Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

A legfőbb mérce: a végzett munka Gondolatok a szakszervezeti választásokról Heves megyében január 15 és április 15-e között 286 alap­szervezetnél 2729 szakszerve­zeti bizottsági tagot, 1239 számvizsgáló bizottsági tagot, 438 műhelybizottsági tagot és 2963 bizalmit választanak meg. Mindez alapos szervezési és agitációs munkát jelent. De hogyan készítsük elő a szak­­szervezeti választásokat, mivel agitáljunk? A választást úgy kell meg­tartani, hogy az elősegítse a szakszervezetek előtt álló fel­adatok megoldását. A válasz­tások előkészítését és a válasz­tásokat fel kell használni arra, hogy növekedjék a szakszer­vezetek tömegbefolyása,­ ja­vuljon a vezetés színvonala. Vagyis el kell érni, hogy a dolgozók széles rétegeit azok­nak a feladatoknak a megol­dására mozgósítsuk, amelye­ket a Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. és a szakszerve­zetek XIX. kongresszusának határozata állított a szakszer­vezetek elé. Tehát nem admi­nisztratív munkáról, nem a választások technikai lebonyo­lításáról van szó, hanem a vá­lasztásokat a legfőbb felada­tok megoldására kell felhasz­nálni. A választás időtartama alatt el kell érni, hogy szélesedjék a szocialista versenymozgalom, növekedjék a szocialista bri­gádmozgalom, mind tartalmá­ban, mind számszerűségében. Szilárduljon a törvényesség betartása, javuljon a dolgozók munka- és egészségvédelme, emelkedjék politikai, szakmai és világnézeti látókörük. Mindez megköveteli, hogy a választások ne formálisa­k le­gyenek, hanem mindenben te­gyünk eleget pártunk és a szakszervezeti kongresszus ha­tározatainak, a szakszervezeti demokrácia követelményeinek. Éppen ezért a szakszervezeti vezetők beszélgessenek a tag­sággal a szakszervezeti mun­káról, a különböző politikai és gazdasági kérdésekről, a dol­gozók egyéni problémáiról. Ébresszék fel érdeklődésüket, kérjék ki véleményüket a ter­melésről, az üzem és a hivatal vezetéséről. Egyéni beszélgetések és a választásokkal kapcsolatos röpgyűlések, rendezvények alkalmával meg kell magya­rázni a termelékenység növe­lése és az életszínvonal közöt­ti összefüggést, a törvények és a rendeletek betartásának fontoságát. Bátran ki kell kér­ni a dolgozók véleményét az üzem előtt álló problémák megoldásáról. El kell érni, hogy az 1962. évi munkaver­senyt az 1022-es rendelet sze­rint úgy szervezzük, hogy azok az eddigieknél még na­gyobb gazdasági eredményeket biztosítsanak. Szakszervezeti bizottságaink tudatosítják a dolgozókkal ötéves tervünk célkitűzéseit, azok népgazda­sági kihatását és egyéni célki­tűzéseinkkel, egyéni sorsunk­kal való közvetlen kapcsola­tát. El kell érnünk, hogy a dolgozók megismerjék a rájuk háruló feladatokat, mert csak így tudnak konkrét vállaláso­kat tenni. A munkaverseny irányuljon a műszaki fejlesztésre, a mun­kafegyelem megszilárdítására, a biztonságos munkafeltételek megteremtésére, a balesetek számának csökkentésére. A választási munka segítse elő, hogy a dolgozók egészségvé­delme, a biztonságos munka­feltétel társadalmi üggyé vál­jék. Szakszervezeti bizottsága­ink gondoskodjanak arról, hogy a műszaki fejlesztési ter­vek és az újítási feladattervek között kellő összhang legyen, gondoskodni kell az újítási és műszaki fejlesztési feladatok széleskörű ismertetéséről. A termelési feladatok meg­oldását jelentősen elősegíti az ösztönző bérek kialakítása. Ezért szakszervezeti bizottsá­gaink törekedjenek arra, hogy a szocialista elosztás elvének megfelelő bérezési fornák ala­kuljanak ki. Ez megköveteli, hogy az üzemekben növeljék a műszaki normák arányát. A premizálást és jutalmazást használják fel az üzem előtt álló legfontosabb feladatok megoldására. Törvényes rend­­deleteink biztosítják, hogy a szakszervezeti bizottságok részt vegyenek az új bérszabályzat és a vállalati ügyrend kialakí­tásában. A szakszervezeti bi­zottságok éljenek jogaikkal. A törvényesség betartásánál az eddigieknél jobban meg kell követelni, hogy a gazda­ságvezetés megfelelő munka­­körülményeket teremtsen. Biz­tosítani kell, hogy a szociális normákat (étkeztetésnél, szál­láshelyeken) betartsák. El kell érnünk, hogy a túlóráztatások a minimumra csökkenjenek. Gondoskodni kell a nők és fia­talok foglalkoztatására vonat­kozó törvények és rendeletek betartásáról. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók pana­szainak és problémáinak or­voslása a törvényesség alap­ján gyors elintézést nyerjen. Kiket jelöljünk? Az említett feladatokból lát­ható, hogy a szakszervezeti bizottságainknak sokrétű fel­adatot kell megoldaniuk. Ez megköveteli, hogy a jelölő­bizottságok a szakszervezeti vezetőségbe olyan dolgozókat javasoljanak, akik elvhűségük mellett képesek is a szakszer­vezetek előtt álló feladatok megoldására. A dolgozók ne szemlélői legyenek a választá­soknak, hanem aktív közremű­ködői. Jól fontolják meg és alaposan vitassák meg, hogy a választások során kire adják le szavazatukat. Mielőtt a jelölő bizottságok döntenének, vizsgálják meg a jelöltek eddig végzett munká­ját, emberi magatartását. Kér­jenek véleményt a dolgozók­tól. Idejében függesszék ki a jelölőlistát, a szakszervezeti vezetők tartsanak fogadóórá­kat, hogy a dolgozók véle­ményt nyilvánítsanak a jelöl­tekről. A jelöltek legfőbb mércéje a munka legyen. A választások alapvető ré­szét képezik a bizalmi válasz­tások, hiszen a feladatok vég­rehajtása nagyrészt a bizalmia­kon múlik. Ezért fontos, hogy a bizalmiak választását a leg­nagyobb gonddal készítsük elő. A beszámoló elkészítésénél a bizalmi kérje ki a kollektíva véleményét, hogy a végzett munka mellett a beszámoló­ban azok a feladatok is szere­peljenek, amelyeket a követ­kező időben a szakszervezet­nek végre kell hajtania. Ezek a választások váljanak munka­­értekezletekké, ahol a beszá­moló alapján a dolgozók vi­tassák meg az eddigi munka tapasztalatait. A dolgozók fejt­sék ki véleményüket, bátran mutassanak rá a hibákra és a sürgős tennivalókra. A válasz­tásokon nem szabad megen­gedni, hogy a szakszervezeti bizottságok előre elkészített sablonszöveget adjanak a bi­zalmiaknak. Ez elveszti önálló­ságukat, a bizalmit és a dolgo­zókat megfosztja a kezdemé­nyezéstől. Törvényességet és nyílt őszinteséget A dolgozók legyenek legfőbb őrei annak, hogy a választások a szakszervezeti alapszabály­nak megfelelően történjenek. Ne engedjék meg azt, hogy a bizalmit ne a csoportja vá­lassza meg Az ilyen választá­sok sértik a szakszervezeti de­mokráciát, érvénytelenek és az ilyen választásokat a szakszer­vezetek megyebizottságainak meg kell semmisíteniök. Ahol a törvényességet és a nyílt őszinteséget nem engedik ér­vényesülni, nem tartják be, a dolgozók tegyenek jelentést a felsőbb szakszervezetnek. A beszámolót a szakszerve­zeti bizottság titkára ne egye­dül állítsa össze. A beszámoló a szakszervezeti bizottság kol­lektív munkája legyen és a dolgozók véleményét tükrözze. A beszámolóban szabadon ér­vényesüljön a tagság vélemé­nye, a beszámolók legyenek kritikusak és önkritikusak. A dolgozók bátran tárják fel a tapasztalt hiányosságokat, ne hallgassák el a hibákat. Konkrét vállalások történje­nek a feladatok megoldására. A választás akkor lesz sike­res, ha az nemcsak a szakszer­vezeti bizottság, hanem az egész tagság ügyévé válik. El­engedhetetlenül fontos, hogy valamennyi szakszervezeti tag kivegye részét a szakszerveze­tek előtt álló feladatok meg­valósításában. Mudriczki János, SZMT-titkár. pmxB&swwzerwoow&tt'e ® <■ Adminisztrációban na­gyobb jártassággal ren­delkező férfi munkaerőket felveszünk Számviteli képesítés előnyben. — Jelent­kezés az ORSZÁGOS TAKARÉK­­PÉNZ r­R Heves megyei fiókjánál, EGER, Széchenyi u. 6. NEPOJSÄG fl Szovjetunió ENSZ-képviseletének nyilatkozata NEW YORK (TASZSZ): A Szovjetunió ENSZ-képviselete kedden közzé tette az alábbi nyilatkozatot: A Szovjetunió ENSZ-képvi­selete 1962. január 25-én a szovjet kormány megbízásából kérte: sürgősen hívják össze a Biztonsági Tanácsot, hogy meg­vitassák, miként teljesítették a Biztonsági Tanácsnak a kongói kérdésben hozott 1961. novem­ber 24-i határozatát. Ismeretes, hogy jóllehet a Biztonsági Tanács említett ha­tározatának elfogadása óta több mint két hónap telt el, e határozat igen fontos követe­léseit nem teljesítik, mivel bi­zonyos katangai érdekeltségek­kel rendelkező gyarmattartó hatalmak nyílt ellenállást ta­núsítanak. A szovjet küldöttség, amikor felveti a Biztonsági Tanács összehívásának kérdését, abból indul ki, hogy sürgősen meg kell vitatni a kialakult helyzet okait és a tanácsnak olyan intézkedéseiket kell hoznia, amelyek minden külföldi zsol­dos Katangából való haladék­talan kikergetésére és a katan­gai szeparatista tevékenység megszüntetésére irányulnak, — a Biztonsági Tanács világosan kifejtett határozatainak és a Kongói Köztársaság központi kormánya politikájának meg­felelően. A szovjet küldöttség még mi­előtt formális kérését elju­ttatta volna az ENSZ titkárságához, a Biztonsági Tanács összehívá­sára vonatkozó indítványáról tanácskozott, az afrikai orszá­goknak a Biztonsági Tanács­ban helyet foglaló képviselői­vel, a Kongói Köztársaság ENSZ-képviselőjével, valamint V Thant-nal, az ENSZ ügyve­zető főtitkárával és ők semmi ellenvetést nem tettek. Ugyanakkor Dean-nel, Nagy- Britannia képviselőjével, a Biztonsági Tanács elnökével folytatott tanácskozások során kiderült, hogy a nyugati hatal­mak ellenzik a tanács gyors összehívását és egyesek közü­lük szükségtelennek tartják ezt a lépést. Emiatt, továbbá néhány más küldöttség meg­fontolásait is szem előtt tartva, a szovjet küldöttség hozzájá­rult ahhoz, hogy a tanács ös­­­szehívásának időpontját január 29- re, hétfőre halasszák, ami­ről értesítette a Biztonsági Ta­nács elnökét. A Biztonsági Ta­nács elnöke mégis csak január 30- ra, keddre tűzte ki az ülést. Az ENSZ ügyvezető főtitkára január 28-án tájékoztatta a szovjet küldöttséget Adoulá­­nak, a Kongói Köztársaság mi­niszterelnökének Lagosból kül­dött táviratáról. A táviratban Adoula tiltakozik a Biztonsági Tanács összehívása ellen, első­sorban amiatt, mert maga ké­szül New York-ba utazni. E táviratra nyilvánvalóan az adott okot, hogy Adoulát nem kielégítően, vagy egyoldalúan tájékoztatták a tanács össze­hívásának céljairól. A Biztonsági Tanács január 30-i ülésén a szovjet küldött­ség világosan kijelentette: kí­vánatosnak tartja, hogy a Kon­gói Köztársaság miniszterelnö­ke személyesen vegyen részt a Biztonsági Tanács munkájá­ban, amikor megvitatják a Tanács november 24-i határo­zata teljesítésének kérdését és úgy véli, hogy az első ülés után — ahol majd mint a tanács összehívásának kezdeményező­je, kifejti álláspontját —, elha­lasszák a tanács munkáját, amíg Adoula kongói miniszter­­elnök megérkezik New Yorkba, és személyesen részt vehet a tanács vitájában. Az ülés menete azonban vi­lágosan megmutatta, hogy a gyarmattartó hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával, minden­képp akadályozzák a Bizton­sági Tanács november 24-i ha­tározata teljesítésének megvi­tatását, mert a tanácson kívüli, kulissza mögötti manőverekkel akarják elérni kongói céljaikat. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői meg akarják akadályozni a kérdés bármifajta megvitatását, mert ez leleplezhetné a gyarmattar­tó hatalmak ügynökségeinek megmentésére, mindenek­előtt Csembe megmentésére irányuló kulissza mögötti ma­nővereiket. Ezért a tanács ügyrendi szabályai durva meg­sértésének útjára léptek, ami szemléletesen lelepleződött az ülés során és még a napirend megvitatása előtt az ülés fél­beszakítását idézte elő. Tehát e hatalmak szavakban ugyan állást foglalnak az ENSZ szerepének fokozása mellett, de tetteikkel aláássák az ENSZ és legfontosabb szer­ve, a Biztonsági Tanács tevé­kenységének alapjait. Mindez e hatalmak önző gyarmatosító érdekeit szolgál­ja és semmi köze a kongói nép általános érdekeihez és ahhoz a törekvéséhez, hogy megőrzi a Kongói Köztársaság területi épségét és függetlenségét. (MTI) Szalagavató után — pályaválasztás előtt Hatvanban A FOLYOSÓKON sürgés­forgás, a feldíszített osztályter­mekben meghatódott gyerekek , a végzős negyedikesek fo­gadják könnyes szemű szüleik és ismerőseik jókívánságait Egy-egy kedves leányarc is feltűnik a fiúk előtt, s a pi­ruló lányok arca is arra utal, hogy valaki nagyon kedves nekik, akivel kezet szorítottak. Szalagavató... A hatvani Bajza Gimnázium diákjai ezen is túl vannak. Vége az ünneplésnek, az ün­nepségnek, a negyedikesek ru­háján ott díszeleg a szalag, felnőtté válásuk jelvénye. Igaz, az érettségi még hátra van, de aki három és fél évig becsületesen tanult, annak nem sok félni­valója van! Ezek a napok a töprengés, a gondolkodás napjai, hiszen ke­zükben a félévi bizonyítván­­nyal most kell eldönteni, mit akarnak tenni a továbbiakban. — Ki merre, ki hová megy? — Mezőgazdász, vagy jogász szeretnék lenni — válaszol Kiss Erzsébet a IV/d-ből. — Igaz, hogy nem rokonszakma, de mindkettőhöz nagy kedvet érzek! Azt hiszem, mégis in­kább a jog mellett maradok, az vonzóbb számomra. — A Műszaki­ Egyetem vil­lamosmérnöki karára jelent­kezem — mondja Tart István IV/e osztályos tanuló —, de nem vagyok benne biztos, hogy felvesznek. — Mert... — Mert szerintem is helyes az, hogy először a termelő­munkában tevékenykedjék az ember, mielőtt az elméletet el­sajátítaná. — MÁSÉRT is jó a terme­lőmunkában való elhelyezke­dés — veti fel a közös prob­léma során Sípos Inke —, mert mi, végeredményben, mióta élünk, eszünket tudjuk, csak az iskola falai között is­merkedtünk az élettel. Ha egy-két évre dolgozni me­gyünk, az csak hasznunkra le­het az egyetemen. Én például orvos szeretnék lenni, s most a kórházban jó lenne elhe­lyezkedni egy kis gyakorlati munkára. — Na, ez az elhelyezkedés olyan dolog — mondja Bartos Imre —, hogy én is orvos sze­retnék lenni és ezért helyez­kedtem el tavaly a nyári szü­netben a székesfehérvári kór­házban. Persze akkor magam sem gondoltam volna, hogy a kertésznek alkalmaznak. Kipattan a nevetés. Jogosan, mert ilyen módon nem sok gyakorlatra tesz szert a leendő orvostanhallgató. — Azért betegeket csak lát­tam! — jegyzi meg melanko­likusan Bartos Imre. — S re­mélem, valamelyik évben csak lesz helyem a debreceni egyetem orvos karán! — Van még orvosjelölt? — Én egészen más pálya után nézek. Nagyon szeretem a nyelveket, tolmács szeretnék lenni. A Marx Károly Köz­­gazdasági Egyetem külkeres­kedelmi szakán angol—orosz nyelvre akarok menni. Én is gondolkoztam azon, hogy mit is kezdek, ha nem vesznek fel, s arra jutottam, hogy jó lenne egy szállodában elhe­lyezkedni, vagy a Ferihegyi repülőtéren valahová, egyszó­val oda, ahol sok idegen meg­fordul. Ez még nagy hasznom­ra lehetne. Sajnos, érdeklőd­tem és a szállodákba 8 évre előre nem vesznek fel senkit ilyenfajta beosztásba. De igaz, vidéken még nem próbáltam. Lehet, hogy ott lesz hely. TERVEK, gondok, bizakodás, de elsősorban az árad a fia­talok szavaiból, hogy ők már megértették a ma szavát, már nem türelmetlenkednek az egyetemi felvételek miatt, tudják, hogy nemhiába vált gyakorlattá a termelőmunkába való bekapcsolás az egyetem előtt. Lelkesek, egyik sem mond le arról a dédelgetett álmáról, amelyikkel a gimná­ziumba beiratkozott, de van ideje, türelme és szívóssága dolgozni azért, hogy ha most nem, majd jövőre, ha ak­kor nem, még egy év múlva, de csak elér oda, ahová elindult... Cs. Ádám Éva 1363. február 1., cs­ ti8r'“k A legjelentősebb országok nem szavazták meg a Punta del Este-i értekezlet Kubaellenes határozatát PUNTA DEL ESTE (MTI). Az amerikai külügyminisz­terek értekezlete Punta del Este-ben két nappal az ere­detileg kitűzött határidő után és öt napja folyó alkudozáso­kat követően kedden este megkezdte a szavazást a be­nyújtott határozati javaslatok­ról. Mint az AP tudósítója írja, az Egyesült Államok küldöttsége végül feladta a harcot, hogy keresztülhajszol­­ja a közös fellépés egyhangú elfogadását Kuba ellen és úgy döntött, hogy megelégszik a határozati javaslatra adott szavazatok kétharmados több­ségével, bár ez kifejezésre jut­tatja az amerikai országok Washingtonban sokat hangoz­tatott „egységének” felbomlá­sát. Az értekezlet kedden tehát lényegében azért ült össze, hogy az Egyesült Államok ez alkalommal fáradságosan ös­­­szetákolt szavazógépezetével elfogadtasson egy olyan komp­romisszumot, amely sokkal enyhébb, mint amire a hala­déktalan és szigorú megtorlást követelő Washington töreke­dett és amelynek legfontosabb pontját a legjelentősebb ame­rikai országok még így sem szavazták meg. Az elfogadott, voltaképpen elvi állásfoglalásnak minősülő határozatok azt állítják, az amerikai államok rendszerével összeférhetetlen, hogy ameri­kai ország marxista-leninista politikát folytasson, mert csat­lakozása a szocialista országok tömbjéhez „megbontja a nyu­gati félteke egységét”, s Kuba „ennek az összeférhetetlenség­nek” révén önmagát zárta ki a nyugati félteke országainak rendszeréből. Ezt a határozatot elfogadta a Washingtont eredetileg is tá­mogató 12 kisebb latin-ameri­kai ország, valamint hosszas huzavona után Haiti és ter­mészetesen a washingtoni küldöttség. Argentína, Brazília, Bolívia, Chile, Ecuador és Mexikó küldöttsége mérsékeltebb ál­láspontra helyezkedett, tartóz­kodott a szavazástól, Kuba pe­dig a határozat ellen szava­zott. A Reuter tudósítójának meg­jegyzése szerint a hat ország küldöttségének az volt az ál­­láspontja, hogy az értekezlet csupán tanácskozó jellegű és végleges intézkedések nem tartoznak hatáskörébe. A Re­uter idézi az argentin küldött­­ség szóvivőjének nyilatkozatát, aki megállapította, hogy a „szavazás veszélyes precedenst teremthet”. A szavazást követően fel­szólalt Dorticos elnök, a kubai küldöttség vezetője, az ülés egyetlen szónoka. „Előre tudtuk, hogy ennek az értekezletnek összehívására a Kubával ellenséges szellem­ben került sor. Ami azonban itt történt, nem lesz befolyás­sal a kubai forradalomra. Ezért nem Kuba hagyja el veszteseként a tárgyalótermet. Akár tagja Kuba az amerikai államok szervezetének, akár nem, mi megnyerjük a csatát” — mondotta. (MTI) 3 ceyloni kormány ura a helyzetnek Nyolc magasrangű tisztet tartóztattak le COLOMBO (MTI): Ceylon­ban kormányellenes összees­küvést lepleztek le és a ható­ságok nyolc magasrangú tisz­tet letartóztattak. A Reuter­­iroda értesülése szerint jobb­oldali összeesküvésről volt szó, amelynek részt­vevői el akar­ták fogni Bandaranaike as­­­szonyt, Ceylon miniszterelnö­két, valamint több minisztert és baloldali pártvezetőt. A le­tartóztatottak között van a volt ceyloni vezérkari főnök és helyettese, továbbá egy nyugalmazott magasrangú rendőrtiszt, valamint a ceyloni haditengerészet volt parancs­noka. A kormány bejelentette, hogy országszerte ura a hely­zetnek. Ceylonban a múlt évi áprilisi zavargások óta még mindig érvényben van az őszi romállapot. (MTI) Idő­járás jelen­tés A Meteorológiai Intézet jelenti­. Várható időjárás csütörtök estig: Délen felhős idő, északon változó mennyiségű felhőzet. Az ország déli felében több­felé kisebb ha­vazás. Élénk északkeleti, keleti szél. Helyenként hófúvás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet nulla,mínusz 4 fok, várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 5-10 fok között. (MTI) Gyöngyös Város Tanácsa V. B. PÁLYÁZATOT HIRDET a megüresedett iparügyi előadói állásra A pályázni óhajtók a városi tanács vb ipar-műszaki osz­tály vezetőjéhez nyújtsák be kérelmüket, melyhez csa­tolni kell önéletrajzot, és a végzettségről szóló bizonyít­ványt. Az állás betöltéséhez közgazdasági egyetemi vég­zettség szükséges. Fizetés: 116/1960. (XII. 12.) Mü. M. ss. rendelet, V. bércsop., 1533. kulcs szerint.

Next