Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-01 / 254. szám
1 Világtakarékossági nap ’69 Rita az első újszülött Sokéves hagyomány, hogy október 31-én, a világtakarékossági napon a megye első újszülöttét köszönti az OTP Heves megyei fiókja. A gyönyörű rózs a esőkről Buktay I Ferdinándné mezőszemerei háziasszonynak, az ezerforintos takaréknyeremény-betétkönyvet pedig a hajnali három órakor 13,65 kilogrammos súllyal, 55 centiméterrel született kislányainak, Ritának adta át Mészáros Gábor, az OTP Heves megyei fiókjának igazgatóhelyettese, Szentgyörgyi István csoportvez »»tó. Részt vett az ünnepi eseményen dr. Donkó András szül lesz főorvos is.. . Bukta Rita mamája nyomban kijelentette, hogy második gyermekük betétjét évente gyarapítják majd és csak felnőtt korában adják át neki, amikor ő maga dönt az összeg sorsaról. (Fotó: Pilisy) í »WWWVVSA^^VVWWv’WVWVVVWVWVVVVVWWWVVWVVSAA/'yA/WS/VSAAA/'iJ MG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK’ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP A XX. évfolyam, 254. szám áRA 80 FILLÉR 1969. november 1., szombat „Ha én lennék a törvény...” (3. oldalon) Nem csak az idő kevesebb... (3. oldalon) Az üdültetésről W. oldalon) Hét község közlekedése (4. oldalon) Erők a holtak városáért (5. oldalon) Módosították a honvédelmi hozzájárulásról szóló rendeletet Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeletével kihirdette a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között a vízummentes utazás tárgyában allűrt egyezményt. Az Elnöki Tanács a tudománypolitikai irányelvekkel összhangban, törvényerejű rendelettel szabályozta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dolgozók munkaviszonyát. Az új terv elősegíti a tudományos káderek jobb kiválasztását, továbbá azt a célt szolgálja, hogy a gyakorlati munkát kedvelő kutatók bizonyos idő után átkerülhessenek az iparba vagy a népgazdaság más területére és a tudományos intézetekben szerzett tapasztalataikat a gyakorlatban hasznosítsák. A tvr. szerint a felügyeletet gyakorló miniszterek által kijelölt kutatói munkakörökre az eddigi határozatlan időre szóló munkaviszonnyal szemben határozott, legfeljebb ötévi időtartamra szóló szerződést lehet kötni. A kutatóintézeti vezetők vezetői megbízatása határozott időre, ugyancsak legfeljebb öt évre szól majd. A vezetői megbízatás megszűnése nem érinti a kutatóintézettel fennálló munkaviszonyt. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a munkaügyi miniszter gondoskodik. Az Elnöki Tanács módosította a honvédelmi hozzájárulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendeletét Az új tvr. szűkíti a honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. Az eddigieken kívül mentesülnek a fizetési kötelezettségtől azok is, akiket sorkatonai szolgálatból katonai kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés, vagy betegség miatt leszereltek; akik legalább kétharmad részben csökkent munkaképességűek; akik szociális körülményeik miatt a fizetési kötelezettség alól felmentést kapnak. A tvr. az eddigiekhez képest rugalmagasabban állapítja meg a hozzájárulás fizetésének kezdeti időpontját. A törvényerejű rendelet egyben felemeli a honvédelmi hozzájárulás összegét, amely a munkaviszonyban állóknál és a termelőszövetkezeti tagoknál egységesen a kérését tizenkét százaléka.A honvédelmi hozzájárulás felemelt összegéből a sorkatonai szolgálatot, teljesítők arra rászoruló hozzátartozói az eddiginél magasabb segélyt kapnak, és a szolgálatukat befejező sorkatonák egy része — a polgári életbe történő beilleszkedése elősegítésére —, egyszeri pénzjuttatásban részesül. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletével összhangban a kormány módosította a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendeletét. Felemelte a családi segély összegét és újra szabályozta folyósításának feltételeit. Az új rendelkezés nem ír elő határozott összeget családi segélyként, hanem úgy intézkedik, hogy a közös háztartásban élő hozzátartozói bármely forrásból származó összes jövedelmét havi 800 forintra kell kiegészíteni, s minden további hozzátartozó esetén 300—300 forinttal kell felemelni. A külön háztartásban élő hozzátartozók esetében az eltartásra szorulók keresetét, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelmét egy személy esetén havi 600 forintra kell egészíteni, s minden további személy esetén 200—200 forinttal kell emelni. A jogosultságot az érvényben levő rendelkezések figyelembevételével továbbra is az illetékes tanácsi szerv állapítja meg. A segély folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság gondoskodik. Az új rendelkezések 1970. január 1-én lépnek életbe. Az Elnöki Tanács a Budapesti Orvostudományi Egyetem nevét — fennállásának kétszáz éves évfordulója alkalmából —, „Semmelweis Orvostudományi Egyetem”re változtatta. Az Elnöki Tanács egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne az egész világ népeinek életében A Varsói Szmid és tagállamai külügyminiszterei tanácskozásának nyilatkozata PRÁGA: 1969. október 30-án és 31-én Prágában tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozáson részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részéről, Ivan Basek miniszter; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről, Jan Marko miniszter; a Lengyel Népköztársaság részéről, Stefan Jedlzychowski miniszter; a Magyar Népköztársaság részéről, Erdélyi Károly miniszterhelyettes; a Német Demokratikus Köztársaság részéről, Otto Winzer miniszter; a Román Szocialista Köztársaság részéről, Corneliu Manescu miniszter; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről, Andire Gromiko miniszrer. A tanácskozáson képviselt kormányok kifejezték törekvésüket és készségüket, hogy önállóan és más államokkal együttműködve újabb lépéseket tegyenek az európai feszültség enyhítésére, a biztonság megszilárdítására és a békés együttműködés fejlesztésére. Megerősítették a Varsói Szerződés tagállamai 1969. március 17-én valamennyi európai országhoz intézett budapesti felhívásának az élet által igazolt megállapításait. A tanácskozás részvevői különös figyelmet fordítottak az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívásának előkészítésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy az összeurópai értekezlet megtartására vonatkozó javaslatuk az európai államok többsége részéről széles körű pozitív visszhangra talált. Ez a javaslat Európában aktív érdemi megvitatás tárgya lett, amelynek során az értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyes kérdésekben konkrét elgondolások hangzanak el. Mindez reális lehetőséget teremt az értekezlet megtartására és az európai biztonság közös erőfeszítések útján történő megteremtésére Európa összes államai és népei érdekében. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált a finn kormány 1969. május 5-i értékes kezdeményezése, amelyben kinyilvánította készségét, hogy közreműködik az összeurópai értekezlet előkészítésében és megtartásában. A budapesti felhívást aláíró valamennyi ország pozitív választ adott erre a kezdeményezésre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei kormányaik megbízásából a következő kérdések felvételét javasolják az összeurópai értekezlet napirendjére: 1. Az európai biztonság megteremtése, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolataiban. 2. Az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok kiszélesítése. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok szilárd meggyőződése, hogy a felsorolt kérdések termékeny megvitatása, az e kérdésekben elért egyetértés és az európai feszültség csökkenése- az államok közötti kölcsönös megértést, a békés és baráti kapcsolatok fejlesztését és ezzel Európa valamennyi népe létérdekeinek megfelelően a biztonság megvalósítását szolgálná. Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne kontinensünk és az egész világ népeinek életében. A későbbiekben lehetővé tenné az európai államokat foglalkoztató olyan más problémák megvizsgálását, amelyek megoldása hozzájárulna az európai béke megszilárdításához, előmozdítaná valamennyi európai állam széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődését, hozzájárulna a történelmileg kialakult mai Európa kollektív alapokon és az összeurópai értekezleten részt vevő államok közös erőfeszítésein nyugvó biztonságának szavatolásához. A jelen tanácskozáson részt vevő országok kormányai javasolják, hogy az összeurópai értekezlet előkészítéseképpen az érdekelt államok két vagy többoldalú konzultációkon vitassák meg ezeket az elgondolásokat Természetesen készek arra, hogy megvizsgáljanak bármely más javaslatot, amely az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését és sikerének biztosítását szolgálja. A külügyminiszterek kormányaik nevében kifejezik meggyőződésüket, hogy egyes, még el nem hárított nehézségek ellenére az összeurópai értekezlet előkészítésével és megtartásával kapcsolatos valamennyi kérdés — akár a napirendre, a részvevők körére, vagy az összehívás —rendjére vonatkozzék is — megoldható, ha jóakarat és a kölcsönös megértésre való őszinte törekvés nyilvánul meg. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányai felhívják az összes európai államokat, hogy a kontinens békés jövőjének érdekében tegyenek erőfeszítéseket az összeurópai értekezlet mielőbbi összehívására. Az értekezletet véleményük szerint 1970 első felében, Helsinkiben lehetne megtartani. Prága, 1969. október 31. • Iván Basev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettese, Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Corneliu Manescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. Tudománypolitikai kérdésekről tanácskozott a megyei pártbizottság Pénteken ülést tartott Egerben az MSZMP Heves megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjain és a vendégeken kívül részt vett az ülésen Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője és Lakos Sándor, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója. Oláh Györgynek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának megnyitója után dr. Tamás László, a megyei pártbizottság titkára terjesztette elő a pártbizottsági ülés napirendjét a tudománypolitikai helyzetről, annak Heves megyei vonatkozásairól és az előttünk álló feladatokról. A megye tudományos életét felölelő és értékelő jelentést élénk vita követte. A vitában felszólaltak a pártbizottság tagjai, a meghívott vendégek — a tudományos problémákkal foglalkozó intézmények, gazdaságok vezetői és a tudományos kutatók, — s felszólalt Lakos Sándor, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója is. A vita után a pártbizottság a jelentést elfogadta, majd úgy határozott, hogy a feladatokat tartalmazó határozati javaslatokat a vita alapján kiegészítik és azt a legközelebbi pártbizottsági ülés elé terjesztik. Kétcentis hó a Kékestetőn Közép-Európában — hazánkban is — a legutóbbi 38 órában grönlandi szárasazású hideg levegő tört be Csapadékot aránylag kevés helyen okozott, a lehulott mennyiség sehol sem volt több néhány milliméternél. Az erős szél gyakran elérte az 50—<0 kilométeres óránkénti állagot. Négy-hét fokkal csökkent a nappali hőmérséklet, sőt, a Mátra legmagasabb részein leesett az idei ősz első hava. A Kékesteién két centiméter volt tegnap reggel v, öszeaefölső hóiét«*. . ________ Ötből négy Pótválasztások Angliában LONDON, Stanley Levinson telefonjelentése: Kétes sikerrel végződtek a Munkáspárt részére az Angliában tartott pótválasztások London két választókerületében, továbbá egy glasgow-i, egy middlandsi és egy swindoni választókerületben tartottak pótválasztást. Bár az öt mandátum közül a Munkáspártnak — a várakozásokkal ellentétben — négyet sikerült megtartania, az eredmény mégis kiábrándító. Ugyanis a Wilson-kormány gazdaságpolitikájával szembeni apátia miatt nagyon sok munkáspárti szavazó nem járult az urnákhoz. (Némi vigasz viszont, hogy a Munkáspárt hívei a tory pártra sem adták le szavazatukat) Eddig mind az öt választókerület munkáspárti képviselőt küldött a parlamentbe. A munkáspárti szavazók tartózkodása a legnagyobb arányú volt az 1966-os általánosálasszósort óta.