Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-15 / 265. szám

KOSSUTH 9.20 Lányok, asszonyok. 8.40 Francia népdalok. 8.55 Könyvismertetés. 9.05 Mozart-hangverseny. 10.30 Proksch altiszt ölük nyugalma. Dok.-Játék. 12.20 Melódiakoktél. 13.50 Jegyzet. 14.00 Dalok. 14.20 II.­ Zenei Újság. 15.20 Csak fiataloknak! 16.05 A sisakos kandúr. Rádiójáték. 16.41 Szombat délután. 17.30 Az U. Dózsa—MTK mérk. végéről. 18.12 Zenekari muzsika. 19.21 Gyilkosság a paplakban. Bűnügyi komédia. PETŐFI 8.05 Kamarazene. H.55 Régi melódiák. 9.43 Válaszolunk hallgatóinknak. 12.00 Muzsikáló könyvek. 13.05 Elektronika vagy Kalevala? 13.30 Kóru­sművek. 14.00 A Honvéd—Diósgyőr mérkőzésről. 14.20 Verbunkosok. 14.55­ Orvosi tanácsok. 13.00 A Honvéd-Diósgyőr mérk.­­ről. 16.20 Egy hír a mikroszkóp alatt. 15.35 Operarészletek. 16.05 A hét műsorából. 16.33 Az U. Dózsa—MTK mérk. I. félidő vége. 18.10 Húszas stúdió. 3­9.04 Népi zene. 19.3« Ázsiai útijegyzet. 20.28 Zenekari muzsika. 21.?6 Színházi riport. 21.41 Három a kislány. Részlet.­­p­artt­ 9.00 Nóták 9.25 Kockázat ... 6. A dupla­nelson. 10.20 A Déli-sarkvidéken jártunk. 10.50 A pénteki revüműsor ismétlése. 11.50 Disputa. I. 16.00 Közvetítés a Magyarország Bulgária férfi kézilabda *g$.: VB-selejtező mérk.-ről. 17.23 Toledo. (Spanyol kisfilm.) ^ ifi.nö Yd&sanyi László -zongorázik. 18.40 A Tv jelenti . .. 19 25 Cicavízió. 19.35 Ambrus Kyri húsz perce. 20.00 Tv-kiiradó. 20.25 Moliére: A fösvény. Víg­játék két részben. 22.40 Tv-híradó. 22 50 Az apáti­­ai dalfesztivál zongoraversenyének közv.-e PO». NVI , 15.3« Nemzetközi röplabdatorna. 17 .­o A világ a filmobjektiven . eresztől. 19.00 e 22.25 Tv-híradó. 3­9.50 Fif­ti a londoni állatkert­ből. 20.15 A cirkusz művészei. 21.25 Esztrádműsor. 22.4­5 Egyedül ment. (NDK bűn­ügyi film.) II. rész. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor, ölj meg, csak csókolj EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél és fél 8 órakor. A hallgatag ember GYÖNGYÖSI PUSKIN: Élő holttest HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Háború és béke IV. rész. HATVANI KOSSUTH: Tóni, elment az eszed PÉTERVÁSÁRA: A holtak nem vénülnek FÜZESABONY: A gyilkos és a lány Egerben, délutáni órakor: AZ ÁLLAM ÉN VAGYOK (Móricz-bérlet) Este 7 órakor: az Állam én vagyok (Katona-bérlet) Ami elveszett, de megvan... Eddig 30 ezer forint — Van, akinek nem kell négy matrac — Több az elveszett pénz, mint a „megta ál!” Tallózás a talált tárgyak között Az emberi szórakozottsá­got, feledékenységet furcsa­mód jellemzi egy raktár vál­tozatos kollekciója: ez a rak­tár például lehet (de lehetne másutt is) az egri járási­városi rendőrkapitányság épületében. Ide szolgáltatják be a megyeszékhelyen „el­szórt”, elhagyott, és becsü­letesen megtalált tárgyakat. Hogy miket? Néha szinte elképesztő!... Bizományi., vagy a MÉH — Éppen jókor jön — mondta a rendőr százados. — Most érkezett be az idén a 200. talált tárgy. (Ekkor no­vember 11-et írtak...) — Pénztárca? ... — Nem. — S előveszi a hi­vatalos papírt, mert minden egyes megtalált tárgy, vagy megtalált kollekció (ilyen is van) külön „anyakönyvet” kap. — A Maklári út 47. számú ház kapujában talál­ták: négy használt matrac. A lakó kicsit várt, néhány napot, aztán beszolgáltatta. A papíron az szerepel, hogy a megtaláló nem tart igényt a talált tárgyra. Mi­után megnéztem a matraco­kat, nem csodáltam. — Van, aki igényt tart? — Előfordul. Persze ennek útja van. A talált tárgyakat kilenc hónapig őrizzük meg, aztán vagy a Bizományi Áru­háznak, vagy a MÉH-nek ad­juk át. Ha a megtaláló igényt tart rá, három hónap után kiszolgáltatjuk neki. Éppen a napokban értesítettünk egy távolabbi városban élő em­bert, aki egyszer, mint ki­ránduló járt Egerben és egy női karórát talált, hogy le­telt az idő, átveheti, meg­tarthatja ... A tulajdonos­nak nem kellett... Hippi-kollekció — Mit hagynak el a leg­többen? — Kerékpárt. Annyi van belőlük, újabb, vagy agyon­használt, hogy alig tudjuk elhelyezni a raktárban. Az­tán jellemző áldozata a fele­­dékenységnek az aktatáska — ebből is van jó egynéhány —, meg az orkánkabát. — A ritkább? — Idénycikkek. Például ta­láltak egy strandtáskát, , melyben három női és há­rom férfi fürdőruha, valamint strandpapucs, fürdőköpeny és frottírtörülköző van ... De hoztak már be nagy méretű táskarádiót, ritkábban ék­szert. Külön kuriózumként őrzünk egy táskát, melyben „valódi” hippi-kollekció ta­lálható, rózsás mintájú mel­lénnyel, a hozzávaló nadrág­gal. Mindezt kiegészíti egy szobafestő-felszerelés... De van teherautó-ponyva, és va­donatúj gumikerék is! — Pénz? — Többen jelentik be, hogy elveszett, mint ahá­­nyan, akik megtalálták. Ko­moly pénzeket hagynak el: hatezer, kétezer, ezer forin­tokat. Egyébként eddig, az idén megtalált tárgyak össz­értéke megközelíti a har­mincezer forintot. A tulajdonosok Ha elvész a pénze, azon­nal, s elsősorban a rendőr­ségen keresi a tulajdonos, egyébként nemigen járnak a többi tárgy után. A raktár­ban például ott szomorkodik egy Komár és egy Riga már­kájú robogó, több hete. Nem jönnek értük. A kerékpáro­kért sem jönnek. Mostaná­ban egyszer fordult elő, hogy egy megtalált kerékpárért jelentkezett a tulajdonos. Éppen egy hét hiányzott, hogy átadják a bizományi­nak, vágj­ a MÉH-nek. — Miért nem kereste ed­dig? — kérdezték a tulajdo­­­nost. — Nem gondoltam, kérem, hogy itt van ... — s hazaka­­rikázott. (kátai) Hogyan került Lilla Csokonaitól kapott gyűrűje Debrecenbe? Dr. Ferenczy Miklós duna­­almási körzeti orvos, amatőr régész, a Lilla-hagyomá­­nyok lelkes kutatója. Csoko­nai szerelme, „Vajda Juli­anna asszonyság, néhai vitéz Csokonai Mihály Lillája” — ahogy nevét egy korabeli anyakönyvbe bejegyezték — Dunaalmáson élt. Emlékét háza falán tábla őrzi, sír­ját a falu temetőjében az út­törők gondozzák, a költőnek pedig 1966-ban szobrot emel­tek a községben. A helyi emlékek és a szájhagyományok keltették­­ fel dr. Ferenczy érdeklődé­sét, s elmély­edt Csokonai és szerelme életének a tanul­mányozásában. „Lilla-ügy­­ben” beutazta az egész or­szágot, felkereste mindazo­kat a helyeket, ahol valaha is megfordult a költő. Köny­vében aztán hitelesen meg­rajzolta a Csokonai szerel­mi lírájában halhatatlanná avatott Vajda Júlia életét. A kutatások során számos dokumentumot gyűjtött ös­­­sze, s ezeket tovább gazda­gítja. Most akadt rá a Szé­chenyi Könyvtárban egy jegyzőkönyvre, amely hitele­sen beszámol arról, hogyan került Csokonai dupla fedelű arany pecsétgyűrűje Duna­­almásról a debreceni mú­zeumba. • A költő apja gyűrűjét Lil­lának ajándékozta, s szerel­me haláláig viselte azt. Ami­kor az agg éveiben is szép asszony elhunyt, férje, Végh Mihály református főesperes húzta le ujjáról, s ezekkel a szavakkal adta át sógorának, Vajda Sámuelnek: „Jól őriz­ze meg ezt a gyűrűt, mert Lilla Csokonaitól kapta.” A ritka ereklyét a Vajda ro­konság később, 1897-ben, ép­pen 100 ével azután, hogy Csokonai Lillának ajándé­kozta — elvitte Debrecenbe, s átadta a Csokonai Kör­nek. ÍN­SVI-IET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rende­lőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 ó­ráig. Délután 1« órától 17.30 óráig az Egészségház utcai ren­delőben. Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeleten (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig a T1-es számú kórházban (Jókai utca, telefon: 16-36, 16-44).­ Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (telefon: 16-36, 16-44). Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 16-36, 16-44.) HatVc’’’■­ an * szo­mbaton #12 órá­tól hét ön«:.4 a ren­delem­lé­clben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Novemberi napsütés (MTI Fotó: — Járai Rudolf felvétele) Leleplezzük Kloss kapitányt ! Október 3-án mutatkozott be személyesen, azt azt köve­tő héttől állandó Vendégünk a képernyőről Kloss kapi­tány. Kloss a lengyel titkos szervezet megbízásából a hitlerista kémelhárító szolgá­latában dolgozik, s nem min­dennapi kalandokon megy keresztül. A kifürkészhetet­len arcú „lengy­el James Bond”, halált megvető bá­torsággal, életveszélyes ka­landok közepette szolgálja hazáját, harcol a fasizmus ellen. Személye és bravúros ka­landjai hasonlatosak Dold- Mihajlik (Ordasok­­ között c. regénye hőséhez, Goncsaren­­ko kapitány,Heinrich von Goldring báróhoz, vagy dr. Sorgehoz, az illegális Ram­­say-csoport vezetőjéhez. Va­­lamennyen a fasizmus ellen harcoltak, de egyikük sem pénzért vállalta a veszélyes munkát, hanem meggyőző­­désből. Egyik sem a titkos­­szolgálatok között hányódó ügynök, hanem nehéz megbí­zatást teljesítő, bátor kato­na. Személyükhöz semmi sem tapadhat abból a megalázó tartalomból, amely a világ valamennyi nyelvében a kém és a kémkedés szavakhoz társult. Ezért is tudnak olyan kitűnően helyreállni oly­an körülmények között, amelyek a pénzért dolgozó ügynökö­ket rég menekülésre kény­­szerítették volna. Ezért ro­konszenvesek ők valamen­­­ny­ien ... Kloss kapitány kalandjai rendkívüli sikernek örvend­tek Lengyelországban. Ele­inte Az életnél nagyobb tét c. sorozatot — ez a Koc­kázat eredeti, lengyel címe! — a Szenzáció Színháza mű­sorában adták elő, művészi színvonalon, filmstílusban rendezett előadásokban. A lengyel televízió az első részt 1965 . januárjában közvetí­tette, utána egy-egy hónapos szünettel még öt rész követ­­kezett. A közönség kívánsá­gára ugyanazon év októbe­­rében újabb három részt sug­­árzott a tv, majd pedig 1966. nyarán megismételték az öt legsikerültebbet az ad­dig bemutatott részek közül. 1966. októberétől 1967. feb­ruárjáig újabb öt rész követ­­kezett, majd itt megszakadt a sorozat, áttértek a tlipké­szítésre. Ezeket és a követ­kezők egy részét Andrzej Konic rendezte, aki ezért a munkájáért az Arany Ér­demkeresztet, a Kulturális és Művészeti Minisztérium dí­ját, valamint az Aranykép­­ernyő díjat kapta meg. A so­rozat további részeit aztán Konic Janusz Morgenstern­­nel felváltva forgatta. Kloss kapitány nem a va­lóság szülötte, nem élt, mint egykoron dr. Sorge, akit ha­lálának 20. évfordulóján — 1964-ben —, a Szovjetunió Hőse címmel tüntettek ki. A lengyel alkotóművészek mű­sorának célja a hős népsze­rűsítése volt. Kloss tevékeny hős, s egyúttal a legendák hőse is. Kalandjaiban sokkal nagyobb szerepet játszik éles esze, mint fizikai ügyessége, noha ez sem mellékes. Kloss csak akkor él — ellentétben a többi, elsősorban nyugati filmek hősével —, ha feltét­lenül kénytelen, ha nincs más megoldása. De van va­lami, ami összeköti a többi pozitív hőssel, ez pedig ka­landjainak szenzációs volta. Az egymástól független történeteket, az egyórás epi­zódokat nemcsak a szenzá­ciós kalandok tették sikeres­sé a lengyel, majd később több ország tv-nézői előtt, hanem maga a főszereplő markáns, rokonszenves egyé­nisége is. Stanislaw Mikulski ezzel a filmsorozatával egy csapásra a közönség kedven­ce lett. Ez évben harmadszor nyerte el a legnépszerűbb lengyel színész címet. Mi­kulski 1955-ben kezdte színé­szi pályafutását. Előbb a lub­­lini Juliusz Osterwa Színház, majd 1964-től a varsói Teatr Ludowy tagja. Számos film­ben is játszott, elég csak azo­kat felsorolni, melyeket a magyar közönség is látha­tott: Csatorna, Nincs kegye­lem, Ember a medvebőrben, Az elnök úr látogatása, Egy taxisofőr halála, Éva aludni akar, A két­­ úr. Mikulski hazájában nem mehet nyugodtan végig az utcán, rajongóinak száma napról napra nő — írja róla a lengyel Ekran. Vajon ná­lunk most kinek van na­gyobb sikere, Angyalnak, vgay — Kínosnak? Murai János öt évvel ezelőtt la­kást cseréltem és új orvosi körzetbe ke­rültem, új körzeti or­vosra kellett bíznom testem karbantartá­sát. Az új körzeti or­vosom többször járt nálam és ezalatt egészen jól összeszok­tunk, majdnem meg­barátkoztunk. Én tudtam meg róla, hogy szenvedélyes külföldjáró és ezek­ről az útjairól sokat tud és nagyon szeret mesélni. Olyan gya­korlat alakult ki, hogy ha valamiért ki­hívtam, egy órát me­sélt legutóbbi külföl­di útjáról, aztán pár perc alatt megvizs­gált, recepfet irt és már sietett is, mond­­­ tán, hogy rengeteg dolga van. Az i­nti­meséket mindig tü­relmesen végighall­gattam. „Életem a kezében van" — gondoltam. Legutóbb, amikor meghűltem és belá­­zasodtam, kihívtam őt, hogy ismét meg­mentse az életemet. Ezúttal — valószínű­leg az influenzajár­vány miatt — tény­leg sok dolga lehe­tett, mert csak fél­órát­ mesélt olaszor­szági útjáról, azután gyorsan elmondta szokásos szöve aét: felírt Kalmopirin. egy új gyógyszert, ami előtterh ismeret­len volt. Mielőtt el­ment, még elpana­szolta, hogy ő is in­fluenzás, de a név engedheti meg magá­nak azt a luxust, hogy beteg legyen, aztán gyorsan elviharzott. Miután idegenke­dem mindenféle gyógyszertől, az új gyógyszert nem hasz­náltam, mégis hama­rosan elmaradt a láz, erőre kaptam és fa­képnél hagytam az ágyat. Pár nap múlva vé­letlenül összebotlot­­tam az utcán az or­vossal. — Látom, rendbe jött. — Igen. Kitűnően érzem magam. — Tudja, az az új gyógyszer, amit fel­írtam magának, re­mekül bevált. — Kö­zelebb hajolt és hal­kabban mondta: — Nem mindenkinek írom fel, csak a ré­gi, kedves belegiim­­nek...(v. U 1969. november 15., szombat

Next