Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-01 / 256. szám
19*2. november 1., csütörtök NEPOJSAG A kongresszusi verseny hívei: Teljesítették harmadik negyedéves tervüket a visontai bányászok ha a LÁTOGATÓ néhány hónappal ezelőtt a tervteljesítésről érdeklődött a Szénbányászati Földkotró Vállalat visontai üzeménél, akkor kitérő válasszal igyekeztek elütni a kérdést. Volt ugyan tervteljesítés, de csak formálisan, mert az eredeti terveket — az objektív nehézségekre való hivatkozással — a központ módosította. Ma új szelek fújdogálnak Visontán! — A harmadik negyedévi tervünket teljesítettük! — jelentette büszkén Vadász József, a gyöngyösi járási pártob tagja, az üzem párttitkára a járási pártértekezleten. Ez a terv már a valódi, az eredeti. Ennek teljesítése jelentős eredmény olyan helyen, ahol közel két év óta küzdenek a vízzel és az iszappal, és akad hónap — de nem is egy —, amikor a megnyitott vágatok egyetlen centimétert sem haladtak előre. Ha utólag mérlegeljük a viszonyokat, ezért nem hibáztathatjuk sem a műszaki vezetőket, sem a vájárokat, akik nap nap után gigászi küzdelmet vívtak a mostoha természettel, a váratlan veszélyekkel. A tervezett 480 méterrel szemben 484,1 méter vágatot hajtottunk ki az év harmadik negyedében, és 2953 tonna 1666 ialóriás szenet szállítottunk el l Xll-es aknához, illetve adunk ki a dolgozóinknak illetményként !- nyilatkozik Goda Miklós, az üzem főmérnöke. 1 CGy ELSŐ SZÓRA nem is tűnik " valami nagy teljesítménynek ez a 484,1 méteres vágabkihajtás azok szemében, akik ismerik a bányászati viszonyokat, a gyorsvágathajtási módszereket, az F—4-es gyorsvágathajtó gépek több száz méteres kivájásait. De a visontai bányában más geológiai viszonyok között folyik a művelés. A műszakok minden másodpercében ügyelni kell az artézi vízre, amely több méterre szökken fel a vágatok talpában kiképzett fúrólyukakból. A vélemény azonban akkor változik, ha összehasonlítást végzünk az előző tervidőszakokban teljesített munka és a jelenlegi között, örömmel tapasztaljuk a fejlődést, mert a harmadik negyedévben annyi vágatot hajtottak ki a visontai bányában, mint az első félév folyamán összesen. Az eredmények pedig nem születtek a véletlenből, hanem a műszaki és szervezési tevékenységből. Átdolgozták a korábbi iszapbetörés helyét, így biztos körülményeket teremtettek a későbbi munkamenethez. De régen Vajúdó probléma végére tett pontot az „uraságiak” premizálását célzó intézkedés. — Az elővárosi csapatok munkáját sok esetben gátolta, sőt megbénította az anyaghiány. Ezért hoztunk határozatot, hogy a kiszolgáló személyzet prémiumban részesül a hozzájuk tartozó csapatok teljesítménye után. Ez a módszer bevált, ezt eredményeink bizonyítják — mondja God Miklós főmérnök. A fiatal kollektíva magatartására jellemző a fegyelem rohamos javulása is. Amíg az év második negyedében 29 igazolatlan hiányzás volt az üzemnél, addig a harmadik negyedévben már csak kettő. De a teljesítményeikkel együtt nőtt a dolgozók keresete is. Az építőipari szakmánybéres, tehát a bányabeli dolgozók átlagkeresete az első félév folyamán 103 forint volt műszakonként. Ez az összeg 112 forintra emelkedett a harmadik negyedévben. A HARMADIK negyedévi dicséretes eredmények bizakodást hoztak Visontán. Ez a bizakodás nem a megszerzett babérokon való pihenést jelenti, hanem jobb kedvet, szorgosabb munkát az év utolsó negyedének „hajrájában”. A ,,Hajrá”-t a szó nemesebb értelmében, mert nemcsak erre a tervidőszakra mért munkamennyiséget akarják teljesíteni, hanem valamit pótolni akarnak az év elején elmulasztottakból is. Laczik János Öröklakások: Volga személygépkocsi háztartási géppark a pénteki lottónyeremények között között ezúttal — egy visszamaradt lakással együtt —négy öröklakás van. Most először kerül főnyereménytkénik Volga személygépkocsi sorsolásra. A főnyereményeken kívül számos értékes jutalomtárgyat vettek fel a jegyzékre, így többek között két teljes jugoszláv szobaberendezést, 17 csehszlovák szobabútort, 87 televízióst, 177 rádiót, 30 motorkerékpárt sorsolnak ki. Űldottság a teljes lakás- és háztartási géppark, amelyben villanytűzhely, hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, porszívógép, padlikefedőgép, háztartási robotgép, kávéőrlő és főző is tartozik. A pénteki lottó-jutalomhúzáson a 42. játékhét szelvényei között összesen 774 értékes tárgyat sorsolnak ki. A főnyeremények A mozdony gyomrában Vizdák Gyula, a Hatvani Vasútállomás kazánkovácsa, a mozdony gyomrában dolgozik. Fülsiketítő zajt okoz a légkalapács, a mozdony vasgyomra is beleremeg. De az időszakos vizsgálatot el kell végezni, határidőre és hiba nélkül. Árvai Lászlóval váltják egymást, lefaragják a burokcsöveket, vagy ha kell, cserélik. Amíg „szolgálatban” lesznek, menetrend szerint, pontosan közlekedjenek a 328-as gőzösök. Erre vigyáznak a kazánkovácsok. 25 ház helyett 500 lakásba jut el a víz Nagyrédén Az idén 4010 méter járda építését fejezik be A meglevő törpe vízmű jelenleg 25 lakásba juttat vizet Nagyrédén. Már megkezdték az előkészítését a község teljes ellátásának, amihez a vízügyi társulás megalakítása mutatja a legjobb eszközt. Mintegy másfélmillió forint kell a terv végrehajtásához. A Szőlőskert Tsz 80 000 forint előleget biztosít ahhoz, hogy a munkát még az idén megkezdjék. A vízügyi társulás szervezői a tsz brigádvezetői. A meglevő artézi kútból a törpe vízmű bővítésével tudják biztosítani a szükséges vízmennyiséget A községfejlesztési munkákhoz hozzátartozik még az is, hogy az idén a tervezett mintegy 3000 méter járda helyett 4000 méter járda építését fejezik be. A békéről beszélnek Nyugaton, a békéről beszélnek Keleten. A háború ellen szónokolnak az ENSZ- közgyűlés nyugati képviselői, s a pusztítás ellen emelnek szót a szocialista országok képviselői. Kinek higgyen az ember? Hol beszélnek igazán a békéről? Kik azok, akik végtére is valóban a háború ellen, az emberek mellett, az élet igenlése mellett vannnak. Keleten, vagy Nyugaton? S most eszembe jut effől aforizma, amely talán választ ad a nyugati politikusok békeszólamaira: „A háborút az emberek csinálják. Hogy ne legyen többé háború, ahhoz el kell pusztítani — az emberiséget.” Vajon aforizma ez csupán? (—6) Elnökségi ülést tartott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel Egerben elnökségi ülést tartott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. Az Építők Szakszervezete Heves megyei Bizottságának írásbeli jelentése, valamint az SZMT szervezési és káderbizottságának kiegészítő jelentése alapján az elnökség megvitatta a szakszervezeti munka vezetési módszereit. Megállapították, hogy a megyebizottságon a vezetés színvonala lényegesen javult, de a gyorsabb előrehaladás lehetőségei adottak. Ehhez jobban meg kell szervezni a határozatok végrehajtását, minél több embert kell bevonni a közügyek intézésébe. A SZOT határozata hosszabb időre megszabta a teendőket, ezt a határozatot kell megérteni és akkor megtalálják a helyileg leginkább célravezető eszközöket a megyebizottság és az üzemi szakszervezeti bizottságok munkájának további javítására. Második napirendi pontként a pedagógus megyebizottság jelentése alapján az 1962—63- as iskolai év problémáit, különösen a gyakorlati foglalkozások megszervezését és a hittan-oktatás helyzetét vitatták meg, majd elfogadták a munkásakadémiákról és a szakszervezeti politikai iskolákról szóló tájékoztató jelentést. 3 Tanulni kell és lehet mindenkitől... Ülést tartott a MÉSZÖV választmánya Október utolsó napján ülést tartott a MÉSZÖV választmánya. Két hónappal az 1962-es év befejezése előtt nem fontosabb ügy megtárgyalása szerepelt napirendjén, mint a földművesszövetkezeti vagyonvédelem, amely a felvásárló szerveknél is jelentős ugyan, de legnagyobb súllyal mégis a kereskedelmi, vendéglátóipari egységeknél vizsgálható, jó és rossz oldaláról egyaránt. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV megyei elnökének megnyitó szavai után Molnár Ferenc, a MÉSZÖV főkönyvelője számolt be a vagyonvédelemmel kapcsolatos tevékenységről, s általában a földművesszövetkezeti forgalom növekedéséről. — A tervezettnél nyolcezer hektoliterrel több sör fogyott el a nyári időszakban a földművesszövetkezetek vendéglátó egységeiben — hangzott a többi között beszámolója —, s ez a szám ékesen jelzi az értékesítési lehetőségeket, valamint az eddigi kielégítetlenséget. Ehhez a számhoz a későbbiek során számos másik is csatlakozott, amely a kereskedelem jó munkáját igazolja, ugyanakkor azonban néhány adat arról is beszélt, hogy helyenként erősen emelkedtek az üzemköltségek. A kiskörei vendéglőben több mint hatezer forintot fizettek energiafogyasztásért, akkor, amikor az ételforgalom alig haladta meg a 15 000 forintot. Másutt —ha a tavasz megérkezése váratott is magára — a fűtési költségek emelkedtek jóval a megengedett határok fölé. Mit lehet tenni a bajok orvoslására? Ez volt a beszámoló minden egyes pontjának alapgondolata, s ennek szellemében szólaltak fel a későbbiek folyamán a választmány egyes tagjai is. Gulyás Imréné a kerecsendi kisvendéglőnél a Vezetők túlságosan gyakori változásában látta minden baj kútforrását. Ugyanakkor kifogásolta a sógorság-komaságot italboltvezető és üzemágvezető között. Süveges Benedek a választott vezetők — választmányi tagok — bevonását szorgalmazta, Illés István a szövetkezeti vagyon megkárosítóira súlyosabb büntetést kért — a a példa szolgáltatásának kedvéért —, mint amennyit a bíróságok eddig kiszabtak. Általában a felszólalók mindegyikének szavaiból az tűnt ki, féltik, s erejükhöz mérten óvják, vigyázzák a szövetkezeti vagyont. Összefoglalójában Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke is ezt hangsúlyozta. — A földművesszövetkezetek a népért dolgoznak, de ahhoz, hogy a néppel szemben minden kötelességüket teljesítsék — a vagyonvédelmet egyik elsőrendű feladatuknak kell tekinteniük. Éppen ezért nekünk tanulni kell és lehet mindenkitől, aki a földművesszövetkezet érdekeit tartja szeme előtt, s meg kell szívlelni a kötelességtudásból fakadó tanácsokat. Az ülés végén a választmányi tagok felhívás-tervezetet fogadtak el, amelyben felszólítanak minden földművesszövetkezeti dolgozót, hogy az eddigi példákból okulva, minden erejükkel törekedjenek a közös vagyon megvédésére és gyarapítására. (w) AZ I-ES FÜGGŐAKNA acéltorny a domboldalról tekint le az új ikelakosokra, a régi kolónia öreg házaira. Kötélét feszítő korongjai csattogva járnak, s egyenletesen emelkednek, süllyednek a karok, tele és üres csillékkel az aknában. Egymás után bukkannak fel a mélyből, frontokról vágatokból kifejtett szénnel megrakott vagonetták. Néhány gyom mozdulat, s máris a levegőben suhannak szállítmányaikkal a keftősbéli szénosztályozó felé. A felszínen csak ennyi mozgás árulkodik arról, hogy több száz méternyi mélységben, karbidlámpák sárga fénye mellett hősi erőfeszítéssel dolgoznak az égercsehi bányászok. — Alig egy hónapja mozdultunk el a mélypontról — mondja Varga Lajos, az üzem főmérnöke. — S a napok múlásával nemcsak a munka irama, az emberek lelkesedése is fokozódott. Egyik napról a másikra növekedett a termelés. Ha baj van, összefognak a bányászok, a mindenki a legtöbbet igyekszik adni. Nálunk pedig igencsak nagy volt a baj: 606 vágómra duzzadt fel az üzemi adóssága. A gond, a felelősség érzése megkétszerezte az emberek akaratát. Nemcsak az serkentette jobb mánkára a bányászokat, hogy fizetések napján vékonyabb borítékokat kaptak kézhez — természetesen az is! — de sokak önérzetét, büszkeségét, sértette, hogy a jóhírű bányát az utolsóik között emlegetik. Szeptember havi tervüket már teljesíteni tudták, s erejükből arra jó futotta, hogy terven felül 300 tonna szenet adjanak népgazdaságunknak, hogy adósságuk törlesztéséhez komolyan hozzálássanak. A 600 vagonos adósságból idáig már 392-t „lefaragtak” (9 mire a sorok megjelennek, törlesztendő adósságuk tucatnyi vagonnal megint kevesebb!) leírná. KÖNNYŰ EZ, ám az a három számjegy, amit adósságukból eddig lefaragtak, s amelyet pillanatok alatt ólomba rögzít a szedőgép, a hősi erőfeszítés és Helytállás oldalakra terjedő krónikáját takarja, hősi erőfeszítés és helytállás krónika Napok, rekordok, emberek lát, melyet rekordok, a bánya történetében mindeddig egyedülálló, felül nem múlt munkasákerek kísérnek. Szeptember 26-én például —■ közönséges szerdai nap volt — az I-es függőaknán értek el 24 órás nagyrekordot a szállítók: 2366 tele csillét emeltek felszinte. Október 25-én, Csütörtökön ismét egy újabb rekordot jegyezhetett fel Varga Lajos főmérnök a „nagykönyvbe”: a nyolcórás aknarekordot 863 csilléről 875 csillére javították! (Nem mellékes itt megjegyezni azt, hogy október 25- e teljesítménye sem sokkal marad alatta a szeptember 26- inak: 2314 csille „jött” fel az aknán.) — Olyan eredmények ezek, amelyekre a legderülátóbbak se mertek gondolni, amelyeket asztal mellett, logarléccel se számolhat ki az ember. S beszélhetnénk-e most optimális kapacitásról, ha az aknában, az aknánál dolgozó bányászok nem tesznek meg minden tőlük telhetőt...? Kinek nevéhez fűződnek ezek a rekordok, kik ezek az emberek? Mozdonyvezetők, alsó és felső csatlósok, függözők, s a felügyelet. Egyszerű emberek, akiknek helytállásán sok minden múlik, akik munkavégzésükkel a frontokon, vágatokban dolgozó bányászoknak is ,diktálják” a tempót a dsszeforgás meggyorsításával; egyszerű emberek, akikről méltatlanul keveset beszélünk, pedig megérdemlik a hírnevet. Szabó Mihály, Képes Károly, és Hanus Sándor csapatának tagjait egyaránt megilleti az elismerés, a dicsérő szó, s nem kevésbé szolgált rá a megbecsülésre, a hírnévre Balogh László, külszíni felügyelő, akinek vezetése mellette nagyszerű rekordok születtek. S más rekordokat is szántón tartanak Egercsehiben ... Biztatóan, reményekre jogosítóan ontja a jó minőségű szenet a Xll-es éteszkei, 80 méter hátuilék szélességű új front. Október 10-én, szerdán, 40 vagon szenet adtak innen a csapatok, amely 800 csillét töltött meg. Két nappal később, október 12-én sem sokkal kevesebbet adtak: 764 csillét; a múlt hét szómlistján 740 csillét raktak tele. Indítottak fel a fényre a front, bányászat. Mért kell éppen erről a frontról beszélni? Azért, mert a műszakiak alkotó lelkesedésének, tenni akarásának, ,,szülötte” ez az új front, műszakiak vállaltak előkészítését a kongresszus tiszteletére, é s a vállalásukat magasan túlszárnyalták, mert az ígért határidő előtt egy hónappal megindulhatott itt a termelés. S nem* kevésbé azért jó szólni kell erről a frontról, mert az üzem* termelésének 20 százalékát adja. váratlan nehézségA ÚJABB gék nem hátráltatnak bennünket, a felgyülemlett adósságot az utolsó grammig törlesztjük, s éves kötelezettségeink teljesítése mellett eleget teszünk kongresszusi vállalásunknak is: év végéig ezer tonna szenet adunk terven felül népgazdaságunknak — mondja végezetül Varga főmérnök. Ha a bányászok megtartják a jelenlegi tempót, sőt, azt fokozzák, úgy az eredmények év! Végén messze meghaladják a vezetők legremészebb optimizmusét tó... Pataky Dezső Gunics néni megalapozza öreg csapjait Az öregek hete alkalmával az idősebb nemzedék 19 tartó«*gett kellemes meglepetéseket a maga számára. Gunics Jánosné 95 éves egri öregasszony példádól azzal állt elő a vízügyi szeri jzeknél, hogy a Diófakút u. 22. szám alatti régi házában vízvezetéket építsenek. Kérését azzal indokolta, hogy nagyon küzdelmes életet élt, öreg napjait kényelmesen akarja eltölteni és szeretne még saját lakásának fürdőszobájában lubickolni. Hadd ismerje meg ezt az öreg ház tó a fiatalodó világot — mondotta Gunics néni. Indokolását a vízügyi szervét elfogadták, és sörön kívül közművesítették az öreg házát, amelynek kollégái saját megtakarított pénzéből fedeztél. (Kávám)