Népújság, 1972. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
« Új vállalat fél éve Két korábbi cég összevonásával megalakult Heves megyei Szolgáltató Vállalat idei terveiről írunk lapunk 3. oldalán. Minkfisiik A fegyveres szolgálatot önként vállaló emberek hétköznapjairól írunk lapunk 3. oldalán. Tv-elizetes A televízió jövő heti műsorából hívjuk fel néhányra olvasóink figyelmét a lap 4. oldalán, B Wiener Walzer különös utasa Miért akart illegálisan külföldre távozni egy fiatal hölgy? — Erről szól cikkünk a 4 oldalon Düntött a Legfelsőbb Ífróság Különös bírósági esetekről számolunk be olvasóinknak az 5. oldalon Letté - MERKUR A nyertes számokat és a gépkocsisorszámokat közöljük a lap 8. oldalán VILÁG PSzLetánjái, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 12. szám ARA: 60 FILLÉR 1972. január 15., szombat Fehér Lajos fogadta Bancot Iosif Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese péntek délután hivatalában fogadta Iosif Bancot, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság román tagozatának elnökét. A szívélyes hangú megbeszélésen részt vett Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke és Ioan Colot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Iosif Banc, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság román tagozatának elnöke pénteken Vályi Péternek, a kormány elnökhelyettesének társaságában látogatást tett a dunakeszi hűtőházban és a rákospalotai növényolajipari gyárban. A két vállalatnál a vendégeket fogadta Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A látogatásnál jelen volt Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. A brüsszeli konferencia előbbre vitte a béke megszilárdításának ügyét földrészünkön Dr Bartha Tibor nyilatkozata Dr. Bartha Tibor, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának alelnöke, az európai közéleti személyéül konzultatív találkozóján résztvevő magyar küldöttség vezetője fogadta az MTI tudósítóját és válaszolt kérdéseire: — Miben látja az európai közéleti személyek most zárult brüsszeli találkozójának jelentőségét? ■ Örömmel állapíthatom meg, hogy a tanácskozás jó eredménnyel zárult. Mint ismeretes, a 27 országból egybesereglett küldöttek — akik a legkülönbözőbb világnézeti irányzatokat képviselték —, egybehangzó határozatot hoztak, amely szerint ez év június 2-ána Brüsszelbe összehívták az európai népek közgyűlését. Sokan és joggal állapították meg e határozat megszületése után,hogy Európa népeinek a történelemben eleddig még soha nem látott arányú és jellegű megmozdulásáról van szó. — Természetesen tévedés és önáltatás lenne azt gondolni, hogy az európai népek közgyűlésének egybehívásával már minden kérdés megoldódott. Ellenkezőleg, az előttünk álló hónapok, a nagygyűlés előkészítésének az időszaka a legkomolyabb erőfeszítést követeli meg mindazoktól, akik kontinensünk békés jövőjéért felelősséget hordoznak. — Hogyan járul hozzá hazánk a közgyűlés összehívásának ügyéhez? — Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának a megalakulásával olyan munkaközösség jött létre, amely kormányzatunk és népünk békeakaratának megfelelően hatékony segítséget tud nyújtani a brüsszeli kezdeményezés megvalósulásához, az európai közvélemény mozgósításához. Így többek között a hazai közvélemény tájékoztatása, a más országok nemzeti bizottságaival való együttműködés a közgyűlés megszervezése érdekében, valamint a közgyűlés témáinak feldolgozása sok munkát, odaadó fáradozást igényel. Hisszük, hogy ezek a fáradozások nem lesznek hiábavalóak. Arra a reménységre jogosít fel az a lépés — egy lépés, de jelentős lépés —, amellyel a brüsszeli konferencia előbbre vitte a béke megszilárdításának az ügyét földrészünkön. o V Megyei szállítási bizottságok elnökeinek értekezlete s dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter meghívására pénteken a minisztériumban megbeszélést tartottak a megyei tanácselnök-helyettesek, akik egyben a megyei szállítási bizottságok elnökei. Az értekezleten részt vett Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. A miniszter beszámolt arról, hogy a közlekedéspolitikai koncepcióban meghatározott ütemtervnek megfelelően terelik át a személy- és áruszállítási forgalmat az elavult vasútvonalakról a közútra. Ezt az ütemet az idén sem csökkentik, de az áttérés feltételeinek megteremtésében, a gyér forgalmú vasútvonalak helyett tervezett utak megépítésében az eddiginél sokkal megfontoltabban, körültekintőbben kell eljárni, hogy az ország beruházási egyensúlyának javítását célzó törekvéseket ne akadályozzák felesleges kiadásokkal. E feladatnál külöönösen fontos, nélkülözhetetlen a megyei szállítási kisegítése. A négy gazdaság nincsen abban a helyzetben, hogy az átterelés ösztönzése érdekében olyan utak építéséhez is hozzájáruljon, amelyekre majd csak 5—6 év múlva lesz szükség. A megyei szállítási bizottságok munkájában az idén hangsúlyozott feladatként jelentkezik a közúti gépkocsiforgalom infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A közúti közlekedés forgalma ugyanis a számítottnál jóval nagyobb ütemben növekedett, ami elsősorban a személygépkocsi-állomány rohamos bővülésének következménye. Ezzel a gyors előrehaladással viszont nem tartott lépést a szervizállomások, a javítóbázisok, az üzemanyagállorások, az alkatrészellátás és a gépkocsikereskedelem, tehát a forgalom infrastrukturális feltételeinek fejlődése. Ezért fontos feladat, hogy a megyei szállítási bizottságok — a tanácsok, a szövetkezeteik és a vállalatok bevonásával — keressenek az eddiginél szélesebb körű lehetőségeket a szolgáltatások szélesítésére. ......Fokozottabb gazdaságosságot a munkában!” Megyei közgazdászok közgyűlése Egerben Pénteken délután Egerben, a megyeháza nagytanácstermében került sor a Magyar Közgazdasági Társaság Heves megyei szervezetének évi közgyűlésére , amely a kívülállók köréből is számos érdeklődőt vonzott. Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, az MKT megyei szervezetének elnöke köszöntötte a részvevőket, majd Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai alosztályának vezetője, a társaság országos választmányának tagja tartott előadást. Az előadó a IV. ötéves tervre emlékeztetett, s rövid visszapillantást tett az előző esztendőre. Egyebek mellett elmondotta, hogy a tapasztalatok szerint mind a vállalati, a szövetkezeti, mind pedig a területi, a megyei programok összhangban vannak a népgazdasági célkitűzésekkel, s általában megnyugtatóak tavalyi eredményeink, amelyek egyébként országhatárainkon túl is érthető figyelmet keltettek. Nemzeti jövedelmünk a tervezett 7 helyett több mint nyolc százalékkal nőtt, ipari fejlődésünk hatszázalékos, energiahelyzetünk kiegyensúlyozott, mezőgazdaságunk pótolni tudta az 1970-es veszteségeket. Nemzeti jövedelmünk kilenctized részben a termelékenység javulásából adódott — ami dicséretes. Mindezek mellett is változatlanul nagy még gazdasági életünkben a különféle részproblémák száma, amelyen természetesen mielőbb változtatnunk kell. Idei terveink sikeres végrehajtásának alapja, s további eredményeink záloga a gazdaságosságra való fokozottabb törekvés. Az eddiginél bátrabban fesül fel anny a felelőtlenségek, a pazarlás, a hozzá nem értés ellen, ha szükséges, akár szanálásokkal is. Elengedhetetlen a külkereskedelmi mérlegünk javítása, amit exportnöveléssel, a külföldre szánt termékek minőségének tökéletesítésével szolgálhatunk. Ballai László előadása után Kántor Imre, a megyei szervezet titkára adott számot a hevesi közgazdászok első esztendei munkájáról. A továbbiakban az idei munkatervet ismertette, s ennek során több érdekes előadásról, konferenciáról, kerekasztal-beszélgetésről szólt. Ezt követően a részvevők megválasztották küldötteiket az országos közgyűlésre, illetve a megyei szervezet új számvizsáló bizottságának tisztújítására került sor. Végül Barta Alajos, az elnökség megbízásából jutalmakkal honorálta a szervezet legjobbjait. i Eger híréhez, rangjához méltóan Az 1972-es fejlesztés csak százmilliókban mérhető Találóan fogalmazta a közelmúltban Eger város tanácsülésén az egyik tanácstag: Eger történetében soha ilyen arányú fejlesztésről nem tanácskoztak még, mint amilyet az 1971—75-ig megvalósuló fejlesztési program ígér. De nehéz lenne csak azokat is felsorolni, amelyek csupán 1972-ben készülnek el, illetve kezdik meg építésüket. Még az 1. félévben átadásra kerül a gyermekek legnagyobb örömére a megyeszékhely impozáns úttörőpalotája, amelyet 10 millió forintos költséggel építenek. Számos klub és szakköri szoba, játékterem szolgálja majd jól felszerelten az úttörők iskolán kívüli szórakozását, művelődését. Ebben az évben kezdődik meg az északi városrészhez tartozó Malom utcai új szakközépiskolánál a 350 fős kollégium és az ahhoz tartozó 600 személyes konyha és étterem építése 24 millió forintos értékben. S ha már az északi városrészt említjük, el kell mondani, hogy elkészültek az első lakótömbök, s a kivitelezés jelenlegi üteme szerint még ebben az évben 423 tanácsi és 209 OTP-beruházásból épülő lakást adnak át. Ezek összes beruházási értéke megközelíti a 200 millió forintot. Tovább folytatódik a barokk belváros rekonstrukciója is, amelynek során 1972-ben mintegy 20 millió forintot költenek a régi épületek csinosítására, belső korszerűsítésére. Az északi lakótelepen egyébként a járulékos beruházások kivitelezése is megkezdődik: 4,5 millió forintos költséggel új óvoda, bölcsőde épül, s ugyancsak elkészül az első nagyobb kereskedelmi egység is. A lakásépítés azonban nemcsak az északi lakótelepen folyik. Kétszáz újabb lakás épül a lajosvárosi KISZ-lakótelepen, 74 a Grónay úti tömbben, 40 a Diófakút utcában, s 41 a Szovjethadsereg úton. A közművek fejlesztése is nagy ütemben megkezdődött: 60 millió forintos beruházással készül az új szennyvíztisztító telep, 14 millió forintért rövidesen üzembe lép az északi vízmű. Megkezdik az új nyomda építését is, amely mintegy 50 millió forintos beruházást jelent. Folytatódik a Centrum Áruház építése a Dobó téren 40 millió forint értékben, s megkezdik a szakmunkásképző iskola 300 fős kollégiumának építését. Az új kenyérgyár 46 millió, a Finommechanikai Vállalat új autójavító üzeme pedig 18 millió forint beruházással indítja építkezését az idén. Régen várják a megyeszékhelyiek az új és korszerű Patyolat üzemének megépítését. Nos, az új üzem építése 17 millió forintos beruházással az idén ugyancsak megkezdődik. A felsoroltakon kívül természetesen még számos kisebb létesítmény is megvalósul, amelyekkel együtt valóban elmondhatják majd az egriek, hogy szinte átalakul — kedvezően, mindnyájunk örömére — Heves megye székhelye, a bel- és külföldi turisták százezreinek tervére való