Népújság, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» M­EPUJSA 0 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 50 FILLER A szovjet párt­és kormányküldöttség látogatása Martonvásáron N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a delegáció több tagja, kedden délelőtt Martonvásárra, a Magyar Tu­dományos Akadémia mező­­gazdasági kutatóintézetébe lá­togatott. A vendégek társasá­gában volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány el­nöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Népszabadság fő­­szerkesztője, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Amerre elf­á­­gadtak, mindenütt sokan kö­szöntötték N. Sz. Hruscsovot és a többi kedves vendéget. A vendégek gépkocsi-osz­lopa háromnegyed 11-kor ka­nyarodott az intézet elé. A be­járatnál Juhász János, a Fe­jér megyei Pártbizottság első titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács végrehajtó bizottságának el­nöke, Senkár István, a járási pártbizottság titkára, G­onda A magyar és a szovjet ku­tatók együttműködése különö­sen termékeny a búza fagy­állóságának fokozásában, ne­mesítésében, valamint a kuko­rica hibridizációban. Így Luk­­janyenko akadémikus, a krasz­­nodari kutatóintézet helyettes igazgatója, a híres Berosztaja és Szikoroszpelka búzák ne­­mesítője állandó kapcsolatot István, a járási tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Márton János, a községi párt­­szervezet titkára, Lukács Já­nos, a Martonvásári Tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke, továbbá dr. Rajki Sándor, a kutatóintézet igazgatója, va­lamint az intézet több más vezetője fogadta a vendégeket. Az üdvözlések után dr. Raj­ski Sándor részletes tájékozta­tót adott az intézet tevékeny­ségéről, kutatási programjáról, eredményeiről. Ezekben az eredményekben nagy része van azoknak a gyümölcsöző kapcsolatoknak, amelyeket szovjet kutatóikkal, intézetek­kel építettek ki. Csaknem va­lamennyi hasonló jellegű szovjet tudományos intézmén­­nyel állandó összeköttetésben állnak, rendszeres gyakorlattá vált a különböző tanulmányok, tudományos dokumentumok, sőt, a nemesítési alapanyagok cseréje is. A közvetlen és szo­ros kapcsolatokra jellemző, hogy az utóbbi öt esztendőben a martonvásári kutatóintézet valamennyi tudományos mun­kása hosszabb-rövidebb időt töltött a Szovjetunióban tanul­mányúton, s természetesen jó néhány szovjet kollégát Mar­tonvásáron láttak vendégül. tart az intézettel, s ő küldte meg az itteni nemesítő munka segítésére az általa kinemesí­tett Bezosztája 1. és 4., vala­mint a Stjiriszpelka 3. és 3/b. fajtáikat Ezután Szalai Dezső, intézeti párttitkár a pártszervezet te­vékenységéről számolt be. A tájékoztatók után csak­hamar kerek, s ugyancsak jó hírnevet vívtak ki maguknak a lucerna­termesztésben. A tapasztalat­­csere ezen a területen is min­den bizonnyal hasznos lenne a martonvásáriaknak és az üzbe­­gisztániaknak egyaránt. Amikor a kukorica- és búza­­termesztés aktuális tudomá­nyos kérdéseire terelődött a szó, Nyikita Szergejevics sok megszívlelendő észrevételt fű­zött a szakemberek ismertetői­hez. Megjegyezte például, van­nak vidékek, mint a Szovjet­unióban a Kubány-vidék és a krasznodari körzet, ahol kuko­ricából nehéz olyan jó termést elérni, mint búzából. Termé­szetes, hogy az ilyen helyeken A termelés A továbbiakban N. Sz. Hrus­csov azokról az elgondolások­ról beszélt, amelyek alapján a Szovjetunióban tovább akarják tökéletesíteni a mezőgazdaság szervezetét, irányítását. A köz­ponti gondolat a termelés spe­­cializálása, szakosítása, mert ez teszi lehetővé a nagyüzem­nyújtotta lehetőségek teljes ki­használását. Természetesen megfelelő közgazdasági számí­tások után, a gépesítés előnyei­nek kihasználásával, tudomá­nyos alap­on folytatott termelő munkával lehet igazán nagy eredményeket elérni. A Szov­jetunióban ma ezer tojást száz —százhúsz rubel önköltség­gel termelnek. A specializált szovhozokban a termelési költ­ség máris felére, 50—54 rubelra csökkent, pedig még koránt­sem használnak ki minden le­hetőséget. Utalt arra is, hogy a mezőgazdasági termelés át­állítása jelentős beruházásokat igényel, de ezek kifizetődők, mert a számítások szerint kö­rülbelül két év alatt meg­térülnek. A termelés fejlesztésének fontos feltétele, hogy a tudó­inkább a búza termelését kell előtérbe helyezni. Szóba került az is, hogy a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet javaslatára ha­zánkban a búza tavaszi fejtrá­gyázása helyett a téli—tél végi fejtrágyázásra tértek át. Hrus­csov megerősítette ennek he­lyességét. Luknyajenko akadé­mikusra, a Krasznodapi Kuta­tó Intézetben dolgozó híres tu­dósra hivatkozott, aki kutatási eredményei alapján a marton­­vásáriakhoz hasonlóan, szintén a téli fej trágyázás mellett fog­lalt állást. szakosítása­ rányos kutató munka szoros kapcsolatot tartson a termelés­sel, s­ a szakemberek képzését is az eddiginél jobban össze kell kötni a termelő munkával. A csaknem másfél órás be­szélgetés végén dr. Rajki Sán­dor igazgató N. Sz. Hruscsov­­nak, Kádár Jánosnak és a szov­jet­­ küldöttség tagjainak a hí­res martonvásári hibrid kuko­ricák csöveiből összeállított mintakollekciókat, az intézet életéről, munkájáról készült albumokat, ismertető füzeteket nyújtott át. Hruscsov a szovjet párt- és kormányküldöttség ne­vében ajándékokkal viszonozta a figyelmességet. Ezután a vendégek megte­kintették a kutató­intézet park­­jában levő, Beethoven emlékét őrző kis szigetet. A p­arkban összegyűlt dolgozók a séta köz­ben hosszantartó tap­ssal, me­leg barátsággal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot, a szovjet párt- és kormányküldöttséget A vendégek a séta végén bú­csút vettek a házigazdáktól, s gépkocsin visszautaztak a fő­városba. /I •• Hl •• " •• jy­rr W m r Iwyumolesozo együttmukodés kötetlen, baráti hangú beszélgetés alakult ki, amely természete­sen szakmai témák körül for­gott Nyikita Hruscsov számos kérdést tett fel. A beszélgetés során az inté­zet munkatársainak figyelmébe ajánlotta, hogy hazánkban el­terjedt és nagyon jól bevált: szovjet Berosztaja 1-esnek új vetélytársa is támadt a Miro­­novtka 808-as elnevezésű búza­fajtában, amelynek termeszté­se főleg hidegebb éghajlat alatt előnyös. Megemlítette, hogy szülőfalujában, Kalinovkában ezzel a búzafajtával a nagy téli hidegek ellenére 43 méter má­­zsa termést takarítottak le egy hektárról, míg a Bezosztája ilyen körülmények között csak 21 mázsás átlagot adott. Ter­mészetesen melegebb éghajlatú vidékeken a Bezosztája előnyö­sebb a Mironovkánál. Szóba kerültek a lucerna­termesztésében elért maxton­­vásári­ eredményeik is. Nyikita Hruscsov érdeklődéssel hall­gatta a tájékoztatást: az inté­zetben előállított lucerna-mag­vak a nemzetközi piacon is keresettek. Tréfásan megje­gyezte: a martonvásáriak ne nagyon bízzák el magukat, mert Üzbegisztánban sem ül­­­ ek ölhetett kézzel a szakem­ ­vina Hruscsovát a sasadi termelőszövetkezetbe érkezésekor úttörők köszöntik. A kép baloldalán Ag István, a termelőszövetkezet elnöke. 1963. évi eredményei alapján Élüzem a Finomszerelvénygyár A kohó- és gépipari minisz­er a vasasszakszervezet el­nökségével egyetértésben, az 1963-ban elért eredmények alapján kijelölte a kohó- és gépipar új élüzemeit. Az él­­ü­zem címet a következő vál­lalatok kapták: Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregysége. Csepel Motorke­rékpárgyár, December 4. Drót­művek, Csepeli Egyedi Gép­gyár, Fémlemezipari Művek, Finomszerelvény gyár, Gyár- és Gépszerelő Vállalat, Kis­motor- és Gépgyár, Klement Gottwald Villamossági Gyár, Kohó- és Gépipari Anyagellátó és Értékesítő Vállalat, Labo­ratóriumi , Felszerelések Gyára, Magyar Hajó- és Darugyár, Magyar Optikai Művek, Me­chanikai Laboratórium, Hír­adástechnikai Kísérleti Válla­lat, Mosonmagyaróvári Mező­­gazdasági Gépgyár, Salgótar­jáni Acélárugyár, Szerszám­gépipari Művek kőbányai gyá­ra, Székesfehérvári Vas- és Fémöntöde, Vaskohászati Ke­menceépítő Vállalat, Villamos Automatikai Intézet, Villamos­­sági, Televízió és Rádiókészü­lékek Gyára, Világítástechni­kai Vállalat, Vörös Csillag Traktorgyár, Zuglói Gépgyár. Miniszteri elismerő oklevelet 14 vállalat kapott Vetik a kukoricát, megkezdték a szabadföldi palántázást Heves megyében Heves megyében az elmúlt két napon szemerkélő eső aka­dályozta a vetést a megye na­gyobb részén, de kedden már újra kivonultak a vetőgépek a földekre. Ahol a nyálkás talaj a vetést még hátráltatja, ott a kertészetekben gyorsítják a munkát, hogy megelőzzék a munka nagyobb torlódását. A magasabban fekvő és homokos talajon már valamennyi tava­szi mag vetését megkezdték. Az erdőtelki Új Élet Termelő­­szövetkezetben kedd estig már 15 katasztrális holdon került földbe a kukorica. A füzesabo­nyi Petőfi Termelőszövetkezet­ben megkezdték a korai bur­gonya vetését és hozzáláttak a vetőmagtermelés céljára még március elején elvetett saláta sarabolásához. A Tarna men­tén a ,­bátrabb” termelőszövet­kezeti gazdák már megkezdték a szabadföldi palántázást. Za­­ránkon, Erdőtelken és Boconá­­don már­ több holdon kikerült a szabadba a korai káposzta­palánta. (kovács) Dél-tiroli terroristákat tartóztattak le Az elmúlt napokban Dél- Tirolban az olasz rendőrség le­tartóztatta a terroristák egyik vezetőjét, Gunther Andergas­sen professzort. Andergassen a „Dél-Tirol felszabadításáért harcoló bizottság” vezetője volt. Ez a szervezet az elmúlt években több tucat merényle­tet követett el. A professzorral együtt 15 másik terroristát­­ is letartóz­tattak, az őrizetbe vett szemé­lyek merényleteket terveztek egész Olaszország területén.­­ Ugyanakkor az osztrák rend­őrség Bécs közelében elfogta az újnácik egyik vezetőjét, Georg Klotzot, aki a tavaly Olaszországban elkövetett me­rényletek fő szervezője volt. A két akciót mindeddig titokban tartották olasz és osztrák rész­ről is: a két ország hatóságai egymást segítették az akció­ban. Egyelőre nem ismeretes a letartóztatottak teljes név­sora­. Georg Klotz kívülről irányí­totta a dél-tiroli terrorista­mozgalmat. Andergassen ezzel szemben a dinami­tos merénylők kato­nai parancsnoka volt, olasz ál­lampolgár, aki közvetlenül irányította a terrorkampányt. Gyilkos orvosok Emberéleteket követett áldozatul a belga orvossztrájk­ ­ A belga orvosszakszervezet reakciós vezetősége megszer­vezte 12 000 orvos sztrájkját, hogy elérje a dolgozók társa­dalombiztosításáról szóló új törvény hatálytalanítását. Az immár hetedik napja tartó sztrájk emberéleteket követelt áldozatul. Az észak-belgiumi Turnhout községben letartóztatása vég­zést adtak ki két orvos ellen. Azzal vádolják őket, hogy meg­tagadták az orvosi segítséget halálos veszedelemben levő be­tegtől. A letartóztatásra azt követően került sor, hogy a he­lyi klinikán tüdőgyulladás kö­vetkeztében, anyja karjai kö­zött meghalt egy másfél éves kisfiú, miután szülei hat órán keresztül hasztalanul vártak arra, hogy a gyermeket az or­vosok megvizsgálják. Egy 42 éves belga férfi szin­tén a reakciós orvossztrájk ál­dozatává lett. A szívbeteg em­ber felesége elmondta, hogy férje szombaton hajnalban ro­hamot kapott. Egy órán keresz­tül próbált telefonon keresztül orvosi segítséget szerezni, de hasztalanul. A betegen hiába próbáltak mesterséges légzés­sel segíteni hozzátartozói, az meghalt az orvosi segítség el­maradása következtében. Tüntettek a genfi világkereskedelmi értekezleten A genfi világkereskedelmi értekezlet kedd délelőtti ülé­sén az afrikai, ázsiai és latin­­amerikai országok, valamint a szocialista országok valamen­­­nyi küldötte elhagyta az ülés­termet, amikor bejelentették a portugál képviselő felszólalá­sát. Kajszuni, az értekezlet elnöke is kivonult az üléste­remből. N. Keita, a Guineai Köztár­saság küldötte felszólalásában kijelentette: a neokolonializ­­mus és az imperializmus a leg­főbb okozója annak, hogy az afrikai országokban rendkívül alacsony az életszínvonal, nem termelnek elegendő mező­­gazdasági terméket, jóformán nincs ipar, krónikus a munka­nélküliség és kedvezőtlen fel­tételek mellett kereskednek a külfölddel. A gyarmatosítók — hangsú­lyozta a guineai képviselő — diktálják az árpolitikát: rend­kívül alacsony árakon vásárol­nak és igen magas árakon ad­nak el iparcikkeket. Követeljük az igazságos, egyenjogú kapcsolatok megte­remtését, a világpiac újjászer­vezését és a mesterséges gátak ledöntését — jelentette ki a guineai küldött. Az ülésen felszólalt, még a Fülöp-szigetek és Norvégia képviselője.

Next