Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

Nmaisán £ 1 V­SZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 51. szám ARA­­SO FILLÉR 1971. március 7., kedd Dolgozókat érintő kérdésekről tárgyalt a SEC­ Elnöksége A SZOT Elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen a dol­gozókat érintő több kérdés­ről tárgyalt. A szocialista munkaver­seny idei fő céljáról szóló napirendben az elnökség megállapította, hogy az üze­mekből, s mindenekelőtt a szocialista brigádoktól számos kezdeményezésről kaptak tá­jékoztatást. Ezeknek célja, hogy növekedjék a termelés, javuljon a gazdálkodás haté­konysága, a termelés szerve­zése. Az egyik ilyen feladatkör, hogy a lakásépítési tervet ha­táridőre, jó minőségben tel­jesítsék. A SZOT Elnöksége fontosnak tartja, hogy az Építők Szakszervezetének koordinálásával országos mozgalommá szélesedjen a lakásépítési terv teljesíté­séért kialakuló szocialista munkaverseny a lakásépítési programhoz kapcsolódó épí­tő és egyéb vállalatoknál. Döntő fontoságú feladat a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelése, a munka- és üzemszervezés javítása, kor­szerűsítése, amely ugyancsak­­ megkívánja a dolgozók kez­deményezéseit, a verseny ki­­szélesítését. Az erők koncentrálását kí­vánja a fogyasztási cikkek gyártásának fokozása, a hiánycikklista csökkentése, a­­ lakosság jobb ellátása is, ezért e területeken is nagy erőfeszítéseket tesznek a szakszervezetek a munka ja­vításáért, a verseny szerve­zéséért. Az elnökség a vállalati kö­­zéptávú tervezés kérdésével is foglalkozott, s felhívta a szakszervezeteket, hogy a ter­vek­­ kidolgozásának egész menetében vegyenek részt A tervnek azokat a részleteit, amelyek közvetlenül­ érintik a dolgozók helyzetét, alapve­tő érdekeit, előzőleg vitassák meg szakszervezeti taggyűlé­seken, s fejtsék ki vélemé­nyüket Az elnökség hozzá­járult ahhoz, hogy az ötéves egészségügyi, kulturális és szociális tervek kidolgozásá­nak határidejét április 1-e helyett június 1-ig, tehát a kollektív szerződések aláírá­sának időpontjáig hosszab­bítsák meg. További napirendként az elnökség megvizsgálta a szakszervezeti alapszervi vá­lasztások tapasztalatait Meg­állapította, hogy a választá­sok jó légkörben zajlottak le, a tagság igen aktívan vett részt a vitákban. Sok helyütt joggal bírálták a vállalatot vezetőit, a nem megfelelő munkakörülmények, a túl­órák növekedése ■ egyéb sé­relmek miatt Nem egy he­lyen a szakszervezeteket jó bírálat érte, a dolgozók azt kérték, hogy érdekképviseleti szerveik határozottabban él­jenek jogaikkal. Az újonnan választott vezető testületek­ben egyébként a fiatalok ará­nya nagyobb, a nőké kisebb mértékben nőtt Az elnökség álláspontja szerint a szakszervezetek me­gyei tanácsai és a Szakszer­vezetek Budapesti Tanácsa feladatának megfelelően jár el, ha véleményt nyilvánít az adott terület lakásfejlesztési tervének jóváhagyása, a la­káselosztási tervek kialakítá­sa, a lakások használatba vé­teli díjából adható engedmé­nyek megszabása előtt A vállalati szakszervezeti szer­vek feladatai közé tartozik, hogy fejtsék ki véleményüket a lakásépítés vállalati támo­gatására szolgáló alap képzé­séről és felhasználásáról, a vállalati lakások elosztásának időrendi sorolásáról stb. fon­tos feladat, hogy a realitá­sok keretei között szorgal­mazzák a szakszervezetek a lakásépítés vállalati támoga­tását Fi*’1»;) á^jut az őr ! Felgyógyult sebesülésébe Ivan Cserbak szovjet kato­na, aki ellen Nyugat-Ber­­­­linben a múlt év nov­ember­­ 7-én fegyveres merényletet [követett «­ egy Ekkehard Weil nevű fasiszta fiatalem­­­­ber. Képünkön Cserbak (bal oldalt) Weil nyugat-ber- Mni törvényszéki tárgyalására indul. (Telefoto—AP—MTI—KS) Az ember eltörpül a Tisza második vízlépcsőjének vasbetonkolosszusai között. A kép, amelyet ma még mindenki szemügyre vehet, két év múlva eltűnik a pillantások elől. A Tisza hullámaiból a képünkön látható pillér­óriásoknak csak a teteje emelkedik majd a Tisza új medre fölé. (Fotó: Kiss Béla) Tovább növekedett az állami felügyelet fiatal­onysága megyénk mezőgazdaságában Termelőszövetkezeti elnökök továbbképző tanfolyama Egerben A megyei tanács mező­gaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya, az Eger—Gyöngyös vi­déki és a Dél-Heves megyei Termelőszövetkezetek Terüle­ti Szövetségek rendezésében, hétfőn délelőtt Egerben, a megyei tanács nagytanács­termében négynapos tovább­képző tanfolyam kezdődött a megye termelőszövetkezeti elnökeinek. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Nagy Sándor, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának ve­zetője, valamint a járási pártbizottságok és a járási tanácsok szakigazgatási kép­viselői. Kéri István, a me­gyei tanács vb-elnökhelyet­­tese bevezetőjében hangsú­lyozta, hogy a tanfolyam elő­adásai — melyeket a megyei és országos szervek képvise­lői tartanak, — tájékoztatást adnak a szövetkezeti vezetők munkájához, az időszerű fel­adatok elvégzéséhez. Ezután Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke tartott előadást, az állami felügyelet hatékonyságáról megyénk mezőgazdaságában. Egyebek között elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek állami irányítása nagy jelen­tőségű az élelmiszer-gazdaság kibontakoztatásában, az egész népgazdaság vezetése és fej­lődése szempontjából. Ez an­nál is inkább fontos, mert a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek nem fejlődhetnek spontán módon, ösztönösen. A gazdaságirányítás rendsze­rében az állam az anyagi ér­dekeltségen alapuló gazdasá­gi ösztönzéssel és befolyáso­lással, vagy egyéb közgazda­sági eszközökkel gyakorol ha­tást a szövetkezetekre. A megyei tanács vb-elnöke a továbbiakban ismertette a megyei párt-végrehajtó bi­zottságnak és a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak a X. pártkongresszus ha­tározatainak és a­­ területi­­ fele­lősség elvének figyelembevé­telével, a múlt év őszén tíz megyei termelőszövetkezet­ben végzett vizsgálat ered­ményét A kijelölt bizottság a vizsgálatot az egerszalóki Vörös Csillag, az egerbaktai Dobó István, a bátori Hegyi Csillag, a novaji Egyetértés, a vécsi Rákóczi, a tarnaszent­­miklósi Béke, a pélyi Sza­badság, a szihalmi Rimamen­te és a besenyőtelki Lenin termelőszövetkezetben végez­te. Megállapították, hogy ezekben a közös gazdaságok­ban a vezetés színvonala alatta marad a megyei átlag­nak, ami erőteljesen rányom­ja bélyegét a gazdálkodás színvonalára. Az uralkodó negatív szemlélet, a gazda­sági áttekintés hiánya, az alacsony műszaki fel­készült­ség és eszközellátottság nem teszi lehetővé a jövedelmező gazdálkodást. A vizsgálat ál­tal feltárt hibák megszün­tetésére, a bizottság a me­gyei pártbizottsággal és a megyei tanáccsal egyetértés­ben, javaslatot tett az emlí­tett szövetkezetekben a ve­zetés színvonalának javítá­sára, a közgazdasági elemzé­sek feltételeinek megteremté­sére, a vetésszerkezet egy­szerűsítésére, a korszerű ag­rotechnikai módszerek széle­sebb körű alkalmazására és­­ edhe* szükséges erő-, munkagépek, valamint gép­rendszerek beszerzésére. Az előadást vita követte. Az ebédszünet után dr. Ta­más László, a megyei párt­­bizottság titkára tartott re­ferátumot, a szocialista ká­derpolitikai elvek érvénye­süléséről a termelőszövetke­zetekben. Többi között rámu­tatott a nők szöve­tkezeti fog­lalkoztatásának jelentőségé­re, szociális helyzetük javí­tásának fontosságára, a párt­­kongresszus nőpolitikai hatá­rozatainak végrehajtására. Beszélt a termelőszövetkezet­­ek integrációjáról és ennek társadalmi hatásáról, a kö­zös gazdaságok koncentrá­ciójáról és specializációjáról, ami lehetővé teszi a termelés a feldolgozás és értékesítés egységét. Befejezésül a me­gyei pártbizottság titkára a termelőszövetkezeti tagság tu­dati állapotában az utóbbi tíz évben bekövetkezett vál­tozásokat méltatta. (mentusz) UiBmit 2i­fte’fulserek IsSít* minőségére A megyei minőségellenőr­­­ző és vegyvizsgáló intézetek hat hónap alatt többszáz vizsgálatot bonyolítottak le az élelmiszeripari üzemek­ben és gyárakban. A tapasz­talatok szerint az ü­zetekbe kerülő áruk minősége foko­zatosan javul, bár az ellen­őrzések 3—5 százaléka még mindig rendellenességeket sőt esetenként súlyos sza­b­ál­y­tal­ansá­gokat tárt fel. Az­­ intézetek megvizsgál­ták, hogyan ösztönzik a vál­lalatoknál a szakembereket, dolgozókat a minőség javí­tására. A felmérés azzal az eredménnyel járt, hogy még mindig nem eléggé hatékony az ösztönzés. Leggyakrabban például az úgynevezett y ne­gatív ösztönzést használják, amely — például a tejipar­nál — prémiummegvonással bünteti a minőségileg kifogá­solható termékek előállítóit. Az ilyen prémiumrendszer ugyan jobb a semminél, alapban azonban nem nyolc, mert legfeljebb csak a hite. ..hárítására, nem pedig a minőség javítá­sára serkent. Máshol még rt rosszal* a betyárt. Megállapították azt is, hogy a felelősségrevonást sem mindig alkalmazzák kö­vetkezetesen. Arra van szük­ség, hogy felülvizsgálják és esetenként megszigorítsák a minőség ellen vétők bünteté­sének módszereit, eljárásait, mert az egyes vállalatok sorozatosan ugyanazt a vét­séget követik el, tehát — mint a vizsgálat megállapí­totta — inkább vállalják a nem eléggé hatékony felelős­ségre vonást, semmint a fo­gyasztók érdekeinek megfé­rt* i m ÚJ TÖRVÉNY A TANÁCSOKRÓL (3. oldalon) JOBB ÉLET- ÉS MUNKA­KÖRÜLMÉNYEKET A PEDAGÓGUSOKNAK (4. oldalon) AZ EL­BOCSÁTOTT POÉTA (5. oldalon) ORADEA CRISUL—EGRI DÓZSA 1:0 Jakubovszkij b­udapesten Budapestre érkezett I.­­ Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnoka és Sz. M. Szemenko­ hadse­regtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének fő­nöke. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter és a minisztérium más vezetői fogadták. I. Segített a hó A februári tavasz után­i hideghiullám Az elmúlt hét elején a na­pi középhőmérséklet még két-három fokkal magasabb volt a sok évi átlagnál. A hét utolsó napján azonban már nyolc fokkal maradt a februárban szokásos hő­mérséklet alatt. Az elmúlt hónapban az átlagos csa­padékmennyiségnek még a fele sem hullott a földekre, s a kedvező hőmérséklet és csapadékviszonyoknak kö­szönhető, hogy nagy lendü­lettel megindultak megyénk termelőszövetkezeteiben a tavaszi munkák. Több termelőszövetkezet­ben megkezdték a mák veté­sét, s nem egy közös gazda­ságban került földbe a tava­szi árpa is. A hirtelen betört hideghullám alaposan rá­­ijesztett a mezőgazdasági szakemberekre. Emri Józsefnél, a nagyré­­dei Szőlőskert Termelőszö­vetkezet főagronómusánál érdeklődtünk, hogy a hideg­len meglepetést — amelynek esetleg komolyabb következ­ményeivel lehet számolni —• az őszi vetéseknél, a szőlő­nél és a gyümölcsösben. A termelőszövetkezet fő­mezőgazdásza elmondta, hogy a mínusz hét-nyolc fo­kos hideggel együtt huszon­öt centiméteres hóréteg „ér­­­kezett”, s ez nagy segítséget jelent az őszi vetéseknek, hi­szen megfelelő védőréteget biztosít a hideg ellen. A gyü­mölcsösben és szőlőben még nem tud kárt tenni a várat­lanul betört téli időjárás. A szőlő jelenleg még tizenöt fokos hideget is elvisel káro­sodás nélkül. A málnaves­­­szőkön már duzzadtabbak voltak a rügyek, de remélik, hogy nem lesz negatív utó­hatása az időváltozásnak. Egyébként több mint nyolcezer négyzetméter üvegfelület alatt százhúsz katasztrális holdra való pa­muntTSCTmT^críánt ® ▼árj ® Qp

Next