Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

MAI iMlipzel­uik A dinnyetábla szélén, a kis erdő fáinak árnyéká­ban elárvult ládák hever­tek szerteszét. Az egyiknek az oldala volt leválva, a másiknak a léceit tördelte szét a nemtörődöm bánás­mód , az érdektelenség. Az odaérkező, idős pa­rasztember azt mondta: „Tudja, régen ezek a lá­dák glédában álltak volna. Minden lécére külön vi­gyázva, ruhadarabokkal letakarva őrizték volna, mert tudták, ha tönkre­megy, újat kell vásárolni helyettük. A tönkrement ládák he­lyett ma is újakat kell vá­sárolni. Pénzen. Sok pén­zen. A közös pénzen. A „tulajdon” őrzésének régi kötelességét azonban sok­helyütt nem váltotta fel a közösség „tulajdonának” fokozott, mai védelme.­­ Nem vigyáznak úgy a tagok a ládára, a zsákra, kisebb és nagyobb gépek­re, mert azt hiszik, hogy p­­iásuk nem közvetlenül az ő zsebükből veszi ki a forintokat. A valóságban minden elszakadt zsák, széttört láda minden dol­gozó pénztárcáját véko­nyítja. A legolcsóbb — vagy talán nem is olyan olcsó — „apróság” gyakori pótlása ezer forintokra, sőt még többre növeli a szükségte­len kiadást. Fel kellene eleveníteni a régről származó „hűséget” a munkaeszközhöz —■ mai, korszerű formában: az egyes láda, gép mindnyá­junké, de egyénileg szük­séges őrizni úgy, mintha az egyéné volna. A költségek csökkenté­sét nemcsak az agro­­mechanikai újításokban és a kívánt jobb ár­politikában kell keres­ni, hanem például a figyel­mesebb munkavégzésben is. Mert az ily módon szerzett fillérek is forintokká nő­nek. (f. p.) W_______________J XVI. évfolyam, 206. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. szeptember 1., péntek Szovjet jegyzék Kínához MOSZKVA (TASZSZ): A moszkvai kínai nagykö­vetséghez csütörtökön eljutat­ták a szovjet külügyminisz­térium jegyzékét azzal kap­csolatban, hogy kínai részről megszakították az Amur me­dencében lévő folyók határ­szakaszain való hajózással foglalkozó szovjet-kínai ve­gyesbizottság Harbinban júli­us 11-én megkezdődött 14-ik értekezletét A kínai fél a ha­józás fenntartásával és felté­teleinek megjavításával kap­csolatos konkrét kérdések megvitatása helyett provoká­ciós nyilatkozatokhoz folya­modott és arra próbálta rá­kényszeríteni a szovjet kül­döttséget, hogy megbízásán túlmenő határkérdésekkel fog­lalkozzék. A határvonal kérdéseinek megvitatása 1964-ben megkez­dődött a Szovjetunió és Kínai Népköztársaság kormánykül­döttségei között, de a kínai fél mind ez ideig nem talált maga számára elfogadható idő­pontot a szovjet-kínai határ­vonal pontos kijelölésére vo­natkozó tárgyalások folytatá­sa céljából, jóllehet szovjet részről 1964. szeptember 28-án javasolták, hogy 1964. október 15-én Moszkvában folytassák a tárgyalásokat A kínai küldöttség a hajózá­si feltételek biztosításával összefüggő halaszthatatlan gyakorlati kérdések megvita­tását és megoldását a vegyes bizottság fent említett értekez­letén attól tette függővé, hogy hajlandó-e a szovjet küldött­ség megvitatni olyan kérdé­seket, amelyeknek semmi kö­zük az értekezlet napirendjé­hez. A kínai megbízottak pro­vokációikkal szemlátomást ar­ra törekedtek, hogy a szovjet küldöttség kivonuljon az ér­tekezletről. A szovjet küldött­ség tapintatról és kitartásról tett tanúságot és arra töreke­dett, hogy az értekezlet lásson­ hozzá a napirenden szereplő kérdések megvitatásához . A kínai küldöttség, miután látta, hogy provokációi siker­telenek és eredménytelen az a próbálkozása is, hogy a napi­rendhez nem tartozó kérdé­sek megvitatását erőltesse, jú­lius 25-én megszakította az ér­tekezletet s ezzel megmutatta, hogy a kínai fél nem hajlandó együttműködni a Szovjetunió­val a folyó évben a határfo­lyók hajózási viszonyainak megjavításában. A szovjet jegyzék rámutat arra, hogy a szóban forgó ér­tekezlet felbontása a kínai ve­zetők előre kitervelt lépése volt, amely durván sérti a ha­tárfolyók hajózásában való együttműködésről a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság közölte 1951-ben megkötött egyezményt, sőt a két ország kapcsolataiban fennálló fe­szültség további fokozására irányul. v­enezuelai forradalmárokat ítéltek el CARACAS (MTI): A venezuelai haditörvény­szék [ fellebbviteli bíróság­ként — szerdán hirdetett íté­letet 25 perbe fogott kommu­nista és egyéb baloldali sze­mély ügyében. A vészbíróság tíz évre ítélte a Machado test­véreket — Eduardo és Gustavo Machadót, a venezuelai kom­munista mozgalom ismert ve­zetőit­­, valamint Simon Sáez Meridát, a baloldali forradal­mi mozgalom volt titkárát. 19 vádlottra egyenként 8 év és hónapi börtön­büntetést szab­tak ki, míg három vádlottat felmentettek. A venezuelai hatóságok be­jelentették, hogy elfogtak há­rom személyt, akiket azzal vá­dolnak, hogy részt vettek Caesnault századosnak, az Egyesült Államok venezuelai katonai missziója tagjának el­rablásában és a Cada észak­amerikai kiskereskedelmi üz­lethálózat helyiségei elleni tá­madásokban. Kanton ismét a maoisták kezén ? A dél-kínai nagyváros és iparközpont: Kanton rádió­adója csütörtök éjféltől, ho­s­­­szú idő óta először, ismét ön­­álló műsort és tartományi hí­reket sugárzott — jelenti a Reuter iroda. A kantoni rádió elsőként adta hírül, hogy „a kanton­i munkások egyesült forradalmi­ bizottságot” hoztak létre. A rádió szerint kantonban csü­törtökön ünnepi nagygyűlés volt. A bejelentés Kung Sek- Csuan szájából hangzott el, akit a bemondó a népi felsza­badító hadsereg politikai fő­csoportja „felelős tagjának” nevezett. A szónok szerint a „forradalmi bizottság” meg­alakulása „a katonai munkás­­osztály és az egész ország dol­­gozó népének nagy esemé­nye” és „súlyos csapás azokra a hatalmon lévő pártszemé­lyekre, akik a kapitalista útra léptek”. Ezzel a jelzővel az utóbbi időben Liu Sao-Csit, a kínai államelnököt szokták illetni. A Reuter iroda szerint a kan­toni rádió híre arra vall, hogy miután a városban Mao hívei és ellenfelei többször is fegy­veres harcot vívtak, a maois­ta erők láthatólag megnyerték a legutóbbi menetet. A földtulajdonsról és a földhasználatról határozott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A mezőgaz­dasági, élelmezésügyi és az igazságügy-miniszter előter­jesztette a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekről, vala­mint a földtulajdon és a föld­használat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve az előterjesztők több vonatko­zásban módosították.. A kor­mány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyű­lés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyúj­totta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályo­­zásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisz­tertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és el­fogadta az 1968. évi népgazda­sági terv kidolgozásának alap­jául szolgáló főbb célkitűzé­seket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés-? ügyi miniszter javaslatai alap­?­ján a kormány határozatot és? rendeletet hozott a mezőgaz­­­dasági üzemek jövedelemsza­­­bályozási rendszeréről, továb­­­bá a földadóról, valamint a­­ mezőgazdasági termelőszövet­? kezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelme­­­zésügyi miniszter jelentést tett? a nyári mezőgazdasági mun­­­­kák végrehajtásáról és az ő­ szi> munkákra való felkészülésről.? A kormány a jelentést tudo­? másul vette. Elismerését és? köszönetét fejezte ki a me­zőgazdasági üzemek, a felvá­­­sárló vállalatok dolgozóinak és? mindazoknak, akik odaadó? munkájukkal elérték, illetve? előmozdították, hogy a búza? holdankénti átlagtermése meg­? haladta a 14 mázsát, s bár a­ vetésterület a felszabadulás előttiéhez képest kereken 1 < millió holddal kevesebb, ez a­ termés újig fedezi a lakosság­ teljes ellátását. A Minisztertanács az Or­­­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­­­zottság elnökének előterjeszté­s­­e alapján módosította a csi-s­zottság szervezetéről és műkö­? déséről szóló, 1962-ben kiadott? határozatát. ? A kormány ezután egyéb? ügyeket tárgyalt. Jegorov Budapesten Szovjet kormányküldöttség érkezett Budapestre Vlagyi­mir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesé­nek vezetésével, A szovjet tudomány és technika 50 éve című jubileumi kiállítás megnyitójára. A kormányküldöttség tagja Borisz Jegorov űrhajós-orvos, a Szovjetunió Hőse is. Képün­kön: Rusznyák István akadémikus és B. Jegorov. (MTI Fotó: Molnár Edit felvétele) v Tájékoztató a mezőgazdasági vásár idő főkönyvtárában . — Az országban 3400 műve­lődési otthon­­ működik, ezek évente több mint 50 millió személyes­­ forgalmat bonyolí­tanak le — mondotta Molnár János művelődésügyi minisz­terhelyettes., A művelődési otthonok há­romféle típusát alakítottuk ki. (A legkisebbek az 500—1000— 1500 lakosú községek számára tervezett klubkönyvtárak, a na­gyobb településeknek a mű­velődési otthonokat vagy a még ennél is nagyobb művelődési házakat, kultúrközpontokat ajánljuk). Ez idő szerint nyolc­féle tervrajzot tudunk a köz­ségek rendelkezésére bocsáta­ni az új klubkönyvtárak épít­téséhez vagy meglévő helyisé­gek átalakításához. Egy 80— 200 személy befogadására al­kalmas klubkönyvtár létesíté­sének költsége 400 000 forint­tól egymillió—egymillió két­százezer forintig terjed, ez az összeg azonban társadalmi munkával csökkenthető. A dom­oszlói Mátragyöngye Termelőszövetkezetben megkezdődött a csemegeszüret. Az érett saszlafürtöket asszonyok ládákba rakják, s az ízletes gyümölcs elindul útjára. Szüreti riportunk lapunk 3. oldalán. (Fotó: Kiss Béla)

Next