Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

ÓÉV VÉGÉN - ÚJ ÉV ELEJÉN 1966 egészségügyi mérlegén : hat új létesítmény — Néhány éven belül ren­geteget fejlő­dött az egész­ségügyi háló­zat — fogadott dr. Szabó Fe­renc, a megyei tanács egész­ségügyi osz­tályvezetője, akit felkeres­tünk, hogy mérlegre te­gyük 1966-ot. — Hogyan fej­lődött me­gyénkben 1966- ban az egész­ségügyi háló­zat, milyen új intézmények­kel gazdagodott Heves? — Ami 1966- ban a legjelen­tősebb volt, az az ecsédi egész­ségügyi kombi­nát átadása. Több mint há­rommillió fo­rintot fordítot­tunk az itt meg­épült két orvo­si rendelőre, a gyógyszertárra, az anya- és csecsemővédő ta­nácsadóra és az egészségügyi dolgozók négy lakására. Ez­után a füzesabonyi új tbc-gon­­dozó következik a rangsorban, másfél millióval, majd a gyön­gyösi bölcsőde és új anyatej­gyűjtő állomás, a 250 férőhe­lyes egészségügyi gyermekott­hon Egerben, és ugyancsak itt, a megyei kórház részére meg­épült Baktai úti víztároló és a horti orvoslakás. — Egészségügyi hálózatunk két új körzettel — Pétervásá­­rán és Ecséden — két üzem­orvosi szolgálattal — Sirokon és Visontán — és egy mozgókép­­ernyős tbc-állomással gazdago­dott 1966-ban. — Hozzánk tartoznak a sze­gléi­is otthonok és az öregek napközi otthonai is. 22 férő­hellyel gyarapodott a szociális otthonok befogadóképessége, és két új öregek napközi otthona létesült 20—20-as létszámmal Gyöngyösön és Hatvanban. — Milyen az orvosellátottság, hogyan állunk az országos rangsorban? — Rendkívül sokat javult 66- ban a fogorvosi ellátottság. Ki­lenc új fogorvost fogadtunk a közelmúltban. Itt a 4. helyen állunk a megyék között Több mint 30 fiatal orvos érkezett a megyébe. Örömmel mondha­tom, hogy az elmúlt évben, el­lentétben az azelőtti évekkel, csaknem minden betöltetlen körzeti orvosa állást elfoglal­tak. Ezeknek a helyeknek csu­pán három százaléka maradt üresen. Ezenkívül tíz új vé­dőnő kezdte meg működését. — Mit várnak 1967-től, mi­lyen új egészségügyi létesít­mények kerülnek átadásra? — Szeretnénk novemberre át­adni a 95 millió forintos beru­házással épülő modern, hatva­ni kórházat. Ezenkívül a gyön­gyösi 90 ágyas új kórházi pa­vilont. Befejezik a megyei I. számú kórház egy részének fel­újítását is. Ebben az évben új orvosi körzeteket alakítunk Füzesabonyban és Gyöngyös­­halászon, új fogorvosi körze­teket Bélapátfalván, Lőrinci­ben és Makláron. Egerben, a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Csákány utcában két-két mun­kahelyes orvosi rendelőt adunk át; az utóbbiban fogorvosi ren­delőt is építünk. És létreho­zunk Füzesabonyban egy já­rási gyermekorvosi szakrende­lést, az egri hasonló szakren­delés tehermentesítésére. El­árulhatom, hogy tervezés alatt áll Egerben egy 120 ágyas kór­házi gyermekosztály is, véradó alközponttal együtt — Milyen nehézségekkel küz­denek? , — Talán a legégetőbb: gyógy­szertáraink nagy része elavult Aztán az egri rendelőintézet tetemesen túlterhelt hiszen a megyeszékhelyen kívül ellátja az egri, a füzesabonyi és a he­vesi járás betegeit is. Remélhe­tőleg a közeljövőben Heves község kap rendelőintézetet Még mindig nem megfelelő a hevesi és a füzesabonyi járás fogorvosi ellátottsága sem. Több orvoslakásra is szük­ség lenne, hiszen még több or­vos kell, hogy kiterjesztettük a tsz-parasztság betegbiztosítását Ezenkívül alacsony megyénk­ben a szociális otthonok férő­helyeinek száma is.­­ Mindezek ellenére néhány éve még elképzelni sem tud­tuk az egészségügy ilyen hatal­mas arányú kiugrását De az emberek ezt sokszor mintha észre sem vennék, mintha nem értékelnék megfelelően — fe­jezte be dr. Szabó Ferenc. B. Gy. új kombájnt, egy új teher­kocsit, és több — a munkát megkönnyítő — munkagépet vásároltunk. Tagságunkat nagy megelégedéssel töltötte el, hogy államunk jelentős hitelelen­­gedésben részesítette a mi szö­vetkezetünket is, és úgyszól­ván teljesen tiszta lappal in­dulhatunk az új esztendőnek. A hitelelengedés összege ná­lunk 3,5 milliót tesz ki. — Nem hagyhatom említés nélkül az 1966. július 1-én élet­be lépett rendelkezést, amely a tagok betegségi segélyére vo­natkozik. Tagjaink betegségük esetén az előző év egy napjára eső keresetük 75 százalékát kapják, ez egy szorgalmas dol­gozó tag esetén, jóval megha­ladja az iparban ilyen címen biztosított összeget. — Hogyan fogadták a szö­vetkezeti tagok az új nyugdíj­rendelkezést, amely karácsony­kor került nyilvánosságra? — A mi falunkban most ez a főtéma. Vannak, akik már har­madszor olvassák az újságot, tanulmányozzák a rendelet minden idevonatkozó pontját. Tagjaink örülnek az új tör­vénynek, és abban saját mun­kájuk elismerését, megbecsü­lését látják. De­tken két év múlva már 30 embert érint a törvény, de felkeltette a fiata­labbak érdeklődését is. Nem tartom véletlennek, hogy ép­pen az utóbbi napokban már többen — a faluból elvándor­lók közül — bejelentették visszatérési szándékukat. — Mondana valamit az új év kilátásairól? — Szívesen teszek ennek a kérésnek is eleget, annál in­kább, mivel szövetkezetünk ma már olyan helyzetben van, hogy bizonyos mértékig tuda­tosan irányítani képes fejlő­dését. Először említhetném, hogy a várhatóan hetven fo­rintos munkaegység mellett készpénzben másfél milliós tartalékunk van az új évre. Ez egymagában is, munkaegysé­genként 15 forintot jelent. Az állattenyésztés kilátásai szin­tén jók, hiszen a hízókat már beállítottuk, alapanyagunk és takarmányunk megvan, sem béri számítások szerint ez az üzem­ág hozhatja a bruttó bevételek harmincöt százalékát. Az új intézkedések természetesen je­lentősen növelik a parasztság munkakedvét, így várható, hogy növekszik majd az érdek­lődés a paraszti munka, a szö­vetkezeti gazdálkodás iránt és bízom benne, számíthatunk tagjaink további szorgalmára, igyekezetére. Ha ezekhez hoz­zászámítjuk, hogy az új tele­pítésű szőlők egy másik része megint termőre fordul, úgy kellő megfontolás után mond­hatom: nem félünk 1967-től, sőt, újabb sikereket, eredmé­nyeket remélek és várok ma­jd magam, mind az egész tagság. ★ Ismét elmúlt egy esztendő a hetedik éves detki termelőszö­vetkezet életében. A kezdetnél 3,5 millió volt a közös vagyon, most túlhaladták a 17 mil­liót. Fejlődésük eddig töretlen, és kívánjuk, az maradjon ez­után is. A tagok szorgalma, a bölcs, előrelátó vezetés alap­ján erre igazán rászolgáltak . Szalay István Dr. Szabó Ferenc: Szeretnénk novemberre átadni a 90 millió forintos hatvani kórházat. A szorgalmas munka, az okos gazdálkodás meghozta gyümölcsét... — Úgyszólván néhány óra van csak hátra az óesztendő­ből. A számvetés — mint gon­dolom, annyi más helyen — ná­lunk is kész van. Mérlegre tet­tünk mindent és most már nics más gondunk, mint azon tű­nődni, mit tettünk helyesen, mit nem, milyen tapasztalato­kat vihetünk át 1967-re. — Hogyan ítéli meg a bú­csúzó 1966 sikereit? — Nem volt könnyű év. Az időjárás bizony sokszor mos­tohán bánt velünk és csak az emberi iparkodás, előrelátás hozhatott helyre sok mindent. A százhúsz hold termő sző­lőnk tízmázsás átlagot hozott, á­ivéve a modern, új telepíté­seket, a­honnan a negyedik év­b­en 1­­­dánként 35 mázsát szü­lettünk. Gazdálkodásunkat évben is magabiztossá tette állattenyésztő. Tötb mint ezer hízott sertést, 105 hízó­marhát adtunk el. Az utóbbi­ból hetvenet az olaszoknak, akik az áruért a lehető legma­gasabb árat fizették. Ez év eredménye volt a 126 férőhe­lyes itatásos borjúnevelő, ahol szerénytelenség nélkül mond­hatom, nagyszerű eredménye­ket ért el szövetkezetünk. Kertészetünk termékeinek 90 százalékát exportra szállítot­tuk, csemegeszőlőink egy ré­szével közvetlenül a tőkék mellől indult Bécsbe az autó. Mindezek eredménye, hogy a zárszámadáskor a tervezett hatvan forintnál jóval többet fizetünk munkaegységenként az egy főre eső átlagjövede­lem meghaladja a 18 ezer fo­rintot . Miben látja elnök ezután eredményeink biztonságát? — Mindenekelőtt a tagok szorgalmában, a határozott vezetésben. És ez nemcsak er­re az évre, de a korábbi idők­re is vonatkozik. 1960-ban 6600 1963-ban 14 ezer és most — mint már említettem — 18 ezer forint körül van az egy főre eső átlagjövedelem. — Egyetlen példát: a nyáron asszonyaink személyenként és naponta 2 mázsa paradicsomot szedtek le, ha úgy kívánta a helyzet. Mi természetesen szí­vesen fizettük ki érte a 2 mun­kaegységet, amely körülbelül száznegyven forintot tesz ki. — Vezetőségi üléseinken so­kat vitázunk, érvelünk. A ha­határozatok végrehajtásában azonban egyek vagyunk. Ennek is köszönhető, hogy falunk szövetkezetünk boldogul, fejlő­dése évek óta töretlen. — a búcsúzó esztendő köz­ismert kormányintézkedése milyen hatással voltak gaz­daságuára? — Szívesen beszélek erről Elsősorban azért, mert ezek az intézkedések pótot segítettek nekünk. Mindenekelőtt emlí­teném a termelői árak rende­zését, amelynek révén gazda­ságunk félmilliós többletbevé­telhez jutott. Ez körülbelül fe­dezte az amortizációs költsé­geket, amelyből 1966-ban két Kokillaöntés Apcon II.i szakmát honosítottak meg 1966-ban az apci Qualital f • "•«. Kistannicák a kokilla" v-t, alumfniumból autó- és ír­­ alkatrészeket, villamos sz­r­­lv­ényeket és különböző háztartási cikkeket gyártanak. Ügyes kezű munkások a folyé­kony alumíniumot könnyed formába parancsolják. k * Minden évben előbbre lépnek A Finomszerelvénygyár pesti üzeme ♦ Újabb kompresszor-család ♦ Diesel-adagoló ♦ Automatikaelemek és 59 milliós beruházás Milyen tapasztalatokat ho­­zott 1966, hogyan zárják az évet, milyen új feladatokra ké­szülnek 1967-ben? Ezekre a kérdésekre kértünk választ Kócza Imrétől, a Finomszerel­­vénygyár igazgatójától. — A Finomszerelvénygyár dolgozói nyugodtan, a jól vég­zett munka örömével búcsúz­tathatják az óévet és bizako­dással várhatják 1967-et. Eb­ben az évben sikerült megva­lósítani célkitűzéseinket, azt, amit már 1965-ben elhatároz­tunk. Nagy lépést tettünk a végleges profil kialakítása fe­lé. A gyár dolgozói bebizonyí­tották, hogy rövid idő alatt képesek a kompresszorgyártás­sal kapcsolatos magasabb mű­szaki követelmények­nek ele­get tenni, méghozzá úgy, hogy közben már távolabbi felada­tokra is készülnek. Az 1886-os teljes termelési tervet teljesí­tettük, ezen belül a befejezett termelést 103 százalékra, 38 millió forint értékű tervvel szemben több mint 40 milliót exportáltunk. A gyár önkölt­sége kedvezően alakult, gazda­ságosan termeltünk. • Milyen feladatokra számí­tanak 1967-ben? — Már 1966-ban bővítettük a kompresszorcsaládot. Az új évben több hűtőpult- és hűtő­bútor-kompresszort gyártunk. Az 1966. évi 1500 nagykomp­resszor helyett 1967-ben 3700 darabot terveztünk, majd 10— 12 ezerre nő a termelés, ké­sőbb összesen 110 ezer komp­resszort gyártunk, 110 millió forint értékben. A nagyobb széria lehetőséget ad a gazda­ságosabb termelésre, de egy­ben a minőségi követelmények pontosabb betartására kötelezi gyárunkat.­­• Itthon is, külföldön is egyre nagyobb kereslet jelent­kezik Diesel-adagolók után. Hivatalosan és nagyobb mér­tékben csak 1968-ban kell a Diesel-programot megvalósíta­ni, de egy csarnokot már át­alakítottunk, a 19-es üzem már megkezdte a Diesel-adagoló elemek gyártását. Fokozatosan tapasztalatokat akarunk sze­rezni, hogy 1972-re évente mintegy 120 millió forint érté­kű Diesel-elemeket szállíthas­sunk. Ehhez a Finomszerel­vénygyár 59 millió forintos be­ruházást kap és 1967. január­­ 1-től hozzánk csatolták a Kis­­­­motor- és Gépgyár budapesti­­ gyáregységét. Ez 550 fős üzem.­­ Eddig Budapesten gyártották a Diesel-elemeket kisebb men­­­nyiségben, 1972-ig a Bervába­n kell áttelepíteni, és a terme­lést négyszeresére növeljük.­­ A vezérlő berendezések, a különböző automatikaelemek jelentősége az iparban közis­mert. Svéd licensz alapján je­entős mennyiségű automatika­­lem gyártásával számolunk. Az 1965-ös célkitűzések valóra válnak. Már biztos, hogy a Bev­­a jelentős részt vállalhat a­mpresszor-, a Diesel- és az­tomatikaelemek gyártásé­ra. Ezt kiegészíti az olajkály­­a úszóadagoló, a legújabb ká­véfőző, a Lunapress gyártása. A feladat az, hogy kevesebb terméket, de állandó profilként és nagy tömegben gyártsunk. — Milyen intézkedéseket t­­esznek az export fokozására? — Eddig a Finomszerelvény­­i gyár csak orvosi fecskendőket exportált, és 1967-ben a kül­földi megrendelés 40 százalék­kal csökken. Az exportot még­is növeljük: hűtőgép-kompres­­­szorból, Diesel- és automatika­­elemekből és Luna kávéfőző­ből. Ennek megfelelően szab­tuk meg a műszaki fejlesztési, és gyártásszervezési feladato­kat. — Milyen intézkedések tör­ténnek, hogy a hazai és a kül­földi igényekhez gyorsabban alkalmazkod­assék a Finom­­szerelvényg­­ul’? — A gyár műszaki fejlesz­tési és kereskedelmi részle'et már eddig is erősítettük. To­vábbi intézkedéseket teszünk, hogy a megrendelőkkel, a ke­reskedelemmel, sőt a lakos­sággal szorosabbra fűzzük kap­csolatainkat. Az elemző mun­kát, az előkalkulációt kell fo­kozni. Olyan információs rend­szert kell kialakítani, hogy a piac igényeit időben és ponto­san felmérhessük, a termelés alakulásáról mindig pontos ké­pet kapjunk, hogy időben és eredményesen beavatkozhas­sunk. — A Finomszerelvénygyár fiatal műszaki-gazdasági veze­tői tanúságot tettek arról, hogy nagy feladatokra képesek. A jövőben is igyekszünk az ered­ményes munkához minden le­hetőséget megadni. Az új fel­­­­adatoknak megfelelően szer­veztük meg az iparitanuló­képzést, ezt a célt szolgálja a keddenként tartott Diesel-tan­folyam, a hazai és a külföldi tapasztalatcserék, a könyvtár és a szakirodalom. Most lesz 15 éves a gyár. Egyre többen lát­ják a fejlődés útját, amelyen minden évben előbbre lépünk — fejezte be nyilatkozatát Kó­cza Imre igazgató. (F. L.) Kócza Imre igazgató a Finomszerelvénygyár eddigi ered­­­ményeit és 1967. évi célkitűzéseit ismerteti. Vnnyieőj 3 1967. január 1, vasárnap

Next