Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-09 / 213. szám

!&■ WIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XViI. évfolyam, 213. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. szeptember 9., szombat r >> Aláírási l­lán A minden nappal formálódó magyar történelemben fontos dátum a magyar—szovjet barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésé­nek napja. A nemzetközi okmány, amelyet törvényes fel­hatalmazással a magyar és a szovjet vezetők Budapesten aláírtak, újabb húsz esztendőre szabja meg azokat a kere­teket, amelyek között a világ első szocialista hatalma és hazánk együ­ttmunkálkodása még szorosabb lesz. Nem véletlen a szerződés hivatalos elnevezésében foglalt három elem sorrendje. A barátság az első. A ma­gyar és a szovjet vezetők megnyilatkozásaikban joggal hivatkozhattak arra, hogy a két ország barátsága milliók barátsága nálunk és a Szovjetunióban egyaránt. Az egyes emberek érzelmei adják az államközi viszony érzelmi töl­tését. Annál őszintébb és annál igazabb ez a barátság, mert az érdekek azonosak, az eszmék és a célok közösek. Az idő és az események próbáját kiállta már ez a barát­ság: a fiatal szovjethatalmat megvédeni magyarok is fel­sorakoztak majd fél évszázada: hazánk történetének gyá­­­szos, ellenforradalmi korszakában is mélyen éltek a baráti érzelmek a magyar munkásban, parasztban, felvilágosult értelmiségiben a Szovjetunió iránt, s ha a h­emzetvesztő politika meg is próbálta népünket a szovjet népek ellen fordítani, azok­ azzal válaszoltak, hogy sok, nagy, szent áldozattal szabadították fel Magyarországot. Az új szerződés rögzíti az együttműködés módozatait. A kooperáció az élet minden területén gyümölcsöző gya­korlattá vált már az elmúlt tizenkilenc esztendő alatt is, amikor az első, a még 1948-ban megkötött hasonló szer­ződés irányozta elő a gazdasági, kulturális, technikai-tudo­mányos és egyéb jellegű kapcsolatokat. Aligha szorul bi­zonyításra, mit köszönhetett népgazdaságunk a Szovjet­unióval való gazdasági együttműködésnek: átvehettük a hasznos és hazánkban is megvalósítható tapasztalatokat, az ottani fejlődés eredményeit nálunk is meghonosíthat­tuk, mezőgazdasági és ipari termelésünk nagy részének a Szovjetunió nyújtott biztos és jó árat fizető piacot, és így tovább. Se szeri, se száma a tudományos-technikai össze­dolgozás eredményeinek, a Dubnai Atomkutató Intézettől kezdve a műszaki dokumentáció cseréjéig, ugyanígy hos­­­szan sorolhatnék a kulturális kapcsolatok tényeit, ame­lyek kölcsönösen gazdagították a két ország művészeti életét, termékenyítőleg hatottak új művészi alkotások lét­rejöttére. Az új szerződés ezt a folyamatot továbbra is biztosítja és egyre szélesebb mederbe tereli. A kölcsönös segítség nyújtása a harmadik elem a szerződésben. A magyar—szovjet szövetségnek rendkívül fontos tényezője, hogy — amint a szerződés 6. cikke ki­mondja — „ha a szerződő felek egyikét fegyveres támadás éri, a másik az egyéni vagy a kollektív önvédelem termé­szetes jogán azonnal megad számára minden segítséget, beleértve a katonai segítséget is”. Magyarán mondjuk meg: békénk egyik alapvető biztosítéka ez! Saját erőnkön kívül, néphadseregünk felkészültsége mellett támaszkod­hatunk a szovjet nagyhatalom félelmetes erejére is! Ko­runkban, amikor az imperializmus a helyi háborúk ki­robbantásával próbálja keresztezni a szocialista országok békés szándékait, megnyugtató számunkra, hogy a Szov­jetuniót szövetségesünknek vallhatjuk! A magyar—szovjet szerződés a szocialista országok egységének, összefogásának megszilárdítását célozza, — kitűnik ez a szerződés 4. és 5. cikkéből —, ez pedig nyil­vánvaló módon megegyezik nemzeti érdekeinkkel is. Ki ne ismerné fel, hogy békénk, nyugodt alkotó munkánk az imperialisU agresszivitás ellenében a szocialista világrend­­szer erősödését igényli? Külön érdemes aláhúzni a szerződésnek azt a jellegét, hogy a két ország jogainak egyenlőségén alapul. Márpedig a világtörténelemben a szocialista világrendszer kialaku­lásáig nem volt példa arra, hogy egy nagyhatalom és egy kisebb ország szerződéses viszonya a kölcsönös előnyök szerint formálódott volna. Ma is azt látjuk a tőkés világ­ban, hogy hol a nagyhatalom diktálja a maga feltételeit, hol pedig a maga javára előnyös kompromisszumokat fo­gad el csupán. Nem vitás, hogy a magyar—szovjet szer­ződés mindkét ország javát szolgálja. A magyar—szovjet szerződés húsz esztendőre szól. Igaz, már maga a szerződés szövege megadja a lehetősé­get hatályának további öt-öt évre való meghosszabbítá­sára, de erkölcsi-politikai érvénye máris megjósolható — túlnyúlik a rögzített határidőkön. Kádár János szavait, idézhetjük: „Az önálló és szuverén Magyar Népköztár­saság külpolitikai irányzata állandó, nem konjunkturális elemektől függ, nem csábító szirénhangok, nem valamiféle nyomás hatása következtében alakul, hanem szilárd elvi alapokon nyugszik.” S ezeknek az elvi alapoknak egyik fontos eleme, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköz­­társaság örök barátsága mellett vagyunk. Ismét Kádár János szavai: „A Magyar Népköztársaság szuverenitásá­nak, önálló szocialista és nemzeti fejlődésének legbizto­sabb támasza a barátsága és együttműködése a Szovjet­unióval.” V_____________________________________) Pálfy József Irit M fillér A dél-vietnami partizánok újabb sikere A dél-vietnami szabadság­­harcosok csütörtökön ismételt támadásokat intéztek az ame­rikai tengerészgyalogosok Con Thien-i tábora ellen. A de­­militarizált övezettől nyolc kilométernyire délre a parti­zánok rajtaütésszerű támadást intéztek egy amerikai konvoj ellen. A két hadművelet so­rán az amerikaiak 17 halottat vesztettek, 112 katonájuk meg­sebesült. B—52-es bombázógépek pén­tek reggel a demilitarizált övezet felett, valamint Dél- Vietnam északnyugati sarká­ban, a laoszi határ közelében dobták le bombáikat. Thieu dél-vietnami elnök és Ky miniszterelnök­­ régi keletű versengése — amelyet a had­sereg vezetőinek nyomására a választások idejére felfüggesz­tettek — nem szűnt meg. Ezt a következtetést vonja le az AP abból a kis incidensből, amely a két politikusnak egy amerikai televízós program­ban való közreműködésével kapcsolatban robbant ki. Az történt ugyanis, hogy Thieu­­vel és Kyvel közös interjút akartak készíteni, ebbe két héttel ezelőtt mindketten bele is egyeztek, de végül Thieu egy kifogással lemondott és csak arra volt hajlandó, hogy egyedül mondjon el egy rö­vid üzenetet a vietnami nép­nek. Az AFP saigoni tudósítója rámutat, hogy a dél-vietnam hatóságok most mindent e követnek annak megakadályo­zására, hogy a választásokon vereséget szenvedett, de, lát­hatóan mégis erős ellenzék szóhoz jusson. Rendelkezést hoztak, hogy a jövőben min­den sajtóértekezlet megtartá­sára egy héttel előbb enge­délyt kell kérni; Mai számunkban: teljes heti rádió- és televízió­­műsor (A Bratislava­ Tv műsora) A két párt- és kormányküldöttség elvtársi eszmecseréje a két nép barátságát, a szocializmus és a béke ügyét szolgálja Befejeződtek a magyar—szovjet megbeszélések Pénteken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában be­fejeződtek a Magyar Népköztá­rsaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségeinek szeptember 6-án megkezdődött hivatalos megbeszélései. A megbeszéléseken magyar részről részt vettek: Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a forradal­mi munkás—paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak­­ tagja, a Központi Bizott­­ság titkára, Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Péter János, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és Szip­ka József, a Központi Bizott­ság tagja, a Magyar Népköz­­társaság moszkvai nagykövete, szovjet részről: L. I. Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, A. A. Gromi­­ko, az SZKP Központi Bizott­ságának tagja, külügyminisz­ter, K. V. Kuszakon, az SZKP Központi Revíziós Bizottságá­nak tagja, a KB osztályvezető­helyettese, T. P. Januskovszka­ja, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a közok­tatási- és tudományos dolgo­zók szakszervezetének elnöke ,és F. J. Tyitov, az SZKP KP tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete, valamint a két küldöttség szakértői. Az eszemecserék során a két párt­ és kormány képviselői tájékoztatták egymást a szo­cialista és a kommunista társa­dalom hazájukban folyó építé­séről. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a mar­­xizmus-leninizmus a proletár internacionalizmus elvei alap­ján örvendetesen fejlődnek a magyar-szovjet kapcsolatok, egyben megvizsgálták e kap­csolatok továbbá fejlesztésének lehetőségeit. A többi között megállapodtak abban, hogy még ebben az évben folytatni fogják a magyar-szovjet gaz­dasági és műszaki tudományos együttműködés kiszélesítését célzó tárgyalásaikat. A magyar és a szovjet küldöttség véle­­ményt cserélt a jelenlegi nem­zetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiről is. A két párt- és kormánykül­döttségnek a teljes megértés, a szívélyesség és az őszinte test­­véri barátság szellemében le­folytatott eszmecseréje a néze­tek teljes azonosságát mutat­ták valamennyi megtárgyalt kérdésben. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége meghívta, a Magyar Népköztársaság párt­és kormányküldöttségét, hogy később egyeztetendő időpont­ban tegyen baráti látogatást a Szovjetunióban. A magyar fél a meghívást köszönettel elfo­gadta. A felek kifejezték azon meg­győződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió új barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtá­si szerződése, a szovjet párt- és kormányküldöttség magyar­­országi látogatása, a két párt­és kormányküldöttség elvtársi eszmecseréje a két nép barát­ságát, a szocializmus és a bé­ke ügyét szolgálja. A tárgyalóasztalnál. Kép­ünkön jobbról: Leonyid Brezsnyev elvtárs, a szovjet küldött­ség vezetője és Alekszej Koszigin. (Wormser Antal felv.)' Tito elnök fogadta az EAK k­ül­ügy­mi­ni­szt­er­ét Zágráb (mti): Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök pénteken Zágrábban fogadta Mahmud Riadot, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminiszte­rét é­s hosszabb baráti beszél­getést folytatott vele. Mahmud Riad, az EAK kül­ügyminisztere .szombaton reg­gel ismét Moszkvába utazik — jelentette ki az EAK nagy­­követségének egyik szóvivője. Riad külügyminiszter, e hét elején már Moszkvában tartóz­kodott, tárgyalásokat kezdett Gromiko szovjet külügymi­niszterrel. CAPE KENNEDY (MTI): Pénteken délelőtt az ameri­kai Cape Kennedy támaszpont­­­ról fellőtték a Surveyor 5 holdrakétát. A program sze­rint a kozmikus test szeptem­ber 10-én, vasárnap ereszke­dik le a Hold felszínére, a „Nyugalom tengerének” tér­ségeiben. Bulgária és az NDK szerződése SZÓFIA (ETA): Csütörtökön Szófiában alá­írták a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­­nyújtási szerződést Bulgária és a Német Demokratikus Köz­társaság között. A szerződés­ben a két fél kötelezi magát, hogy mindenképpen fejleszti és erősíti államközi kapcsola­tait. Azon lesznek, hogy to­vább szilárdítsák a szocialis­ta világközösség erejét és ös­­­szeforrottságát, következetesen Ákraszállnak a békés együtt­élés politikájának megvalósu­lásáért. Sorgalmazzák a fegy­verkezési hajsza beszüntetését, az általános és teljes leszere­lést. A szerződés szerint az euró­­pai biztonság fő kritériuma, hogy ellenintézkedésekkel csökkentsék a nyugatnémet militarista és revansista erők fenyegetőzését. A szerződés kimondja, hogy a felek egyike ellen intézett támadás a másik ellen intézett támadásnak minősül és a má­sik fél azonnal minden segítsé­get megad a szerződő félnek, még katonai segítséget is. ülésezett a SZOT Az ÉDOSZ-székházban pén­teken ülést tartott a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa. Blaha Béla, a SZOT elnöke tájékoztatta az ülés részvevőit arról a munkáról, amelyet az elnökség végzett a legutóbbi tanácsülés óta. Gál László, a SZOT titkára beszámolt az új gazdasági me­chanizmus előkészítésének munkálatairól. Hangsúlyozta, hogy a szociális, kulturális és munkavédelmi beruházások megvalósításában a korábbii­nál fokozottabb és felel­ősségiel teljesebb feladatok hárulnak a szakszervezetekre. A beszámolót is­ ifs vita követte.

Next