Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

Sztárparádé — divatbemutatóval ★ Ami az asztalra kerül... ★ A lottó-jutalomsorsolás nyereménylistája ★ Gyakorlaton t------------------------- Mai jegyzetünk Nemcsak — a jó bornapoknak kell cégér... .Ami nem tetszett — szó­ra sem érdemes. De ami igen, arról érdemes beszél­ni is, sokat és sokfélekép­pen — hogy ne felejtsük el, hogy a továbbiakban is a szóbeszéd tárgya legyen, hogy jóleső érzéssel nyug­tázzuk: utolértük végre önmagunkat! Nemcsak a­­ pillanatért lelkesedtünk, vagy ha úgy tetszik az órá­kért, a napokért , a bor­­napokért, hanem azért is, mert a megyeszékhely végre letette az első vizs­gáját jelesre vendégvárás­ból, vendégfogadásból. Mondhatnánk azt is, hogy nem is volt olyan nehéz, hiszen a jeles eredmény a meglévő adottságokban már masszív gyökereket eresz­tett. Hogy csupán öntözni kellett. Rendben van. De az már nem mindegy, hogy friss fantáziával, vagy a „jó bornak nem kell cégér” fel­kiáltással csupán az „abszo­lút kötelező” lelkesedéssel látunk az öntözéshez — mint sok más rendezvé­nyünkkel kapcsolatban ta­pasztalható... A bornapok igenis bor­napok voltak, sőt: BOR­NAPOK! Megismerni a ha­zai márkákat, megszerettet­ni az egri és más vidékek borkölteményeit, s mind­ezt a kulturált borfogyasz­tás jó programjába ágyaz­va — szerintünk sikerült elérni. A bornapokhoz jól ágyaz­tak meg a rendezők. Nem rendező — rendezők! S ez a többesszám kritérium, a siker tanulságos alapja. A több szerv összefogását di­csérő, fémjelző munka — nem hallgatva el persze a szükséges „pénzbedobóst” sem — nem hisszük, hogy c­s­u­p­á­n a belső piacot kereső, megteremteni szán­dékozó reklámot szolgálta. Már csak azért sem, mert valahány közreműködő szerv — egyenkint ugyan — d­e más alkalommal számtalanszor tanújelét ad­ta, hogy a megye és Eger idegenforgalmát a szívén viseli. Nem rajtuk múlt — vagy rajtuk is? — hogy nem mindig sikerült „nya­rat csinálni”. Most azonban sikerült. Nem mondjuk, hogy különösebb megeről­tetés nélkül. Nehéz munka volt ez, de olyan bélyeggel, amelyből — elnézést a fila­­téliai hasonlatért — csak sorozatban lehet értékeset, s maradéktalant, jót alkotni.­­ S ha a vízjelet — jelen­­ esetben a „bor­ jelet” — egy­­ átfogóbb, az egész idegen­­forgalmat reprezentáló véd­jeggyel helyettesítjük, az egri nyár, a megyei idegen­­forgalmi évad minden­egyes rendezvénye lehetne legalább ilyen sikeres. Meg­mutattuk, hogy tudunk élni a lehetőségekkel, tudunk jó­l propagandaanyagot terem­teni, a rendezvénynek meg­felelő szép dekorációkat al­­á­kotni, tudunk produkálni újat úgy, hogy ha meghök­­­­kentő is, de meggyőző is: ■ „Persze! Hát ez is a miénk!" És nemcsak a miénk, eg­rieké, Heves megyeieké. A vendég sem érezte magát­­ idegennek. A (házai) ­v_____________U VILÁG PROLETÁRJAI, egyesüljek­^* AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 149. szám 8 OLDAL, ARA: 80 FILLÉR 1969. július 1., kedd Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesz­tésére törvényerejű rendele­tet alkotott népszámlálás tar­tásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet ki­mondja: Magyarország terü­letén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti ház­tartásokat (kórházakat, mun­kásszállásokat, diákotthono­kat, stb.), a lakóházaikat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos össze­írások körébe tartozó adat­gyűjtés a tanácsok végre­hajtó bizottságainak feladata. Az e munkában részt vevőket tennivalóik ellátásában hiva­talos személyeknek kell te­kinteni. Az adatgyűjtés szak­mai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai hiva­tal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos öszeírá­­sok körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóság­nak megfelelően, a kívánt határidőiben megadni. Az Elnöki Tanács elren­delte Mátészalka várossá ala­kítását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács ülése A kormány tájékoztatás hivata közli: A Minisztertanács hétfői ülést tartott. A kormány el­nökének előterjesztése alap­ján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányel­vekkel összhangban tudo­mánypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzet­közi tudományos kapcsola­tokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tu­dománypolitikai elveinek ki­alakítása és azok megvaló­sításának szervezése. A Minisztertanács a tudo­mánypolitikai bizottság elnö­kévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnöki helyettesét ne­vezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidol­gozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vá­sárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bő­vüléséről és javaslatot ter­jesztett elő az 1971-ben meg­rendezendő külföldi kiállítá­sokon részvételünk program­jára. A városok és kiállítá­sok száma és jelentősége vi­lágszerte növekszik és ha­gyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudo­mányos és gazdasági infor­mációs központokká is vál­nak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió lá­togatója van — jól szolgá­l­­ják az ország gazdasági ér­dekeit és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Miniszter­­tanács az előterjesztést elfo­gadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek­ kiegészítő tevékenységéről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesz­tésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Felavatták Bodony új kultúrházát Bodonyban vasárnap nagy­szabású ünnepségen avatták fel a község új művelődési házát. Az emeletes épület az 1400 lakosú falu legszebb há­za. ízléses, gondos berende­zésével valóságos fellegvára a művelődésnek. Színház és moziterem, kétezer kötetes könyvtár, olvasó- és klubszo­ba, játékszoba szolgálja a szó­rakozást, a művelődést és az évezredes palóckultúra ha­gyományainak ápolását. A tö­megszervezetek is helyet kap­tak az új épületben. A mátravidék legszebb köz­ségi művelődési házát Hegyi János, az Egri Járási Tanács vb-elnöke adta át rendelteté­sének. Az ünnepségen részt vett Gubán Dezső az egri já­rási pb. első titkára is. A bodonyiak a községfej­lesztési hozzájárulás mellett több mint 100 ezer forint ér­tékű munkával is segítették­ az építkezést. A lakosság ne­vében Kiss Lőrinc, a községi tanács­ vb-elnöke vette át az új intéményt, majd oklevéllel jutalmazta a helybeli terme­lőszövetkezet építőbrigádját a művelődési ház építésében tanúsított kiemelkedő mun­káért. Az avató ünnepségen a helybeliekkel együtt részt vett Besnyő község 160 tagú küldöttsége­­ is, akik 1945 után, a földosztás alkalmával származtak el a faluból a Dunántúlra és ott létrehozták az azóta országos hírű „Sal­­lai” Termelőszövetkezetet. Ünnepi műsort a környékbeli falvak szövetkezeti kultur­­csoportjai szolgáltatták. Lovasnapok Hatvanban Szombaton és vasárnap kétnapos területi lovasbaj­nokságot rendezett a MTS lo­vas szövetsége és a hatvani Lenin Termelőszövetkezet. A versenyen a Szolnoki, Do­­moszlói ÁG, a mezőkereszte­­si Aranykalász Termelőszö­vetkezet által patronált egri lovasiskolai tagjai, fogatok­kal pedig a jászboldogházai és a jászapáti termelőszövet­kezetek vettek részt. A két­napos versenyen, melyet a hatvani Lenin Termelőszövet­kezet lovaspályáján rendez­tek meg, különböző díjugra­tások és fogathajtások tíz ki­lométeres kettes fogatú te­repversenyek és különböző l­ovasjátékok szerepeltek mű­soron. Képünkön: egy szép ugrás a vizesárok fölött. A lovas Marsó Gabriella. (Kiss Béla felvétele.) — „...adását kitűnően hallom. Vétel.” — Az egri mun­­kásőrök gyakorlatának is egyik legfontosabb feladatát kap­ták a rádiósok. Ilyen módon jutott el a hír az ideiglenes pa­rancsnokságra: „...az út mentén mozgást észleltünk.” (Tudósításunk a 3. oldalon.) /VWWVWWVW/wVWWWVWWWWWVAAAWAAAAévVW\AA\AAA\\\W^ 4 kisfüzesiek, erdőkövesdiek után a pétervásáriak is döntöttek: közös tanácsot alakítanak A több hónapja tartó elő­készítő munka, falugyűlések, beszélgetések, viták után most hétfőn a Pétervásári Községi Tanács is összeült annak eldöntésére, hogy a szomszédos Erdőkövesddel, Kisfüzessel közös tanácsot alakítsanak-e? A falugyűlé­­sen, értekezleteken, vitákon felsorolt érvek meggyőzően bizonyították, hogy az anya­gi erők koncentrálásával, a közös tanácsnak adható na­gyobb önállósággal mindhá­rom falu lakosai jól járnak. Ezt figyelembe véve döntöt­tek Erdőkövesden, Kisfüze­sen — a falubeliek vélemé­nyét meghallgatva — mind­két tanács tagjai, hogy „csat­lakoznak” Pétervásárához. Minkét falu továbbra is meg­tartja a nevét. Tanácstagjaik­, végrehajtó bizottsági tagjaik közösen döntenek majd a három falu ügyeiben, ha a Népköztársaság Elnöki Taná­csa is jóváhagyja kezdemé­nyezésüket. Ez volt legfőbb napirendi pontja a Pétervásári Községi Tanács ülésének, ahol Ivácsi László vb-elnök ismertette a közös tanács megalakításá­nak előnyeit majd Hegyi Já­nos, az Egri Járási Tanács vb-elnöke is felszólalt. A tanácsülésen a vitában részt vevők helyeselték a közös vezetést, sőt arra is javaslatot tettek, hogy a­­ há­rom falu kommunistáinak munkáját is fogják egybe s szerették volna, ha a vára­­szóiak — akiknek termelőszö­vetkezete együtt gazdálkodik a pétervásárival — és az ivádiak is együtt terjesz­­hették volna kérelmüket Elnöki Tanácshoz a közös t­nács megalakításáról. A három falu lakóit a k­zös tanácsban 68-an képvis­ek, a végrehajtó bizottság az állandó bizottság tagj közt is megtalálhatók min három falu tisztségviselői. K. E. Kiváló orvosok Hétfőn — Semmelweis sz­letésének évfordulója alkl­mából az Orvos-Egészségüg Dolgozók Szakszervezetének székházában ünnepélyesen átadták az idei kiváló és ér­demes orvos, gyógyszerész kitüntetéseket. Az ünnepségen dr. Szabó Zoltán, egészségügyi minisz­ter mondott beszédet. Hang­súlyozta: a magyar orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók felelős és egyben megtisztelő feladata, hogy a szocialista egészségügyet építsék és megteremtsék. Feltétele enne a magyar or­vosok, gyógyszerészek, egész­ségügyi dolgozók olyan tár­sadalmi, világnézeti, egész­ségpolitikai, szakmai, hiva­tásbeli szemlélete, felké­szültsége, magatartása, tevé­kenysége is, amely a szerve­zet, az intézményi rendszer kereteit, a szocialista egész­ségügy alapelveit megvaló­sító tartalommal tölti meg. Kiváló orvos kitüntetést kapott a többi között dr. Csa­pó István, az egri városi tar­nács városi főorvosa is.

Next