Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
Az ifjúság érdeklődése nagymértékben megnőtt a természetjárás iránt Heves megyei tapasztalatok Heves megyét kiváló természeti adottságai a természetjárás klasszikus területévé avatják. A Bükk és a Mátra hegyvidéke, a két hegység között elterülő erdős, lankás dombvidék, a rövid, de bájos Tisza-szakasz sajátos, romantikus jellege gazdag lehetőségeket kínál a sportág minden változatának bevezetésére és gyakorlására. Az átszervezés után általánosságban megerősödött a megyei természetbarát szövetség, amelynek elnöksége sportszerető szakemberekkel bővült. Sorra alakultak a túra- a technikai, az ifjúsági és a propagandabizottságok, majd létrejött a hatvani és a gyöngyösi járási, valamint az Eger városi szakszövetség. A sportkörök nagy része is megfelelő módon hajtotta végre az MTI-nek a természetbarát mozgalom átszervezésére és fejlesztésére vonatkozó határozatokat — néhány helyen azonban nem fogadták tárt karokkal a természetbarát szakosztályokat, lebecsülték a legnagyobb tömegek mozgatására alkalmas mozgalmat. A mostoha bánásmód főleg anyagi vonatkozásban nyilvánult meg, szerencsére azonban a mozgalomban serényen tevékenykedő aktivisták lelkes, fáradhatatlan munkájának következményeként, — mindenütt kezd megváltozni a természetbarát mozgalommal kapcsolatos téves és káros szemlélet. Ennek tudható be, hogy a megye természetjáró sportjában határozott, egyenletes fejlődés indult meg. 1962- ben 21 szakosztályban 906, 1963-ban 28 szakosztályban 1307, 1964-ben pedig 35 szakosztályban 1502 tagot tartottak nyilván. Ez a létszám azonban a megyei TS hároméves intézkedési terve szerint 1967 végére 50 szakosztályra és 3000 főre emelkedik. Minden középiskolában, nagyobb sportkörben és olyan munkahelyen, ahol a szennyezett levegő fokozott mértékben káros az egészségre — meg kell alakítani a természetjáró szakosztályt. Persze, az általános iskolások természetjárásba való bevonása is rendkívül fontos feladat. A megyei szövetség éppen ezért azt javasolja, az úttörőszövetségnek, hogy a rendszeres természetjárás legyen szerves része az úttörősportnak. HÁROMSZÁZ TÁJÉKOZÓDÁSI FUTÓ — EDZŐTÁBOROK A BÜKKBEN és a mátrában Fokozódik az érdeklődés a sok szépséggel, izgalommal és a nehézségek leküzdésével járó tájékozódási futás iránt. Különösen az ifjúság kedveli ezt a nálunk még újnak számító sportágat, s nem ritka, hogy egy-egy versenyen száznál is többen rajthoz állnak. Az edzési lehetőségek biztosítására a tardosi sporttábor térségében állandó edzőpályát létesített a megyei szövetség, amelyet már az elmúlt évben birtokba vettek a 12—14 éves tájékozódási versenyzők. A tíznapos edzőtáborozás alatt kiadós terepismereti és térképészeti oktatást, valamint gyakorlati képzést kaptak a fiatalok — ami a táborozást követő versenyeken éreztette jótékony hatását. Talán ez volt az országban az első ilyen kezdeményezés — s az idén még tovább szélesedik: nemcsak Tardoson, de Lajosházán és a Mátra nyugati peremén is rendeznek tájékozódási táborozást, 12 —16 éves futók számára. A hagyományos Dobó István tájékozódási emlékversenyt az idén minden eddiginél érdekesebbnek ígérkezik: részt vesznek rajta az MHS rádiósai, akik az ellenőrző pontok, valamint az indító és a célállomás között összeköttetést létesítenek — így a kifüggesztett hatalmas térképen végig lehet kísérni a versenyzők útját. Heves megyében jelenleg 300 versenyzőt és 31 szakképzett versenybírót tartanak nyilván. ERŐTELJESEN FEJLŐDIK A KULCSOSHÁZMOZGALOM A hevesi turistaházak befogadóképessége és az érvényben levő központi szobafoglalási módszerek miatt sok szállásigény marad kielégítetlen. A 20 Vétség tehát minden erővel amogatta a kulcsosház, menedékház létesítési törekvéseket, így jött létre a Lőrinci Elektromos nagyparlagpusztai, a gyöngyösi Bányász lajosházi, a Gyöngyösi Mátra Klub mátaházi turistaháza, a várkúti pucsosház, a cserepeskői hoarangszoba és a megyei TS tarlósi sporttábora, amelyek deóis, pihenésre alkalmas, festői környezetiben várják a felüdülni vágyó természetbarátokat Az 1964-ben létesített megyei felszerelés-kölcsönző állomás forgalma jelzi, hogy Heves megyében élénk a táborozási kedv. Főleg sátrak, gumimatracok, takarók, bográcsok voltak népszerűek, de sokan kölcsönöztek tájolókat és egyéb műszereket is. Jó ütemben folyik a „társadalmi erdei ügyelet” kialakítása, szervezése, amelyet a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság vezetői kezdeményeztek és amelyet a megyei természetbarát szövetség irányít. A szolgálatban részt vevők őrködnek majd a hét végén az erdő csendjén, rendjén, tisztaságán, épségén — részükre az erdészházakban megfelelő pihenőhelyek állnak rendelkezésre. FIATALOK A BÜKKI VÍZRENDSZER KUTATÁSÁBAN Az egri fiatalok — élükön a Dobó gimnazistákkal — jelentős szerepet vállaltak a bükki Vöröskővölgy vízrendszerének kutatásában. Főleg arra a kérdésre várnak feleletet: vajon az Imókőnek és környékének időszakos forrásai a Bükkfennsík alatti nagy tárolóból öntik-e időnként vizüket a felszínre? A kutatások várható eredményei — bővebb és állandó vízhozam, feltárt barlangrendszer — nagy hasznot jelenthetnek a megye mezőgazdaságának, illetve az idegenforgalomnak. MESÉBE ILLŐ, TÉLI, HAVAS TÁJ... A természet iránti szeretet télen sem hagyja pihenni a természetbarátokat. Szombaton és vasárnap turisták százai vágnak neki a fehérbe öltözött Büklknek és Mátrának. A mesébe illő havas téli táj hangulata, szépsége vetekszik bármely más évszak hangulatával, szépségével. _ A sísport kedvelői részére Kékestetőn és Egerben síállomás létesült, ahol napi öt forintért lehet léceket kölcsönözni és ahol rendszeres síoktatás folyik. Nagyon népszerűek — főként Egerben — a téli klubdélutánok, amelyeken sok érdekes előadás hangzik el, sok szép természettárgyú film kerül levetítésre, —• ezek mellett megtárgyalják az időszerű feladatokat és esetenként izgalmas turista totó is szerepel a programban. Így fest jelenleg Heves megye természetjáró sportja A fejlődés tárgyi és személyi feltételei biztosítva vannak — mind jobban tért hódíthat tehát a legegészségesebb, legváltozatosabb, a legnagyobb tömegmozgató sport, a természetjárás.. Somody József üdülő, vagy turistaház? Mátraházán alig kődobásnyira az úttól — közvetlenül a labdarúgópálya szomszédságában — szerényen húzódik meg a fák között az ironikus elnevezésű „Hotel Toprongy”. Ez a Gyöngyösi Mátra Klub tulajdonában lévő, néhány férőhelyes, ütött-kopott házikó nyáron a természetjárók, télen pedig a sísport kedvelőinek találkozóhelye, s bizton állíthatjuk, hogy az elmúlt évek során sokak szikéhez nőtt a maga igénytelenségével és romantikus hangulatával. Továbbfejlesztésére nem kerülhetett sor (bár az MTI Heves megyei Tanácsa kész volt a támogatásra), mert az illetékes hatóságok a mai napig képtelenek megoldani az épületben lakó házaspár elhelyezését. Ezek után sehogy sem értjük: a megyei tanács pénzügyi revizorai milyen alapon nyilváníthatták üdülőnek a Hotel Toprongyot, s a megyei, valamint a gyöngyösi városi egészségügyi osztály hogyan tehetett javaslatot a turista kulcsosház „szakorvosi rendelő céljaira való felhasználására?!” Vajon tisztában voltak azzal, hogy: * 1. A „Hotel Toprongy” nem a gyöngyösi kórház, hanem a Gyöngyösi Mátra Klub tulajdona? 2. Ebből a házikóból csak úgy lehetne szakorvosi rendelő, ha előbb teljesen lebontanák és aztán újra felépítenék? 3. Mint sportlétesítmény fölött kizárólag az MTS rendelkezik, s engedélye nélkül más célokra nem vehető igénybe...? m XiPUJSMG 196S. január 31. vasárnap Honnan ered Eger város neve? Mindjárt elöljáróban meg kell mondanunk, hogy Egert latinul AGRIA névvel jelölték, a németek pedig ERLAU-ként említették. Méltán merül fel a meglehetős ellentmondásosnak ható három szó nyomán a kérdés: összefügg-e vajon a három tulajdonnév? Már a XVI. század derekán megpróbálkoztak a név magyarázatával és úgy vélekedtek, hogy a város a rajta átfolyó, hasonló nevű falucicskától vette a nevét. Gorove László, a maga korában, 1826-ban, alapvető fontosságú munkájában, — melyet bizony ma is szorgalmasan és haszonnal forgathatnak a kutatók! — már merészen, de éles logikával tovább megy és a kétségtelen helyes nyomra vezet, amikor így ír: „... Közönséges vélekedés, hogy ezen patakról, mely a várost keresztül folyja, vette légyen a hely nevezetét. .. s Eger vize (ez az Egerpatak ősi neve) partjain valaha nagy bőségben találhatott Egerfától (azaz égerfától) vette nevét. Na, de hogyan függ össze az égerfa, a patak és a város — és hogyan, milyen módom is keletkezett végső soron az Eger tulajdonnév? Valóban helyesen írta Gorove: a kis patak partjait hajdan bőven szegélyezte a vízpartokon tenyésző égerfa, mélyen belelógajtva sdmakérgű gyökereit a vízbe — akárcsak manapság is láthatjuk, habár csak gyérebben, a folyócska bükki szakaszán. Városunk neve tehát nüan tükrözi ősi természeti környezetét, illetve annak egyik legjellemzőbb növényét, s mocsaras partokon gazdagon enyészett égerfát. A középkori oklevelek természetesen nem minden esetben ebben a formában említik. A leggyakrabban a korai századokban az EGUR formával találkozunk. ’ Például 1308-ban a folyócskát említik így, de 1339-ben már találkozunk az EGURVIZE azaz Egervize földrajzi névvé is. Egy 1363-ból származó oklevélben már rábukkantam a EGER írásmódra is — ez azonban természetesen nem jelenti azt, mintha talán korábban is ne fordult volna elő, hiszen az Egur forma még későbben is gyakorta szerepel 1395-ben már EGERVIZE-nel nevezi egy okmány a patakot Igen érdekes és tanulságos Eger városa német nevének, az ERLAU-nak kialakulása és „meséje”. A kérdés, a fenties után és alapján, meglehetősen egyszerű. Az égerfa német neve: ERLE, s ebből alakult ki az Erlau szó. Türk Frigyes városunknak és környékének hűséges búvára, egy érdekes kis írásában már több mintét évszázada felvetette, hogy minden bizonnyal az Erlau név két szó összetételéből alakult ki: égerfa németül: Erle, liget pedig: Au, — tehát Erleau azaz Erlau, amely magyarul tehát égerfaligetet jelent! Alapjában tehát a város magyar neve német fordításnak felel meg! Mindenképpen említésre méltó, hogy a németországi Drezda környékén is van egy Erlau nevű helyiség amelynek lakói városunk eredetét a Türk Frigyes által elemzett módon értelmezik — tenyészvén ott is bőségesen égerfa a patak mentén. Ez is alátámasztani látszik a német fordításon keresztül is ősi városunk magyar elnevezésének eredetét Nemegyszer még a XVI. században is az Erla formával találkozunk. Egészen eredeti és Eger városának értelmét egészen gyökeréig megvilágítja, a Kassa város tanácsa által 1560-ban használatos ERLE név, amely minden torzítás, változás nélkül tükrözi a város magyar nevének német fordítását (Egerfa.) . De mit mutat vajon Eger 1 latin neve: AGRIA? Városunkat ezzel a névvel jelölik először okleveleink: latinul ma is így nevezzük Egert. A nyelvészek véleménye szénást, az Eger szóból formálódott: Eger—Egr—Agria, ellatinosítva a város magyar nevét. Érdekes lesz talán elmondanunk, hogy a szokatlan Egr •• forma még a török hódoltság ■. korában is előfordult. Például 1608-ban Mágócsy Ferenc, Felső-Magyarország helytartója, a ’ budai basához így címezte lec velét: „Az hatalmas győzhetetlen török császárnak... Egren, Kanizsán és a több végváraira ; levő szerdárainak és az tekintetes vezér Aly pasának...” De ’ 1609 nyarán az egri pasa ma‘ gyár íródeákja is így keltezik egy levelét: „Költ Egren...” . Amint megvan Eger városi földjének és népének története, hasonlóképpen az ősi város nevének is megvan a maga ’ históriája és hisszük, hogy a i naponta oly gyakorta írt EGER szó múltjábam való kalandozás nem volt még a XX. század emberének sem minden , haszon nélküli , Sugár István. Koste i „A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium IV. Postafőosztálya 184. 712/1964. 8. B. Számú utasításával a postahivatalok nyitva tartását — a forgalomtól függően — egységesen újraszabályozza. Első lépésként munkaszünetti napokon a megyei és járási székhelyeken, valamint a kiemelt helyeken működő postahivatalok nyitva tartási idejét az alábbiak szerint módosítja: 1 1965. február hó 7. napjától erdődőleg megyeszékhelyeken egy postahivatal 7—21 óráig, járási székhelyeken és kiemelt jegyeken ugyancsak egy postahivatal 7—13 óráig tart nyitva, i mény Munkaszüneti napokon tehát Egerben 7—21 óráig az 1 es számú postahivatal tart nyitva. Gyöngyösön az 1-es számú postahivatal 8—13 óráig, Hatvanban a 2-es számú postahivatal 8—13 óráig tart nyitva, a járási székhelyeken és kiemelt helyeken lévő postahivatalokon kívül. A távbeszélő központok jelenlegi szolgálatát ez az utasítás nem érinti. A hivatalok közönségszolgálatának megszűnte után sürgős ermészetű távolsági beszélgeéseket és sürgős természetű áviratokat távbeszélő előfizetői állomásokról lehet kezdeményezni, illetve feladni. Felhívás a gyöngyösiekhez 1965. január 24-én, 17 és 17.30 óra között Gyöngyösön, a Nagytemplom előtti parkban Kelemen Károly (Karcsi néven ismert) Gyöngyös, Vachot Sándor u. 30/3. szám alatti lakost ismeretlen személyek súlyosan bántalmazták. A gyöngyösi rendőrkapitányság kéri a lakosságot, hogy akik a kérdéses időpontban a parkban, vagy annak környékén tartózkodtak és bántalmazásról tudnak, jelentkezzenek a gyöngyösi rendőrkapitányság L emelet 4. számú szobájában, vagy a 25-55-ös telefonszám 95-ös mellékén. Vasárnap Dél-budai Spartacus— Egri Honvéd Barátságos labdarúgó-mérkőzés 14.30 órakor. A tsz-közi Hajtatóház jól gépírni tudó, 2—3 éves, lehetőleg termelőszövetkezeti gyakorlattal rendelkező képesített könyvelőnőt keres azonnali belépésre. Jelentkezés: Eger, Faiskola utca 5. szám alatt. A nemzetközi sportsajtó sokat foglalkozik az 1966. évben sorra kerülő angliai labdarúgó világbajnoksággal. Az idén az európai, ázsiai, észak- és dél-amerikai országok válogatottjai lejátsszák a selejtező mérkőzéseket. A szakvezetők nagyban dolgoznak, terveznek, sőt néhány országban már ki is jelölték a világbajnokságra készülő válogatott keretet. Az olaszok a világbajnoki címre pályáznak és rendkívül erős csapatot készítenek elő. Ugyanez vonatkozik a brazilokra is, akik Angliában megkísérelik harmadszor is elhódítani a Jules Rimet Kupát. Nézzük csak, mi a helyzet most, az év elején Franciaországban, Angliában, Olaszországban és Magyarországon. FRANCIAORSZÁG A francia labdarúgó-válogatott tavalyi kudarcai után a France Football a következő kérdést intézte a szakemberekhez: vajon teljesen meg kell szüntetnünk labdarúgó-válogatottunkat? És hogy ez a borúlátás nem elszigetelt jelenség a kakasos mezű franciáknál, ennek bizonyítására egész oldalon át idézik jó néhány más francia lap hasonló hangú cikkét. A háttérben tulajdonképpen a belgáktól elszenvedett súlyos vereség van. A franciák ugyanis a brüsszeli Heysel-stadionban bizonyságát látták annak, hogy a belgák ma már valóban nemzetközi klasszist képviselnek. A franciák 3:0-ás vereséggel hagyták el a pályát. Franciaországnak pillanatnyilag tulajdonképpen nincs válogatottja. Nyáron Henri Guerin vette kezébe a válogatott csapat felkészítését. Sok fiatallal próbálkozott, de általános vélemény szerint még egyikük sem képvisel nemzetközi klasszist. Mi kellene ahhoz, hogy az országnak ütőképes csapata lehessen! Először is színvonalas játék és klasszis játékosok — a klubokban. Mert minden igazi nagy csapat, kiváló eredményekre képes válogatott, egy vagy esetleg két klubra épül fel. A lap megemlíti a tíz évvel ezelőtti magyar válogatottat, amely a Honvédra épült, vagy a legendás hírű olasz csapatot, amelynek a légi katasztrófa áldozatául esett. Torino volt az alapja. Az 1950-es évek francia válogatottjának gerincét a most tengődő Reims adta, éppúgy, mint most a belgákét az Aderecht. Franciaország labdarúgó-válogatottja az idén világbajnoki selejtezőt játszik Jugoszláviával, Norvégiával és Luxemburggal. Nagy gondot okoz ez a francia szövetségi kapitánynak. ANGLIA Az angolok is keseregnek. Válogatottjuk Amsterdamban 1:1-re mérkőzött a hollandokkal, és így a szakemberek nem annak a csapatnak szárnybontogatásait érezték a játékban, amelytől világbajnoki döntőbe jutást várnak 1966-ban. Csak a kapus Walters és a jobbösszekötő Greaves játékával voltak elégedettek. Íme Desmond Hackett véleménye a Daily Expressben: „Jimmy Greaves mentett meg bennünket a kudarctól, de az ő erőfeszítése egymagában nem elég a győzelemhez. Az amsterdami mérkőzés egyetlen szép jelenete a lelkes holland közönség viselkedése volt. Vagy Frank McGee, a Daily Mirrorban: „Angliának vissza kell térnie azokhoz a játékosokhoz, akik már sok mérkőzésen bebizonyították képességeiket. Elsősorban Armileldre, Douglasra, Easthamre és Heynesre Eric Tod, a The Guardianban „A hollandok nemcsak lelkesen, hanem jól is játszottak. Ha a hajrában egy kicsit higgadtabbak, meg is nyerhették volna a mérkőzést. És meg is érdemelték volna.” Mindem összegezve, ha az angol szakvezetők nem akarják, hogy 1966-ban keserű csalódás érje őket, akkor sürgősen cselekedniük kell. OLASZORSZÁG Az olasz labdarúgó-válogatott erősen készül az 1966. évi világbajnokságra. A szakvezetők bizakodással néznek válogatott együttesük szereplése elé. A jól bevált elvet megvalósítva igyekeztek biztosítani a csapat gerincének egységét. Mindössze két klubcsapatra építik. A válogatott védelmét az Inter, a csatársor zömét pedig a Milano adja. A bajnok Bolognát mindössze egy játékos, Bulgarelli képviseli. A világbajnokságra készülő 22 játékosból álló keret: Sarti, Burgnich, Guarnier, Fachetti, Lodetti, Pichi, Marra, Bulgarelli, Mazzon, Rivera, Corso, Albertossi, Ferrini, Negri, Tamburus, Pascutti, Furlanis, Barison, Milani, Trapattoni, Salvadore és Janich. BRAZÍLIA A nemzetközi sajtó már jelezte, hogy a brazilok semmit sem akarnak a véletre bízni, hanem alaposan előkészítik az 1966. évi világbajnokságon való szereplésüket. Egy példa: J. Havelange, a brazil sportszövetség elnöke már most megrendelt egy 25 személyes autóbuszt, amelynek 1966. július 8-án, 17 óra 10 perckor kell a Hotel Manchester, a brazil csapat szálláshelyének kapuja elé állnia. Ezen az autóbuszon mennek ki a játékosok a Manchester United pályára, ahol háromórás edzésen vesznek részt. A hotelszobák és az edzőpályák természetesen már le vannak foglalva. A brazil együttes 30 nappal a világbajnokság megnyitása előtt érkezik meg Angliába. A felkészülés, ezt most már mondani sem kellene, szintén alapos lesz. 1966. április elsejére 40 játékost hívnak össze, Redla a napokban kijelölte a szélesebb keretet. Kellő orvosi, pszichológiai és biológiai válogatás után megkezdték a munkát és május végén csökkentik le a keretet 22 főre. Ez a 22 játékos utazik Európába, a végleges csapatot mindig a mérkőzés előtt jelölik ki. A brazil szakemberek már átnézték azokat a pályákat, amelyeken előreláthatólag válogatottjuk mérkőzni fog. Ennek megfelelően 22 utazó játékos részére többfajta cipőt készítenek, hogy ily módon is tökéletesen alkalmazkodjanak a talajhoz. Mindez természetesen jelentős összeget emészt fel, a brazilok azonban nem spórolnak: a szövetség egymilliárd cruzeirost irányzott elő, ebből 20 milliót ad a kormány, s ennél is jelentősebb összegeket vállaltak a különböző nagyvárosok, vállalatok, szervezetek. MAGYARORSZÁG A magyar labdarúgó-válogatott nemzetközi programja is bőséges. A válogatott és a klubcsapatok összesen több mint 125 alkalommal találkoznak majd külföldi ellenfelekkel. Ezek közül elsősorban a válogatott csapat soron levő mérkőzései felé fordul a figyelem. Magyaromé* labdarúgó-válogatottja világbajnoki selejtező mérkőzéseket játszik Ausztriával és Kelet- Németország válogatottjával, azonkívül Angliával, Szovjetunióval és Jugoszláviával is játszik barátságos mérkőzést. Budapesten vendégszerepel az olasz, az osztrák, a szovjet és nyugatnémet válogatott, a többi mérkőzést a magyar válogatott külföldön játssza. A magyar szakvezetők már előkészítették a válogatott felkészülési tervét, és a klubcsapatok nemzetközi mérkőzései, na meg a tatai előkészületek is ennek vannak alárendelve. KIK LESZNEK ANGLIÁBAN? A nemzetközi sajtóban már most sokat írnak az 1966. évi labdarúgóvilágbajnokság tizenhatos döntőjéről. Jósolgatnak is. Egyesek véleménye szerint az első csoportból Belgium, a másodikból Svédország, a harmadikból Jugoszlávia, a negyedikből Csehszlovákia, az ötödikből Hollandia, a hatodikból Magyarország, a hetedikből Szovjetunió, a nyolcadikból Olaszország, a kilencedikből Spanyolország, a tizedikből Uruguay, a tizenegyedikből Chile, a tizenkettedikből Argentína, a tizenharmadikból Mexikó, a tizenhatodik csoportból pedig az afrikai országok lemondása után Dél-Korea válogatottja játszik majd Angliában. A budapesti Népsport ankétjában 17 európai sportlap szerkesztősége vett részt, legtöbben az angol válogatottat tartják a világbajnokság legerősebb csapatának, mert otthon játszik. Sok szavazatott kapott a brazil válogatott is, amely nagyon alaposan készül, hogy harmadszor is elhódítsa a Julies Rimet Kupát. Az angolokon és a brazilokon kívül szavazatot kaptak még a spanyolok ,az argentinok, a magyarok és a Szovjetunió labdarúgói. Az angliai VB esélyeseiről