Népújság, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ÁRA: 50 FILLÉR Ülésezik az országgyűlés Az országgyűlés pénteki ülésén folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. — Országunk gazdasági élete az elmúlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik — mondotta bevezetőben. Idei tervünk a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életéenyomatának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, sem aaoübfcai, akik attól a forradalmi tudat elhomályosodást é dentő életszínvonala az eltárt esztendőben a lehetőségekhez mérten tovább növekedett Bár a korábban elhatározott valamennyi központi bérügyi intézkedést most nem tudtuk megvalósítani, mégis, az elmúlt évben a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 7 százalékkal emelkedett és érezhetően nőtt a mezőgazdasági lakosság jövedelme is. Ennek fj vontán emelkedett a kereskedát várják. Nem, éppen ellenkezőleg, mi azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgálják a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947—1948-as évek forradalmi jelszavát: „Tiéd az ország, magadnak építed." Változat marad és következetesen kell dolgoznunk azért, hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelése, a termelés szervezettségének és rendjének színvonala, gazdaságossága rendszeresen és folyamatosan növekedjék, műszaki színvonala fejlődjék.delem áruértékesítése és a lakosság megtakarítása is. A magyar nép jelenlegi életkörülményeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amilyen a Horthy-rendszer alatt volt. Nyugodtan állíthatjuk: száműztük a nyomort, népünk túlnyomó többsége szilárd, biztosított, szolid anyagi körülmények között él, s tudja, hogy amilyen becsülettel dolgozik tovább, helyzete a jövőben olyan mértékben javul. Hazánkban sem a munkásnak, sem a parasztnak, sem az értelmiségnek nem kell aggódva kutatnia a jövőt, mint a kapitalista országok dolgozóinak, hogy vajon jól megy-e továbbra is a tőkés vállalkozó üzlete, s lesz-e holnap is munka és kenyér. A mi rendszerünk munkát és megélhetést biztosít mindenki számára-Népünk életszínvonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek — ilyen, vagy olyan formában — részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak, vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége alapvető munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja Erről egyébként jó néhány, nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. Saját tapasztalataink is ezt igazolják! Az elmúlt esztendőben csaknem 600 ezer állampolgárunk járt más országokban, s közülük több mint 100 ezer fordult meg az európai kapitalista államok földjén. Rendszerünk ellenségei ott nagy reményeket fűztek a turisztika ilyen mértékű kiterjesztéséhez, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ” tömegével csábítja disszidálásra a Magyar Népköztársaság állampolgárait. Nos, — egynéhány esettől eltekintve — keserű csalódás érte őket. A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy látnivaló van elég a ködös Albionban is, de Kállai Gyula ezután emlékeztetett az elmúlt tél mostoha időjárására és az azzal járt nehézségekre, majd így folytatta: — Az idei tél eddig még a tavalyinál is hidegebb, az ország és a főváros ellátása mégis jobb, mint tavaly: folyamatos a termelés és a főbb termékek szállítása. Az iskolákban nem kellett, s nem is kell szénszünetet elrendelni. Sok helyen vannak ugyan átmeneti nehézségek, de mindent egybevéve azt mondhatjuk: az idén jobban felkészültünk a télre, s már eddig is bebizonyítottuk, hogy gondos, alapos, előrelátó munkával elviselhetőbbé lehet tenni a nagy hideget is. A jobb munka lehetőségei még az elmaradásai miatt legtöbbet emlegetett iparágban, az építőiparban is adva vannak. A munka termelékenységének növekedésével kapcsolatban hangsúlyozta: — Az üzemek igazgatói, mérnökei, parti- és szakszervezetei, KISZ-szervezetei, tegyenek meg mindent a termelékenység emeléséért, érjenek el további előrehaladást a munka jobb megszervezésében, a folyamatos anyag- és energiaellátásban, a munkaidő teljes kihasználásában, a termelés műszaki színvonala emelésében, s kiemelte: A műszaki fejlődés egész szocialista építőmunkánk gyorsításának kulcskérdésévé vált. A költségvetés a műszaki fejlesztési alapra 2 és fél mitdolgozni és élni jobb itthon, a szocialista Magyarországon. Számunkra az elért eredmények azonban nem a végcélt jelentik. Népünk életszínvonalának további emelése csupán rajtunk múlik, egyedül a mi munkánktól, terveink pontos, lelkiismeretes végrehajtásától függ. Kárd forintot fordít — ez a tavalyinál 13 százalékkal több. A tudományos és felsőoktatási tanács segítségével a kormány behatóbban foglalkozik a tudományos kutatások fejlesztésével az e célra fordított összegek évről évre növekednek. Mind a műszaki fejlesztésben, mind a tudományos kutatásban feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló szellemi kapacitás és ezzel együtt az anyagi erők jobb, összpontosítottabb felhasználására. Ötéves tervünk első három évének eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy a bányákban, a gyárakban, az üzemekben, a közlekedésben, a szállításban dolgozó munkások zöme mindig híven teljesítette kötelességét, s kész volt áldozatot is vállalni a nem várt nehézségek leküzdéséért. De szólni kell arról is, hogy csaknem minden gyárban, üzemben, hivatalban vannak olyanok is, akiket nem fűt az ügyünk iránti lelkesedés tüze, ímmel-ámmal dolgoznak, rontván a becsületes dolgozók eredményeit is. A munkásosztály legjobbjaitól azt is kérjük, hogy példájukkal, és ha kell, jó szóval is, serkentsék jobb munkára a hanyagokat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is érettük mindnyájan — ki-ki ereje és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkesedés sel tartsár areális Az idén a melés a terv szerint 5 fokkal növekedik. Ez célkitűzés, amely Sagunk jelenlegi anyagi-technikai színvonalával, munkaerő helyzetével, s bizonyos fokig az időjárás esetlegességével is számol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyi anyagot kap és a belterjesség irányában fejlődik. Tovább növeljük az öntözött területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyülmöcstelepítést. A tudomány és a technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között széles fronton tör előre a mezőgazdaságban is, megkönnyíti és megváltoztatja a paraszti munkát, — de természetesen nem teszi azt nélkülözhetővé! Bár a földeket még hó lepi, a munka a mezőgazdaságban sem szünetel, és nem is szünetelhet. Elő kell készíteni és ki kell javítani a gépeket, amelyeket sajnos, még nagyon sok helyen a szabad ég alatt túlélnak. Már most pontos terveket kell készíteni a tavaszi szántásra, vetésre, ha azt akarjuk, hogy a munka, ha eljön az ideje, zökkenő nélkül folyjék. Szövetkezeti parasztságunk öntudatára, felelősségérzetére hivatkozva szólítunk fel arra,— hogy a tudományos, technikai és gépi segítségre támaszkodva — idejében készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkákra. A szövetkezeti tagság mozgósítását a tavaszi munkákra már a zárszámadási közgyűlésen meg kell kezdeni. Az idei népgazdasági terv, a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot irányoz elő — hangsúlyozta Kállai Gyula, majd beszélt a beruházások koncentrálásáról. Ennek helyességét mindenki elismeri — mondotta — de a gyakorlati megvalósítás korántsem (Folytatása a 2. oldalon.) Tovább nőtt népünk életszínvonala Ki-ki ereje és képessége szerint Tanácskozik a sírsággyfitfs