Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk Konföderáció a Közel-Keleten ÚGY TŰNIK, lassan tető alá kerül az az épület, amelyet a Közel-Kelet három oly fontos arab országának­­ fővárosában már régebben kitartó szorgalommal építget­tek. Tulajdonképpen minden készen áll Líbia, Egyiptom és­­ Szíria hármas konföderációjához, a szerdai népszavazás­ eredménye aligha lehet vitás, az urnák elé járuló mint­­­­egy tízmillió ember minden bizonnyal igent mond majd­­ a konföderációra. A tervezett államszövetség hatalmi struktúrájára ér­­­dem­es egy pillantást vetnünk. A csúcson az Elnöki Ta­­­nács áll, amely ebben az értelemben valóban elnökölt, te­­­­hát a három államfő tanácsa Az elvi jelentőségű, nagyobb­­ horderejű döntéseket természetesen ez a csúcsszerv hozza. Mivel az igazán fontos kérdéseknél nagyon fontos,­ hogy a határozat egyhangú legyen, hogy a szövetség­ egyetlen tagja se érezhesse úgy, hogy a másik kettő az j­ó akarata, vélt vagy valóságos érdekei ellenére szavazott meg valamit. Ezért az elnökök testülete átvette azt a­­ módszert, amely minden gyengéje ellenére a legnehezebb­­ időszakokban is megmentette az ENSZ Biztonsági Taná­­­­csát, a vétószisztémát. Ez magyarul annyit jelent, hogy a három közül bár­melyik elnök „nem” szavazata megakadályozhatja olyan­­ határozat meghozatalát, amely azonnal, vagy a közeli,­ esetleg távolabbi jövőben, az egyenetlenség magvait hin­tené el a testületben. A VÉTÓRENDSZER érvényesül majd a háború és­ béke alapvető kérdésében is és ez új fejlemény. Koráb­ban ugyanis még az volt az alkotmánytervezetben, hogy ha bármelyik tagállamot ellenséges támadás éri, auto­­­matikusan beavatkozik oldalán a szövetség többi tagja.­ Támadás esetén valószínűleg így is ez történik, de bo­­­­nyolult világunkban okosabb óvakodni a politikai és jogi automatizmusoktól és esetenként mérlegelni egy-egy szi­tuációt A konföderáció épülete külsőleg — céljait és az alkot­mánytervezetet tekintve —, kétségtelenül tetszetős, tar­­­­talmi hasznosságát azonban természetesen csak a jövő és­­ a tagállamok magatartása döntheti el. Annyi bizonyos,­­ hogy Egyiptom ipara, Szíria mezőgazdasága és mindenek­­­­előtt Líbia évi kétmilliárd dollárt (!) jövedelmező olajkin­­­­cse olyan gazdasági erő, amely a politika és a harc po­­­­rondján is érezteti hatását. AZ ARAB VILÁG, amelyben a közelmúltban inkább­­ a széthúzás erői uralkodtak, ezzel a lépéssel talán lépést­­ tesz az egység irányában. Dél-vietnami foglyok megmenekülése SAIGON: Dél-vietnami hazafiak egy csoportja a múlt héten rajtaütött a Phu Ouc szige­tén létesített koncentrációs tábor őrein és ezzel lehető­vé tette öt fogoly megme­nekülését. A koncentrációs tábor őrei közben tüzet nyi­tottak a foglyokra és kilenc személyt meggyilkoltak. A harcokban hét tábori csendőr életét vesztette. A kiszabadult hazafiak üldözésére amerikai heli­kopterek szálltak fel. Közü­lük egyet lelőttek. Mint ismeretes, Phu Ouc szigetén embertelen körül­mények között 30 000 hazafit tartanak őrizetben. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint egy amerikai harckocsioszlop Da Nangtól 45 kilométerrel délre a par­­tizánok csapdájába került. Három amerikai páncélost a szabadságharcosok teljesen elpuszítottak. Három ameri­­kai katona meghalt négy megsebesült. A szorongatott helyzetbe került amerikaiak tehermentesítésére helikop­tereket és tüzérséget vetet­tek be. í P­ORTJELENTEi l/MK Magyar olimpiai válogatott— Eszék Váll. 2:1 (1:0) Pécs. V.: dr. Kamarás. Góllövők: Molnár, Tóth, illetve Petrovics. Jugoszlávia Utánpótlás— Magyarország Utánpótlás 1:1 (1:0) Szabadka, V.: Bentu (ro­mán. Góllövők: Dzsoni, illetve Kozma. 1971. szeptember 1. szerda Kínai külpolitika Nixon választási meggondolásokból fogadta el Peking meghívását „Alaposnak látszó előké­szítés után most kezdenek kibontakozni a körvonalai annak, miként óhajtja Pe­king 850 millió kín­a előtt igazolni, hogy büsz. • hazá­jukba megbeszélésekre meg­hívták az állítólagos leg­főbb háborús uszítót, Ri­chard Nixont” — írja ked­di jelentésében a Christian Science Monitor hongkongi tudósítója. „Megkezdték Mao Ce-tung elnök erőteljesebb előtérbe tolását, hiszen ilyen nagy­ságrendű lépéseknél mindig szükség van az ő hatalmára és presztízsére” — folytat­ja, majd megjegyzi, hogy az eredeti elrendezés során lát­szólag Mao elnök megkerü­lésével jártak el, „most azonban Mao szavaival ma­gyarázzák meg a népnek, miért volt szükséges a poli­tikai irányváltás”. „Ily módon — írja — előkerültek olyan Mao-írá­­sok, amelyek legalább 30 évesek. Ilyen például egy 1940. decemberében íródott cikk, amelynek különös fon­tosságot tulajdonítanak... A laptudósító szerint az említett 1940-es Mao-idézet így hangzik: „A kommunis­ta párt szembeszáll az im­perializmus minden formájá­val, de különbséget teszünk a Kína ellen jelenleg agres­­­sziót elkövető japán impe­rializmus és az ezt jelenleg nem cselekvő imperialista hatalmak között.” Mint a tudósító írja, a Vörös Zászló című kínai lap egyik cikke — amelyet országszerte népszerűsíte­nek — magyarázatokat fű­zött a Mao-idézethez, mond­ván, hogy „Mao elnök he­lyes döntése 1940-ben bizto­sította a Japán fölött ara­tott győzelmet, ugyanakkor nem módosította azt a kom­munista elvi álláspontot, amelynek alapján a naciona­listák ellen harcoltunk”. „Hongkongi megfigyelők szerint a Vörös Zászló cik­ke különösen jelentős, mert válasznak lehet tekinteni a kínai külpolitikai változá­sok ellen odahaza és külföl­dön elhangzó bírálatokra — ír­ja a Christian Science Mo­nitor hongkongi tudósítója. A Nixon elnök tervbe vett pekingi látogatásával kapcso­latban a Progressive című amerikai folyóirat cikkében megállapítja, hogy Nixon el­sősorban választási meggon­dolásokból fogadta el a kí­nai kormány meghívását. Nixonnak erre a döntésé­re akkor került sor — írja a lap — amikor népszerűsé­ge példátlanul alacsony szintre zuhant. Az indokínai háborúval szemben mutat­kozó ellenállás, belső, gaz­dasági és szociális problé­mák egész sora annyira alá­ásta az elnök tekintélyét, hogy Washingtonban egyre többen jósolgatták: mind ke­vesebb Nixon esélye arra, hogy az 1972-es választáson újra megválasszák elnök­ké. Ilyenformán Nixonnak valamilyen szenzációs lépés­re volt szüksége. A kínai „húzás” révén gondolta, hogy olyan győzelmet köny­velhet el külpolitikai téren, amely döntő lesz választási sikere szempontjából. — Ami a másik oldalt il­leti — mutat rá a lap — Peking azzal a számítással küldte el meghívását Nixon­­nak­, hogy az ő segítségével „betörjön a nemzetközi küz­dőtérre”. A folyóiratban szerkesztő­ségi cikk is jelent meg, amely óva int „a veszélyes ábrándoktól”, hogy Nixon széles körben „békeutazás­nak” reklámozott kínai lá­togatása valóban a legfon­tosabb nemzetközi problé­mák rendezését eredményezi majd. Nixon útja „nem hoz­za közelebb az indokínai há­ború befejezését, sőt meg­hosszabbíthatja a háborút” Berlini határsértő átadása A Német Demokratikus Köztársaság hatóságai hiva­talosan átadták a nyugat­­berlini rendőrségnek a 22 éves Bernd Langert, aki Werner Kühl nevű társával együtt július folyamán — nyugat-berlini oldalról — megsértette a Német De­mokratikus Köztársaságnak Berlinen áthúzódó határvo­nalát. Werner Kühl a határsér­téskor életét vesztette, Bernd Langer pedig megse­besült, s őt az NDK fővá­rosában kórházban ápolták. A Telegraf című nyugat­berlini lap szerint a nyu­gat-berlini rendőrség azon­nal megkezdte a büntetett előéletű Bernd Langer ki­hallgatását. Hadgyakorlatok * BONN: Szeptemberben az NSZK területén a NATO és a Bundeswehr két nagyszabá­sú hadgyakorlatot tart. Szeptember 1-e és 9-e között NATO-hadgyakorla­­tot rendeznek Schleswig- Holstein tartomány egész területén. A gyakorlaton ke­reken 25 000 nyugatnémet katona, továbbá Dánia, Bel­gium és az NSZK légiköte­lékei vesznek részt. „Jó jel” fedőnévvel szep­tember 19-e és 24-e között Tuttlingen és Ulm térségé­ben, a Duna mindkét part­ján tartják meg az NSZK szárazföldi haderőinek idei nagyszabású hadgyakorlatát, amelyen NATO-alakulatok nem vesznek részt. 10 millió szavazat Egyiptom, Líbia és Szíria több mint tízmillió választó­­polgára járul az urnák elé szerdán, hogy döntsön a há­rom arab országot egyesítő államszövetség megalakításá­ról. A referendum mindhá­rom országban reggel 8 órá­tól délután 5 óráig tart. Legfontosabb kereskedelmi partnerének megbékítésére tesz kísérletet a Fehér Ház „Kísérlet az USA két leg­fontosabb kereskedelmi part­nerének megbékítésére” — így értelmezik washingtoni megfigyelők a Fehér Ház hétfői bejelentését, amely szerint Nixon elnök jövő ta­vasszal Kanadába látogat, továbbá, hogy az elnök „va­lamikor a jövőben” látoga­tást óhajt tenni Japánban is. A Nixon-kormány augusz­tus 15-i gazdasági válságin­tézkedései — a dollár de facto leértékelése és a 10 százalékos import védővám bevezetése — a legérzéke­nyebben Kanadát és Japánt sújtja: az előbbi exportjá­nak 69 százaléka irányul az USA-ba, mintegy évi 13 milliárd dollár értékben, az utóbbi exportjának egyhar­­mada kerül amerikai piac­ra, évi 6,7 milliárd dollár értékben. A legutóbbi két hét folya­mán tekintélyes amerikai Ázsia-szakértők részéről szá­mos figyelmeztetés hangzott el, mondván, hogy a Sato­­kormány Amerika-barát po­litikáját elviselhetetlenül megterhelte az a kettős po­fon, amelyben a Nixon-kor­mány egy hónap leforgása alatt Japánt részesítette. Az amerikai elnök pekingi láto­gatásának, majd ezt követő­en a japán érdekeket súlyo­san sértő gazdasági intézke­déseknek meglepetésszerű be­jelentéséről van természete­sen szó. Első békítő gesztusként a Fehér Ház a múlt héten be­jelentette, hogy, Nihwon el­nök szeptember 26-án Alasz­kában személyesen fogja üd­vözölni amerikai földön Hi­­rohito császárt, amikor a ja­pán uralkodó különgépe, úton Európa felé, leszáll­ott üzemanyagfelvételre. A Fe­hér Ház újabb gesztusa meg­figyelők szerint további kí­sérlet a japán keserűség enyhítésére. A Kanada megbékítésére szánt gesztus lélektani ha­tását megfigyelők szerint erősen csökkenti az a tény, hogy Trudeau miniszterel­nök, akinek kormányra ke­rülése után első külföldi út­ja Washingtonba vezetett 1969 tavaszán, az augusztus 15-i amerikai intézkedéseket követően sürgős személyes találkozót kért Nixon elnök­től, de a Fehér Ház jövő ta­vaszig elodázta a több mint két éve esedékes viszontlá­­togatást. Kanadai diplomá­ciai körökben ezt a gesztust úgy értékelik, mint udva­rias tagadó választ Ottawá­nak arra a kérésére, hogy a kanadai exportot mentesít­sék a 10 százalékos védő­vám alól. Rámutatnak, hogy a máris nagyarányú kana­dai munkanélküliség elkerül­hetetlenül tovább fog növe­kedni az amerikai intézke­dések következtében és a választások elé néző Tru­deau miniszterelnök a jövő tavasszal alighanem „politi­kai létéért” fog ha­col­ni, amikor Nixon elnök meg­tiszteli látogatásával. Washingtonban növekvő aggodalommal figyelik az Amerika-ellenes irányzatok erősödését Kanadában, ahol az amerikai tőkebefektetések elérik a 33 milliárd dollárt. Különösen a kanadai ifjúság és a francia nyelvű lakosság (a népesség egyharmada) kö­rében erősödik az a követe­lés, hogy a kormány a to­vábbi amerikai tőkebefek­tetések megtiltásával csök­kentse az ország egyoldalú gazdasági függőségét hatal­mas szomszédjától. Jelenleg az amerikai nagytőke csak­nem teljes mértékben ellen­őrzi Kanada bánya- és olaj­iparát és amerikai tulajdon­ban, vagy részvényellenőr­zés alatt van a kanadai gyáripar kétharmada. HELSINKI: Kedden az amerikai nagy­­követség épületében talál­kozott egymással Helsinki­ben a stratégiai fegyver­­rendszerek korlátozásáról fo­lyó tárgyalásokon részt ve­vő szovjet és amerikai kül­döttség. A jelenlegi SALT- forduló keddi, sorrendben a tizenhatodik plenáris ülése két órát tartott. A követke­ző ülésre a megbeszélés me­netrendje szerint pénteken, a szovjet nagykövetségen kerül sor. Súlyos harcok Hamfed­­zsában PHNOM PENH: Kambodzsai kormánycsa­patok kedden kétszer­­ is súlyos harcokba kevered­tek a felszabadító erőkkel. Egy Phnom Penh-i katonai szóvivő bejelentette, hogy erős támadás érte a fővá­­­rostól 24 kilométerre kelet­re állomásozó kormánycsa­patokat A harcba amerikai repülőgépek is beavatkoz­tak. A felszabadító egységek kedden támadást intéztek a Phnom Penh-i kormánycsa­patok ellen Kompong Thom környékén is. A szóvivő nem volt hajlandó részle­tekbe bocsátkozni, de kato­nai körök elmondották, hogy a kormánycsapatok helikop­­­terei állandó bevetésben voltak, hogy a sebesülteket a frontvonalról Phnom Penhbe szállítsák. Tájfun, árvíz Japánban Japánban nagy károkat okozott a Trix nevű tájfun. Leg­alább 17 ember életét vesztette és 10 eltűnt. Képünkön: a Nagoya közelében lévő Okazaki város egyik parkolóhelyén kocsik állnak a víz alatt — a tájfun miatt ugyanis kiárad­tak a folyók. (Telefoto — AP—MTI—KS) FIGYELEM! A LAKOSSÁG ÉS VÁLLALATOK RÉSZÉRE patkány-, egér- és rovarirtást GYORSAN ÉS EREDMÉNYESEN VÉGZI A NYÍREGYHÁZI TEMPO KTSZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KÁRTEVŐIKIG RÉSZLEGE. Vállalatok, állami gazdaságok, mg. tsz-ek részére terményt zsizsiktelenítünk zsákolatlan és ömlesztett állapotban. Ajánljuk a szerződéses irtást, mely kedvezményes előnyök­kel jár. Érdeklődni: NYÍREGYHÁZA, MÁRTÍROK TERE 1. Telefon: 12-94. 30-SL

Next