Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben egyhangúan elfogadta. Ezután a napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőként felszólalt dr. Korom, Mihály, igazságügyi miniszter. Expozéjának bevezetőjében elmondotta, hogy a törvényjavaslat kidolgozása során — az Alkotmányban foglalt alapvető rendelkezésekkel összhangban — az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, a jogrendszer korszerűsítésének követelményei játszottak alapvető szerepet. Hangsúlyozta: „Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet. Bíróságainknak jelentős szerepük van e fontos elvek megvalósításában. A rájuk bízott feladatok további jó ellátásának feltételeihez járul hozzá a törvényjavaslat. Fontos láncszeme ez azoknak a magas szintű szabályoknak, amelyek a társadalmunkban bekövetkezett változásokkal összhangban az igazságszolgáltatás továbbfejlesztését szolgálják.” Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. A bírói igazságszolgáltatás alkotmányos alapelve érvényesítésének fontos feltétele, hogy magas szintű jogszabály egyértelműen határozza meg a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek körét. Ennek a követelménynek tesz eleget a törvényjavaslat, amikor kimondja, hogy a bíróság dönt a büntető és a polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. A miniszter utalt arra, hogy az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. Ezzel a szabályozással egyszerűsödik, áttekinthetőbbé válik az igazságszolgáltatási szervezet rendszere, megszűnik a tarkaság, a párhuzamosság, a széttagoltság, a szervezeti rendszer bonyolultsága. Korom Mihály arra is utalt, hogy a törvényjavaslat nem fetisizálja a bírósági jogkört. Sőt, kedvező tapasztalatok alapján elismeri egyes államigazgatási szervek közreműködésének szükségességét, meghatározott jogviták eldöntésében. A miniszter ezután a törvényjavaslat egyéb vonatkozásairól szólt, beszélve a Legfelsőbb Bíróság szerepéről is körvonalazta az igazságügy-miniszter felügyeleti tevékenységét, hangsúlyozva, hogy a törvényjavaslat az Igazságügy-minisztériumot nem minősíti az igazságszolgáltatási tevékenység puszta szemlélőjévé. A törvényjavaslatnak a bírók választására vonatkozó rendelkezései ugyancsak teljes összhangban vannak Alkotmányunkkal. A hivatásos bírák választásával több mint két évtizedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása olyan magas állami vezetőtestület hatáskörébe került, mint népköztársaságunk Elnöki Tanácsa, kifejezésre juttatja a bírói tzékenység fontosságát, a bírók társadalmi megbecsülésének növekedését. Korom Mihály beszélt arról is, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az eljárási törvényekben meghatározandó esetekben bírósági tanács helyett első fokon egyes bíró hozzon döntést. Utalt arra is, hogy ez korántsem csökkenti a nép részvételének alkotmányos elvét az igazságszolgáltatásban. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy az új bírósági törvény, valamint a hozzá kapcsolódó többi jogszabály és azok sikeres végrehajtása elősegíti igazságszolgáltatásunk további fejlesztését. Korom Mihály expozéja után az elnök dr. Biczó Györgynek, Szeged 1. választókerülete képviselőjének, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadójának adta meg a szót. Felszólaltak még dr. Lakatos Pál (Komárom megyei, dr. Nezvál Ferenc nyugalmazott miniszter (Zala megye, 9. választókerület), Zámbó József (Győr-Sopron megye, 9. választókerület) képviselők. Ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy az államélet továbbfejlesztésének igénye nem elégíthető ki az igazságszolgáltatás fejlesztése nélkül. Elmondotta azt is, hogy jelentős az a közérdek, amely a jogszabályok egységes és helyes értelmezéséhez és alkalmazásához fűződik, ez a szocialista törvényesség alapvető követelménye is. Beszélt arról is, hogy a bírósági hatáskör kiszélesítése és az igazságszolgáltatás egységesítése egyben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogköre is lényegesen bővült: egyrészt az egyes ügyek elbírálásával kapcsolatos ítélkezési teendők vonatkozásában, másrészt az elvi irányító funkciót illetően. A törvényjavaslatot, mint jogfejlődésünk fontos megnyilvánulását az egész jogász társadalom nevében örömmel üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság elnöke, majd az Alkotmányban előírt kötelességének eleget téve beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság működéséről. Elmondotta, hogy az elmúlt két év során — az általános jellegű elvi iránymutatások mellett — több mint 2200 büntető- és csaknem 2700 polgári — perben összesen tehát mintegy ötezer konkrét ügyben hozott határozatot a Legfelsőbb Bíróság. Ezek fontos eszközei voltak az elvi irányításnak. Miután a törvényjavaslathoz újabb hozzászólást nem jeleztek, dr. Korom Mihály összefoglalta az elhangzott észrevételeiket Dr. Beresztóczy Miklós elnök ezután szavazást rendelt el. A szavazás eredményeként az Országgyűlés először a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által írásban beterjesztett módosításokat, majd pedig ezek figyelembevételével a bíróságokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúan elfogadta. Az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját tudomásul vette. Napirend szerint következett a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Gonda György a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke beterjesztette a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot. Dr. Gonda György beszéde után dr. Szénási Géza, legfőbb ügyész emelkedett szólásra. Bevezetőben rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat nem csupán az ügyészi szervek tevékenysége szempontjából nagy jelentőségű, hanem kiemelkedő fontosága van alkotmányjogi vonatkozásban is: „A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény — a tanácstörvénnyel és a bíróságokról szóló törvénnyel együtt — ama törvényeink közé tartozik, amelyek elkészítését az Alkotmány írta elő, s amelyek az Alkotmány egy-egy fejezetének végrehajtását szolgálják.” A törvényjavaslat szerint az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat nekik. E rendelkezés célja annak biztosítása, hogy az ügyészi szervezeten belül egységes jogszabályértelmezés és egységes jogpolitikai szemlélet érvényesüljön. A legfőbb ügyész ezek után alkotmányos kötelességéhez híven beszámolt az országgyűlésnek az ügyészi szervezet legutóbbi kétéves munkájáról. Foglalkozott a fiatalkorú bűnözők helyzetével és problémáival is. Elmondotta azt is, — az ügyészi általános felügyeleti munka tapasztalatai alapján —, hogy a törvényesség általános helyzete jónak értékelhető, fejlődött az állami szervek jogalkalmazó tevékenysége, javult az állampolgárok magatartása és jogszabály-tisztelete. Beszélt arról is, hogy a tanácsi szerveknek az eddigieknél jobban fel kell készülniük a szövetkezeti törvénynek megfelelő állami törvényességi feladatok folyamatos végrehajtására. Dr. Szénási Géza beszéde után szünet következett, majd Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével folytatódott a ta Féte alatt dr. Mátay Pál (Fejér megye, 3. választókerület), majd őt követően Benkei András belügyminiszter. Külön kiemelte, hogy a törvényjavaslat az ügyészség fontos feladatává teszi a törvények tiszteletére nevelésben a jogtudat fejlesztésében való aktív tevékenységet. A továbbiakban rámutatott: „Egyesek nehezen akarják megérteni, hogy a törvények szellemében élni nemcsak olyan bűncselekmények elkövetésétől való tartózkodást jelent mint az emberölés, a rablás, vagy a betöréses lopás, hanem — többek között — a közösség tulajdonával való takarékos bánásmód és sokféle más, a népgazdaság értékeit becsületesen kezelő és védelmező tevékenységet, az anyagi és erkölcsi fedhetetlenséget.” A törvényjavaslat vitája ezzel véget ért, az elnöklő Apró Antal szavazást rendelt el. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a jogi igazgatási igazságügyi bizottság által beterjesztett eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Ezután interpelláció következett. Búza Barna szobrászművész (Budapest, 21. választókerület) a Balatonnal, a tó jövőjével foglalkozott. Búza Barna interpellációjára a kormány nevében Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt. Ezt követően az elnöklő Apró Antal a képviselőknek jó munkát, a szabadságra menőknek kellemes pihenést kívánva az országgyűlés nyári ülésszakát berekesztette.Havács IcoBác. Géptávírókon „utazik” az országgyűlés anyaga a megyei lapoknak, így a Népújságnak is. (Fotó: Kiss Béla) Heves megye vezetőinek távirata a Csuvas ASZSZK-ba N. VORONOVSZKIJ elvtársnak, az SZKP Csuval Területi Bizottsága első titkárának, SZ. ISZLJUKOV elvtársnak, a Csuvas ASZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, M. ZAJCEV elvtársnak, a Csuvas ASZSZK Minisztertanácsa elnökének. SZOVJETUNIÓ CSEBOKSZÁR! Drága Csuvas Barátaink! Kedves Elvtársak! Nagy szeretettel, igaz testvéri és elvtársi barátsággal köszöntjük Önöket és önökön keresztül az egész csuvas népet, szovjet Csuvasia minden lakóját, autonóm nemzeti területté nyilvánításuk 52. évfordulója alkalmából. 1920. június 24-én írta alá Lenin, a proletariátus nagy vezére, a Csuvas Autonóm Terület megalapításáról szóló törvényt, s ez történelmi fordulópontot jelentett az évszázadokon át elnyomott és kegyetlenül kizsákmányolt népük életében. Áldozatos, küzdelmes utat jártak be az 52 esztendő során, de az áldozatok, küzdelmek nem voltak hiábavalóak. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az, hogy amíg a forradalomig Csuvasiában krónikus volt az éhség, 80 százalékos volt az analfabétizmus, s gyakorlatilag nem volt ipar, most a Szovjetunió egyik fejlett ipari körzete lett, korszerű mezőgazdasággal, élelmiszeriparral, fejlett tudományos és kulturális élettel. 1969 óta Heves megye és a Csuvas ASZSZK között hivatalos párt- és állami kapcsolatok teremtődtek, a csuvas és a Heves megyei üzemek, vállalatok, intézmények és társadalmi szervezetek között rendszeres munkakapcsolatotok szövődtek. Sokoldalú kapcsolataink alapja egyrészt népeinknek a régmúlt, a történelmi időkben gyökerező barátsága, másrészt az a szilárd marxista—leninista politika, s azok a közös kommunista-szocialista célkitűzések, amelyek pártjainkat és népeinket összekötik. Büszkék vagyunk csuvas barátaink eddig elért eredményeire és kívánjuk tiszta szívből, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa szellemében a IX. ötéves terv megvalósítása során további magaslatokat hódítsanak meg a kommunizmushoz vezető úton. Eger, 1972. június 24. Elvtársi OLÁH GYÖRGY, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára üdvözlettel: FEKETE GYŐR ENDRE, Heves megye Tanácsának elnöke A Parlament folyosóin (Munkatársunk telefonjelentése.) A Parament épülete könnyen becsaphatja a látogatót, még a gyakori látogatót is! Jómagam például tudom, hogy a főbejárattól balra látszik Heves megye címere és bent, a Házban, mindenütt a piros szőnyegen kell menni. Mindezek ismeretében az egyik kollégámat büszkén lekísértem az alagsorba, ahol az MTI székel, aztán visszavezettem... Nos, amikor a karzatra érkeztünk, mégiscsak meg kellett kérdezni az egyik teremőrt, hogy tulajdonképpen merre menjünk vissza... De maradjunk a teremőröknél. Főnökük, Gál József gondnokhelyettes, füzesabonyi származású ember, aki készségesen nyilatkozott a teremőrök munkájáról. — Mindent elő kell készíteni: kitakarítani, csinosítani a termet, biztosítani a technikai és egyéb feltételeket. Ismernünk kell a napirendet, sőt az olyan változásokat is, amikor valamelyik képviselő például eláll a felszólalástól. Aki következik , az kap egy pohár vizet. Mi szereltetjük fel a mikrofonokat is, mi közvetítjük a fontos üzeneteket és ellenőrizzük, hogy csak az legyen az ülésszak résztvevője, akinek megvan a belépője. — A hőmérő télen is, nyáron is 24 Celsius fokot mutat — jegyzem meg. — Ez is a feladatunk: nyáron a hűtés, télen a fűtés. A meleget télen a Balassi utcai bérházunk fűtéséből szerezzük. Ez Magyarország legrégibb távfűtése, még 1902-ben, a Parlament épületének elkészültekor született. A hűtés? A nagy teljesítményű ventillátorok jégtáblákon keresztül „kondicionálják” a levegőt. Egy nyáron napi 10—15 mázsa jeget használunk fel! ★ Fél tíz: Tízkor folytatódik az ülésszak. A legelsőnek érkező Heves megyei képviselő Sas Kálmán, aki egy fontos cementgyári igazgatói tanácskozásról érkezett. Nem sokkal később már dr. Novák Pálnéval, Vadkerti Miklósnéval és Pusztai Lászlónéval találkozom, akik az első nap sajtóját böngészik. — Nagy segítséget jelent a munkánkban — mondja Fodor Istvánná, aki éppen ekkor érkezik. — Amióta ilyen tekintélyesre nőtt az országos, de elsősorban a megyei lapok országgyűlési tudósítói munkája, a választók még jobban látják, milyen munkát is kell itt végeznünk. Megérkezik Hevér Lajos. — Éppen Faluvégi Lajos pénzügyminiszterrel beszéltem — mondja. — A csoport nevében megköszöntem neki, hogy támogatta a Gazdasági Bizottság előtt az egri kórház korszerűsítési tervét. A miniszter „nem hivatalos” ígéretet tett arra, hogy annak idején ellátogat majd megyénkbe, megtekinteni, milyen földbe hullt a mag?... Tiliczky József Horgos Gyula kohó- és gépipari minisztertől az apci Qualitás fejlesztéséről érdeklődött. Kiderült, hogy a csepeli központ 450 millió forintot kapott a fejlesztésre és ebből 30 millió az apci továbbfejlesztése. Reméljük, hogy az eddigi elég súlyos probléma ezzel valamelyest megoldódik.★ Sokszor beszéltem arról, hogy nem könnyű az országgyűlés munkája. Hát még az előkészület!... Rosta László, az Országgyűlési Iroda főosztályvezetője fogadott a szobájában és elmondta, hogy miképpen is készítik elő az országgyűlés egy-egy ülésszakát. — Törvényjavaslatról van szó. Ezt a különböző hatóságok készítik elő és terjesztik a kormány elé. Közben az Igazságügy-minisztériumban bizonyos ratifikációs (törvényelőkészítő) munka is folyik a témáról. A kormány ezt megvitatja és javaslatként elküldi az országgyűlés elnökének, aki ezután a téma jellegétől függően kiadja a javaslatot a megfelelő országgyűlési bizottságnak. (A jogi bizottság általában minden törvényjavaslatot megtárgyal. Ha költségvetésről van szó, azt mindegyik bizottság megvitatja.) Ezután kialakul az anyag, s az országgyűlés elnöke összehívja a bizottságok elnökeit és a képviselőcsoportok vezetőit. Itt már arról is szó esik, mikorra javasolják az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés összehívását és milyen javasolt témákkal (amelyeket egyébként a képviselőcsoportok is külön megvitatnak.) Az iroda arról is tájékozódik, hogy ki szólal fel, milyen témával és ki interpellál, így épül fel az ülésszak javasolt napirendje. Közben sok technikai feladatot meg kell oldani: értesíteni a sajtót, a rádiót és a tévét, kiadni az igényelt belépőjegyeket, biztosítani a képviselőknek a szállodát, beosztani a szolgálatot, az országgyűlés résztvevőinek étkeztetését, biztosítani a gyors- és gépírókat, a jegyzőkönyv előkészítését, hogy az az előírt határidőre, 21 napon belül eljusson a képviselőkhöz ... Hát ez valóban munka. De nem kisebb felelősség az sem, amikor a megvitatott téma végén a képviselő szavazásra emeli a kezét! Kátai Gábor M mmQ 1972. június 24.,