Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

„Minden május elseje f nagy élmény volt... Meglepődött. Május elseje? Bizonytalanul, félmosollyal félrenéz: — Pár mondatban? Mit tudhatnék mondani? Min­dig ilyenkor volta­k az idény első nyitóversenyei. "Vízipóló­mér­­csek ... — Tudom én azt, hogy a munkásosztály nagy ünnepe — mosolyog a 15 éves első gimnazista. — Alig voltunk május elsején itthon. Utaztunk versenyekre. Mintha egy nyomás alól szabadult volna fel, felléle­gezve elmegy. Elég neki az is­kolában felelni. Most is felel­jen? Mert ez is egy nagyon iz­zasztó kérdés volt. Élmény május elsejével kapcsolatban. Nem tapad hozzá semmi ilyesmi. Van. Van egy május elseje, amikor nem kell isko­lába menni, ünnepi sportver­senyen vehet részt, ekkor kez­dődik az igazi jó idő, nap­fény ... Szép nap, de több semmi. Neki nem kellett küzdenie érte, hogy megünnepelhesse. ★ Karaszek Mihálynak küzde­nie kellett. Nemcsak május elsejéért, hanem mindenért. Ma Mihály bácsi 71 éves. — Azok a május elsejék... Igazi május elsejék voltak, ahogy az emberben rögződött ennek a napnak jellege. Olyan volt, amilyennek lennie kel­lett Amilyen egy május else­je. Amilyen a munkásság leg­nagyobb ünnepe —mondja az­zal a különös szuggesztív erő­vel, ami a mozgalmi emberek sajátja. Karaszek Mihály régi moz­galmi ember, 1925-ig Budapes­ten volt szabósegéd. Ezután került Egerbe. Ő volt tíz évig (1930—1940 között) a városban a szabó szakszervezet elnöke. Minden predesztinálta erre: 1915 óta a Szociáldemokrata Pártnak volt tagja. Egyik szer­vezője és vezetőségi tagja volt az 1929-ben megalakult szocia­lista párt egri szervezetének. A párt baloldalához tartozott. Lakásán hallgatták a moszk­vai rádió adásait, sztrájkokat szervezett, röplapokat, tiltott folyóiratokat, újságokat ter­jesztett — Én már alig bírtam az örökös rettegést — meséli a felesége a régmúlt időkről. — Állandóan detektívek jártak hozzánk. Soha nem felejtem el: többször megtörtént, hogy az utolsó pillanatban lopóztak ki a lakásból az elvtársak és én rohantam a kerteken át til­tott könyvekkel, röplapokkal, elrejteni. Jöttek a nyomozók és kérdezték: mi ez a nagy füst a lakásban? Én dohány­zom — felelte az uram. Ilyen sokat? És feltúrták a lakást, még a WC-be is benéztek. Többször elhurcolták az ura­mat. Sokszor mondtam neki, miért csinálod. Miért? — vá­laszolta, a népért, mindenki­ért ... 1944-ben internálták Nagy­kanizsára, majd Kistarcsára. Beteg lett. — Te jó isten, hogy bántak vele — csapja össze a kezét a felesége. Két éve amputálták a lábát érszűkület miatt. Műlába van. Még a régi bánásmód... — Minden május elseje nagy élmény volt —mondja Mihály bácsi —, de az 1919-es felejt­hetetlen. A felesége a szavába vág: — 1919, olyan még egyszer nem lesz. Olyan május 1-e, vörös volt egész Pest. Az a lelkese­dés ... — Itt, Egerben, nem voltak hasonló munkás-megmozdu­lások május elsején, mint Pes­ten. Csendesen múlt el, a szer­vezett munkások nem mentek be dolgozni. Csoportokban sé­táltak a főutcán. Rendőri ké­szültség volt, de összecsapásra sose került sor. — Nem dolgoztunk, ünne­peltünk. Igaz, hogy nem is fi­­­­zettek érte. Nem volt fizetett­­ munkanap május első napja,­­ mint most. J — Bennünk volt, a vérünk­­­­ben a nemzetközi munkásün­­­­nep. Éreztük, ezeket az érzése­­­­ket ki sem lehet fejezni, hogy­­ ez a mi ünnepünk. Hát van­­ még egy ilyen nemzetközi ihn- 1 nep? Ma sokszor, mitha hiá­­­­nyozna az ünneplésből az a­­­ mély átélés, a szenvedély, az­­ érzelem. — Hogyan magyaráznám • meg egy 15 éves gyereknek, s hogy mit jelent május elseje? ; Mást nem mondanék, csak azt,­­ amit eddig elmondtam. Nem­­ is szavak kellenek ide. Hanem : egy valamiféle belső tudatoso­­­­dás, érzés, amely szinte vele­­ születik az emberrel. Szinte­­ ösztönné válik ... ★ Karaszek Mihály küzdött azért, hogy szabadon tarthas­suk meg május elsejét. A mi fiataljaink mindennapos mun­kájukkal, vagy a tanulással küzdenek azért, hogy ezt a ■ napot továbbra is úgy ünne­­­­pelhessük, ahogy azt Karaszek Mihály annak idején elkép­zelte. Berkovits György Árvácska, tulipán, muskátli... és májusi csokrok Tizenötfajta virág — 800 láda palánta, 800 ezer forintért Több virág lesz Egerben az idén az utcákon, tereken, parkokban, mint tavaly. 800 láda virágot termeltek, így több százezer virágot ültet­hetnek ki. A Városgondozási Vállalat kertészete 800 ezer forint értékben termelt több mint 15 fajta virágot. A ve­zérmotívum ebben az évben is az árvácska, a petunia, a szalvia, a begónia, a tulipán, a muskátli... S aki nem éri be ennyi színnel és illattal, annak szolgálhatnak mással is: agerátum, arzenantéra, cinerária, (de azért vannak még nefelejcs, százszorszép és rózsa is). — Jövőre már problémá­ink lesznek a virágtermelés­sel — panaszkodik a Város­­gondozási Vállalat igazgató­ja — Hadnagy utcai tele­pünk éppen hogy össze nem dől, a kistályai úti telep lét­rehozása késik. Nincs rá be­ruházási keret. „Fekete be­ruházással” kellett egy új kazánt építenünk a Hadnagy utcai telepen, hogy a virág­ellátást biztosítsuk. A földmunkák, a füvesítés, a virágágy-készítés ezekben a napokban folyik. (200 ezer forintot biztosítottak rá.) Május elsejére készen áll­nak az előmunkálatok. Az­tán minden utómunkálatot be szeretnének fejezni má­jus 20-ig, hogy már csak a kiültetés maradjon hátra. Május 20 és 30 között — a fagyosszentek után — ülte­tik ki a virágok nagy részét Igaz, hogy sok helyen már kiültették a fagy iránt már kevésbé érzékeny virágokat. És tegnap már láttunk a virágüzletben májusi csok­rot — májusfa helyett — ott pompázott a kirakatban arra várva, hogy átadják egy kis­lánynak, és arra, hogy végre már igazi tavasz legyen, iga­za virágos május. í-ú Már egy hete csak a mamára gondolok mindig, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen... ...Nem nyafognék, de most m;­r késő, most látom, milyen óriás ő — szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében. (József Attila: Mama) (Greskovits Lás­zó tusrajmj Miniszteri oklevél Kitüntették a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat egri gyáregységét Tegnap délelőtt H óratkor elcsendesült a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vál­­lalat 40-es számú egri gyár­egysége. A dolgozók ünneplőbe öltözve, a Fegyveres Erők Klubjába mentek, ahol átvet­ték az elmúlt évben végzett jó munkájukért kapott kitün­tetéseket, jutalmakat Az elmúlt évet a gyáregység 105,7 százalékra teljesítette, s ezzel elnyerte a Könnyűipari Minisztérium kitüntető okle­velét Eredményes és jó mun­kájuk eredménye: a különféle textilgépek nemcsak idehaza, de számos k­ülföldi országban is rangot vívtak ki a gyárnak. A nagygyűlésen Német Tibor igazgató ismertette az elmúlt évben végzett munkát majd kitüntetéseket és jutalmakat osztott ki a dolgozók között A könnyűipari kiváló dolgo­­zója kitüntetést Német Tibor, Szűcs Dezső, Tóthpál József, Juhász László, Vámosi Béla, Ladányi Endre, Juhász Fe­renc, Fekete Lás­zóné és Barta Lászlóné kaptál. Kiváló dol­gozó jelvényt hatvan. Kiváló dolgozó oklevelet pedig 14-en kaptak és tíz szór­­álista brigád nyerte el az okl­­elet. Ezen­kívül több mint ’ 80 ezer forint jutalmat osztottak ki a gyá. dolgozói között. s\\\s\\m\\\\\\\\\m\\\\\\\\\\\\\\»\\v\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\^^^^^ WSK,,V ŐSZ VAN. A naptár 1944. ok­tóber 23-át mutatja. A kelet-po­­lxxsz tavak felett vastag ködfel­hők csüngenek. A Führer Rastenburg mellet­ti főhadiszállásán nyugtalanul járkálnak fel-alá az OKW (Oberkommando der Wehr­macht, a Wehrmacht főparancs­noksága) vezetői: Keitel, Jodi, Ouderian, de Maxziere. Délután óra van. A tanácskozóterem­ ,­ztalain térképek fekszenek kiterítve, s a falakat is térké­pek borítják. Az uraknak vár­niuk kell A legfontosabb sze­mély még nincs itt. 15 óra 25 perc. Hitler megje­lenik. Feltűnően nyugodt és ki­egyensúlyozott. A Morell által leadott szokásos délutáni in­­ekk­ió megtette hatását. A ve­zérkar vigyázzba áll, Keitel ve­­zértábornagy jelenti: „Mein Führer, a helyzet megbeszélé­sére megjelentünk”. A térképek tanulmányozásá­hoz azonban még nem lehet hozzákezdeni. Hitler a mellen lévő zsebben kotorászik és bosszankodva jegyzi meg, hogy nincs nála szemüvege. Rövidlá­tó. A nyilvánosságnak azonban erről semmit sem szabad tud­nia. „A szemüveget!” — kiált fel valaki. Egy segédtiszt elro­han, s pillanatok múlva vissza­tér a Führer szemüvegével. Hitler beszélni kezd: „A bol­sevista szörnyetegeket rövide­sen visszakergetjük az ázsiai sztyeppék­re!” Félbeszakítják. Az ajtót fel­rántja valaki. Egy ezredes zu­han be, izgatottan liheg, kezé­ben papírt lobogtat. Képtelen rá, hogy szabályosan tegyen jelentést. Tehetetlenül dadog: „Mein Führer... rádió­­távirat a frontról... az ellen­ség ... az oroszok jönnek”! Az urak meghökkenve és kínosan tekintgetnek egymásra. Van, aki kiejti a szeméből a monok­lit. Ez a fickó őrült! Az I. B­elorusz Fronthoz tar­tozó 37. szovjet hadsereg részei átlépték Kelet-Poroszország északi határait. A Führer főha­diszállását veszély fenyegeti Hitler szemében felháborodás és harag Dühösen jelenti ki: „Kelet-Poroszország az utolsó emberig védekezni fog”! S utá­na „a Birodalom első katonája” gyorsan szállására siet. ★ 1945: ELSŐ NAPJA: Újév van A Birodalom nagyjai a Führer Ziegenberg (Hessen) melletti új főhadiszállásán gyülekeznek. Hitler fogadja Schömer vezér­­tábornagyot, a „vas Ferdinán­­dot” és kitünteti a kardokkal, gyémántokkal és tölgyfalomb­bal ékesített vaskereszt lovag­keresztjével. Utána a hírhedt repülő ezredes, Rudel követke­zik, aki a Führer által nemrégi­ben alapított tölgyfalombbal ékesített arany lovagkeresztet kapja. Kint azonban tovább tombol a háború. Az invázió megkez­dése óta Keitel vezérlő bornagy, Montgomery tábornagy és Ei­senhower tábornok rádiótávira­tokat vált egymással. Keitel száznapos fegyverszünetet ja­vasol a nyugati fronton. 76 hadosztály operál ott. A hadse­reg főparancsnokságának szük­sége van rájuk, hogy keleten vethesse be őket Annak érdekében, hogy a nyugati szövetségeseket tárgya­­lásokrra késztessék, valamen­­­nyi még rendelkezésre álló harci és bombázó repülőgépet meggondolatlanul koncentrált támadásra vetették be az ame­rikai repülőterek ellen. A „Teu­­tonicus-akció” néven, ismert vállalkozás sikere kétes volt A teljesen meglepett amerikaiak nagy vereséget szenvedtek ugyan, a támadók azonban vis­­­szaútban saját légvédelmi ágyúik gyilkos tü­zébe kerültek, mert nem tájékoztatták őket a bevetésről. Csak kevesen úsztak meg ép bőrrel. A fasiszták, nem egészen 45 perc alatt elve­szítették támadó repülőgépeik 80 százalékát E csapás Göringet, a légierők parancsnokát olyan érintette, hogy szó nélkül hagyta el kíséretével a Felső-Bajorországba sietett új­évi vadászatra! ★ „AHOGYAN A FŐNIXMA­DÁR hamvaiból újjáéled, úgy bontakozik ki a romokból a német akarat, hogy újat te­remtsen.” „A német nép soha­sem fog kapitulálni.” Ezek a szavak a Führer újévi beszé­dében hangzottak el A „nem­zet lelkiismeretére” hivatko­zott. A frázist frázis követte a mikrofonban, s csupán a Royal Air Force-ot és az amerikai légihaderő főparancsnokságát (USAF) felejtette ki a számítá­sából Hitler. Ott éppen az utolsó intézkedéseket tették a bajor városok bombázására. A következő 24 órában foszfor, és robbanóbombák ezrei hul­lanak majd Nürnberg­re és fullad a város füstbe és ha­muba. 1945. első napjaiban Goeb­bels sem maradt tétlen. Mint a „totális háború folytatásának teljhatalmú birodalmi megbí­zottja”, szolgálati úton, a nem­zeti szocialista párt körzeti vezetőin keresztül jelentette be hogy újabb élelmiszer­­korlátozások lépnek életbe, s egyidejűleg a legteljesebb ta­karékosságra szólította fel a lakosságot a harcoló csapatok érdekében. Hitler közvetlen környeze­tében csupán egyvalaki volt, aki teljes nyugalomban igye­kezett élvezni újév napját: Hess utódja, Martin Bommann, az egykori meddenb­urgi jó­szágigazgató. Visszan­ő ült ma­gán­lakosztályába, úgy üveg hőn szeretett Napóleon-kom Jk mellett, levelet írt Obersais­­bergbe, feleségének, a­ki megmaradtak az utókor sú­­mára: Kedves G­­ám! Gon­doskodj róla, hogy tegyen elég mézed a bunkerben. Hol van­­nak egyébként a mellkasok?” Bormann mehkasai bizton­ságban voltak. 1944—45-BEN ha táv­iratvál­tás történt Kei­te’, Eisenhower és Montgomery között. Chur­­cill és Montgomery hajlandók voltak száz napra szab­ad utat engedni a némete­ <­­t keleten, de ezt feltételhez­­ 5tették: a szövetséges csap­, motori­zált egységekkel, egy még meg­határozandó „biztonsá­i út­o­­nalon” harc nélkül beszivá­rogtak Németországba. Keitel azt javasolta, hogy az angol— amerikai csapatok áll­í­ttik meg előretörésüket, ha­ <gr .­ Wer­macht még „megsemmisítő csapást” mérhessen a Vörös Hadseregre a Visztula és az Odera között. Javaslatában azt ajánlotta, hogy a nyugati szö­vetségesek azonnal felvehet­nék ismét a harc te­­­­kény­séget, amennyiben a keleti hadjárat egy r­e, határozott időpontig nem fejeződik be győzelmesen. Ja :ata még a következőket is ..Utah».­ rt.-r. a német kormány ozzá­járulá­­sával „Lengyelors­ágban vis­­­szaállítják az 193a. előtti régi rendet”. (Folytat­ják.) írta : Horst Czerny és Klaus Scheel Fordította: Tihanyi Vera

Next