Népújság, 1970. július (21. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

FIATALOK az építőtáborban '//////////////////////////////////////////////­­///y/y////////////////y////////////////y/////x BECSUKTÁK KAPUIKAT sí iskolák, a fiatalok szét­széledtek a megérdemelt nyári vakációra. Többségük azonban nemcsak a pihenés­re gondol, a tanulás után a munkából is részt kér. A szeptembertől júniusig tartó szellemi torna befejeztével az izmait, a munkakedvét is próbára teszi. Szép hagyománnyá, való­ságos tömegmozgalommá nőtt az évek során fiataljaink nyári táborozása. Az építő­tábort. ifjúságunk színe-java, a nyári program szerves, el­maradhatatlan részének te­kinti. S a hagyomány most kibővül, az árvíz sújtotta Szatmárban létrehozandó építőtáborokkal. Romantikus, lelkesítő vállalkozás ez, ame­lyet a közösen vállalt fel­adat jó megoldása, a társak­kal való együttélés melege, a közös munkával kivívott elismerés tesz emlékezetessé. Heves megyéből közel ezer fiatal indul június 38-án a Balaton melletti kiskőrös­­labdi és a nagymarosi épí­tőtáborokba. Negyven főis­kolás az árvíz sújtotta terü­letekre utazik vasárnap. Az itthon maradt fiatalok egy része a Tisza Heves megyei szakaszán vesz részt az anyagmentésben egy-egy nap. KITŰNŐ és eredményes mozgalom a nyári építőtá­­borozás. Sikeres mozgalom, mert fiataljaink természetes érzéseire, tenniakarására, ro­mantikus elképzeléseire épül. Jó mozgalom, mert nemcsak tessék-lássék feladatokat tűz az ifjúság elé, hanem az or­szágépítő nagy munka része­seivé teszi őket. Az építőtá­borok fiatal népe felnőtt munkásoknak is díszére vá­ló feladatokat oldott meg az évek során. Ki ne emlékez­nék a Hanság lecsapolásának hőstettére. Állami gazdasá­gaink, szövetkezeteink egész sora emlegeti a fiataloktól kapott nagy segítséget és várja őket a következő nyárra is. JÓ MOZGALOM az építő táborozás, mert a legfogéko­nyabb és legkritikusabb élet­korban munkára és felelős­ségre nevel. A közös nagy ügy szolgálatába állítja a fiatalokat megmutatva, hogy a nagy egészben minden emberre szükség van és csak együttes erővel lehet céljain­kat elérni. Jó mozgalom, mert segít a szülőknek, az iskolának, a társadalomnak közösségi em­bert faragni a sokféle fiatal­ból. Több éves tapasztalat szerint az építőtáborokban mindig a jobbak hangja, a felelősebbek akarata érvé­nyesül. Emlékezetes történe­tek szólnak arról, hogyan tanította rendre az ifjú kö­zösség a közéje keveredett néhány garázdát, fenegyere­ket, lógóst. A tábor rendjé­ért felelős felnőttek aligha bírtak volna ezekkel, de a fiatal kollektíva összefogása, határozott fellépése megér­tette a rendbontókkal, hogy nem lehet tartósan a közös­ség ellen tenni, a társada­lommal szemben élni. NAGY FELELŐSSÉGET viselnek a nyári építőtábo­rok. Azért is, mert a fiata­­lok többsége mint első mun­kahelyen, ezekben a tábo­rokban kapcsolódik be elő­ször a felelős építőmunkába. S nem mindegy, hogy mi­lyen benyomásokat szerez az ifjú építő. Nem mindegy, hogyan fogadják, hogyan hasznosítják munkaerejét, hogyan becsülik meg, ha jól dolgozik, és milyen követ­kezményekkel jár a felelőt­lenség. AZ SEM MINDEGY, hogy milyen a koszt, a munka utáni közös szórakozás. Tar­talmas szellemi elfoglaltság a fiatalok igényeihez igazo­dó szellemes, változatos program híján a munka is szürkének, sivár kötelesség­nek hat, ahelyett, hogy a versenykedvet, a tenniaka­­rást szítaná. Szerencsére ez a szép ha­gyományokkal büszkélkedő mozgalom gazdag tapasztala­tai és tiszteletreméltó ered­ményei révén ipa már hiva­tása magaslatán állva várja a fiatalokat. (K. Gy.) Irányelvek, intézkedések a háztáji gazdaságok fejlesztésére A TOT főtitkárának nyilatkozata : A MÉM, a TOT és a SZÖVOSZ elnöksége irányelve­ket bocsátott ki a termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságok kapcsolatának fejlesztésére. Az irányelvek elem­zik a háztáji termelés eddigi csökkenésének okait, szor­galmazzák a háztáji gazdaságok fejlesztését, tájékoztatnak a közös és a háztáji kapcsolatainak új lehetőségeiről. A háztáji gazdaságok hely­zetéről, fejlődésük tendenciái­ról K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára a következő tájé­koztatást adta Somogyi La­josnak, az MTI főmunkatár­­sának: —Az ország gazdaságpoli­tikája a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének egész ideje alatt, s annak befeje­zése óta is, nagy jelentőséget tulajdonított, illetve tulaj­donít a háztáji gazdaságok termelésének. Ez a koncep­ció azonban a meg nem ér­tés miatt, az anyagi-techni­kai feltételek, továbbá a megfelelő ösztönzés hiányá­ban nem eléggé érvényesül­hetett. Ezért a háztájikban kedvezőtlen tendenciák ala­kultak ki. 1961 óta a szarvas­marha-állomány 200 000-rel, a sertésállomány majdnem 500 000-rel csökkent. A gaz­daságirányítás reformja éle­sen feltárta e kedvezőtlen jelenségeket, s mint ismere­tes, egész sor intézkedés tör­tént­ azok visszaszorítására. Nagy jelentősége volt annak, hogy a háztáji gazdálkodás jogosságát a tsz-törvénybe iktatták. Ösztönzésként fel­emelték számos fontos me­zőgazdasági cikk felvásárlási árát, kedvezményes akciók­at indítottak a tenyészállatok utánpótlására, szabaddá tet­ték a takarmányvásárlást, hozzáférhetőbbé vált a ház­táji gazdaságok számára is a műtrágya és a kisgép. Igen jelentős az az intézkedés is, hogy a háztájiban végzett bi­zonyos munkát a­ társadalom­­biztosítás és a nyugdíj szem­pontjából a közösben végzett m­unk­ával azonos értékűnek tekintik.­­ Az öszö­nző intézkedé­sek nyomán gyökeres fordu­latról ma még nem beszélhe­­tü­nk, bizonyos kedvező ten­denciák azonban már tapasz­talhatók. A háztájiban erő­teljes növekedésnek indult a kocaállomány, jelenleg 197 ezer kocát nevelnek, az egy év előtti 120 000-rel szem­ben. A tsz-ek sok malacot kihelyeztek a háztájikba hiz­lalásra. A szarvasmarha-, s főleg a tehénállomány csök­kenése lassult, s kívánatos, hogy ez a folyamat tovább tartson. A baromfi- és tojás­termelés gyors növekedésnek indult. Mindennek azért nagy a jelentősége, mert az ország sertésállományának 44, a szarvasmarha-állomány 30, a törzsbaromfi 84 száza­léka a háztáji gazdaságok­ban van.­­ Még sokat kell azon­ban tenni a háztáji munka ösztönzésére, elősegítésére. Különösen gazd­álkodásuk műszaki feltételeit kell job­ban biztosítani. Az a paraszt, aki a közösben géppel fej, otthon nem szívesen feji te­henét kézzel. Fel kell tehát mérni, hogy a háztáji gazda­ságoknak milyen és mennyi kisgépre van szükségük, in­tézkedni kell, hogy ezek a gépek akár hazai termelés­ből, akár importból rendel­kezésre álljanak. Ebben a munkában a MEM-mel és a SZÖVOSZ-szal együttműköd­ve a TOT is részt vesz. Több követésre méltó kezdemé­nyezés történt a háztájik műszaki színvonalának eme­lésére. A kaposvári techni­kum például a régi falusi is­tállók átalakítását, korszerű­sítését kezdeményezte, s né­hány istálló átalakítását vállalta is. A mezőszilasi Mezőföld Tsz új technológiá­kat bocsát tagjai rendelkezé­sére: sertéstenyésztés korsze­rűsítéséhez. Az új techniká­ra annál is inkább szükség van, mert most már a ház­tájik termelését is szakosíta­ni kell, s ehhez sok kisgép,­­ műtrágya szükséges. • Jelentős eredményeket várunk a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok szorosabb együttműködésétől; a kiadott Irányelvek is mindenekelőtt ezt szorgalmazzák. Az együttműködés nyomán hasz­nosítják a jelenleg kihaszná­latlan eszközöket, épületeket. Megállapodhatnak abban, hogy a háztájiban előállított termékeiket a közös útján ér­tékesítik s a termelőszövetke­zet szerzi be a háztáji ré­szére is a különféle anyago­kat, eszközöket. A közös gazdaságok sokat tehetnek a háztáji szaktanácsadásának megszervezéséért, a szerve­zett növényvédelem és az ál­lategészségügyi feladatok el­látásáért.­­ Az ösztönző jogszabá­lyok hatékonyságának és az irányelvek érvényesítésének tapasztalatit az év folyamán összegezzük. Lehetséges, hogy az így nyert felmérések alapján újabb intézkedések­re, további segítségre lesz szükség. Előfordulhat, hogy a kocaállomány nagyobb mérvű növekedése nyomán egy idő múlva a háztáji gaz­daságok sertéseik egy részé­től meg akarnak szabadulni. Ebben az esetben szükséges­sé válhat az állami inter­venciós vásárlás, vagyis, egy olyan állami kötelezettség, amely biztonságot nyújt a gazdáknak a sertések értéke­sítésére. Lehetséges, hogy ha­sonló módszert kell majd ja­vasolni a baromfik­ átvételé­re is. Általában gondoskodni kell arról, hogy a megter­melt jó minőségű árut érté­kesíthessék.­­ Mindent egybevetve a következő ötéves tervidő­szakra az várható, hogy a háztáji gazdaságok összter­melésének eddigi erősen csökkenő üteme jelentősen lassul, s több ágazatban nö­vekedésnek indul a terme­lés. Ezek­­ közé tartozik majd a sertés-, és a baromfite­nyésztés, de növekedést vá­runk a munkaigényes, a pia­con igen kelendő gyümöl­csök, mint például az eper és a meggy termelésében. A háztájiak problémáival min­denképpen az eddiginél ha­tékonyabban kell foglalkoz­nia minden arra illetékes­­ szervnek, beleértve a TOT- ot és az államigazgatási szerveket Ghana és Szomália ünnepe Ezekben a napokban és hetekben tíz éve, hogy az imperialista gyarmatbirodalmak bomlása nyomán egész sor új állam alakult Afrikában. A függetlenség kivívásának tize­dik évfordulóját a mai napon két ország: Ghana és Szomália ünnepli. GHANA Ghana volt az első afrikai állam, amely a II. világháború után elnyerte függetlensé­gét. Előtte Afrikában csak két önálló állam létezett: Etiópia és Libéria. Ghána szakí­totta át elsőként a gyarmatosítók által emelt gátakat, hogy a gazdasági függetlenség és ön­állóság útján példát mutasson Fekete-Afrika többi országainak. A függetlenség kikiáltása a köztársaság 1960. július 1-én történt megalakulása után azonban a gazdasági fejlődés irányának kér­dése körül fokozódó mértékben ellentétek je­lentkeztek. A nemzeti buzsoázia zöme feu­dális és törzsi viszonyok, a nyugati befolyás fenntartását kívánta. Nkrumah,­ a független Ghana első elnöke viszont a gazdaság fej­lesztésének szocialista irányzata felé hajlott. Ezzel magyarázható, hogy a hadsereg 1966 februárjában — Nkrumah távollétét felhasz­nálva — magához ragadta a hatalmat. Ghana Fekete-Afrika egyik leggazdagabb vidéke, az ásványkincsek kitermelése és a feldolgozóipar jelentős része azonban külföldi — elsősorban angol és amerikai — tőkés kezén van. Ghana ipara a függetlenséget követően jelentős fejlődésen ment keresztül. Gazdasá­ga szempontjából igen nagy­ a jelentősége a Volta-erőmű elkészültének. Kulturális téren még erősen érezhető az országban a gyar­mati örökség terhe. SZOMÁLIA A mai Szomáliai Demokratikus Köztársa­ság területe a Brit-Szomáliföld és Olasz- Szomália egyesüléséből alakult ki. Az afri­kai kontinens legelmaradottabb országainak egyike. Ezt tükrözi felnőtt lakosságának nagyfokú analfabétizmusa, az iskolák hiánya és az ország gazdaságának elmaradottsága is. A múlt év októberében politikai fordulatot hajtottak végre az országban és ezt követően vették fel a Szomáliai Demokratikus Köztár­saság nevet. Az ország ásványkincsei még feltáratla­nok, ipara és mezőgazdasága is fejletlen. A tengervízből lepárlással nyert són kívül csak a mangánérc-bányászat érdemel említést. A külföldi tőkét főleg olasz, angol és ame­rikai vállalatok képviselik az országban. 1962-től a Szovjetunió jelentős segítséget nyújtott Szomáliának.­ Kórházak, iskolák, élelmiszeripari üzemek, gyapottisztító és rá­dióállomás épült itt szovjet segítséggel. Kul­turális szempontból az ország 2,7 millió la­kosa elmaradott állapotban él. Az iskola­hálóza lassan fejlődik, de a fővárosban már működik egy egyetem, ahol éven­te átlagban­­­ 600—700 hallgató kap felsőfokú képzést. — T. L, — Hagyományos — de rosss... Lakásszerzés „házmester módra”...? Az utóbbi időben városa­ink tömblakásaiban egyre gyakoribb téma a házmester, illetőleg a házmesterhiány. Az Egri Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat igazgató­ja például elmondotta, hogy az állami lakásokban a ház­mesteri állásoknak több mint felét felmondták. Alig köl­töznek be egy-egy­ házmes­teri lakásba, egy-két év múl­va kijelentik: a munkát nem vállalják, adjanak hasonló lakást. Ilyen esetek szép számmal előfordulnak a szö­vetkezeti lakótömbökben is, ahol pedig a házmesteri la­kások költségeit a lakásszö­vetkezet tagjai fizetik, s egy­szer csak ott marad a nya­kukon egy „potyalakó”... Gyöngyösön például az 1. sz. lakásszövetkezetnél más­fél évi szolgálat után, a 2. sz. lakásszövetkezetnél pe­dig ugyancsak alig egy év­vel a házmesteri lakásba va­ló beköltözés után. két ház­mester is felmondta­­ az állást. Mit tehet a tanács és a lakásszövetkezet? Csak egyet: kiutal a volt házmestereknek egy, az előzőhöz hasonló má­sik lakást... Ezzel persze távolról sem oldható meg a probléma, hi­szen kezdődik minden elöl­ről, mert az újabb házmes­terek sem a házmesteri ál­lásért, hanem a lakásért köt­nek szerződést. Mit kellene akkor tenni? Azt például, amit a hatvani Hámán Kató Lakásszövetke­zet tagjai és vezetősége tett: a lépcsőhöz és az egyéb kö­zös helyiségek takarítására — házmesteri lakás nélkül! — megfelelő fizetéssel fel­vett egy alkalmazottat. Ha­sonlóan oldották meg az eg­ri Foglár utcai nagy társas­ház lakói is a közös helyisé­gek rendben tartását, s ugyanakkor a lakótömb egyik kis helyiségét irodánál­­ rendezték be, ahol napi négy órában egy nyugdíjas tiszt­viselő elvégzi a takarításon felüli adminisztrációs fel­adatokat. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a hagyomá­nyos házmesterrendszer ide­jét múlta. Korszerűbb meg­oldásokon kell gondolkodni, amelyre máris van néhány jó példa. (faludi) Autótulajdonosok! A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMO­­SZAVATOSSÁGI BIZTOSÍTÁS 1970. II. félévi díja júlusba­n esedékes, a hó végéig pótlékmentesen fizethető. Felvilágosítás, befizetőlap Nókjainknál. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ Füzesabonyi AFOR-mű­hely Jelentkezés: szerdai napon az AFOR-telepen.­­július 1., szerda

Next