Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A1a: 8« fillér XVII. évfolyam, L szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. január 1., vasárnap ------------------------------------------------------------------------a­ Az új esztendőre írta: DARVAS JÓZSEF Megint eltelt egy év —, s eljött egy új: az 1967-es. Mit hoz vajon? Nem tudjuk. A sorsot —, mert ha szavunk van rá, mégis van ilyen — nem vagyunk képesek teljesen a magunk szándéka, akarata szerint formálni-alakítani Azt hiszem, sose is lesz képes erre az ember. Az viszont igaz: az emberiség egyre nagyobb tudatossággal él és ter­vezi a jövendőt. Filozófusok vitatják, hogy az őstörténet kezdetétől máig, boldogabb lett-e a földön az ember? Vannak, akik azt mondják: semmivel nem lett boldogabb, mert az élet —, ha messze magasabb fokon is —, de min­dig újratermeli az ellentmondásokat, a diszharmóniát. Akik ezt vallják, azoknak — úgy hiszem — nincsen iga­zuk. Boldogabb lett az ember? Annyiban, szerintem, fel­tétlenül, hogy végletes ellentmondásokat ki tudott küszö­bölni, elbírhatatlan végleteket fel tudott oldani —, vagy legalábbis megtalálta ezek feloldásának a kulcsát. És egy­re előre halad ezen az úton. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy a szocialista tár­sadalmi rendszer már tökéletes. De, ha erős és jogos re­mény él bennünk, hogy az emberiség életéből ki lehet ik­tatni, mint elkerülhetetlen végzetet, a háborút, akkor ez mindenekelőtt a szocialista világrendszer létének köszön­hető. Annak, hogy létrejött a világ igen jelentős részén egy olyan társadalmi rendszer, amelynek nemcsak nem érdeke a háború, hanem ezzel ellenkezőleg: a létéből ered, hogy szervezze az egész világon azokat az erőket, amelyek békét akarnak. S ez óriási dolog. Talán a leg­nagyobb, amit az emberiségért ma tenni lehet­­, hiszen egy új háborúval az emberi lét vagy nemlét kérdése fo­rogna kockán. S a szocialista világ egyáltalán nem a sa­ját gyengesége miatt ellensége a háborúnak. Éppen elég bizonyíték van rá: hadi felkészültségben nem maradunk el — legalábbis: nem maradunk el! — az imperialisták­tól. De a mi rendszerünk az emberért, az emberi harmó­nia megteremtéséért van, s ellenzi, meg akarja akadályoz­ni a legtömegesebb szörnyűségek szülőjét, a háborút! De menjünk tovább! A háború mellett az emberiség másik legfőbb vesze­delme: a nyomor. Als „intézményesített" éhség, sajnos sokan nem tudják, hogy az emberiség közel kétharmad része ma is éhezik­­, vagy legalábbis erősen a létmini­mum alatt él. Igaz az, hogy egyes legfejlettebb kapitalista országokban még magasabb az életszínvonal, mint a szo­cialista országokban? Igaz. De ez az igazságnak csak az egyik fele — és sok ember tudatában ez is eltorzítottan jelentkezik. Mert ehhez hozzá kell tenni: a szocializmus nem a leggazdagabb országokban, hanem a fejletleneb­bekben valósult meg eddig. De ott megszüntette a nyo­mort, a végletes társadalmi igazságtalanságokat. S a fej­lődésben, az élet minden területén olyan tempót ért el, ami túlhaladja a legfejlettebb országok ütemét. És ezek a legfejlettebb országok? Vajon nem azért lettek, lehettek gazdagok, mert százmilliók, a világ más részein, gyarmati nyomor­sorsban mindent nekik kényszerültek áldozni? S most, ezekben a fejlett országokban, elsősorban nem azért képesek a dolgozó osztályok több szociális vívmányt kiküzdeni, mert — erős hátvédként — léteznek a szocia­lista országok? És a gyarmati sorsból felszabadult vagy felszabaduló orszé­ nk — miközben a szabadságuk kivívá­sához is a szocialista országoktól kapták, kapták a leg­több segítséget — a nyomor megszüntetésére nem a szo­cialista, vagy legalábbis „nem kapitalista” utat választják sorra?... Lehetne kérdezni még tovább. Ahány kérdés: annyi állítás a magunk igaza mellett. S annak az igaza mellett, hogy az emberiség sorsa —, ha nem is megtorpanások nélkül —, de megy előre. A világ ilyen nagy összefüggéseiben mi is lehet a mi dolgunk az új esztendőben? Végezni — az eddiginél még jobban végezni — ami a történelemtől ránk bízatott: folytatni, teljes erővel a szo­cialista Magyarország felépítését. Nemrégiben zajlott le az ország életének nagy eseménye: az MSZMP IX. kong­resszusa. És a napokban került nyilvánosságra a Minisz­tertanács határozata az 1967-es év népgazdasági feladatai­ról. Ebben a két dokumentumban: a IX. kongresszus ha­tározataiban és a Minisztertanács határozatában benne van az új esztendő programja. Ha ezt a programot ered­ményesen, jól végrehajtjuk, akkor­­ jó részben felelünk ar­ra a kérdésre is, hogy mit hoz az új esztendő. Történhet­nek, persze a világban váratlan, kiszámíthatatlan fog­­­a­­latok­­, de mindent meg kell tennünk, hogy alapvetően a mi terveink határozzák meg a jövendőt. Részei vagyunk a nagy egésznek­­, s ahogyan ránk is visszahat, hogy másutt mi történik, az is hat a nagy egészre, hogy nálunk mi hogyan halad előre. Igaz, kis ország vagyunk — ám egy kis ország sorsa is számít a nagy egyenletben, amit a világ sorsa jelent. Sőt, néha sokkal többet számíthat, mint ami a nagy­ságával egyenes arányban van. Példa erre Vietnam sorsa. Vietnam is viszonylag kis ország­­, de az, hogy mi tör­ténik Vietnamban, s az, hogy 1967-ben mi fog történni Vietnamban, nagyban befolyásol­ja az egész világ sorsát, jövőjét. A m­j jövőnket is. A testvéri szolidaritás termé­szetes érzésén túl, ezért is kell erőnkhöz ké­pest segíteni, hogy a béke, a vietnami nép jogos igényei­nek a győ^elmével, létrejöjjön a világnak ezen a súlyosan vérző részén. Mindez azt követeli meg tőlünk, hogy tovább erősít­sük a nemzet szocialista eerségét, erkölcsi összeforrott­­­ságát. Talán ez lehet az új esztendő naiv feladatainak összefoglaló gondolata­­, hiszen ez a mi legnagyobb erő­forrásunk! Március 19: Országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választása A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány rendel­kezéseinek megfelelően 1967. március 19-ére kitűzte az or­szággyűlési képviselők és a ta­nácstagok általános választá­sát Az Elnöki Tanács meghatá­rozta az országgyűlési választó­­kerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő A kormányrendelet intézke­dik a választók névjegyzéké­nek összeállításáról és a vá­lasztókerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a válasz­tási szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi jellegű különböző választási szervek, választási elnökségek, választókerületi bizottságok és sa­vazatszedő bizottságok bo­nyolítják le. Az Országos Választási El­nökség 1967. január 23-án ala­k­u . hL a Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki. Az Orszá­gos Választási Elnökség az or­szág egész területén őrködik a választások törvényességén, megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a me­gyei jogú városi tanácsi vá­lasztókerületek­ számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Közlöny január 2-i számában jelennek meg, a hivatalos lapnak ugyan­ez a száma tartalmazza a vá­lasztások lebonyolításáról szó­ló kormányrendeletet is. irányítja a helyi választási el­nökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkáját Elfogadja és nyil­vántartja az országgyűlési kép­viselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredmé­nyét Ugyancsak január 23-án ala­kulnak meg a fővárosban, va­lamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járá­si jogú városban, városi (fővá­rosi) kerületben és községben <lnökbégek. Ezek tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottságai jelölik ki. Főbb feladataik: működési te­rületükön őrködnek a válasz­tások törvényességén, közzéte­: X­ we. e­ y.yO> V v.­­ « ;v <•>. Xs> :»r**<é*vJ*<í üíimú triiih «iái Sit;­ííh>í«;VU'iV jT >*■*'»»$*: szik az egyes tanácsi választó­kerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi válasz­tások összesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án — válasz­­tókerületi bizottságot kell ala­kítani. Az országgyűlési válasz­tókerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, il­letőleg fővárosi bizottsága, a tanácsi választókerületi bizott­ságok tagjait pedig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizott­sága jelöli ki. A kormányrendelet szabá­lyozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat A képviselőjelöl­tek és tanácstagjelöltek jelö­lése választókerületenként tör­­ténik. A törvény értelmében egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselő­jelöltekre és a tanácstagjelöl­tekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az A kormányrendelet kimond­ja, hogy a választásra jogosult állampolgárokról új névjegy­zéket kell összeállítani Ebbe üzemekben, vállalatoknál, ter­melőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél február 2-a és feb­ruár 21-e között tartott gyűlé­sei tesznek javaslatot. A jelö­lő gyűléseket a Hazafias Nép­front helyi bizottságai szerve­zik a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével. A választási elnökségek 1967. március 6-án választási hir­detményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazó­körök sorszámát és területi be­osztását, a szavazóhelyiségek­ pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazó­körökben mely választókerü­letek választói szavaznak. A szavazás március 19-én 7 órá­tól 20 óráig tart. A kormányrendelet megha­tározza a szavazatok össze­­számlálásának rendjét fel kell venni minden nagy­korú magyar állampolgárt, te­hát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek, továbbá azokat akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a választók név­jegyzékébe felvenni azt, aki közügyektől, illetőleg a válasz­tójog gyakorlásától eltiltó íté­let hatálya alatt áll, aki sza­badságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, aki rendőri felügyelet alatt van, végül azt, aki elme­beteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e, vagy sem. A választók névjegyzékének összeállítása céljából a kije­lölt összeíróbiztosok január 3-a és 7-e között összeíró lapokat osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek ezeket a tagokat január 11-ig kötelesek kitölteni. A választók ideiglenes név­jegyzékét legkésőbb­­ február 4-ig kell összeállítani, s feb­ruár 6-tól 11-ig a tanács vég­rehajtó bizottságának hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből törvényellenesen történt kiha­­gyás miatt a kihagyott sze­mély, a névjegyzékbe törvény­­ellenesen történt felvétel miatt bárki kifogással élhet. A választók ideiglenes név­jegyzéke, valamint a pótnév­jegyzék és a járásbíróságnak e kifojtások elbírálására vonat­kozó határozatai alapján a ta­nács végrehajtó bizottsága legkésőbb március 2-ig állítja össze a választók végleges név­jegyzékét. Ezt 1967. március 3-a és 7-e között kell közszem­lére tenni. Ha választójogosult személy a névjegyzék összeállítását kö­vetően megváltozás­ ja állandó lakóhelyét, az új la­k­­h­elye szerint illetékes tanács végre­hajtó bizottságitól kérheti fel­vételét a választók névjegyzé­kébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. (MTI) Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról Jasmíip 2-án megkezdődik a választók összeírása

Next