Népújság, 1970. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

OJ CSÚCSTITKÁRT választottak KOMMUNISTÁK (3. oldalon) A KÁLI DALOSOKRÓL (4. oldalon) SKANDINÁVIAI ÚTINAPLÓ (5. oldalon) TUDÓSÍTÓINK JELENTIK (5. oldalon) A VI SONT AI I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!­­Z MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 230. szám ARA: 80 FILLÉR 1910. október 1., csütörtök Az új ötéves terv az országgyűlés előtt Megnyílt a parlament őszi ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Kállai Gyula, az ország­gyűlés elnöke kegyelettel emlékezett meg Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársa­ság elnökének elhunytáról, akivel a Magyar Népköztár­saság barátját ás szövetsé­gesét vesztette el. Az ország­­gyűlés egyperces néma csendben emlékezett meg a kiváló államférfiről. Kállai Gyula ezután is­mertette az ülésszak napi­rendjét, amelyen első helyen a népgazdaság negyedik öt­éves tervéről szóló törvény­­­­javaslat, a következőkben pedig a képviselők és ta­nácstagok választásáról szóló korábbi törvény módosításá­nak javaslata áll. Előrelát­hatóan egy interpellációra is sor kerül Az 1071-ben kezdődő, új ötéves tervről tartott expo­zéjában Párdi Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy miközben a terv épít eddigi eredmé­nyeinkre, a párt irányelvei­vel összhangban reálisan számol szocialista társadal­munk építésének új felada­taival. Ami az idén záruló har­madik ötéves terv már lát­ható eredményeit illeti, mintegy 40 százalékkal nő a nemzeti jövedelem, és 31 százalékkal a fo­gyasztási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari termelés növekedése és a mezőgazdaság teljesítésének kedvező fejlődése tette lehe­tővé. Figyelemre méltó, hogy a külkereskedelem a nemzeti jövedelemnél is gyorsabban fejlődött az elmúlt években, amiben nagy része volt a szocialista országokkal ki­épült gazdasági együttműkö­dés sokoldalú növekedésé­nek. Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túltel­jesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalék­kal, a reálbérek pedig 17—18 százalékkal magasabbak az idén, mint 5 esztendővel ezelőtt. Növekedtek a terv­időszakban a nyugdíjak, a családi pótlék, bevezette a kormány a gyermekgondozá­si segélyt, a társadalombizto­­sítást pedig gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjesz­tette. Több területen került sor központi bérrendezésre­­ se. A parasztság személyes átlagjövedelme ez évben már eléri a munkásokét. Végül nagy eredmény, hogy az öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült. Kitért a Tervhivatal elnö­ke gazdaságunk lényeges gondjaira is, egyebek­ között a korántsem kielégítő mun­katermelékenységre, a kor­szerűtlen munkaerő-gazdál­kodásra és a sok helyen kifo­gásolható munkafegyelemre, valamint a beruházások megvalósításának tarthatat­lanul lassú ütemére. Mindezzel m­esszemenően számoltak az új ötéves terv megszerkeszté­sekor, amely­ben — noha gazdaságpoliti­kánk nem vál­tozik — fontos új vonások is­merhetők fel. terv egyik leg­fontosabb cél­ja, hogy a nép­gazdaság egyen­súlyát a dina­mikus fejlődés közepette is biztosítsa. Ehhez ésszerűbben kell megszervezni a társada­lom erőforrásainak fel­­használását. Ebben a vonatkozásban a terv négy jellemző vonására hívta fel a képviselők figyel­mét Páldi Imre. Ezek: a ter­melés szerkezetének korsze­rűsítése; a népgazdaság úgy­nevezett infrastruktúrájának, tehát tartó­pilléreinek meg­erősítése; a tudományos ku­tatás előrehaladása, és a nemzetközi gazdasági együtt­működés gyors fejlesztése. Az előadó ezután részletei­ben is megvilágította, mi ér­tendő az említett sajátossá­gokon. A termelésszerkezet korszerűsítésével kapcsolat­ban utalt az energiatermelés arányainak tervezett nagy változására, a­ gáz- és az olaj­felhasználásának előretörésé­re, melynek eredményeként 1975-re a háztartások mint­egy 65 százalékát gázzal tud­ják majd ellátni. Utalt a műtrágyagyártás és felhasz­nálás, az alumíniumipar, a közúti járműgyártás, a gép­ipar keretében, elsősorban a számítástechnika, az építő­iparban a korszerű építési módszerek és szerkezetek kiemelt fejlesztésére. Vázolta, az erre szolgáló rendkívüli anyagi erőfeszítéseket és a várható eredményeket, köz­tük, hogy egy hektár ter­mőföldre, hatóanyagban számítva, 190 kg műtrágya jut majd. Európa egyik leg­nagyobb autóbuszgyártói le­szünk, 400 elektronikus szá­mítógép működik majd az országban, csökken az építési idő és javul az építés minő­sége a tervidőszak végére, és így tovább. Új URH rádióadó, a színes vételt is magában foglaló második tv-műsor, 250 ezer új telefonállomás, 2500 új ál­aláncti iskolai­­ wztí­r, 8600 gyógyintézeti ágy — csupán néhány további adat azokból, amelyekkel a terv­hivatal elnöke az ötéves tervnek az élet minden teré­re kiterjedő előirányzatait jellemezte. Hangsúlyozta azonban, hogy miután 100 milliárdokat­ haszná­lunk majd fel, rendkí­vüli jelentőségűvé válik a beruházási tevékeny­ség javítása. Részletesen szólt Párdi Imre az életszínvonal eme­lésével kapcsolatos tervelő­irányzatokról, bár hangsú­lyozta, hogy csupán a terv­számok alapján nem lehet megítélni az ezirányú vár­ható fejlődést. A nemzeti jövedelem fogyasztásra szánt hányada 30 százalékkal nő­(F­oly­tatás a 3. oldalon) Párdy Imre a törvényjavaslatot ismerteti. Ötm­illió gyászolóra számítanak Masszer temetésén Elutazott Kairóba a magyar küldöttség Kairóban megkezdődtek a csütörtöki nagyszabású teme­tés előkészületei. Nasszer el­nököt katonai díszpompával helyezik örök nyugalomra. A temetésre az ország vezetőin és számos külföldi vezető po­litikuson kívül mintegy 5 millió embert várnak. Teljes a gyász a legtöbb arab fővárosban. Bejrútban folytatódott a puskaropogás­tól hangos gyászolás. A liba­noni fővárost elárasztották Nasszer fekete keretes port­réi, nem jelentek meg az új­ságok, bezártak a kormány­­hivatalok és nem dolgoznak a telefonkezelők sem. A bol­tok többnyire szintén zárva tartanak. Damaszkuszban mintegy 50 ezren vonultak fel néma gyászmenetben, hatalmas fe­kete zászlók és Nasszer-ké­­pek alatt.★ Szerdán délben a Ferihe­gyi repülőtérről Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács el­nökének vezetésével eluta­zott Kairóba Gamal Abdel Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársaság elhunyt elnöké­nek temetésére a magyar párt és állami delegáció. A küldöttség tagja Czinege La­jos, honvédelmi miniszter, valamint dr. Randé Jenő, hazánk kairói nagykövete, aki Kairóban csatlakozik a dele­gációhoz. A Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az SZOT főtitkára, Cseter­­ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Szabó Zoltán, egészségügyi miniszter, Erdei Ferenc,­ a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára és Szabó István, az Elnöki Ta­nács tagjai, Púja Frigyes, külügyminiszter-helyettes és Oláh István vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter helyet­tese búcsúztatta az elutazó delegációt.­ A Kairóba tartó csehszlo­vák párt- és kormánykül­döttség útját megszakítva rö­vid ideig Budapesten tartóz­kodott. Dr. Lubomir Strou­­galt, a CSKP Központi Bi­zottsága Elnökségének tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának el­nökét, a delegáció vezetőjét és Karel Kurkát, a külügy­miniszter első helyettesét, a delegáció tagját, a Ferihegyi repülőtéren fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára és Puja Frigyes, külügymi­niszter-helyettes. ★ Gamal Abdel Nasszer el­nök temetésére ugyancsak Budapestről utazott el a mon­gol kormányküldöttség veze­tője Sznomyn Luvszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének első helyettese, aki a ma­gyar—mongol gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság negyedik ülésszaka alkalmából tartózkodott ha­zánkban. (Folytatás a­ 2 oldalon.) Csuvas barátaink budapesti programjának harmadik napja (Munkatársunk jelenti Bu­dapestről): Szerdán délelőtt a Csuva­­siából érkezett barátságvo­nat utasainak kérésére a vendéglátók szabad progra­mot biztosítottak. Ez volt, egyébként budapesti tartóz­kodásuk harmadik napja. Csuvas barátaink nagyobb része már korán reggel fel­­kerekedett és igyekezett ma­radéktalanul megvalósítani saját elképzeléseit. Sokan ki­sétáltak a Dunához, mások a Metróval ismerkedtek, má­sok a kirakatok bűvöletében járták az utcákat. A csuvas turistacsoport egy kisebbik része a Szabad­ság Szálló halljában gyüle­kezett és néhány perc múl­va mindenki megtudhatta, mire várnak­: rokonok, mun­katársak, barátok ölelték meg egymást. Azt történt ugyanis, hogy a megérkezés­kor már táviratoztak a Bu­dapesten, vagy közelében dolgozó és katonai szolgála­tot teljesítő Csuvas hozzá­tartozóiknak, hogy mikor tudnak találkozni velük. Ez a délelőtt erre kitűnő alka­lomnak bizonyult, sőt, aki­nek szabad ideje megenged­te, elkísérte a csoportot vá­rosnézésre is. Hamar elrepült a né­hány órás szabad idő és az Erzsébet Szálló éttermében elfogyasztott ízes ebéd után ismét autóbuszra szálltak, hogy idegenvezetőik közre­működésével ezúttal a Ma­gyar Nemzeti Galériába lá­togassanak. Társaságokba verődve jár­ták végig a Galéria termeit. Sokáig elidőztek egy-egy al­kotás előtt és különösen Csók István, Ferenczy Ká­roly festményei nyerték meg tetszéseit. A Galériából csuvas bará­taink visszamentek a szálló­ba — mint arról korábban beszámoltam már, a nagy létszámú csoport elhelyezése­­nagy gondot okozott az IBUSZ vezetőinek a Sza­badság és az Astoria szobáira is egyaránt szükség volt , ahol az esti színház látogatá­sára készülhettek. A szín­házban a Pompadourt tekin­tették meg. Ma ugyancsak városnézés­sel folytatódik csuvas bará­taink programja, először a Mezőgazdasági Múzeumot, majd az állatkertet látogat­ják meg. . , Befejeződött az V. nevelésügyi kongresszus Az V. nevelésügyi kong­resszus szekcióülései után, szerdán ismét plenáris ta­nácskozással folytatta mun­káját az Országházban. A záró ülésen elsőként Aczél György, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára szó­lalt fel és hangsúlyozta, hogy a nevelés, a szocialista ember formálása, a kulturális for­radalom központi feladata. Ezzel összefüggésben kiemel­te, hogy a nevelő­i munkában türelemre, szívósságra, s nem frázisokra van szükség. Ál­lást foglalt amellett, hogy a társadalmi-gazdasági alapot — ahogy Lenin tanította — azokkal az emberekkel l­ehet és kell felépíteni, akik ma élnek. Szólt arról, hogy a tár­sadalom előrelépéseit tudato­sítani kell az em­­b­­erekben, mert ha csak spontánul hat­nak, kétségessé válik tartós­ságuk. A neveléssel hivatássze­rűen foglalkozó intézmények­ről szólva hangsúlyozta, hogy a gyerekek jövője mind job­ban és jobban az iskolákban megalapozot­t tudásuktól, te­hetségüktől kibontakoztatott emberi vonásoktól függ. Aczél György az iskolai munka eredményességének tényezői között a kedvező po­litikai légkör mellett kiemel­te, hogy növekszik azoknak a száma,­­ akik meggyőződés­ből, érzelmi átéléssel képvi­selik a szocialista álláspon­tot. A háromnapos tanácskozás Péter Ernőnek, a kongres­­­szusi szervező bizottság el­nökének, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkárának látó­szavával ért véget.

Next