Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! L­aja: 50 fik­er XVin. évfolyam, 102. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. május 3. szerda Köszöntj­ük a XXI.-et A római XXI-es, amelyet ■— küldötteivel és minden előké­szítőjével — köszöntünk, a kongresszus száma, a magyar szakszervezetek kongresszusá­nak sorszáma. Huszonegyed­szer ülnek össze: ezúttal már hárommillió szervezett dolgozó képviseletében, nagy hagyo­mányok örököseként és nem kisebb feladatok gazdáiként a kongresszusi küldöttek. Tulajdonképpen van valami sajátos és furcsa is abban, ahogyan ezt a kongresszust üdvözöljük, mert önmagunkat köszöntjük vele. Az újságíró, aki a sorokat leírja, a gépsze­dő, aki kiszedi, a gépmester, aki kinyomja, a géptávíró ke­zelője, aki megtáviratozza, a postás, aki az újságot a vas­útra viszi és a mozdonyvezető, aki a 424-essel, vagy Diesel­­„Szergejjel” továbbítja, szer­vezett dolgozó. Aki a szakszer­­vezetekre gondol, — még ha ez nem is mindig jut az ember eszébe — a maga érdekeire, érdekeinek védelmére, egy olyan közösségre gondol, aho­vá munkahelyén túl is tarto­zik. Szakmája szervezete ez, hivatásának hadserege. Bár nem szándékolt, mégis jelképes, hogy ez a kongres­­­szus alig 48 órával a májusi menet, a hagyományos felvo­nulás után ül össze. Akik az Építők Székházában a szónoki emelvényre lépnek, szavaznak, állást foglalnak, mindazokat képviselik, akik május 1-én a nemzetközi munkásszolidarí­­tást és a békét ünnepelték. Az is természetes, hogy ez a kongresszus az adott idő­szak, tehát a ránk váró nagy termelési, gazdasági feladatok szellemében, azokkal össze­hangoltan végzi majd munká­ját, pontosabban: jelentős lé­pést tesz azért, hogy az új gazdaságirányítási rendszer vi­­szonyai között meghatározza a szakszervezetek tennivalóit, munkájuk irányelveit, a IX. pártkongresszus szellemében. Növekvő jogok, növekvő kö­telességek — növekvő felelős­ség: így foglalhatók össze a szakszervezetek távlatai a most következő években, és ez arra is utal, hogy a dolgozó milliók, a szakszervezetek tag­sága érdeklődéssel fordul ve­zető szervei, választott küldöt­tei felé. A szakszervezeti jogok növe­­kedése — a szocialista demok­rácia fejlesztésének, szélesíté­sének eszköze. Szakszervezeti tagok jogai­, valamint a mun­kások és alkalmazottak jogai közé nyugodt lelkiismerettel tehetünk egyenlőségjelet, mert egyrészt a munkások és alkal­mazottak több mint kilenctize­­de tagja a szakszervezeteknek, másrészt a szakszervezetek hi­vatása minden dolgozó érdeki­­nek, jogainak képviselete. En­nek a hivatásnak a betöltése, a munka- és életkörülmények javítása, minden szakszerveze­ti tevékenység természetes ré­sze. Bizonyos, hogy az önálló döntési jog szélesedése — a vállalati szociális, kulturális, jóléti alapok felhasználásában — megnöveli az érdeklődést a szakszervezetek munkája iránt, de felelősségüket és kötelezett­ségeiket is erősíti. Jog, kötelezettség és felelős­ség összefügg­ését kifejteni, er­re ez a kis köszöntő nem hiva­tott. Megteszi majd ezt ezer­­,­«­ jobban a sok ezer üzem szakszervezeti bizottságainak tapasztalatai alapján született referátum, a vita, s ezt tükrö­zik majd a határozatok. Kí­vánjuk, hogy a minden üzemi munkást, vállalati dolgozót, tisztviselőt, pedagógust képvi­selő kongresszus eredményesen dolgozzon és jelentős lépéssel vigye előre az egész dolgozó *ep ügyét. Virágok és sassiók erdejében Május az év örökifjú hava, első napja a nemzetközi pro­letariátus harci ünnepe, a munkásság erőinek seregszemlé­je. Mintha nem is 1890 tavaszán írta volna Engels, szavai mai időnkre is annyira igazak: „...a mai nap látványa az egész világ tőkéseinek és földesurainak megmutatja, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek.” A het­­venhetedik május elsejét ünnepelte a világ dolgozó társa­dalma, méltó és gazdag programmal ünnepelt megyénk la­kossága is. Derűvel, jókedvvel ünnepeltünk, emlékezve régi májusainkra, s örvendve mindannak, ami szép, amit a ter­mészet ad a földnek és azt, amit az emberiség ad önma­gának békés, szép perceiben, tisztes igyekezetében, mind­­annyiunk javára. Az üzemek, a gyárak, iskolák és intézmények már he­tek óta készültek a színpompás felvonulásokra, ünneplé­sekre, majálisokra. Május elseje megünneplését hagyomá­nyok jellemezték, a hagyományos kereteket azonban sok új színfolt és ötlet is gazdagította. Két órán át tartott az egri dolgozók felvonulása Az ünnep reggelén zeneszó ébresztette a megyeszékhely lakóit, s a nyárias délelőttön — sugárzó melegben, verőfé­nyes napsütésben — több mint tizenötezren készültek a szín­pompás felvonulásra. Benépe­sedtek a Gárrdonyi Géza téri dísztribünhöz vezető utcák. Tíz óra előtt néhány perccel Oláh Györggyel, a megyei pártbizottság első titkárával, Tamás Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával és Bí­ró Józseffel, a megyei tanács vb-elnökével az élen elfoglal­ták helyüket a tribünön a vá­ros és a megye társadalmi és tömegszervezeti vezetői, s a magyar munkásmozgalom most kitüntetett veteránjai. Pont­ban tíz órakor megszólaltak a kürtök, s kezdetét vette a város dolgozóinak két teljes órán át tartó felvonulása. A menet élén a KISZ-isták csoportja haladt, s őket kö­vették hagyományos sorrend­ben a város fehér inges, piros nyakkendős úttörői, majd sor­ban a különböző üzemek, vál­lalatok iskolák és intézmé­nyek ünnepi menete haladt el a tribün előtt. Virágok és zászlók, léggömbök és felsza­­lagozott májusfák színezték a felvonulók tarka menetét; a táblákra termelési eredmé­nyeiket és békeköveteléseiket írták: „Békét a világnak!” „El a kezekkel Vietnamtól!” „Sza­badságot Manolisz Glezosz­nak!” Az üzemek elhozták magukkal gyártmányaikat, amelyekre büszkék, s láttuk a sorban a különböző munka­eszközöket is, de sűrűn tűntek fel egy-egy népes csoport élén az élüzemjelvények is. Mint a korábbi május else­jéken, most is szívesen gyö­nyörködtünk a tulipánerdővel hitegető diáklányok szép lát­ványában. Új színfolt volt az úttörők seregében a jellegze­tes egri viseletben felvonuló fiúk és lányok csoportja, s akárcsak tavaly, idén is nagy tapsot és elismerést arattak a maguk készítette színes, diva­tosan varrt ruháikban a Gár­donyi Gimnázium lányai. Először vettek részt az egri május elsejei felvonuláson az Érckutató Vállalat és a buda­pesti kötőipari ktsz dolgozói. Nagy tetszést arattak a kötő­ipari ktsz asszonyai, lányai, akik nemzeti zászlónk színeit megelevenítve, piros, fehér és zöld blúzaikban vonultak fel. Idén először a tanárképző fő­iskola hallgatói sem egy tö­megben, hanem külön-külön, csoportokban, szakonként ha­ladtak el a dísztribün előtt Szép látványt nyújtott az egészségügyi dolgozók meneté­ben a fiatal ápolónők fehér­­ ru­hás, fityulás csoportja Másod­ízben vettek részt a május el­sejei felvonuláson az Egri Gyermekváros kis lakói, s nem hiányoztak az óvodás korú legkisebbek sem, akiket gon­dozóik hoztak karjaikban. A 4. számú AKÖV dolgozóinak gyermekei ezúttal a mókrobu­­szon utazták végig a felvonu­lás­ útvonalát.­ Nagy taps fo­gadta , a dohánygyáriak szí­nes, tarka menetét is, s a taps nemcsak a 70 éves jubileumát ünneplő gyárnak szólt, de azok­nak a kiváló eredményeknek is, amelyeket az utóbbi évek­ben értek el a város legkoro­sabb üzemének dolgozói. A felvonulást az egri spor­tolók valóban színpompás me­nete zárta be, akik sportáguk­nak megfelelő öltözékben és sportszereléssel vonultak. A menetet a legifjabbak, a sport- iskolások vezették, s őket kö­vették. Eger­ sporttársadalmá­­nak különböző­ .bétegei”, ví­vók, kosarasok, kézilabdá­sok, úszók stb. A látványos ügyes­ségi és romagyakorlatok taps­ra ragadtatták nemcsak a dísz­tribünön helyet foglalókat, de azt a népes nézősereget is, amely két teljes órán át volt tanúja a város dolgozói ünnepi felvonulásának. A felvonulási ünnepség az In­ternacionálé hangjaival ért véget A dísztribünön megyénk vezetők A söt ezer felvonuló között nagy tetszést aratott a diákok fegyelmezett menete. Ifjúsági találk­: A gyöngyösi járási KISZ-bi­­zottság nagyszabású ifjúsági találkozót­­ rendezett május 1-én Gyöngyösön, amelyen részt vett Sebestyén János, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára, Molnár Jenő, a Gyön­gyösi Járási Pártbizottság első ke Gyöngyösön titkára, a járás párt- és tömeg­­szerveinek több vezetője. Beszédet mondott dr. Meny­hárt László, a KISZ 3sb poli­tikai munkatársa. A járási pártbizottság emlékzászlaját Hevesi Sándor, a pártbizott­ság titkára adta át a tízéves jubileum alkalmával A járási ifjú gárda-század ünnepélyesen vette fel Cse­­vincsik László nevét, aki Nagy­­fügeden élt, 1956-ban áldozta fel életét a néphatalom védel­mében. Százötven ifjú vezető tett fogadalmat Pittich Béla előtt, aki az ifjú vezetők járási irá­nyítását végzi. Az ifjúsági nagygyűlés rész­vevői tiltakozó táviratot jut­tattak el az Egyesült Államok és Görögország budapesti nagy­­követségéhez, amelyben, a viet­nami agresszió, illetve a gö­rögországi katonai diktatúra ellen emelték fel szavukat. Bélapátfalván Május elsejéin a munkát ün­nepelték Bélapátfalván is, ahol ez alkalommal — tavalyi nagyszerű eredményeiért —­ a SZOT vörös vándor zászlajával, valamint a megyei­­ pártbizott­ság kongresszusi oklevelével tüntették ki a cement- és mész­ művet. A gazdag, egész napos p­rog­­ram egyébként színpompás fel­vonulással kezdődött, s a gyári sporttelepen folytatódott. Az egybegyűlteket Zana Károly, a cement- és mészmű igazga­tója köszöntötte, majd ezt kö­vetően Bartha Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának osztályvezetője mon­dott beszédet. A továbbiakban sor került a tavalyi munka legjobbjainak jutalmazására. Ennek kapcsán A szocialista munka üzeme címmel tüntették ki az erdő­telepet és a gépüzemet, 16 új szocialista brigádot avattak, 72 kiváló dolgozó-jelvényt, -ok­levelet, s összesen csaknem 7S ezer forintot osztottak szét az élenjárók között. (Folytatás a 3. oldalnú

Next