Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

TILAG proletárjai, egyesüljetkk: XVIII. évfolyam, 27. szám AZ MSZMP HlVfcS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI FAN­Árs NAPILAPJA 1967. február 1., szerda MAI tegja eli­nl. A múltkoriban egyik is­merősömmel beszélgettünk különféle dolgokról. A be­szélgetés során megemlítet­te, hogy milyen kellemet­lenség érte az utcájuk la­kóit. Úgy volt, hogy még az elmúlt évben bevezetik az utcába a vizet, örültek ne­ki nagyon, hiszen különö­sen télen nem valami kel­lemes az utcai retűiből hor­dani a vizet, sokkal jobb és kényelmesebb is a vízveze­ték. Természetesen a vízveze­ték nem kis pénzbe kerül, tudták ezt az utca lakói is. Elhatározták, hogy társa­dalmi munkában segítenek az árkokat kiásni. Az el­határozást rövidesen tett követte, a lakók ásókkal, lapátokkal felszerelve neki­láttak a munkának. Nem sajnálták szabad idejüket, hétköznap esténként és va­sárnap is dolgoztak szor­galmasan. El is készült az árok és várták, hogy mikor jelennek meg a szerelő munkások. A szerelők rö­videsen le is fektették a csöveket, és elmentek. Az­óta sem történt semmi. A vizet még máig sem vezet­ték be a házakba. Az ut­ca lakói pedig mérgelőd­nek, bosszankodnak, egy­részt a fölösleges munka, másrészt a víz hiánya Miért nem szóltak ak­­kor hogy fölösleges a munkánk — mesélte isme­rősöm ha meg nem tar­tották fölöslegesnek, akkor miért késik a víz beveze­­tése. S a szavait hallgatva meg is lehetett érteni pana­szát. Az u­tca lakói felál­dozták­ szabad idejüket, szorgi xasan dolgoztak a víz reményében. Munká­juknak viszont nem lett meg a várt eredménye. A lakók így gondolták, hogy adnak is, és kapnak is va­lamit. Ők téliesítették ígé­retüket, a folytatás viszont elmaradt. Pedig a társadal­mi munka több megbecsü­lést igényelne mindenkép­pen, hiszen legközelebb mit lehet kérni ezektől az emberektől? (kaposi) Február 2-án : Megkezdődnek a jelölő gyűlések 85 000 gyűlés országosan 349 tagja lesz az új országgyűlésnek Fontos új állomáshoz ér­keznek a választási előkészü­letek: február 2-án ország­szerte megkezdődik a jelölő gyűlések sorozata. Mint is­meretes, az új országgyűlés­nek 349 tagja lesz, akiknek jelölésére február 2—8 között kerül sor, s ugyanebben az időszakban tartják azokat a gyűléseket is, ahol az újon­nan megválasztandó megyei tanácsok tagjaira tesz majd javaslatot a lakosság. Február 2-án kezdődnek, s 21-ig bonyolódnak le az egyéb tanácsokba jelöl­teket állító választói gyű­lések. Országosan mintegy 85 000 jelölő gyűlés zajlik majd le. A választók összejöveteleit — törvényi szinten egyébként ez új rendelkezés — a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik, a már korábban létrejött választási elnöksé­­­­gek és a választókerületi bi­zottságok közreműködésével. Egyébként mind az ország­­gyűlési képviselők, mind a tancstagok jelölése választó­­kerületenként történik, s egy­­egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Választói gyűléseket nemcsak a lakóte­rületeken, hanem üzemekben, vállalatoknál, ter­melőszövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban, hivatalok­ban és intézményekben, vala­mint a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél is tar­tanak majd. Valamennyi jelölő­gyűlés­ről, illetve az ott elhang­zott döntésről pontos jegyzőkönyv készül. A választók által előter­jesztett személyek közül az országgyűlési képviselőjelöl­tekre a Hazafias Népfront megyei, illetve fővárosi bi­zottsága tesz javaslatot. A je­lölteik névsorát a választás napja előtt legalább 20 nap­pal megküldik a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének. Több jelölt esetén a Hazafias Népfront megye vagy fővárosi bizott­sága foglal állást a jelöltek sorrendje tekintetében. A választójogi törvény egyebe­k között kimondja, hogy az országgyűlési képvise­lőjelöltek névsorát, illetve a tanácstag­jelöltek nevét legalább 10 nappal a vá­lasztások időpontja előtt az illetékes választási el­nökségek kötelesek közzé­tenni. A választások elő­készítésé­­nek következő szakaszában a nagygyűlések, az országgyűlé­si képviselőjelöltek és a ta­­nácstagjelöltek részvételével tartandó gyűlések sorozata következik. (MTI) -i-------------------------------------------' Közö­s közlemény Románia és az NSZK d­plomáciai kapc­solatának felvételéről BOM­ (MTI): A DPA jelentése szerint a nyugatnémet fővárosban ked­den közleményt adtak ki Corneliu Manescu román kül­ügyminiszter botuti látogatá­­sáról. Mint a közlemény hí­rül adja, a Német Szövetségi Köztársaság és Románia kor­mánya megállapodott abban, hogy felveszik a diplomáciai kapcsolatot és nagyköve­i szinten diplomáciai kép­viselőket cserélnek. Manescu — a közlemény szerint — me­gívta Willy Brandt nyugatnémet külügy­minisztert, hogy tegyen láto­gatást Bukarestben. Brandt elfogadta a meghívást. Von Hase, a bonni kormány sajtó- és tájékoztatási hivata­lának vezetője közölte, hogy a diplomáciai kapcsola­tok kedden 16 órakor lép­tek hajr­ába. A közleményben mindkét fél kifejezi meggyőződését, hogy a diplomáciai kapcsola­tok­ felvétele „hozzájárul a két ország kölcsönös megértésé­nek fejlesztéséhez, s ily mó­don az európai népek békéjét és biztonságát, valamint a nemzetközi feszültség enyhü­lését szolgálja”. Kínaiak provokációja a Vörös téren A Szovjetunión átutazó kínai polgárok megbontották a Lenin Mauzóleum látogatási rendjét, s lökdösték, akadályozták a látogatókat. Képünk előterében a provokációban részt vevő kínaiak egy csoportja. (MTI Külföldi Képszolgálat) ^^WWW^^^AA­ VWIAAAIVVVVWVWVWAAAAIVNWV^W^AWVWVVVWVWVVVVS/VVVVY^AJVVVVVVVVW^VW Wilson Brüsszelben „házal” a Közös Piac után LONDON (MTI); Wilson miniszterelnök és Brown külügyminiszter ked­den, a késő délutáni órák­ban Brüsszelbe repül a Közös Piachoz való brit csatlakozás lehetőségeinek felderítésére indított tárgyalássorozat har­madik állomáshelyére. Wilson és Boeynants belga kormányfő kedden este munkavacsorán kezdi meg a brit csatlakozási szándékkal kapcsolatos problémák fel­­mérését. Wilson szeretné kihasz­nálni, a „Házok” egymás közti ellentéteit a maga javára, de ugyanakkor vigyáznia kell nehogy alátámassza azt a francia vádat, hogy Lon­don a Közös Piac felbomlasz­­tására törekszik. Politikai botrány Jordániában KAIRÓ (MTI): Az Al Ahram­ nagy hord­erejű politikai botránynak nevezi a Jordániának védelmi célokra folyósí­tott több mint 21 millió fontsterling eltűnését. A lap szerint az egyesített arab parancsnokság Jordánia védelmének megerősítésére összesen huszonegy millió fontsterlinget juttatott a jor­­dániai kormánynak. Különös módon a jordán kormány azt jelentette, hogy fegyvervá­sárlásait ezzel az összeggel fedezte, noha kiderült, hogy Jordánia ingyenes ajándék­ként k­ap­ f­eegvereket az Egyesült Államoktól. Szai­d-Arábia panaszt emelt az EAK bombatámadása miatt NEW YORK (MTI): Dzsamil Brrudi, Szad-Arábia nagykövete felkereste a Thant ENSZ főtitkárt, hogy előterjessze országa panaszát amiatt, hogy az EAK repülőgépei szaúd-arábiai várost bom­báztak, illetve egy falu ellen gáztámadást hajtottak végre. A nagykövet felkérte az ENSZ főtitkárát, tegyen intéz­kedéseket az ilyen támadások megismétlődésének megelőzé­sére. Szaúd-Arábia nagykövete az újságírók előtt kijelentet­te, hogy a helyzet oly mértékben romlott, hogy az már a vi­lág békéjét is veszélyeztetheti An: 59 fllér Huszonöt éve jelent meg a Szabad Nép Huszonöt évvel ezelőtt, 1942 februárjában jelent meg a Szabad Nép első száma. Az első példányok egy eldugott budafoki kis sokszorosító üzemben készültek. Az üldöztetés folytán termé­szetesen csak kezdetleges sajtótermékként indulhatott a lap. Rózsa Ferenc építészmér­nök volt az illegális Szabad Nép első szerkesztője. 1945. március 25-én jelent meg először Budapest utcáin a legális Szabad Nép. A párt megerősödésével együtt a lap is fejlődött, részt vállalt a párt harcaiból, része volt azokban a győzelmekben, amelyek a dolgozó nép életé­nek jobbrafordulását jelen­tették. Az 1956-os ellenforra­dalom idején szünetelt a meg­jelenése.★ Az évforduló alkalmából ma, szerdán tizenegy órakor a Népszabadság székhá­zának előcsarnokában Rózsa Ferenc márvány emléktábláját megkoszo­rúzzák az MSZMP Központi Bizott­sága, a Népszabadság szer­kesztősége, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a MUOSZ képviselői. (MTI) Sukarno sorsa . meg van pecsételve?" politikai jövőjét. A közel­múltban Malik már nyíltan fel­szólította Sukarnót, hogy távozzék a politikai szín­térről.­­ Néhány napja Djakartá­ban hisztérikus kampány­­ fo­lyik, miután jobboldali mo­hamedán körök bedobtak a köztudatba, hogy" Sukarno esetleg feloszlatja a balolda­lától megfosztott legfőbb tör­vényhozó szervét, az ideig­lenes népi tanácskozó kong­resszust, amely a tervek sze­rint márciusban ül össze, hogy döntsön Sukarnp jövő­jéről. Ezzel kapcsolatban Ma­lik kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozatában­­s ki­jelenti : Sukarno sorsa „meg van pecsételve”, ha erre a lé­pésre szánja el magát. A Reuter iroda jelentése szerint letartóztatták Sukar­no elnök két további politi­kai támogatóját — Mariohót, a Sukarno által alakított­­ na­cionalista párt­­ egyik vezető­jét, valamint Kartonót,­ a párt ifjúsági mozgalmának egyik vezéralakját Djakartában kedden közzé­­tették Malik külügyminiszter újabb nyilatkozatát. Malik bejelenti: a hét folyamán is­mét felkeresi Sukiamót, hogy megtárgyalja vele­­ az elnök Országos sztrájk Franciaországban PÁRIZS (MTI): Szerdán a legna­gyobb szak­szervezeti központok, a CGT és CFDT (volt keresztény szakszervezet tagjainak több­ségéből alakult) felhívására 34 órás sztrájk lesz Francia­­országban. A sztrájkfelhívás­hoz csatlakozott a félmillió tagot számláló autonóm pe­dagógus szakszervezet és a Force Ouvriere­hez tartozó több országos, megyei és üze­mi szakszervezet, annak elle­­nére, hogy a Force Ouvriere vezetősége nyilatkozatban helytelenítette a sztrájkot. A szerdai sztrájknak a munkabeszüntetés mellett nagy jelentőségű esemé­nye lesz a csaknem min­den nagyvárosban meg­rendezendő tüntető felvo­nulás. A sztrájk már kedd este megkezdődött. A vonaók este 20.00 órak­or leálltak (a vas­utassztrájk 48 órás) és 21.00 órakor megszűnt az áram­szolgáltatás az ipari fogyasz­tóknak. A francia dolgozók minde­nekelőtt béreik és a nyugdí­jak emelését követelik, és azt akarják, ne legyen olyan dolgozó, akinek a fizetése ha­vi 600 frank alatt van, ami a franciaországi megélhetési viszonyok között alatta ma­rad a létminimumnak. Ma Franciaországban négy­millió embernek a kere­sete van e minimális ha­tár alatt. További követelés a mun­kához való jog, a teljes fog­lalkoztatottság biztosítása és munkanélküli segély. A mun­kanélküliek száma a hivata­los adatok szerint is már megközelíti a 350 000-ret. A sztrájknak tehát elsősorban gazdasági céljai vannak. Nem lehet azonban politikai ha­tását lebecsülni, öt héttel az esedékes parlamenti válasz­­tások előtt a francia dolgozót­ kifejezésre juttatják, hogy elégedetlenek a kormán­y gazdaságpolitikájával.

Next