Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-08 / 81. szám
Hapi külpolitikai kommentárunk A Szihanuk-titkárság közleménye Szorul a gyűrű Dak Seang körül Változatlanul élénik forgalmat bonyolít le a Kambodzsával kapcsolatos nemzetközi hírbörze. Meg nem erősített, nem egyszer visszavont, jelentések, merész és óvatos kombinációk követik egymást a nyugati sajtó hasábjain, az éter hullámain és a televízió-készülékek képernyőin. Miéít a Magyar Távirati Iroda pekingi tudósítója rámutat, az egyik viszatérő híresztelés Norodom Szihanuk herceg állítólagos hanoi látogatása. A helyzet bonyolultságára jellemző a herceg titkárságának a kínai fővárosba akkreditált újságírókhoz eljuttatott közleménye, amely a hanoi híreszteléssel kapcsolatos egyetlen hivatalos reagálás. A közlemény fogalmazása meglehetősen rugalmas: „noha Szihanuk hercegnek, mint bármely más államfőnek, teljes mértékben jogában áll látogatást tenni olyan országokban, amelyek meghívták, jelenleg még Pekingben tartózkodik”. A mondat utolsó szavai érzékeltetik: nem elképzelhetetlen, hogy a herceg majd elhagyja Pekinget, de hogy ez milyen irányban és milyen céllal történik, illetve történhet, az nem derül ki. Bizonyos értelemben felemás a kínai magatartás is. Miközben a hivatalos Peking teljes támogatásáról biztosítja Szihanukot — aki népéhez intézett újabb üzenetét a kínai televízióban is felolvashatta — a Szihanukkal szembefordult pekingi nagykövetség sorsáról nem történt intézkedés. A herceg környezete hangoztatja, hogy Szihanuknak a nép segítségével kell visszatérnie majd hazájába és a nép „már meg is kezdte a harcot”. Az AFP francia hírügynökség kambodzsai forrásokra hivatkozó jelentése megerősíti, hogy Kambodzsában valóban nincs csend: partizán támadás érte Chichu térségét, amelynek nyomán a kormány helyőrsége három halottat, tizennyolc sebesültet és számos fegyvert vesztett. Kambodzsa jövőjéről korai lenne bármilyen prognózis: az ország rendkívül fontos stratégiai helyzetéből következően hosszabb távon a kambodzsai kibontakozás is alighanem az általános Délkelet-ázsiai helyzet függvénye. A saigoni USA-parancsnokság „a háború egyik legfontosabb csatájának” titulálta a jelenleg Dak Seang bázis körül folyó harcokat. A támaszpont körül egy hete szorul a szabadságharcosok gyűrűje. Dél-Vietnamban ezekben a napokban sok ilyen akció van. Céljuk félreérthetetlen: megérteti Washingtonnal, hogy a harcmezőn a jövőben sem erőszakolhat ki döntést és a béke útja a párizsi konferenciák termén keresztül vezet. . /tMggr. jákftíC/iein/ WASHINGTON: Amerikai sajtóértesülések szerint a kambodzsai rezsim rövid időn belül segélyt kér az Egyesült Államoktól feltehetőn nem közvetlen formában. A CBS rádió- és tvhálózat pl. ezt jelentette, hogy a puccsista kormány Indonéziától venne át amerikai fegyvereket, amelyet a jobboldali erőknek adná át, hogy megakadályozza az esetleges partizánharcok kirobbanását. TEL AVIV: Egy Tel Aviv-i szóvivő közlése szerint izraeli harci repülőgépek kedden néhánynapos szünet után támadást intéztek egyiptomi célpontok ellen a Szuezi-csatorna középső és déli szektorában. Abba Eban izraeli külügyminiszter kedden a parlamentben kijelentette, hogy kormánya hajlandó minden eljárási feltétel megszabása nélkül hozzájárulni ahhoz, hogy izraeli és egyiptomi vagy más arab képviselők tárgyaljanak egymással. Eban — a parlamentben — a kormány politikáját magyarázta, miután az elutasította Nahum Goldmannak, a zsidó világkongresszus elnökének „békekezdeményezését”. Golda Meir miniszterelnök kedden heves támadást intézett Goldmann ellen, s szemére vette, hogy nagyon szkeptikusan nyilatkozott Izrael jövőjéről. (UPI) DELHI: Delhiben magyar filmhetek kezdődtek. Ez alkalommal bemutatják az indiai közönségnek többek között az Egy magyar nábob , Kárpáthy Zoltán, a Talpalatnyi föld, a Vasvirág, a Szevasz Vera és a Szegénylegények c. filmeket. Delhit követően több nagy vidéki városban is sor kerül a filmek bemutatására. BUDAPEST: Az MLSZ fegyelmi bizottsága kedden tárgyalta az V. Dózsa—Vasas mérkőzésen kiállított Vidáts Csaba (Vasas) ügyét. A bizottság dorgálásban részesítette a piros-kékek játékosát, így Vidáts vasárnap pályára léphet Belgrádban. (MTI) CIUDAD — GUATEMALA: Hírügynökségi jelentések szerint a Guatemalában akkreditált nagykövetek el akarják hagyni az országot. Többen közülük ugyanis attól tartanak, hogy Karl von Sprell nyugatnémet nagykövet meggyilkolása után őket is elrabolhatják. Arno Türklitz, Guatemala nyugat-berlini konzulja kedden bejelentette, hogy a guatemalai nyugatnémet nagykövet meggyilkolása miatt benyújtotta lemondását. (Reuter) MOSZKVA: Kedden a Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz– 330 műholdat. A szputnyik a korábban bejelentett programnak megfelelően folytatja a kozmikus kutatásokat. iTASZSZ) Képtávírónkon érkezett: Bonnban tárgyalások kezdődtek a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti új kereskedelmi egyezmény megkötéséről. Képünkön: Gmmel nagykövet (jobb oldalt), valamint Maddlai István a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a magyar delegáció vezetője a tárgyalások előtt. (Telefoto — AP—MTI—KS) április 8. szerda Scheel nyugatnémet külügyminiszter külön repülőn hozza la,utal»a Spreti nagykövet holttest«5* BONNJ Walter Scheel külügyminiszter csütörtökön Guatemalába repül a Bundeswehr egy külön gépén. A gép visszafelé magával hozza a meggyilkolt gróf Spreti nagykövet holttestét. Scheel találkozni kíván Mendez Montenegro elnökkel és Fuentes Mohr külügyminiszterrel, aki előtt ki akarja fejteni az NSZK kormányának álláspontját a nagykövet elrablása és agyonlövése ügyében. Előzőleg, szerdán Scheel Rómába látogat, ahol Moro olasz külügyminiszterrel közös piaci kérdésekről és a keleti politika problémáiról tanácskozik. Útban Guatemala felé a bonni külügyminiszter megáll Washingtonban és rövid látogatást tesz a külügyminisztériumban. (MTI) Az NSZK külügyminisztere fogadta Guatemala bonni nagykövetét és közölte vele, hogy visszahívják Guatemalából a nyugatnémet diplomatákat. Képünkön: Scheer nyugatnémet külügyminiszter (balról), Gandara guatemalai nagykövettel. (Telefoto — AP—MTI—KS) Amerikai katonai körök folytatni akarják a fegyverkezési programot WASHINGTON: Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Nixon elnök szerdára hívta össze a nemzetbiztonsági tanácsot, hogy kidolgozzák az amerikai terveket a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások soron következő ülésszakára. Mint ismeretes, a Helsinkiben megkezdődött tárgyalások április 16- án Bécsben folytatódnak. A tárgyalások küszöbén az amerikai szenátus folytatta a vitát arról a tervről, hogy törvényhozás javasolja a támadó- és a védőrakéták telepítésének teljes felfüggesztését a tárgyalások tartamára a két nagyhatalomnak. Szenátusi körök lehetségesnek tartják, hogy a tervről még e hétévi szavaznak. Az előterjesztés elfogadása nem jelent kötelező döntést a kormány számára és katonai körök máris félreérthetetlenül jelezték, hogy folytatni kívánják a fegyverkezési program végrehajtását, függetlenül attól, mi lesz a törvényhozás állásfoglalása és hogyan alakulnak a bécsi tárgyalások. A bécsi tárgyalásokon az amerikai küldöttséget Gerard Smith, a kormány leszerelési hivatalának igazgatója vezeti. Hitler adócsalással is foglalkozott HAMBURG: Hitler értelmetlenül bonyolultnak tartotta a német adózási rendszert és arra használta fel kancellári pozícióját hogy kibújjon az adófizetés kötelezettsége alól. A Spiegel című nyugatnémet hetilap a bonni pénzügyminisztériumban előkerült régi íratok alapján ismerteti a náci diktátor adócsalásait Röviddel hivatalba lépése után Hitler felmentette magát az évi 60 000 márkás kancellári fizetés után járó adófizetés alól, mondván, hogy a teljes fizetését az „SS- és SA-tagok özvegyeinek és árváinak segélyezésére” fordítja. A kancellári fizetés után azonban később sem fizetett adót, sőt igyekezett az egyéb jövedelmeire kivetett adók alól is kibújni. A náci Németországban nagy példányszámban megjelenő könyve, a „Mein Kampf” is jelentős jövedelemforrást biztosított számára, de az adóhivatal ismételt felszólításai ellenére azután sem volt hajlandó egy vasat sem fizetni. Végül 1935-ben sikerült végleg töröltetnie nevét az adóhivatal listáiról. (AP) Ami az események mögött van: Guatemala A Magyarországnál valamivel nagyobb területen (109 ezer négyzetkilométer) fekvő, 4,4 millió lakosú közép-amerikai köztársaságot az elmaradottság és nyomor országának ismerik. Nem mindig volt ez így: egy évezrede még a magas kultúrájú maja indiánok birodalmának központja volt. A spanyol hódítás évszázadai után 1839- ben vált függetlenné. 1944 és 1954 között polgári demokratikus forradalom zajlott le az országban Jacobo Arbenz vezetésével. Az USA segítségével reakciós katonai junta dönti meg a haladó rendszert és ismét korlátlan hatalmat kap a három amerikai monopólium: az United Fruit Co., az International Railways of Central America és az Empresa Electrica de Guatemala. Ezek kezében vannak az ország kávé- és banánültetvényei, vasúti hálózata, távközlése, kereskedelme, textil- és élelmiszeripari energiagazdasága. Guatemala elmaradott, monokulturális ország. Fő terménye és legfőbb kiviteli cikke a kávé, (a világtermelésben a 7. helyen) és a banán. Ásványkincsei a közlekedés elmaradottsága miatt jórészt feltáratlanok. Főbb bányászati termékei az ólomérc, horganyérc, krómérc, antimon, kadmium, kén, kősó és csillám. Ipara jelentéktelen. Külkereskedelmi forgalmának mintegy fele az USA felé irányul, de jelentős helyet foglal el az NSZK is. A szocialista országokkal nem kereskedik. 1952-ben földreform tervény l hoztak az ültetvények szétosztására a szegényparasztság között, a törvényt 1954-ben — a junta hatalomra jutása után*■ visszavonták, csakúgy, mint a társadalombiztosítási intézkedéseket. A reakciós kormányzat jelentősen csökkentette a munkabéreket is. Széles körben alkalmazzák a gyermekmunkát: az ültetvények dolgozóinak 20 százaléka 14 éven aluli. A közoktatásra jellemző, hogy 10 évnél idősebb lakosok 70—75 százaléka nem tud írni, olvasni. A nyomor és a nem kielégítő egészségügyi ellátás következtében magas a csecsemőhalálozás (1000 élveszületettre 91,3), az átlagos életkor mindössze 15—49 év. A g.9 Guatemala tiricépe. Szovjet—Japán gazdasági kapcsolatok A SZOVJETUNIÓ, a korábbi éveikhez hasonlóan, napjainkban is óriási erőfeszítéseket tesz új ipari központok kiépítésére a távolkeleti országrészeikben. Ez a tevékenység természetesen nagy mennyiségű berendezés és gép odaszállítását igényli, ugyanakkor a lakosság számának állandó növekedése a közszükségleti cikkek iránti keresletet is megnövelte. A Szovjetunió ezért saját anyagi eszközein túl keresi azokat a lehetőségeket, amelyek — a nagy távolságok ellenére — gazdaságos feltételek mellett biztosítják a növekvő igények kielégítését. Ebből a szempontból nagy jelentősége van azoknak a tárgyalásoknak, amelyek — kölcsönösen előnyös feltételek mellett — gazdasági kapcsolatok kiépítését irányozzák elő Japánnal. A földrajzi közelség lehetővé tenné mindkét ország számára a termelési költségek csökkentését. A nagy szibériai nyersanyaglelőhelyek közvetlen előnyökkel kecsegtetik a japán ipart. Különösen a Szovjetunióhoz közel fekvő Hokkaido számára hozna változást a két ország közötti gazdasági vérkeringés állandósulása, hiszen a szigeten, amely Japán összterületének csaknem egyötödét teszi ki, jelenleg mindössze egymillió ember él, amely elsősorban a fejletlen iparral magyarázható. A SZOVJET—JAPAN árucsere-forgalom a tíz évvel ezelőtti 40 millió dollárról 1969-ben 650 millió dollárra emelkedett és ezzel Japán a Szovjetunió tőkés partnerei között az élre tört. Az idei kereskedelmi megállapodás 720 millió dollárt irányoz elő. Kedvezően befolyásolta a két ország kapcsolatát az a megállapodás, amelynek alapján a japán polgári légiforgalmi társaság gépei átrepülhetnék Szibéria felett, a Moszkva—Tokió közvetlen légi vonalon. A már eddig megkötött megállapodásoknál azonban lényegesen nagyobb lehetőséggel kecsegtetnek a szovjet—japán együttműködés távlatai, amelyek közül néhánynak a körvonalai már kibontakoztak. _________ A Szovjetunió felvetette például egy új kikötő kiépítésének tervét. A Nahodkától 15 km-re elhelyezkedő kikötő 800 ezer tonnás hajók fogadására is alkalmas lenne. Megépítésének terveit Japán előreláthatóan már a közeljövőben elkészíti. tárgyalások folynak a szibériai földgáz Japánba irányuló exportjáról. A tervek szerint két vezeték építését már 1971-ben elkezdenék. Az egyik Szahalin északi vidékeiről a félsziget déli részéig, a másik Jakutföldről Nahodkáig szállítaná a földgázt. A munkálatokhoz Japán nyújtana hitelt, amelyet a Szovjetunió 20 éven át gázszállítással törlesztene. Az előirányzott exportmennyiség évi 10 milliárd köbméter lenne. Érdeklődést tanúsítanak a japánok a csulmani kőszénbányák iránt, ahol igen jó minőségű kokszolható szenet hoznak felszínre. Ennek kiaknázására négy japán társaság tett javaslatot. A japánok 440 millió dollárt fektetnének a vállalkozásba, szállítanák a szükséges gépeket és berendezéseket, részt vállalnának a tengerparthoz vezető vasútvonalak kiépítésében és ennek fejében 5 millió tonna szenet kapnának. A KÖZELMÚLTBAN került sor egy tervezet" elkészítésére. Eszerint öt japán vállalat az Amur meríti Nikolajevszkben, vagy a szahalini Ohában egy 6 millió kW teljesítményű hőerőművet építene és a termelt áramot mintegy 2000 kilométeres, részben tenger alatti kábelen Közép-Japánba vezetnék. FIGYELMET ÉRDEMEL a japán Micoui OSC Lines hajózási vállalat javaslata, amely szovjet jégtörőhajók és révkalauzok segítségével szeretné megnyitni teher- és személyhajó-forgalmát az Északi-Jeges-tengeren, Japán és Európa között. Feltűnést keltett a japán gépkocsiiparnak adott szovjet megrendelés, amely első lépésként a Mitsubichi cégtől 6 millió dollár értékben, 1000 billenős tehergépkocsi szállítását írta elő. JAPÁN ÜZLETI KÖRÖK — a jelek szerint — tisztában vannak azzal, milyen előnyöket rejt magában a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok fejlesztő- T %