Népújság, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-09 / 213. szám
!&■ WIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XViI. évfolyam, 213. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. szeptember 9., szombat r >> Aláírási llán A minden nappal formálódó magyar történelemben fontos dátum a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének napja. A nemzetközi okmány, amelyet törvényes felhatalmazással a magyar és a szovjet vezetők Budapesten aláírtak, újabb húsz esztendőre szabja meg azokat a kereteket, amelyek között a világ első szocialista hatalma és hazánk együttmunkálkodása még szorosabb lesz. Nem véletlen a szerződés hivatalos elnevezésében foglalt három elem sorrendje. A barátság az első. A magyar és a szovjet vezetők megnyilatkozásaikban joggal hivatkozhattak arra, hogy a két ország barátsága milliók barátsága nálunk és a Szovjetunióban egyaránt. Az egyes emberek érzelmei adják az államközi viszony érzelmi töltését. Annál őszintébb és annál igazabb ez a barátság, mert az érdekek azonosak, az eszmék és a célok közösek. Az idő és az események próbáját kiállta már ez a barátság: a fiatal szovjethatalmat megvédeni magyarok is felsorakoztak majd fél évszázada: hazánk történetének gyászos, ellenforradalmi korszakában is mélyen éltek a baráti érzelmek a magyar munkásban, parasztban, felvilágosult értelmiségiben a Szovjetunió iránt, s ha a hemzetvesztő politika meg is próbálta népünket a szovjet népek ellen fordítani, azok azzal válaszoltak, hogy sok, nagy, szent áldozattal szabadították fel Magyarországot. Az új szerződés rögzíti az együttműködés módozatait. A kooperáció az élet minden területén gyümölcsöző gyakorlattá vált már az elmúlt tizenkilenc esztendő alatt is, amikor az első, a még 1948-ban megkötött hasonló szerződés irányozta elő a gazdasági, kulturális, technikai-tudományos és egyéb jellegű kapcsolatokat. Aligha szorul bizonyításra, mit köszönhetett népgazdaságunk a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésnek: átvehettük a hasznos és hazánkban is megvalósítható tapasztalatokat, az ottani fejlődés eredményeit nálunk is meghonosíthattuk, mezőgazdasági és ipari termelésünk nagy részének a Szovjetunió nyújtott biztos és jó árat fizető piacot, és így tovább. Se szeri, se száma a tudományos-technikai összedolgozás eredményeinek, a Dubnai Atomkutató Intézettől kezdve a műszaki dokumentáció cseréjéig, ugyanígy hosszan sorolhatnék a kulturális kapcsolatok tényeit, amelyek kölcsönösen gazdagították a két ország művészeti életét, termékenyítőleg hatottak új művészi alkotások létrejöttére. Az új szerződés ezt a folyamatot továbbra is biztosítja és egyre szélesebb mederbe tereli. A kölcsönös segítség nyújtása a harmadik elem a szerződésben. A magyar—szovjet szövetségnek rendkívül fontos tényezője, hogy — amint a szerződés 6. cikke kimondja — „ha a szerződő felek egyikét fegyveres támadás éri, a másik az egyéni vagy a kollektív önvédelem természetes jogán azonnal megad számára minden segítséget, beleértve a katonai segítséget is”. Magyarán mondjuk meg: békénk egyik alapvető biztosítéka ez! Saját erőnkön kívül, néphadseregünk felkészültsége mellett támaszkodhatunk a szovjet nagyhatalom félelmetes erejére is! Korunkban, amikor az imperializmus a helyi háborúk kirobbantásával próbálja keresztezni a szocialista országok békés szándékait, megnyugtató számunkra, hogy a Szovjetuniót szövetségesünknek vallhatjuk! A magyar—szovjet szerződés a szocialista országok egységének, összefogásának megszilárdítását célozza, — kitűnik ez a szerződés 4. és 5. cikkéből —, ez pedig nyilvánvaló módon megegyezik nemzeti érdekeinkkel is. Ki ne ismerné fel, hogy békénk, nyugodt alkotó munkánk az imperialisU agresszivitás ellenében a szocialista világrendszer erősödését igényli? Külön érdemes aláhúzni a szerződésnek azt a jellegét, hogy a két ország jogainak egyenlőségén alapul. Márpedig a világtörténelemben a szocialista világrendszer kialakulásáig nem volt példa arra, hogy egy nagyhatalom és egy kisebb ország szerződéses viszonya a kölcsönös előnyök szerint formálódott volna. Ma is azt látjuk a tőkés világban, hogy hol a nagyhatalom diktálja a maga feltételeit, hol pedig a maga javára előnyös kompromisszumokat fogad el csupán. Nem vitás, hogy a magyar—szovjet szerződés mindkét ország javát szolgálja. A magyar—szovjet szerződés húsz esztendőre szól. Igaz, már maga a szerződés szövege megadja a lehetőséget hatályának további öt-öt évre való meghosszabbítására, de erkölcsi-politikai érvénye máris megjósolható — túlnyúlik a rögzített határidőkön. Kádár János szavait, idézhetjük: „Az önálló és szuverén Magyar Népköztársaság külpolitikai irányzata állandó, nem konjunkturális elemektől függ, nem csábító szirénhangok, nem valamiféle nyomás hatása következtében alakul, hanem szilárd elvi alapokon nyugszik.” S ezeknek az elvi alapoknak egyik fontos eleme, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság örök barátsága mellett vagyunk. Ismét Kádár János szavai: „A Magyar Népköztársaság szuverenitásának, önálló szocialista és nemzeti fejlődésének legbiztosabb támasza a barátsága és együttműködése a Szovjetunióval.” V_____________________________________) Pálfy József Irit M fillér A dél-vietnami partizánok újabb sikere A dél-vietnami szabadságharcosok csütörtökön ismételt támadásokat intéztek az amerikai tengerészgyalogosok Con Thien-i tábora ellen. A demilitarizált övezettől nyolc kilométernyire délre a partizánok rajtaütésszerű támadást intéztek egy amerikai konvoj ellen. A két hadművelet során az amerikaiak 17 halottat vesztettek, 112 katonájuk megsebesült. B—52-es bombázógépek péntek reggel a demilitarizált övezet felett, valamint Dél- Vietnam északnyugati sarkában, a laoszi határ közelében dobták le bombáikat. Thieu dél-vietnami elnök és Ky miniszterelnök régi keletű versengése — amelyet a hadsereg vezetőinek nyomására a választások idejére felfüggesztettek — nem szűnt meg. Ezt a következtetést vonja le az AP abból a kis incidensből, amely a két politikusnak egy amerikai televízós programban való közreműködésével kapcsolatban robbant ki. Az történt ugyanis, hogy Thieuvel és Kyvel közös interjút akartak készíteni, ebbe két héttel ezelőtt mindketten bele is egyeztek, de végül Thieu egy kifogással lemondott és csak arra volt hajlandó, hogy egyedül mondjon el egy rövid üzenetet a vietnami népnek. Az AFP saigoni tudósítója rámutat, hogy a dél-vietnam hatóságok most mindent e követnek annak megakadályozására, hogy a választásokon vereséget szenvedett, de, láthatóan mégis erős ellenzék szóhoz jusson. Rendelkezést hoztak, hogy a jövőben minden sajtóértekezlet megtartására egy héttel előbb engedélyt kell kérni; Mai számunkban: teljes heti rádió- és televízióműsor (A Bratislava Tv műsora) A két párt- és kormányküldöttség elvtársi eszmecseréje a két nép barátságát, a szocializmus és a béke ügyét szolgálja Befejeződtek a magyar—szovjet megbeszélések Pénteken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségeinek szeptember 6-án megkezdődött hivatalos megbeszélései. A megbeszéléseken magyar részről részt vettek: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Péter János, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és Szipka József, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, szovjet részről: L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, A. A. Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, K. V. Kuszakon, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a KB osztályvezetőhelyettese, T. P. Januskovszkaja, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a közoktatási- és tudományos dolgozók szakszervezetének elnöke ,és F. J. Tyitov, az SZKP KP tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete, valamint a két küldöttség szakértői. Az eszemecserék során a két párt és kormány képviselői tájékoztatták egymást a szocialista és a kommunista társadalom hazájukban folyó építéséről. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a marxizmus-leninizmus a proletár internacionalizmus elvei alapján örvendetesen fejlődnek a magyar-szovjet kapcsolatok, egyben megvizsgálták e kapcsolatok továbbá fejlesztésének lehetőségeit. A többi között megállapodtak abban, hogy még ebben az évben folytatni fogják a magyar-szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködés kiszélesítését célzó tárgyalásaikat. A magyar és a szovjet küldöttség véleményt cserélt a jelenlegi nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiről is. A két párt- és kormányküldöttségnek a teljes megértés, a szívélyesség és az őszinte testvéri barátság szellemében lefolytatott eszmecseréje a nézetek teljes azonosságát mutatták valamennyi megtárgyalt kérdésben. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége meghívta, a Magyar Népköztársaság pártés kormányküldöttségét, hogy később egyeztetendő időpontban tegyen baráti látogatást a Szovjetunióban. A magyar fél a meghívást köszönettel elfogadta. A felek kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése, a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása, a két pártés kormányküldöttség elvtársi eszmecseréje a két nép barátságát, a szocializmus és a béke ügyét szolgálja. A tárgyalóasztalnál. Képünkön jobbról: Leonyid Brezsnyev elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője és Alekszej Koszigin. (Wormser Antal felv.)' Tito elnök fogadta az EAK külügyminiszterét Zágráb (mti): Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök pénteken Zágrábban fogadta Mahmud Riadot, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminiszterét és hosszabb baráti beszélgetést folytatott vele. Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere .szombaton reggel ismét Moszkvába utazik — jelentette ki az EAK nagykövetségének egyik szóvivője. Riad külügyminiszter, e hét elején már Moszkvában tartózkodott, tárgyalásokat kezdett Gromiko szovjet külügyminiszterrel. CAPE KENNEDY (MTI): Pénteken délelőtt az amerikai Cape Kennedy támaszpontról fellőtték a Surveyor 5 holdrakétát. A program szerint a kozmikus test szeptember 10-én, vasárnap ereszkedik le a Hold felszínére, a „Nyugalom tengerének” térségeiben. Bulgária és az NDK szerződése SZÓFIA (ETA): Csütörtökön Szófiában aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság között. A szerződésben a két fél kötelezi magát, hogy mindenképpen fejleszti és erősíti államközi kapcsolatait. Azon lesznek, hogy tovább szilárdítsák a szocialista világközösség erejét és összeforrottságát, következetesen Ákraszállnak a békés együttélés politikájának megvalósulásáért. Sorgalmazzák a fegyverkezési hajsza beszüntetését, az általános és teljes leszerelést. A szerződés szerint az európai biztonság fő kritériuma, hogy ellenintézkedésekkel csökkentsék a nyugatnémet militarista és revansista erők fenyegetőzését. A szerződés kimondja, hogy a felek egyike ellen intézett támadás a másik ellen intézett támadásnak minősül és a másik fél azonnal minden segítséget megad a szerződő félnek, még katonai segítséget is. ülésezett a SZOT Az ÉDOSZ-székházban pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Blaha Béla, a SZOT elnöke tájékoztatta az ülés részvevőit arról a munkáról, amelyet az elnökség végzett a legutóbbi tanácsülés óta. Gál László, a SZOT titkára beszámolt az új gazdasági mechanizmus előkészítésének munkálatairól. Hangsúlyozta, hogy a szociális, kulturális és munkavédelmi beruházások megvalósításában a korábbiinál fokozottabb és felelősségiel teljesebb feladatok hárulnak a szakszervezetekre. A beszámolót is ifs vita követte.