Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 50 fillér XVI. évfolyam, 283. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1966. december L, csütörtök A kongresszus harmadik napján : Kállai Gyula az új alkotmány előkészítéséről Fock Jenő az új gazdasági mechanizmusról Felszólalt a kongresszuson Oláh György, a Heves megyei Pártbizottság első titkára Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szerda reggel 9 órakor folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A délelőtti tanácskozást Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Ezután Kálai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A magyar kommunisták és aöbbi magyar hazafi Önfeláldoó harcainak eredményeként skerrel megoldottuk a szociaista forradalom két nagyzakaszának , a munkáshaalom megteremtésének és kipítésének, továbbá a szociaista termelési viszonyok létrehozásának — történelmi feladatait. Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vanunk, amelynek célja a szoíalizmus teljes felépítése haznkban. Ezt tűzte népünk elé tártunk VIII. kongresszusa, ezen munkálkodtunk az előért négy évben; jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő elszava. Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felejtésére irányuló célkitűzésit és odaadóan munkálkodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszélsebb körű nemzeti egység. Leninnek a proletárdiktatúráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkásjatalom egyben a legszélesebb osztályszövetség is a munkásosztály vezetésével. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában mi ba, az osztály’szövetséget a nemzeti egység politikájával valósítjuk meg. A formálódó, erősödő szocialista nemzeti egység azonban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a kulákok ellen folyik és nem utcai tüntetésekben, sztrájkokban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irányítja pártunk a legszélesebb tömegeket a szocializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osztályharc eszközei és módszerei is tovább változnak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől gazdasági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban. A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Hazafias Népfrontmozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: a számunkra a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztály nélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula, majd így folytatta: A szocializmus építése több párt együttműködésével is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpártrendszer, s fejlődésünknek ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a többpártrendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó népünk nagy történelmi győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömegek odaadó alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bizalma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani. A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmozgalom még szélesebb körben, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kormány összetételére, nagy jelentőségű törvények megalkotására pártunk Központi Bizottságával és népköztársaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az országgyűlésnek. A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni választókerületekben történnek majd. A népfrontszerveknek nagy munkát kell végezniük a jelölő gyűlések megszervezésével és a választások lebonyolításában. Arra törekszünk, hogy a népfront még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk demokratizálódásához. Kedves elvtársak! A szocialista építésben elért eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között kialakult viszonynak is. A Központi Bizottság beszámolója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati országban most van Maria-kuróban katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már befejeződött, s az együttműködés közös munkává érlelődött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalomhoz fűzik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek eléréséért a szocialista állam küzd. Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködés az egyetlen reális út Az állam és a katolikus egyház között kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magyar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás népköztársaságunk nemzetközi sikere volt. Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocializmusnak már nincsenek ellenségei. Vannak, sőt, az utóbbi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük, főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocskákról van szó. Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommunizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős politikai és számos esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk ellenségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk! Tisztelt kongresszus! Kedves Elvtársak! A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is! Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogokkal, mindenki, kivegye részétüzeme, vállalata, termelőszövetkezete ügyeinek, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek intézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszervezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítaniuk kell, hogy az üzemek dolgozóinak, a termelőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak. Kállai Gyula ezután, a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség, — s kell is hogy legyen — a végzett munka szerint; sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdivel szemben. Valamennyi párt, állami és társadalmi szervim is őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgoz,, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következményeit! A következőkben az államhatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépítésében. Államhatalmunk és államigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egészet alkot, alapjában jól teljesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépítése érdekében azonban szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb. (Folytatás a 2. oldalon) Veres Péter: Z. Nagy terepe. Harrer Ferenc a kongresszus padsorában. (MTI-fotó — Fipp Jenő felvételei