Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

A megyei p­­ír­tért eh esi étről jelentjük (Folytatás tv 1. oldalról) VERES ANDRÁSNÉ, hatvani kollégiumi igazgató Váljanak az általános műveltség részévé a nevelés alapfogalmai A felszólaló üdvözölte azt a tényt, hogy az MSZMP KB milyen alaposan foglalkozott februári határozatában a nők helyzetével, s ennek eredmé­nyeként hatásos munkát tud­nak végezni az újonnan ala­kult nőbizottságok­ra. Hozzá­tette azonban, hogy a konk­rét tartalmi munka egyelőre még a kezdeti nehézségek je­gyeit viseli. Hangsúlyozta, hogy nagyon sok segítséget jelentene, ha az átmenet időszakában a jó tapasztala­tok közreadásával több sze­repet vállalna a megyei saj­tó. Foglalkozott az iskolák­ban folyó politikai, világné­zeti nevelőmunkával is. Ki­emelte, hogy mennyire fon­tos össztársadalmi érdek a családi nevelés tudatossága, a szülők világnézeti, pedagó­giai ismereteinek fejlesztése. El kell érni — mondotta Veres Andrásné —, hogy a nevelési alapfogalmak az ál­talános műveltség részévé váljanak a családoknál. Hozzászólásában külön ki­tért a Hatvanban dolgozó nők kérésére. Szükségesnek tartják — mondotta —, hogy a nőket érintő kérdésekben a munkahelyeken ne döntse­nek soha képviseleti szervük megkérdezése nélkül. Kérte azt is, hogy a megyei, illetve a járási és városi pártbizott­ságok, valamint az alapszer­­vezetek évente tűzzék napi­rendre a nők helyzetének aktuális kérdéseit, és számol­tassák be rendszeresen a nő­­bizottságokat végzett munká­jukról. Elmondotta ugyanakkor, hogy a nők kettős megter­helése leköti szabad idejük jelentős részét, amelyet egyébként szakmai, politikai, kulturális műveltségük fej­lesztésére is fordíthatnának. A tapasztalat azt mutatja — mondotta —, hogy a társa­dalom szemléletében a nők helyzetének, szerepének megítélésénél a múlt káros örökségeként nem mindig érvényesül a szocialista né­zőpont. A petőfibányai­­­ tele­pen működő üzemekben a gazdasági vezetésben egyet­len nő sincs; itt feltétlenül a szemléleten kell elsősor­ban változtatni. Rámutatott ezen a példán keresztül ar­ra az ellentmondásos folya­matra, amelynek során egy­részt növekszik a nők poli­tikai aktivitása, de a veze­tésben, még a kimondottan női munkaerőt foglalkoztató üzemekben is, kicsi a veze­tésben helyet foglaló nők aránya. Az egyenjogúság — mondotta Kornhely Jánosné — nem csupán kinyilatkoz­tatás kérdése, hanem a min­dennapi munka része. A nő­politika eredményes megva­lósításához igen fontos a pártszervezetek nagyobb se­gítsége. BARTA ALAJOS, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztály­veze­tője Heves megye vezető gazdasági ágazata, az Ipar Beszédében átfogó képet adott a megye iparának fej­lődéséről, a szerkezetében végbement változásokról. Szólt az eredményekről, s azokról a gondokról, hiá­nyosságokról is, amelyek ma is jelentkeznek a megye ipa­rának munkájában. Me­gyénkre is érvényes az a megállapítás ■— hangsúlyozta —, hogy a gazdaságra ezek­ben az években a fejlődés, a változás egy időben történő érvényesülése jellemző. Megállapítását példákkal il­lusztrálta: a megye szocialis­ta iparának termelési ér­téke 1905-ben 5,8 milliárd forint volt, ez évben viszont már meghaladja a 8 milliárd forintot Jelentősen nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, megváltozott az ipar ágazati, gyártmányszerkeze­te. Megszüntették a gazda­ságtalan termékek gyártását helyette a hazai és a külföl­di piacokon keresett új, kor­szerű termékeket gyártanak az üzemek. A megye ipari üzemei éltek a gazdaságirá­nyítás adta lehetőségekkel, és a reform megyei tapaszta­latai is azt bizonyítják, hogy az önállóság kiterjesz­tése lendületet adott a helyi kezdeményezéseknek. A vál­lalatok olyan terveket igye­keznek kidolgozni, amelyek tartalmazzák a dolgozó kol­lektívák véleményét, javasla­tait, s ugyanakkor figyelem­be veszik a piaci szükségle­tet, a népgazdasági igé­nyek­ Az eredmények mellett azok­ a munkaerő-vándorlás­ról, az üzemen belüli mun­kaerő-gazdálkodásról, a munka- és technológiai fe­gyelem helyzetéről, az ösz­tönzésről, a bérezés formái­ról. Valamennyin van mit javítani, tökéletesíteni. Be­szélt a vállalati fegyelemről, a nyereségérdekeltségi rend­­sz­erről, s felhívta a figyel­met a belső tartalékok­ feltá­rására, és hogy az egyre nö­vekvő gazdasági feladatok magasabb követelményeket támasztanak az üzemben dolgozó pártmunkásokkal, kommunistákkal szemben is. Felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a IX. pártkong­resszus óta megyénkben a tagfelvételi munka is fejlő­dést mutat. A taglétszám nö­vekedésére a folyamatosság jellemző. Számszerűségében és minőségében is erősödött megyénk pártbizottsága, kommunista kollektívája. Ebben alapvető része van pártunk következetes, elvi politikájának, annak az esz­mei-tudati ráhatásnak, ame­lyet a pártszervek egyre színvonalasabban végeznek a megye dolgozói között. A pártalapszerv­ezetekben vég­zett tagfelvételi munkát és annak hatékonyságát fokozta a megyei párt-vb döntése, amely alapján a nagyközségi és nagyüzemi pártbizottsá­gok önálló tagfelvételi jog­kört kaptak. Kifejtette azonban, hogy az eredményeik ellenére hi­ányosságok is vannak. Meg­említette, hogy a pártbizott­ságon belül csökken a fizi­kai dolgozók és termelőszö­vetkezeti dolgozók aránya és megemlítette, hogy a nők aránya is csak mérsékelten emelkedett. Mindez arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy továbbra is szükséges emelni a tagfelvé­teli munka színvonalát, s nö­velni szükséges a pártszer­vek, alapszervezetek irá­nyító, szervező munkájának hatékonyságát SRAMKÓ LÁSZLÓ, a hevesi járási pártbizottság első titkára Emelni szükséges a tagfelvételi munka színvonalát A tanácskozás szünetébent... VADÁSZ JÓZSEF, a gyöngyösi városi pártbizottság titkára: Politikai eszközökkel kell a feladatokat megoldani Bevezetőben Vadász József egyetértését fejezte ki a párt­­bizottság beszámolójában el­hangzott elemzéssel, a párt­álét lenini normáinak érvé­nyesülésével, illetve a párt­szervezetek munkastílusának kérdéseivel kapcsolatban. Megállapította, hogy a párt­­demokrácia fejlődése minden szinten jelentős mértékű, sea kihat más állami és tömeg­­szervezetek munkájára is. A megnövekedett politikai ak­tivitás a pártdemokrácia to­vábbfejlesztésének következ­ménye. A szervezetiek több­ségében kialakult nyílt, őszinte légkör sokat segített a kritikai szellem növekedé­sében is, egyes pártalapszer­vezeteknél, azonban itt még sok a tennivaló. Vadász Jó­zsef a továbbiakban hangsú­lyozta annak jelentőségét, hogy a pártszerv­ek többsége politikai eszközökkel oldja meg feladatát, megszűnt. Il­letve minimálisra csökkent az operatív beavatkozás. Elő­fordul egy-két helyen még ugyan, hogy a titkárok, vagy a vezetőségi tagok, elhanya­golva a politikai munkát, nem javaslatokat dolgoznak ki a felelős vezetők számára, hanem utasításokat. Fontos feladat — hangsúlyozta a hozzászóló —, hogy e helyte­len gyakorlattal szemben következetesen fellépjünk, s a jó politikai munka feltéte­leinek megteremtéséhez meg­felelő segítséget adjunk. FEHÉR VERONIKA, a Hevesi Háziipari Szövetkezet párttitkára Élénkül a nők társadalmi, közéleti tevékenysége A hevesi járásban élő nők zöme — mondotta — a ter­melőszövetkezetekben dolgo­zik, de mintegy ezer as­­­szonynak és lánynak a nép­­művészeti és háziipari szö­vetkezet ad munkát. A szö­vetkezet egyre jobb ered­ményeket ér el, az idén pél­dául 24 millió forint a terv. A jövőben nem csupán a nők foglalkoztatására fordí­tanak gondot, hanem lehető­ségeket akarnak teremteni, hogy a csökkent munkaké­pességűek is hasznosan te­vékenykedjenek. Ezt a célt is szolgálja a hat és fél millió forintos beruházás, az új üzem építése. Felszólalásában annak is hangot adott, hogy — a párt­értekezlet megállapításával összhangban — a hevesi já­rásban is megélénkült az utóbbi időben a nők társa­dalmi és közéleti tevékenysé­ge. Különösen így van ez az ifjúsági mozgalomban, ahol a választott testületekben a tisztségviselők közel hetven százaléka nő. Kifejezte elis­merését azért, hogy pártunk kiemelt figyelmet fordít a nők társadalmi szerepének növelésére, élet- és munka­­körülményeik állandó javítá­sára. ILLÉS LÁSZLÓ, az Appi Qualital Vállalat géplakatosa: Bízzanak a fiatalokban Beszédében a pártépítő munka eredményeit és jelen­tőségét hangsúlyozta. A vál­lalat kommunistái szerint — mondotta — egészséges tö­rekvés hatja át azt a javas­latot, hogy a fiatalabb kor­osztályok a társadalomban elfoglalt súlyuknak és sze­repüknek megfelelő arány­ban legyenek képviselve a pártban is. Nagyon aktuális volt — hangsúlyozta — a felvételi korhatár leszállítá­sa, hiszen a fiatalok jó ré­sze munkával, tudással, lel­kesedéssel, szorgalommal ér­demelte ki ezt a bizalmat. A korhatár leszállítása nem csökkenti a­­ KISZ eddigi szerepét és jelentőségét, hi­szen a javasolt módosítás nem kapunyitást jelent, ha­nem csak lehetőséget azok­Hozzászólásában Kornhely Jánosné hangsúlyozta, hogy a nők tömeges munkaválla­ 1970. november A vasárnap­nak a fiataloknak, akik már eddig is a párthoz tartozók­nak vallották magukat, s mint ifjú kommunisták, pél­damutató helytállást tanúsí­­tottak a munkában, s ered­ményesen tevékenykedtek az ifjúkommunista mozga­lomban is. Végezetül beszélt a vál­lalat gazdasági eredményei­ről a kongresszusi munka­verseny jelentőségéről, a Vállalat 1 ifjúkommunistáinak munkájáról, terveiről. Fel­szólalását azzal zárta, hogy bejelentette: az Appi Quali­tät Vállalat maradéktalanul teljesíti az 1970. éves lépé­vét. Ez annál is értékesebb, mert az utóbbi években na­gyon sok gonddal, problé­mával küzdött a vállalat, lása nagyban hozzájárult a népgazdasági tervek teljesí­téséhez, a családok anyagi helyzetének javulásához. Méltatta azoknak az intéz­kedéseknek a jelentőségét is, amelyek a nők helyzetének javítását A Hazafias Népfront He­ves megyei Bizottságának titkára felszólalásában a népfrontmozgalom Heves megyei tevékenységével fog­lalkozott. Hangsúlyozta, hogy mint a szocialista népi-nem­zeti egység fejlesztésének fontos tényezője, a népfront­mozgalom csak akkor érhet el szép eredményeket, ha testületeiben, lakóterületi munkájában, akcióiban a társadalom különböző osztá­lyai, rétegei minél nagyobb számban részt vesznek. Kü­lönösen fontos — mondotta —, a társadalom vezető osz­tályának, a munkásosztály­nak a részvétele: ez alapve­tő politika kérdés. A megyei tapasztalatokat értékelve, a munkások részvétele a nép­fronttestületekben még nem kielégítő, a lakóterületi ren­dezvényeken, a város- és községpolitikai akciókban azonban­­ már szép számmal és nagy aktivitással vesznek részt A parasztság társadal­mi súlyának megfelelően képviselteti magát a nép­frontbizottságokban, n az értelmiségi réteghez tartozók többsége is évek óta nagy ■ stiglittával tevékenykedik a kultúra, vagy a községfej­lesztés területén. Hasznos és sokrétű a kisiparosok, kis­kereskedők társadalmi tevé­kenysége is. Póts Jenő öröm­mel jelentette a megyei pártértekezletnek, hogy a népfrontmozgalomban dol­gozó több mint kétezer kom­munista következetes mun­kájának eredményeként a népfrontbizottságok tömeg­politikai munkája tovább szélesedett, az eddigieknél jobban beleilleszkedik a párt-, állami és tömegszer­vezetek összpolitikai tevé­kenységének rendszerébe. A népfront és a tanácsok kö­zötti jó együttműködés ered­ményeként például számos igen nagy jelentőségű akció zárult sikerrel. A további si­kerek érdekében azonban szükséges, hogy egyes helye­ken javuljon a pártirányítás, egyértelmű legyen a nép­frontmozgalom helyének, szerepének felismerése. Úgy érzem — fejezte be felszó­lalását Póti Jenő —, hogy az előttünk álló feladatok eredményes végrehajtásában igen fontos állomást jelent a megye kommunistáinak ta­nácskozása. KORUHELY JÁNOSNÉ, petőfibányai iskolaigazgató A nők szerepének megítélésénél nem mindig érvényesül a szocialista nézőpont FÓTI JENŐ, a Hazafias Népfront megyei titkára Tovább szélesedett a népfront bizottságok tömegpolitikai munkája DR. CSAPÓ ISTVÁN, főorvos: Az egészségügyi ellátás legfejtettebb formája a gondozás Az egészségpolitikai irány­elveknek megfelelően — mondotta — Új ellátási for­mák bevezetésére kerül sor. Előtérbe került a gondozás, amely az egészségügyi ellátás legfejlettebb formája. Célja, hogy a megbetegedést, illetve annak rosszabbodását meg­előzze és akadályozza. Éppen ezért a szocialista társada­lomban a gondozás fokozato­san a gyógyító-megelőző el­látás fő módszerévé válik. Elmondotta, hogy me­gyénkb­en a gondozásba fel­vettek száma 1966 óta meg­kétszereződött s jelenleg a megye összlakosságának mintegy 7—8 százalékát te­szi ki. Mindez azonban még csak a kezdet. Éppen ezért kiemelt fontosságú feladat, hogy alapos szemléletformá­lással, majd lehetőségeink szerinti anyagi össztönzéssel és differenciálással át lehes­sen törni azokat a gátakat, amelyek ma még fékezik az előrehaladást. Ezután az egészségügy te­rén elért er­edményekről, az egészségügyi dolgozók élet­és munkakörülményeiről tá­jékoztatta a pártértekezle­tet, majd a fejlesztési célo­kat vázolta. Elmondta, hogy szükséges a megyei kórház korszerűsítése, a kellő felté­telek biztosítása, s fokozott gondot kell fordítani a terü­leti aránytalanságok meg­szüntetésére is. Kifejtette, hogy sürgős feladat az or­vos- és nővérszállás létesíté­se is. CZIFRA MIKLÓS, az andornaktályai Búzakalász Termelő­­szövetkezet elnöke: Biztató eredmények a közös gazdálkodásban A közös gazdaság elnöke számadatokkal bizonyította, hogy a termelőszövetkezet az elmúlt négy évben men­­nyit fejlődött. Növekedett a közös va­gyon, a tiszta vagyon és különösen reprezentálja a fejlődést az a tény, hogy négy esztendő alatt az egy dolgozó tagra jutó tiszta jö­vedelem kilenc és fél ezer forintról több mint 21 ezer forintra növekedett Elmondta, hogy az új gazdaságirányítási rendszer, az új közgazdasági szabá­lyozók következtében nagy előrehaladás következett be a termelés bővítésében, a műszaki, technikai feltételek megalapozásában, a tevé­kenységi kör bővítésében. Ezután az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezeteik Területi Szövetségéhez tar­tozó közös gazdaságok fejlő­dését elemezte. Megállapítot­ta, hogy növekedett a hal­mozott termelési érték, az állóeszközök bruttó értéke és a tagság jövedelme is. A fej­lődés ellenére azonban van­nak gátló tényezők is, s ezek leküzdése szükséges a továb­bi fejlődés érdekében. Véle­ménye szerint a hitelpolitika nem minden esetben segíti a célkitűzések megvalósítását, növelni szükséges a szövet­kezetben a szakemberek, szakmunkások számát, fo­kozni a szakvezetők anyagi, erkölcsi megbecsülését. ADAMKÓ JÓZSEF, a Mátrai Erdő- és Fagazdaság igazgatója: A III. ötéves tervben eredményes volt a gazdaság tevékenysége Adamkó József felszólalá­sában , elmondotta, hogy a gazdaság dolgozói az elmúlt időszakban a IX. pártkong­resszus határozatainak meg­valósítására fordítva a fi­gyelmet, igyekeztek az új mechanizmus lehetőségeivel élve elvégezni a rájuk há­ruló feladatokat. A fakiter­melést az elmúlt időszakban 36 százalékkal növelték. A gazdaság exporttermelése a III. ötéves terv alatt 400 ezer dollárról 1 200 000 dol­lárra emelkedett. Jogos büszkeséggel mondta Adam­kó József: a munka terme­lékenysége a fagazdaságban 20 százalékkal, a dolgozók jövedelme 17 százalékkal nőtt. Ami az újítómozgalmat illeti, a gazdaság évek óta országos első helyet foglal el más fagazdaságok között. Úgy érzem — mondotta a felszólaló —, hogy a III. öt­éves terv idején tevékenysé­günk, bár nem tartozunk a kiemelt népgazdasági ágaza­tok közé, hasznos és ered­ményes volt. A problémákról szólva többek között hang­súlyozta a gépesítés nem ki­elégítő fokát, s azt a gondot, amit a munkaerő csökkenése okoz. A IV. ötéves tervből a fagazdaságra háruló felada­tokat, többek között a mű­szaki színvonal nagyobb­ fej­lesztésével, az egyes szabá­lyozók differenciáltabb al­kalmazásával, a dolgozók munkakörülményeinek javí­tásával lehet maradéktalanul teljesíteni. Meggyőződésem — mondta befejezésül Adamkó József —, hogy fel­adataink eredményes meg­oldásához megkapjuk majd a megfelelő segítséget. (Folytatás a 3. oldalon)

Next