Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

IShA « "és Ä‘“? ,,A nők­ aktivitása és rész­vétele a társadalmi életben nem éri el a kívánt szintet. Ennek szemléletbe­ni és anyagi okai vannak egy­aránt. Még nem ritka az olyan jelenség, gyakorlat sem, hogy a nők azonos munkáért nem kapják meg az azonos bért.” (Az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának a me­gyei pártértekezleten el­hangzott beszámolójából.) • Milyen mértékben ve­szik ki részüket a társadal­mi, politikai közéletből me­gyénk nődolgozói? Hogyan valósultak meg az anyagi, szociális helyzetük javítása érdekében hozott felsőbb párt- és állami határozatok? A heteken át tartó szak­szervezeti vizsgálatok, felmé­rések eredményeiből többek között ezekre a kérdésekre keresett és kapott választ a közelmúltban a Szakszerve­zetek Heves megyei Taná­csának Elnöksége. Pozitív változások A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bi­zottsága. 1970. február 18—19- én, a SZOT 1970. július 2-án, a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsa Elnöksége 1970. július 2-án tartott ülése, az 1970 október 20—31-én tar­tott MSZMP Heves megyei pártértekezlet határozatai nyomán, megyénk üzemei, vállalatai, intézményei meg­vizsgálták a nődolgozók po­litikai, társadalmi tevékeny­ségét, szociális munka- és életkörülményeiket, anyagi, erkölcsi megbecsülésüket Es mint az említett felnyő­« eredményei bizonyítják, több figyelemre méltó változás, fejlődés történt f* ,1920^- ben, a vállalatoknál. Csak néhány példát a bizonyítás­ra: _ javalt a nők foglalkoz­tatottsága. _ A női középvezető­­ s témia 11 százalékkal emel­kedett 1970-ben. _ 18 százalékkal nőtt a szakmunkásnők száma. i — Nem kevesebb, mint ± 4 százalékkal emelkedett az újítási javaslatokat készítő mődolgozók száma. * — Bár megyei érintem nincs különösebb javulás, de több üzemnél, vállalatnál — Mátravidéki Fémművek, eg­ri Finomszerel­vény gyár, az z­rrA gyöngyösi gyára, Pará­­d H Üveggyár, Mátraalji Szén­­b­ányák Vállalat, KAEV eg­ei gyáregysége, Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­­lalat _ az idei bérrendezés után jelentősen nőtt a nő­­dolgozók keresete. __ az elmúlt évben több t­teat, 11,4 százalékkal kap­csolódtak be többen a szo­cialista munkaversenybe. _ Több üzem foglalkozik •x és««,Tea­ műszak meg­szünte­tésével _ Elsősorban az említett vállalatoknál külön intéz­kedések születtek a több­gyermekes és az egyedül élő családanyák életkörülmé­nyeinek javítására, segíté­sére.­­ A szakszervezeti bi­zottságokban 32,3-ról 34,8-ra, a szakszervezeti taná­csokban 19,2-ről 30,7-re, a megyebizottságokban pedig 30,6 százalékról 41,4 száza­lékra emelkedett a nők ará­nya. Sok még a negatívum is Az elmondottak élő, való­ságos bizonyítékai a mér­hető változásoknak. A­ fel­mérés azonban nemcsak az eredményeket vette számba hanem a gondokat, a mo­gyasságokat is: _ A nőd ol gozók jelentős hányadának még nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. — Rendkívül alacsony a női szakmunkások száma _ Egyre kevesebb nő ta­nul szakmát, végzi a dolgo­st. általános, középiskola­— Sajnos, még ma is több olyan üzem van megyénk­ben, ahol ugyanezért a mun­káért, ugyanazzal a képesí­téssel kevesebb bért kap­nak a nők, mint a férfiak. — A felsőbb vezetésben rendkívül alacsony a nő­dolgozók száma Ezen a téren gyakorlatilag nincs is változás, fejlődés. Kevés csak segíteni A felmérés során több nődolgozótól kérdezték meg: örülne-e, ha megszüntet­nék az éjszakai műszakot? A válaszadók közül sokan nemmel válaszoltak. Az in­dító ok pedig: „Akkor nem kapjuk meg a 10 százalékos éjszaki pótlékot.” Lapunkban a közelmúlt­ban „Rajtunk is múlik” címmel cikket írtunk, amelyben tényekkel bizo­nyítottuk, hogy a nődolgo­zók élet- és munkakörül­ményeinek javítására hozott párt-, állami határozatok megvalósítása korántsem csak az üzemek, a vállala­tok vezetőin múlik, hanem a nődolgozókon is. Az em­lített felmérés is megerősí­tette korábbi véleményün­ket: államunk, társadal­munk megannyi lehetőséget biztosít a tanuláshoz, a szakmai, a politikai ismere­tek gyarapításához. De hogy milyen arányban veszik igénybe a lehetőségeket, az már elsősorban rajtuk, a nőkön múlik. S mint az eredmények: a nyolc álta­lános iskolát nem végzet­tek, a segédmunkások nagy száma bizonyítja: aktivitá­suk koránt sincs szinkron­ban a lehetőségekkel, az igényekkel. Jól tudjuk: nem könnyű, amit vállalnak. Munka, család, gyerekek. De nélkülük, lelkesedésük, igényük, áldozatvállalásaik nélkül az értük hozott leg­értékesebb, leghumánusabb, gazdasági, politikai dönté­sek, határozatok sem való­sulhatnak meg maradéktala­nul.­ ­ Koós József Vándorolnak a poroszlói méhészek (Császár István tudósítónk­tól.) Messze környéken híres és elismert a poroszlói körzeti ÁFÉSZ méhész szakcsoport­ja. A 25 főből álló kis tár­sulás Poroszló és környéké­nek méhészeit fogja össze. Munkájával, több mint 350 család méh szorgalmával, év­ről évre jelentős mennyiségű mézet termel, s ad át közfo­gyasztásra. A szakcsoport tagjainál a méhcsaládok jól teleltek, a tavaszi időben tovább erő­södtek. Ezekben a napokban virágzik az akác, a Debre­cen környéki akácos erdők­ben, és a poroszlói méhészek vándorútra keltek. A debreceni akácerdők után a Nyírséget majd a Bükköt keresik fel, követve az akácvirágzás különféle időpontjait. A szakcsoport tagjai egyébként az idén 160 mázsa méz átadására kötöt­tek szerződést, s nem kétsé­ges, hogy eleget tesznek kö­telezettségeiknek. Július elején kezdődik a szezon Felépült a Gyöng­­yös-Bon­osKléi Állami Gazdaság hűlőtárolója Lapunk egyik decemberi számában beszámoltunk ar­ról, hogy Gyöngyös határá­ban, a 3. számú fő közle­kedési út mentén megkezd­ték a Gyöngyös—Domoszlói Állami Gazdaság kétszáz va­gon és hűtőtárolójának épí­tését A 14 millió forint költséggel és korszerű panel­­technológiával épített táro­lórendszer, határidőre elké­szült, és a gépek nagy ré­szét is beszerelték már a hűtőtermekbe. Pillanatnyi­lag az utolsó elektromos munkát végzik a berende­zéseken, de a hét végén már műszakilag is átadják eze­ket Az új hűtő­tárolóban júli­us elején kezdődik a szezon, az állami gazdaság saját termelésű őszibarackjainak feldolgozásával. A tervek szerint hatvan vagon őszi­barackot válogatnak, osztá­lyoznak és csomagolnak a hűtőházban. Ennek nagy ré­sze exportra kerül, de jut belőle a hazai piacokra is. Az őszibarackkampányt az almadömping követi majd. Mintegy száz vagon , jona­tán, starking és golden fajta kerül a tárolótérbe, amelye­ket az őszibarackhoz hason­lóan válogatnak és csoma­golnak majd az asszonyok. A téli almából főként a Szov­jetunióba és a Német De­mokratikus Köztársaságba exportál a gazdaság. Az ősszel, szüret után kétezer mázsa szőlőt is elhelyeznek a Gyöngyös—Domoszlói Ál­lami Gazdaság hűtőtárolójá­ba, amely többnyire a hazai kereskedelembe kerül.­­ Az állami gazdaság veze­tőitől azt is megtudtuk, hogy a napokban fejezték be a szőlőtelepítést. A 3. számú fő közlekedési út mentén, a Szőlőskert autócsárda mö­gött, 74 holdon kiváló minő­ségű szürkebarát fajtát ül­tettek el. A szaporítóanya­got Olaszországból importál­ták. A magas kordonos sző­lősorok a legkorszerűbb gé­pi művelésre alkalmasak, s négy év múlva fordulnak termőre. (m. k.) Teljes üzem a vásárvárosban 1400 külföldi és több mint ezer hazai kiállító készül a BNV-re A Budapesti Nemzetközi Vásár 260 ezer négyzetmé­ternyi területének szinte minden pontján folynak az előkészületek, hogy május 21-én reggelre, a megnyitás­ra készen álljon az 1400 kül­földi és több mint ezer hazai kiállító árubemutatója. A hét végét is jól kihasznál­ják, lényegében annak a 3000 szakembernek, aki a hét kö­zepén bekapcsolódott a munkákba, már szombaton, sőt vasárnap sincs szabad­napja, a grafikusok, dekora­tőrök így is éjfélig dolgoz­nak minden nap. Még tart a százezer tó virág kiülteté­se, és szintén a vásárváros szépítéséhez, új színfoltjához tartozik, hogy csillogó alu­mínium pikkelyes külsőt kap a fő téren az alumíniumipar pavilonja. A hazaiakkal együtt 36 or­szág kiállítói találkoznak a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. A hivatalosan részt ver­­ő országok a következők: Bulgária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Kuba, Lengyelor­szág, az NDK, Románia, a Szovjetunió, valamint Algé­ria, Anglia, Ausztria, Belgi­um, Brazília, Chile, Dánia, az Egyesült Arab Köztársa­ság, Finnország, Franciaor­szág, Görögország, Hollandia, India, Írország, Japán, Ka­nada, az NSZK Olaszország, Pakisztán Szíria és az USA. E 29 hivatalban kiállító or­szágon kívül egyénileg kiál­lító cégekkel képviselteti ma­gát Costa Rica, Lichtenstein, Luxemburg, Spanyolország, Svájc és Svédország. Először tárja a Budapesti Nemzetközi Vásár látogatói elé árukínálatát Chile, Dá­nia és Írország. Több éves szünet után ismét jelen van­nak az Egyesült Arab Köz­társaság, India és Belgium kiállítói. A külföldiek az idén is va­lamivel ljssyabb területet vesznek igénybe, mint a ha­zai kiállítók­. A helyért nagy versengés folyt, mind a ha­zaiak, mind a külföldiek kö­rében, s a rendelkezésre ál­ló 120 ezer négyzetméternyi fedett és szabad kiállítású térséget végül is úgy osztot­ták el, hogy abból 61000 négyzetméter a külföldiek­nek jutott, 59 ezer négy­zetméternyit pedig a magyar vállalatok vesznek igénybe. A hazai kiállítók termékei­nek elhelyzésére a Hungexpo több mint 30 nagyobb pa­vilont és 30 kisebb bemuta­tóhelyiséget biztosított. A BNV-n látható árucikkek 40 százaléka hazai termék. Információs irodát nyit a BNV-n az Un jdo, az ENSZ iparfejlesztési szervezete. Az általa képviselt nyolc fejlő­dő ország közül négy — Cip­rus, Mauritius, Szenegál és Libanon —, szín­en először jelenik meg a budapesti vá­­sáron. (i12) l Az alapkérdés csak ennyi: állja-e a szavát a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat? Most a gyöngyösi torony­házról van szó, amelyben több mint százötven lakást kellene beköltözhetővé tenni még június végéig, a válla­lat vezetői határozottan kije­lentették és ezt mi is közöl­tük, hogy az épület átadásá­nak határidejét tartani fog­ják. Miután most már veszélye­sen közeledik a sokat emle­getett időpont, a pillanatnyi helyzetről akartunk meggyő­ződni. Nyüzsgés az alsó emeleteken összesen háromszázan dol­goznak az épületen, mondta a művezető a kérdésemre. Hogy ez sok-e, vagy kevés, az „kívülről” nem állapítha­tó meg. Németh Ferenc sze­rint minden feltétellel ren­delkeznek ahhoz, hogy a fel­adatukat közmegelégedésre tudják elvégezni. Ez a summázás félreérthe­tetlen és félremagyarázha­­tatlan. Egyben azt is mutat­ja, hogy a külső, úgyneve­zett ob­jektív okokra nem le­het hivatkozniuk. Ez a kétkedő hangvétel ab­ból a látszatból táplálkozik, ami a toronyház alsó emele­tein tűnt elő, a kívülálló számára itt minden a zűrza­var állapotát mutatja. Kü­lönböző vezetékek lógnak a levegőben, a lépcsők korlá­tait zsaludeszkák fogják köz­re, malter- és szeméthulla­dék, ablakrámák tucatjai a fal mellett, a szerelvények megszámlálhatatlan fajtái bezsúfolva egy-egy majdani lakásba, ami olyan lehango­lóan messzire van még a be­fejezésétől, hogy az egymás­tól is akadályoztatott mun­kások nyüzsgése nem táplál semmi derűt a szemlélőben. A menetrend a falon Az első emelet egyik laká­sát irodának rendezték be. Nagyon szükségmegoldás itt is minden. De ez nem lénye­ges a toronyház sorsának alakulása szempontjából. Sokkal lényegesebb az a táblázat, ami a bejárattal szemközti falr is néz a belé­pőre. A tizenkilenc­ emeletes toronyház befejezési ütem­terve. Csak le kell olvasni róla az ütemet. Munkanemek, munkafolya­matok azoknak forint érté­ke, az­ elvégzésükhöz szüksé­ges létszám, a munka meg­­megkezdésének és befejezé­sének időpontja minden rész­feladat esetére és az utolsó művelet: takarítás. Ennek befejező napja június 27. Vagyis: június 28-án a legké­nyelmesebben mozgó lakó is beköltözhet az épületbe a menetrend szerint. A menetrend világos. De bi­zonyíték is. annak igazolásá­ra, hogy a vállalat vezetői, a toronyház megépítésének fe­lelősei megszervezték azt a munkát, amit vállaltak. Megszervezték ígéretük tel­jesítésének lehetőségét. Az utóbbi hónapok minden napját, még az éjszaka órái­nak időszakát is. A menetrend a szavak ko­molyságát is aláhúzza. Meg kellett fordítani Amikor a vezetők azt mondták, hogy a toronyház megépítésének határidejét tartani fogják, akkor még a megoldásnak nagyon az ele­jén tartottak. Igaz, a beton­torony már állt. Az ablakok, ajtók a helyükön voltak, a belső válaszfalakat már fel­húzták, a többi munka jó ré­szét is elvégezték az alsó szinteken. A legnagyobb gondot a fű­tés okozta. Az erőmű és a bánya magára vállalta a ka­zánok beszerelését. Az épí­tők a fűtésszerelés többi ré­szét. Furcsa, hogy éppen az erőmű és a bánya, amelyik végső fokon a toronyház gaz­dája, hiszen az ő dolgozóik költöznek majd a lakásba, késik a kazánok szerelésével. Még nem tartanak ott, hogy a melegvíz-szolgáltatást biz­tosí­tani­ tudják az épülethez. Az építkezés befejező sza­­kaszában a munkák rendjét meg kellett­­ ordítani. Az al­só emeletek készültségi foka magasabb volt, mint a felső­ké. Előbb az alacsonyabb szintek műszaki állagát kel­lett utolérni a legmagasabb szintekkel, majd azon túl 1e kellett jutni. Kimondani ezt sokkal könnyebb, mint ami­lyen volt az egészet­­ megva­lósítani. De sikerült. Meghiúsult részátadás Olyan megállapodás szülee­tett, hogy a toronyházat sza­kaszonként adják át. Az első műszaki átvétel május 10-én volt esedékes. A felső öt szin­tet járták volna be ekkor. Aztán később szintén ötszin­tenként még további­ három részátadásra került volna sor. Május 10-én a műszaki át­adás meghiúsult. Amikor erről felvilágosí­tást kértem Sápi Istvántól, a vállalat műszaki igazgató­­helyettesétől, valamint Racs­­kó Gyulától, az építésveze­tőtől, ők csak annyit mond­tak: a műszaki átadást a megegyezés szerint készítet­ték elő. Amit ígértek, hogy június végére a toronyház la­kásainak használatba vételét biztosítják, ezt továbbra is állják, az­­ gesz' épületet jú­nius 15-re fogják készre je­lenteni, ez látszik valószínű­nek, de egyáltalán­ nem biz­tos, hogy a hónap végéig a szükséges adminisztrálást a bizottság, a városi hatóság és az ingatlankezelő el tudja majd végezni Egyébként is: egyszerre kezdeni a beköltöz­­tetést a­­ toronyházba, nagyon rossz megoldásnak tűnik. De mindez már nem a vál­lalat­­ gondja. A­z építőkön nem b­úlik Várható, hogy a toronyház körül nagy nyüzsgés támad. A legkézenfekvőbbnek lát­szik: megpróbálják az építő­ket elmarasztalni. Íme: me­gint nem teljesítették­­ az ígé­retüket. Csak egyetlen megjegyzést ezzel kapcsolatban! Az építők úgy vállalták a júniu­si beköltözhet­őség­ biz­tosítását, ha az erőmű­­ és a bánya a kazán belső szerelé­sét 1970. decemberében el­végzni a liftet üzemképessé teszi az alvállalkozó. Hiszen az építőknek a téli munkák­hoz mindez elengedhetetle­nül fontos volt. Aztán:« sem kazán, sem lift nem lett. Vagy a megállapodás nem vonatkozik egya­ránt a két megállapodó félre? A felelősségre vonás lehe­tőségét a másik fél tehát az említett mulasztásával el­vesztette Maradt azonban egy nagy kérdés, amire­ ké­sőbb­ m­­ég visszatérünk: mi lesz a több mint százötven családdal, akik még július 1. előtt be akartak­­ költözni a toronyházba? G Molnár Ferenc I 1Wir május 16., vasárnap Mmmsän­ßk

Next