Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Békés, boldog új esztendőt kívánunk kedves olvasóinknak! Tsokdog új évet — mondjuk és írjuk esek" ’ ben a napokban hozzátartozóinknak, barátainknak, kívánjuk ismeretlen honfitársainknak és minden népnek egyaránt. Boldog új évet—milyen régi és régóta ismétlődő szavak, de mennyire változó tartalommal! Az idősebb és középkorú nemzedék emlékszik: mit értettünk boldog új év alatt kerek 20 esztendővel ezelőtt, amikor a szovjet hadsereg az utolsó csapásokat mérte a Magyarországot bitorló német és magyar fasiszta hordákra. Aztán a következő években, amikor megindult az újjáéledés a romokból és kibontakozott társadalmunk átalakulása a szocializmus útjáxa. Hosszú lenne felsorolni e köszöntés tartalmának változását. Ma nemzetőr* szabad, nem nyom benn Grulást a társadalmi osztályok heves érdekellentéte, törvényes rendben élünk, az egyes ember megbecsülésének alapja többé nem a régi privilégium, a családfa, a származás, hanem az odaadását végzett munka és magatartás. A boldogabb életben a magyar ramklinnek nem kell megütköznie a tőkéséé!, a dolgozó paraszt sem tart ki szipolyozóitó. Magunk formáljuk életünket, országunk gazdagságát gyarapítjuát, a társadalmi haladást támogattuk az egész világon és harcolunk a békéért Hazánk gazdasági fejlődése és ezen belül a egyes ember életkörülményeinek javulása “nft rajtunk múló feltételen múlik: egyrészt xixm, hogy „ kitűzött gazdasági feladatok menniyire helyesek és előrevivők, másrészt pek végrehajtása miként valósul meg. Az elmúlt évek tapasztalatid art mtrtntJSfcjfiver a kitűzött gazdasági feladatok helyesek, a gazdasági fejlődés számottevő, ami életünk úgyszólván minden területén érezhető. Ezét bizonyítja gazdasági fejlődésünk _gft-AxtwwdÉs meranvisegg négy év Hát 40 százalékka emelkedett Iy*ggyormbtan fejlődött a vegyipar, azon belül a műtrágyagyártás, a gyógyszertermelés, a műanyaggyártás. Új ipari korvinátok öntetek. A régi teamek nagy része korszerűsödött fejlődött J Iparunk terjesztőképessége. JOdreMptonk a megkezdett úton, a nálunk iparilag fedettet* * «szágok színvonala felé. A mezőgazdaság terméMfe — egyes évek * ■ kedvezőlen időjárása ellenére; — névév alatt j kb. 10 százalékkal emelkedett. Erősödtek tér-mezőszövetkezeteink. A mezőgazdaság sok ezer géppel, szállítóeszközökkel, új gazdasági épületekkel gazdagodott. Terjednek az új terh < mintt eljárások, nő a felhasznált műtrágya, s a négy hozamú vetőmag és növényvédőszer mennyisége. Eképpen évről évre terebélyesen ffik nagyüzemi mezőgazdaságunk anyagi-mű- * teaM bázisa. Jelentősen emelkedett a lakosság ételsziín- Vonala, amely megközelíti az ötéves tervidőszak végére előirányzott mértéket. Feltűnő a jó bérek és különösen a béren felüli juttatások gyors növekedése. A kifizetett nyugdíjak ös *szege például 1960-ban 4,5 milliárd forint volt, 1964-ben 7 milliárd. A fogyasztási árak — az idénycikkek és néhány, a táplálkozásban nem elsőrendű élvezeti cikk kivételével: szilárdak. A parasztság jövedelme megközelíti az ö ► éves terv végére tervezett színvonalat, bár a mezőgazdasági termelés a tervezettnél lassabban emelkedett. Ebben az időszakban valósult meg a parasztság állami, egészségügyi ellátása, új szocialista eleme a paraszti életformának, a nyugdíjellátás is. *. Rendszeresen bővül a lakosság kulturális ellátása, emelkedik műveltsége. Szocialista rendszerünk magasabbrendűsége nyilvánult meg abban is, hogy nálunk a munkaképes korú fiatalok nagyobb hányada tanul középiskolákban, szakiskolákban és egyetemeken, mint a fejlettebb iparral és mezőgazdasággal rendelkező kapitalista országokban. 1964-ben 60 százalékkal többen érettségiztek, mint négy évvel ezelőtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma majdnem megkétszereződött. A televízió-előfizetők száma 1960-ban 103 ezer volt, most több mint 600 000. ( A megtermelt javak elosztása pártunk politikájának megfelelően úgy történt, hogy rendszeresen emelkedjék az életszínvonal és ugyanakkor ne feledkezzünk meg a termelés bővítéséhez szükséges beruházásokról sem. Az elmúlt négy évben sok létesítménnyel gazdagodtunk. Sok milliárd forint értékű berendezés és gép üzembe állítása tette könnyebbé, s eredményesebbé a munkát. Az iparban az egy munkásra jutó gépek értéke négy év alatt ,átlagosan 26 százalékkal növekedett. Gazdasági eredményeink tehát számottevőek, és a jövőt tekintve is biztonságérzet tölthet el bennünket. Gyáraink, szövetkezeteink, közigazgatási irányító szerveink tevékenysége azonban nem mentési feliratot a»«ágyáctól, hibáktól sem. Melyek ezek? — A munka termelékenysége nem emelkedik tervszerűen, sok helyen nem kielégítő a termelés szervezettsége én a munkafegyelem; — a termése»* önkortaégének csökkentése lassúbb a tervezettnél; — a takarékos«,» elve a gyakorlatban hwa. csorbul, sok a pazarló építkezés és m egyéb költekezés; — a műszaki haladás elmarad a követelményektől, sok tanmércünk minősége kifogásolható. Az új esztendő egyb«« «Ave» tervünk utolsó éva Az ötéves terv időszakába« népgazdaságunk töretlenül és jelentősen fejlődött. 1965-ben, mint addig, pártunk gyakorlatban kipróbált, és bevált politikáját folytett a gazdasági munkában is. Folytatjuk az ötéves tervben kitűzött feladatok végrehajtását Emeljük az anyagi javait termelőéít, de nagyobb gondot ferdítünk a termelők korszerűségére, minőségére, a munka termelékenységének emelésére át a termékek szoköltségének csökkentésére, a takarékosság elveinek betartására. Egy napval, ahogy mondani szokás, javítjuk a gazdasági tervékenység hatásiorcát. Tehát: — Megszilárdítjuk és kismértékben tovább emeljük a lakosság eddig elért életszínvt*>*ilát, még több erőfeszítést teszünk a megfelelő áruellátás biztosítására; — gondolunk a jövőre is, ennek megfelelően tovább építjük az országot. Bővülnek a meglevő termelőüzemek, az építők és szerelők szorgos munkája révén új gyárak kezdik meg a termelést. Új lakótelepek, középületek, utak könnyítik és szépítik az életet; — fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. És változatlanul törekszünk gazdasági kapcsolataink szélesítésére a nem szocialista országokkal. Az ipari termelés mennyiségét a terv sze nrint 4,5 %-kal kell emelnünk. Az elmúlt éveknél kisebb mértékben, noha általában a termelés növelésének ennél jóval gyorsabb ütemére törekszünk. Most mégis az „inkább kevesebbet, de jobban” elvét kell elsősorban hangsúllyoznunk. Vagyis, a kitűzött mennyi söld feladat mellett, kedvezőbb feltételek teremthetők a termékek minőségének javítására, a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére. Mindezt egyetembe véve, ipari dolgosaótók feladata 1965-ben sem lazább, fennem: feszesebb Egyes ipanágakban, üzemekben pedig a termelés mennyiségét is jelentősen, 8—10 százalékkal, vagy nagyobb mértékben kell érzelni, különösen az exporttermékekbe::cu i ] 1 Az ipari termelés növelését úgy kell megvalósítanunk, hogy a dolgozók létszáma az elmúlt évekhez mérten lassabban emelkedjék, s a termelékenység fokozásából származzon a termelés növekedésének nagyobb része, mintegy hetven százaléka. Ez a cél kemény munkát igényel. Ilyen eredményt az ipar még egyetlen évben sem ért el. A munka termelékenységének növelését „frontálisan” kell előmozdítanunk, kulturáltabbá tenni a termelés szervezettségét, előrelépni a műszaki haladás útján, fokozni a teljesítményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyanazért a keresetért nyújtott munkateljesítmények nagyon különbözők. Itt az ideje a teljesítménynormák felülvizsgálatának és megszorításának ott, ahol azt az elmúlt években elhanyagolták. Egyes munkaterületen a munkaidő kihasználása, a munka intenzitása, a teljesítménybérben dolgozók munkája kielégítő, de a gyár eredményét mégis lerontja a szükségtelenül nagy segédüzemi és adminisztratív létszám. Ezek felülvizsgálatát a vállalatoknak ebben az évben el kell végezniük. A felesleges létszámot olyan helyre kell átcsoportosítani, ahol erre a népgazdaságnak szüksége van. Naponta láthatjuk azt a fonákságot, hogy amíg az egyik üzemben létszámhiányalatt akadozik a termelés, másutt „szociális" okokra hivatkozva pazarolják a munkát. A termelékenység emelése, a fegyelem javítása megkövetel néhány munkajogi intézkedést. Például a munkahelyeken indokolatlanul gyakran változtatóktól meg kell vonni bizonyos kedvezményeket és egy időre megtiltaná, hogy az új munkahelyen magasabb bért kaphassanak. Hatásosabb intézkedések bevezetése is indokolt: a fegyelmezetlenek, a hanyagul dolgozók, a selejtgyártók alacsonyabb munkakörbe helyezése, esetleges elbocsátása a közösség érdeke. Ezek a rendszabályok — a munkáját lelkiismeretesen végző nagy többség igazságérzete és akarata alapján — a fegyelmezetlen és hanyag emberek nevelésére és büntetésére szolgálnak. Ugyanakkor anyagilag és erkölcsileg jobban becsüljük meg a jól és hosszú időn át egy helyen dolgozókat. Azokat, továbbá, akik nemcsak a megszokott munkaműveleteket veszik el, hanem újat visznek a munkába, aktív kovácsai a szocialista munkaerőrölésnek, önzetlen segítői munkatársaiknak. Erre lehetőséget teremt az is, hogy ebben az évben a szokásos béremelési lehetőséget — kb. egy százalék lesz — csak jól dolgozók teljesítményének honorálására használjuk fel. Az önköltség csökkentése, a termékek minőségének javítása a vezető beosztásban és a munka nnd mellett dől gőzök közös erőfeszítésével valósítható meg. A szerkesztő mérnöke az első szó az új termék gyakorlásában, majd az eurves munkaműveleteket végző százezernyi munkáskéz dicséretes munkája adja a kifogástalan terméket. De sajnos, gyakran látható fogyatékos munka, kifogásolható munkadarab és áru. A minőséget nem a meó-tól, hanem az egyes munkaműveleteket végző munkástól és feletteseitől kell kérni. A meó csak megállapíthatja a bajt, de tőlük is nagyobb szigorúság követelhető. Iparunk termelése megnőtt, hatalmas mennyiségű anyagi érték és munka áll mögötte. Ma már az önköltségcsökkentés terén nem az egész százalékokért, hanem a tizedszázalékokért folyik a kemény fizikai és szellemi mimika. Egytized százalék költségmegtakarítás az iparben ma már meghaladja a kétszázmillió forintot, 1995-ben az ipar önköltségcsökkentési feladata 0,6 százalék, ami több mint egymilliárd forintos megtakarításnak felel meg. E feladatok megoldása elengedhetetlen feltétele a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének, az életszínvonal biztos megalapozásának. Ezért kell a gazdasági tevékenység hatékonyságát ennyire hangsúlyozni. A lakosság jövedelmének színvonala 1965. végén kissé meghaladja az ötéves terv végére kitűzött színvonalat. Ugyanakkor az önköltségcsökkentés feladatát, a munkatermelékenység emelését, a mezőgazdaság termelési feladatát hiánytalanul még nem teljesítettük. Jelenleg ezért nem tűzhető ki a jövedelmek további jelentős növelése, hanem azok megszilárdítása és kisméretű emelése reális. Nem erőltetjük a beruházások növelését sem, itt is az elért színvonalat stabilizáljuk. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt években a lakosság fogyasztásának biztosítása, a beruházások megvalósítása céljából, igénybe vettünk bizonyos népgazdasági tartalékokat, ami csak átmenetileg engedhető meg. Az A feladatunk tehát a termelés mennyiségének olyan növelése, amely együtt jár a gazdaságosság javulásával. Enélkül az anyagi javak felhasználása , az elért életszínvonal megszilárdítása és emelése, a beruházási feladatok megvalósítása nem lehet megalapozó“ BÁLINT JÓZSEF, ts: MSZMP államgazdasági osztályánál helyettes vezetője Az ötödik év sikeréért