus ten­gelye körül lassabban forog, mint korábban azt feltételez­ték. Dr. Markov azt tartja, hogy ez valószínűbbé teszi az élet lehetőségét a Venuson. Szüret az egri Dobó István Tsz-ben Végefelé közeledik a szüret az egri Dobó István Tsz-ben is. A szépasszonyvölgyi feldolgozó üzemben új, nagy tel­jesítményű daráló segíti a munkát. (Fotó: Kalauz Pál.) November 7-re készülnek? a pétervásári járás ? KISZ-fiataljai... Ebben az évben bensősége­? sen akarják megünnepelni a? szocialista forradalom évfor­­­­dulóját, november 7-ét a pé­­­tervásári járásban. A KISZ-szervezetek már­­ hetekkel ezelőtt hozzákezdtek­­ a készülődéshez, színdarabo­­­­kat tanulnak, szavalatokkal,­ énekszámokkal teszik mégün­k repélyesebbé ezt a napot.­­ A recskiek a Hajnal című, egyfelvonásos drámát tanul­­­ják. Sírokban A kis dekoré­­­­ciós műhelyekben már készül­­­nek a díszítések, feliratok, öt­­­letesek, szépek, hogy külsősé­­­geiben is megmutatkozzék:­ nagy ünnep november 7-el Számunkra. NÉPÚJSÁG ÚTINAPLÓMBÓL Kijev utcáit jártam. Egyedül bolyongtam a házaWttt a város gyönyörű parkjaiban, s bárhova mentem, mindenütt fejem fölé magasodott a város visszafoglalásában elesettek komor obeliszkje. Mondom, sétáltam egyedül ott, ahol a nyelvet nem értettem, ahol csak mosolyogni tudtam a fel­tett kérdésekre, de a csodálatosan szép látnivaló egyre von­zott, hogy menjek tovább és nézzek meg mindent. Sevcsenkó szobra előtt üldögéltem, amikor egyszeriben vidám lárma vett körül. Nyolc-tíz, amolyan hatéveske fiú és lány fogta közre a padomat és vidám gyermekdal kísére­tében körültáncoltak. Nem tudtam mire vélni, hiszen olyan csendesen szemlélődve ültem, mintha nem is lettem volna­ ott. A kicsik aztán két kör után otthagytak és viharos jó kedvvel estek neki a homoknak: várat építettek. Már éppen indulni akartam, amikor látom, hogy csoportom néhány tagja közeledik a tolmácsukkal, ők is sétára indultak, s ki­kötöttek a nagy költő szobra előtt. Jutka Sevcsenkót idézte, s hallgattuk a szépen csengő, dallamos ritmusú ver­set — oroszul. Ekkor lépett oda a gyerekek kísérője, egy öreg néni. Néhány szót váltott Jutkával, aztán kopott, kis fekete tás­kájából fényképeket halászott elő. Sorra adogattuk. A ké­pek fiatal, mosolygós arcú fiút ábrázoltak civilben, rajz­asztal mellett, aztán egy gyönyörű lány oldalán, majd egyre több katonaruhás kép került elő a gondosan őrzött kézi albumból. — Andrej! A fia — mondta Jutka. Andrej éppen diplomáját kapta meg, amikor a tervezés, az építés, az alkotás mellől harcba szólította a tisztességtelen háború. Harcolt, védte a hazáját, közben ha­d-ha­d látoga­tott, s egy­szer csak nem jött többé sem Andre­j, sem a tévé­sek. Hosszú, keserves hónapok várakozása után jött meg a szörnyű bizonyosságot nyújtó levél — meghalt. És ahogy nézem a fényképeket, egyszeriben nagyot dobbant a szívem. Az egri dóm előtti szovjet hősi emlék­művet ábrázoló fényképet tartottam a kezemben. Többször is kérte a mellettem ülő, hogy adjam tovább, de csak szo­rongattam a képet, s már nem is láttam, mi van rajta, egyre a szélesen nevető Andrej képe lebegett előttem. Hát ott van, ahol lakom, ott van eltemetve. Ott esett el Andrej, ahol én a gombás pincében reszketve, igazi gyerekfélelemmel vártam a pokol elszabadulásának végét... A néni kérdő tekintetére végre válaszolnom kellett. Ke­veset nyögtem ki mindabból, amit mondani szerettem volna, de ő megértette. — Tegyen néha virágot a fiam sírjára jutottak el hoz­zám a lefordított szavak. Megígértem. Aztán hirtelen felugrottam, s a játszadozó gyerekek közé léptem. Jutka segített. Rövid félóra múlva már szállt a téren az új gyermek­dal, a kicsik idegen ajakformálásával: — Lene, lánc, eszterlanc, eszterlandi cérna... Hiszen az élet legyőzi a háborút, s a sírok emlékén élet­virág fakad! (ádám) A vezetőségválasztás hírei Megyeszerte ezekben a na­pokban tartják a pártalap­­szervezetekben a vezetőségvá­lasztó taggyűléseket. Az egri járásban eddig 22 üzemi és termelőszövetkezeti pártalap­­szervezetben választották újjá a vezetőséget, részben pedig megerősítették a munkában élen járó kommunistákkal. A párttagok növekvő felelősség­­érzetét bizonyítja, hogy a tag­ság megjelenése 80—85 száza­lékos volt.* A vezetőség-újjáválasztó taggyűlések egyik jellemzője, hogy különösen a termelőszö­vetkezetekben meghívják a termelésben, a tsz szilárdítá­sában élen járó pártonkívü­li dolgozókat is. Egerszalókon például 20, Kerecsenden 17 pártonkívüli tsz-tag vett részt a vezetőséget újjáválasztó taggyűlésen. A verpeléti Pető­fi Termelőszövetkezetben több pártonkívüli felszólalt. Elmon­dották, hogy ők is sajátjuknak érzik a pártot, egyetértenek a párt és a kormány tsz-t szi­lárdító politikájával . A vezetőségválasztó taggyű­léseken bizonyságát adták an­nak is, hogy erősödött a párt­szervezetekben a demokrácia. A részt vevő párttagok alapo­san megvitatták a jelölő bi­zottságok munkáját, s például a Bélapátfalvi Cementgyárban minden egyes jelöltnél el­mondták a vita során, miért jelölik a vezetőségbe, vagy miért tartanak másokat alkal­masabbnak a jelölő bizottság jelöltjeinél. A pártalapszervezetek az idén a vezetőségválasztó tag­gyűlésekre való felkészülés mellett egy pillanatig sem fe­ledkeztek meg a soron levő gazdasásági fudatok megoldá­sát segítő politikai munkáról sem. Ezt bizonyítják azok az eredmények, amelyek az ipar­ban és a mezőgazdaságban születtek az elmúlt hetekben. Czíz egy l &iz \ Elnézően mosolygott, és mi­­ bizalommal néztünk a Nap fe­­­lé , október utolsó vasárnap­iján, amikor az ősz megpihent­­ Eger házai között. ? Kint a dombok összesúgtak. <Ismerték már a párás szájú­­ ősz tréfáját és nem hittek ne­­­ki. Mi hittünk... És kigombolt­­ kabáttal sétáltunk a főutcán,­­a várban, a Népkertben , az ?egész városban. Amerre jár­atunk, nyomunkba szegődött a s vasárnap kellemes, pihentető ?hangulata, és még azt sem vet­­­ tük észre, hogy már látszik a Llehelet, hogy már ... igen, ? nincs is olyan meleg. . ★ ? Emlékeznek arra a fiatal­­? emberre? Ott állt a k­önyves­éből ! előtt és türelmetlenül né­zegette az óráját. A mozi Sár­ikánál pedig feltűnt egy fiatal­­ lány, néhány könyvvel a kezé­ben. Késett egy kicsit a rande­vúról — fél tíz elmúlt már öt perccel. Egy mosoly a késés megbocsátása, és már indulnak is együtt. A túlsó járdán — biztosan látták őket is egy idős házaspár ment lassan, sé­tálva, aztán nemsokára befor­dultak a Csemege mellett. Csak az ősz sóhajtott utánuk... Ekkor már a szürke felhők alattomosan kúsztak a Nap fe­lé.★ Beborult. A Népkert fái alig láthatóan reszkettek. A kavicssétány nem ropog már a sétálók lába alatt. Aki végigmegy rajta, az is si­et. Azon a nagy réten — em­lékeznek ugye? — nem is olyan régen gyermekek ját­szadoztak, diákok tanulgattak. Most a haldokló fű felett lus­tán lebben néha a föld lehele­te. A kopasz gallyak mögül ide látszanak a Klapka utca eme­letes házai. Egy nyitott ablak­ból rádió hangja hallatszik ki. Vidám zenét játszik egy zene­kar. S lassan megered az eső. ★ Vérszegényen esik. Álmosító­an. Néhány kiránduló nézegeti a várost és Gárdonyi sírját. — Esőkabátban. Fényképezőgép kattan ... Emlegetik az egri bort... Egy csoport most vonul le a? kazamatába... ? Múlt vasárnap többen vol­? tak... ? A város fölött a párával? összeolvad a kémények füstje.? A Nagytemplom a delet ha­­­rangozza már. Aztán csend­ lesz. Csak a szitáló eső kopog? az esőkabáton ... ? ★ ? Este...­­ A neonfény álmosan néze­? geti magát a nedves út tükré­ s­ben. A mozi előtt nagy tömege várja az előadást. Most vala­? mivel élénkebb a főutca —? nem látni a szürke felhőket...? De a csillagokat sem.­­ A presszóban minden asztalt foglalt. Cigarettafüst száll a­ hangulatlámpák felé és elke­? veredik a fekete kellemes illa­? tával. Ide menekülnek az em­? berek az ősz elől. S ★ ? Késő van már. A pihentető? vasárnap ágyba küld bennün­? ket — holnap már dolgozni fo­­­gunk. . . Kutat Gábor < 1961. november 1., steril*. Szépirodalmi könyvkiadók értekezlete Egerben A szépirodalmi könyvki­­­adók (Magvető, Helikon, Móra és Szépirodalmi) a napokban értekezletet tartottak a TIT- szervezetben, ahol az olva­sókkal megbeszélték az ötéves és az 1962-es év könyvkiadá­sának terveit. A megyei és szakszervezeti könyvtárvezetőkön , kívül — akik az olvasók kívánságait tolmácsolták — számos meg­hívott vendég, olvasó is részt vett az értekezleten, ahol a kiadók tervezett politikai, if­júsági, szépirodalom, mai külföldi szerzők, régebbi ma­gyar szerzők, régebbi külföldi szerzők, mai magyar szerzők munkáin kívül, napirendre ke­rült a gyermekirodalom, sőt a kisgyermekek meseigénye is. A Szépirodalmi Könyvkiadó képviselője, Pintér József, a kiadók nevében üdvözölte a megjelenteket és bejelentette, hogy a kibocsátott könyvjegy­zék csak „tervezett”, amin vál­toztatni lehet és éppen az a célja az értekezletnek, hogy a kívánságokat figyelembe véve, időben módosítsanak a terve­zeten. A felszólalók között Halmai Béláné, a gyermekkönyvtár vezetője, a serdülőkorú gyer­mekek részére, de különösen a lányoknak való jó irodalmat sürgetett. Békés György, a hat­vani könyvtár vezetője kifo­gásolta, hogy nem jelentetik meg a kiadók olyan magyar szerzők könyveit, akiket a né­pi demokratikus államok rég­óta megjelentettek. Ebergényi Tibor, dr. Farkas András, Kristóf Lászlóné, Szabó Gábor és mások felszólalásai után a kiadók képviselői válaszoltak a felszólalásokra. — Lehetetlen alak vagy, Jen­ei. Heteken át­­ mondtam, hogy ne vegyél sem­mit a névna­­­­pomra, — és nem vettél.

Next