Népújság, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
1964. március 1., vasárnap NGPOJSAQ Másképp szól a nóta... „Parasztságunk saját tapasztalata alapján mindjobban felismeri, hogy egyéni boldogulása elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a közös gazdaság erősödésével." Ezt a megállapítást tartalmazza az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaság helyzetéről és fejlesztéséről szóló határozata s emögött az egyetlen mondat mögött tények egész sorozata húzódik, amely bizonyítja a szövetkezeti parasztság gondolkodásmódjának megváltozását. Egy balatoni szövetkezeti gazdával beszélgetve őszinte megnyilatkozást hallottam arról, hogy a tsz-szervezés idején tapasztalt keserű kifakadások, konok fogadkozások mivé szelídültek az évek során s a szövetkezet fejlődése kapcsán. „Akkor még nagyon másképp szólt a nóta — bizonygatta a balatoni gazda. — Úgy voltunk a tsz-szel, mint a diák az iskolával, azon fohászkodtunk, hogy csak az a jó isten összerogyasztaná s akkor nekünk nem kellene odamenni többet dolgozni. De most, hallja, másképp szól a nóta mifelénk is, pedig sok baj látogatja a közöst. Nemrég azért mordult fel a tagság, mert az elnök valahogy nem jól szólt, de meg is adták neki; nem cselédek vagyunk mi, hogy úgy beszéljenek velünk, mint a kutyával, hanem a szövetkezet gazdái, tulajdonosok.” S ahogy ez a balatoni szövetkezeti tag és társai magáénak érzi a fiatal, közös gazdaságot, úgy tízezrek és tízezrek tanúsítják a párthatározatban leírtak igazságát, az egyéni boldogulás és a közös érdek összefonódását, azt, hogy nem tudják szó nélkül hagyni a hibákat s mintha a sajátjuk lenne a közös érték, úgy gazdálkodnak vele s úgy szorítják rá társaikat — s ha kell a vezetőséget is — a gondos, gazdaságos munkára. Mint a frissen faragott szerszámnyél idővel hozzáidomul a kézhez, a parasztemberek természete, mentalitása is úgy alakul a nagyüzemi gazdálkodáshoz. S ha szóba hoznak egy-egy ügyet, hibát, azért teszik, mert megoldását éppúgy akarják, mintha saját háza tájukon intézkednének. Sok-sok ilyen őszinte véleményt lehet idézni bizonyításul. Egy csányi fiatalember elkeseredett arca tűnik elő az utóbbi napok történeteiből, amint kocsmáját lecsapva az asztalra, kemény szavakkal követelte a fialás előtt álló anyakocák számára az almot. „Legszívesebben levágnám a hajam és azt is odaraknám a kismalacok alá, csak el ne pusztuljanak. De mit érek ezzel? Álmozó kell!" — követelte újra és újra. Aztán a zárszámadások is jó alkalmak voltak a közösség iránti hűség kinyilvánítására, a felelősségérzet bizonyítására, a közösség boldogulását akadályozó hibák, bátor feltárására. Még előttem van id. Gyenes György átányi szövetkezeti tag „szembefordulása” az elnöki asztallal, amint éles szavakkal ostorozva a hibákat, kért magyarázatot többek között arra, miért engedték kiperegni a sok ezer forintot érő borsót, s hallom a buszmegállónál a bekölceiek szenvedélyes vitáját arról, miként lehetett az, hogy egyes emberek hanyagsága miatt a szövetkezetet háromezer forintos büntetés érte. S felbukkanok újabbnál újabb vélemények, bírálatok hanyag munkacsapatokról, mert kapálás helyett „megkaszálták” a paradicsomot, annyira elgyomosodott a területük, s az elítélő vélemények során hallottunk azokról, akiknek csak hangjuk van, de hajlamuk a munkáira már kevésbé. S nem utolsósorban hallottunk ezernyi ötletet, javaslatot a feltárt hibák kijavítására. Tőzsér József, a csányi Újrelot Termelőszövetkezet tagja, azt fejtegette társai előtt, hogy nem lehet az időjárásra kenni a tavalyi alacsony búzatermést, hiszen már évek óta rossz a vetésforgó, búza után búzát vetnek, nem alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást, s emiatt repceföldnek látszanak a búzatáblák. Szilágyi Ferenc az egri Dobó Tszben a gyümölcs-, földieper-telepítést sürgette, oltványtermelést javasolt, s nem különben az eddig szinte kihasználatlanul lévő legelők juhokkal való „betelepítését”. S még hosszú sorban idézhetnénk azok véleményét, akik az elmúlt évi természeti csapások ellenére nem a kétségbeesés hangján szóltak, de a bajok, hibák ellenére is bízva a közösség erejében, új és új javaslatokat tettek a munka megjavítására. Azt mondta a balatoni szövetkezeti gazda: manapság másképp szól a nóta. S ahogy hallgatjuk ezeket az új „dalokat”, mi tagadás, kellemesebbek ezek a fülnek, a szívnek, mert azt mutatják, mindjobban pereg lefelé a kishitűség, a közömbösség máza, s ahogy pereg lefelé, úgy nő a helyébe a felelősség a közösség iránt. .. és a ragaszkodás. És a párt, amikor a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot nyilvánosságra hozta, számított erre az erkölcsi alapra, s erről az alapról kiindulva hiszi és reméli a cél mielőbbi elérését Kovács Endre A szocialista címért versenyző bányászbriggádok 35 százaléka nyerte el az oklevelet. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete megvizsgálta, hogyan fejlődik a szocialista brigád, valamint a szocialista munka műhelye, üzeme címért indított a verseny a bányászatban. Megállapították hogy a számszerű fejlődés tekintélyes a szocialista címért versenyző brigádok száma az 1960. évi 1604-ről 1963-ban 2 876-ra, a brigádtagoké pedig ebben az időszakban 21 433-ról 39 834-re emelkedett A szocialista brigád oklevelet eddig 724, a zászlót 224 brigád nyerte el. A fejlett versenyforma munkaterületek szerint is bővült A szénfejtési, elővárosi csapatok bekapcsolódása után ma már a szállító alakulatok, iparosok, műszakiak között is mind több a szocialista címért versenyző brigád. A mozgalom hatása mind erősebben érezhető az üzemek életében. A brigádok előljárnak a teljesítménynövelésben, a műszaki fejlesztésben, a munka- és technológiai fegyelem erősítésében, a társadalmi tulajdon védelmében, a tanulásban. Nagy részük van a szocialista brigádoknak abban, hogy a szén-, olaj-, érc- és ásványbányászat termelési eredményei évről évre jók, és a trösztök túlteljesítik tervüket. Mind több szocialista brigád vállalja új eljárások bevezetését, a kísérletezés új gépekkel, a korszerű berendezések termelésbe állítását. 3 1500 népi ellenőr megyénkben Az alkalom szüli a tolvajt • Az ellenőrzésintézkedés kövesse Egy híján 1500 népi ellenőllenőrzést nem követik meg és gazdasági vezetőinek mélyvolt megyénkben az elmúlt év felelő intézkedésekre ható gazdasági elemzése, az végén. A hivatali apparátus , adott fents értékelés • m . .... . . i A zavarosban sere van szükségük, hogy megkis létszámától eltekintve ■ felelő intézkedéseket tehesseanyagi ellenszolgáltatás nél halásztak nek a vezetés színvonalának kül, társadalmi feladatként , emelésére, a termelőmunkáravégzik munkájukat. De miért n' me?yel éS 3 jár*SÍ . . falatnak a városi tanács ipar- pártbizottságok egyre gyakran ennyi népi ellenőrre szu* műszaki osztálya hosszú ideig robban veszik fontolóra és ség, mit és hogyan dolgoznak? eltűrte, hogy a vállalat volt hasznosítják is a népi ellen-Hiszen az állami vállalatok igazgatója sorozatos és vissza- őrölt tapasztalatait, a Hevesnál szövetkezeteknél és intéz-tető szabálytalanságokat kö megyei Népi Ellenőrzési Bm . szövetkezeteknél es intéz vessen el. a bizonylati rend- zottságot és a járási népi elményeknek állami rendelkező szer fogyatékossága és a kellő lenőröket különböző vizsgálatok biztosítják a felügyeletet ellenőrzés hiánya oda vezetett, tokkal bízzák meg. Például a Az utóbbi időben javult a hogy a vállalatnál ismételten tcT^mndoszövetkezeti közös volm KcioA áo „ szabálytalanságokat kegyen védelme című vizsgálat a belső és a felügyeleti ellenőr- vettek el_ megkárosították a megyei párt-végrehajtó bizotttói, de koránt sem lehetünk társadalmi tulajdont. A túlság elé tartalmas jelentést temelégedettek a helyi ellenőrzés zett bizalom, a kötelező hiva- vesztett a NEB, és ezt tájékozástal megállapított hibák és ellenőrzés elmulasztása tatás és a szükséges intézke, , , , , tette lehetővé a vadászati feldlések céljából megküldték a szabálytalanságok kijavita- ügyelő sorozatos visszaélését, járási pártbizottságoknak. Érsával, megszüntetésével. A A népi ellenőrök vizsgálata téves vizsgálatot és sok húszhelyi ellenőrzések többsége nyomán az igazgatót leváltot nos javaslatot tettek a népi elcsak pénzügyi-gazdasági jellel ,a vadászati felügyelő ellenőrök megyénk exporttermőm öi v fői Ien fegyelmit indítottak és amelésének javítására es leggu, nem öleli fel a vállalat további vizsgálat folyik. utóbb az építőipar helyzetének egész tevékenységét és az 'el- .... és feladatainak vizsgálata __________________^ A tilosban ügyében vadásztak Kollektív vezetés A népi ellenőrök vizsgálata és koordináció állapította meg, hogy az Egri Gépállomáson a gépjavító Hogyan győzik a szerteágazó munkát szervezetlenül végzik a munkát? Elmélyítették a kora társadalmi tulajdon védeflektív vezetés és irányítás mérői nem gondoskodtak, kel munkáját, erősítették a járási fő irányítás és tervszerűség népi ellenőri hálózatot, szakhiányában a nehéz anyag- és csoportokat, a községekben alkatrészellátási bajokat még népi ellenőrzési csoportokat fokozták. A Heves megyei hoztak létre és témáktól füg- Gépállomások Igazgatósága gően. szakértőket vonnak be nem adott elegendő segítséget, a vizsgálatba. Az ellenőrzést A kereskedelemben és a gyakorló szervekkel, a tanévendéglátóiparban akadnak csókkal, a szakszervezetekkel, még kapzsi vámszedők, akik a Magyar Nemzeti Bank és a súlycsonkítással, magasabb Beruházási Bank fiókjával számlázással és egyéb fondor együttműködnek. Koordinálják lattal igyekeznek becsapni a a munkát, kölcsönösen kicsévevőt és a fogyasztót. A népi rélik tapasztalataikat és mindellenőrzés széles . társadalmi egyik szerv saját hatáskörérétegre kiterjedő hálózata ál- ben, sajátos eszközeivel igyeklandóan szemmel tartja őket, szik orvosolni a bajokat, jó párat leleplezett már és so Az ellenőrök tudják, hogy csak 14 Gólya tartanak a lopástoL alkalom szüli a tolvajt, tehát közösen, a társadalom össze- A termelés méretei megnőt fogásával kell küzdeni mindennek, egyre nagyobb üzemek- lazaság, közömbösség és műben, egyre bonyolultabb választás ellen. A népi ellenszonyok között, gyors ütemőrök mindnyájunk közös ügyétben fejlődő technikával és foszolgálják, ezért segítséget és hozott minőségi igényekkel dicséretet érdemelnek, dolgozunk. Megyénk politikai F. U. A fehér köpenyes munkásnő Az új üzem legrégebbi dolgozója Pelle Lászlóné. Az első csoporttal Pesten végezte el a tanfolyamot és 1962 június óta az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységében, a dióda-üzemben dolgozik. Jelenlegi beosztása: csoportvezető; feladata: tanítja a kezdőket és ügyel a minőségre. högés, mozgolódás, az arrébb tolt székek zöreje, lépések hallatszottak. Aztán csend lett Aszker arra gondolt, hogy vége a hangfelvételnek, más nincs a hangszalagon. De vagy tíz perc múlva ismét megszólalt a hangszóró. Upitz: ön magánál akarja tartani? Seifert: Természetesen. Csak nem csodálkozik ezen? Upitz: Nem, egyáltalán nem lep meg. Csupán azt gondoltam ... Seifert: Most az szükséges, hogy fenntartás nélkül megbízzunk egymásban, ne kételkedjünk egymás szavaiban. Odaadjam magának a feljegyzés másolatát? Upitz: Ez semmit sem old meg. Hiszen a fésű kópiáját nem tudja ideadni! Seifert: Ami igaz, az igaz... Nos, nincs más hátra, mint megbékélni azzal a gondolattal, hogy én becsületesen játszom végig ezt a játszmát. Upitz: Őszintén megvallva, ez nem megy olyan könnyen. Seifert: Tudom, Upitz, tudom. Ami megtörtént, az megtörtént. Az már a múlté. Itt a kezem, nézzünk a jövőbe. Holnapután én visszamegyek Berlinbe. És maga? Upitz: Én is. Seifert: Akkor menjünk együtt .. Igaz is, hány láda van összesen? Upitz: Majdnem háromszáz. Negyed tonnát nyom mindegyik, vagy legalábbis e körül vannak. Seifert: Igen... Ellenben azt hiszem, ideje, hogy megebédeljünk, mi? Upitz: Nem vagyok ellene. Seifert: Itt kitűnő pince van. Upitz. Upitz: Akkor igyekezzünk. A hangfelvétel ezeknél a szavaknál befejeződött. 2. Csendes, langyos éjszaka ereszkedett Karlslustera. A telihold magasan úszott a sötét égbolton, s lágy fényével valósággal beezüstözte a magányosan álló ódon kastély tornyait, csipkés falait. Minden mozdulatlan volt körös-körül: a kastély falát az őrt álló katonák módjára körülövező topolyafák, a bokrok, a domb lábánál meghúzódó kis tavacska, minden, minden nyugalmat lehelt. A fa körül húzódó árkot egy bogárhátú, nehézkes híd szelte át a főbejárat előtt. A hidat és a kastély falát jókora vaslánc kötötte össze. Valamikor — még a lovagok, minnesängerek és a henoldok világában — a sötétség beálltával mindennap megcsikordultak ezek a láncok, s felhúzták a súlyos hidat. A híd emelőszerkezete ma már azonban csak agyonrozsdásodott dobok és fogaskerekek halmaza, a két oldalán függő lánc megereszkedett, kusza borostyánindák fonták keresztbe-kasul. Az árkot, amelyen az idő vasfogától végérvényesen mozdulatlanságra kárhoztatott híd ívelt át, csalán, fiízbokrok és mindenféle gaznövény nőtte be. Éjjel két óra körül járt az idő, amikor három mozgó árny jelent meg a bogárhátú hídnál. Áthaladtak az árkon, s a kastély falához közeledtek. Aztán hirtelen lebújtak a földre, s mozdulatlanná meredtek. Nesz hallatszott. Mintha ág pattant volna, majd — a farkát hegyesen felfelé tartva — egy kis állatka futott el mellettük. — Vadnyúl! — suttogta Percev őrnagy. — Az anyádat!... Aszker leeresztette a kezében lövésre készen tartott, csőre töltött pisztolyát. A három felderítő önkéntelenül is elmosolyodott, amikor a holdfényben látták, hogyan vágtat lefelé a dombról a megijedt tapsifüles. Aszker Ljulko századoshoz fordult. — Nézze meg a kaput. Ljulko bólintott, s eltűnt a fal sarka mögött. Néhány perc múlva ismét megjelenti. — Zárva van. Nincs más hátra, mint a falon él. Tudok egy helyet, ahol a legalkalmasabb. — Vezessen. Ljulko előre ment. A többiek utána indultak. — Itt — szólalt meg Ljulko, amikor a csoport egy öreg fenyőhöz ért A fa magas volt, felső ágai a csipkés fal tetejét súrolták, s behajaltak a kastély parkjába. Mind a hárman egymás után felmásztak a fára, az egyik vastag ágba kapaszkodva a fal tetejéig kúsztak. Onnan mér könnyűszerrel le tudtak ereszkedni a parkba. — Ljulkónál volt kötélhágcsó. A gazos, elhanyagolt, buján nőtt park belsejébe egy kis sétány vezetett. Aszker és társai, a fék sötét árnyékába rejtőzve, óvatos léptekkel indultak el ezen a sétányon. Időnkint megálltak és hallgatóztak. Valahol őrnek kellett lennie a parkban. Ljulko százados, amikor a kastélyban tett második látogatásáról jött visszafelé, egy kis személyszállító teherkocsival találkozott útközben. Az autó hat katonát vitt a kastély felé. Este történt a dolog, s ebből feltételezni lehetett, hogy az SS-tábornok éjszakai őrzésére mentek a katonák. Az út felénél járhattak, amikor észrevették az őröket. Aszkerék — a bokrok mögé rejtőzve— lélegzetvisszafojtva követték tekintetükkel a sétányon kimért léptekkel haladó két géppisztolyos katonát Olyan közel haladtak el mellettük az őrök, hogy akár kézzel is megérinthették volna őket Aszker és két társa kivárta, amíg veszélytelen lesz a helyzet, aztán folytatta az utat A sétány végére értek. Egy tisztást láttak maguk előtt A tisztás közepén állt a kastély főépülete. Alacsony sövény övezte a kastélyt Az ódon épület egyetlen ablaka sem világított. Mozdulatlannak látszott minden. Csak a bejárat előtt fel-alá járó Őr léptei alatt recsegő homok alig hallható zaja törte meg a csendet. Hamarosan megjelent még egy katona, amely az épület körül járt körbe-körbe. — A negyedik — szólalt meg Ljubiko. — Azt hiszem, ennyi az egész őrség. — De hiszen hatan voltak — vetette közbe Percev. — Kettő minden valószínűség szerint pihenőben van. Majd váltják őket. — Ez csak feltételezés — kapcsolódott a beszélgetésbe Aszker is. — Hányadik ablak? — Hetedik a bejárattól, balra. Az épületet körbejáró katona ismét megjelent. — Egy perc — mondta Percev, aki azt figyelte, mennyi idő alatt járja körbe a kastélyt az őr. (Folytatjuk) Neveljük igényessé az embereket egészségügyi területen is Megyei Vöröskeresztes konferencia Egerben Tegnap délelőtt a Fegyveres Erők klubjában a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége konferenciára hívta össze a vöröskeresztes aktívákat és azokat a párt-, tanács- és tömegszervezeti vezetőket, akik az eddigi munkájában segítették, a továbbiakban még jobb eredmények eléréséhez segítik hozzá ezt a széles társadalmi rétegeket magába ölelő egészségügyi szervezetet. Az elnökségben helyet foglalt dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Biró József, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Csuhaj Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Lévay Károly, az Országos Vöröskereszt főtitkár-helyettese, Papp Sándorné, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Csokros Stefánia, a Vöröskereszt megyei titkára, Dorka József, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Mudriczki János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, dr. Szabó Ferenc, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. Papp Sándorné elnöki megnyitója után Csokros Stefánia megyetitkár számolt be az eddig végzett munkáról, majd a vita során kiegészítések, javaslatok hangzottak el a széles körű beszámolóval kapcsolatban. Bíró József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára a pártbizottság, a megyei tanács és a tömegszervezetek nevében köszöntötte a konferenciát és utalt azokra az erőfeszítésekre, melyet a mezőgazdaság fejlesztésével párhuzamosan az emberek egészségéért, biztonságáért valósított meg az egészségügy. Hangsúlyozta, hogy bár országunkban sokat fejlődött az egészségügy, különösen a megelőző munka, még sincs minden rendben. Éppen a szorgalmas, dolgos emberek hanyagolják el betegségüket Két döntő feladaton: a termelés és az ideológiai nevelőmunka jó megoldásán múlik az, hogy emelkedjen életszínvonalunk és ebben nagy szerepe van az orvosoknak, az egészségügyi munkának, ezen belül a Vöröskereszt tevékenységének. Hozzáfűzte, hogy a vöröskereszt munkáját csak úgy tudja eredményesen elvégezni, ha minden párt, tanácsi és tömegszervezet több segítséget nyújt számára. Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter hangsúlyozottan foglalkozott azzal a ténnyel, hogy a mezőgazdasági munka nagyarányú gépesítése fokozta a baleseti veszélyt és ezért szükség van arra, hogy a vöröskeresztes aktívák felvilágosító munkájukban, de gyakorlati tevékenységükben is többet foglalkozzanak a mezőgazdasági munkások egészségvédelmével. Hozzászólások után megválasztották a megyei vezetőséget és a kongresszusi küldötteket, majd dr. Doleschall Frigyes az egészségügy kiváló dolgozója kitüntető jelvényt adta át Csokros Stefániának, a Megyei Vöröskereszt titkárának, majd az Országos Vöröskereszt Elnöksége nevében a Magyar Vöröskereszt kiváló dolgozója kitüntetést 16 egészségügyi dolgozónak és vöröskeresztes aktívának. A Vöröskereszt Heves megyei küldött konferenciája Papp Sándornénak, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének zárszavával ért véget.