Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

Útközben Több mint másfél év telt­­ a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusá­ra. Még félidőben sem va­­nunk, az eredmények még­­­ számottevőek. Az élet minden területe igazolja a­ongresszus határozatainak egyességét. Korai lenne a gazdasági­pítőmunka valamennyi redményét összegezni, de igg, hogy mindenfelé új zemek, létesítmények, ob­­jktumok épültek. Közülük 7 országban már több száz­apcsolódott be újonnan a trmelésbe, vagy közel áll a munka megkezdéséhez. Van, hol most lakják az új üze­­mek, lakóházak, iskolák,­vodák alapjait, s ha itt-ott z ütem lassúbb, vagy eset­ig elhalasztottak valami­ben beruházást, az ismert azdasági gondok ellenére is­­ anyagi és szellemi gya­­rpodás, a fejlődés a fő is­mérve mindennapi életünk­­ek. A gazdaságpolitikai kérdé­­ek megítélésében erősödött­­ egységes szemlélet és cse­­­kvés, javult a vezetés szín­­onala. A helyi és ágazati ezetők egyre nagyobb gon­­ot fordítanak a gazdasági­dottságok kihasználására. E­élből került napirendre az­zem- és munkaszervezés roblematikája, aminek redményei a gazdaságosabb­­ emelésben, a termelékeny­ég növekedésében jelent­­ezhetnek. A tervek teljesí­­tse, a szükségletekkel öss r­­angban álló termelés emel­ed­ése ugyanakkor lehető­­é teszi, hogy az életszínvo­­al tervezett növekedése 972-ben is megvalósuljon. A kongresszus óta számos­lyan intézkedés is született, mely a közvélemény óhaját ifejezve gátat vetett az in­­okolatlanul magas jövedel­­meknek, spekulációs törek­­éseknek. Rendelet jelent meg a lakás- és üdülőtelelt­­ulajdon mértékének szabá­lyozására, amely szerint egy faláénak csak egy építési agy üdülőtelke lehet. Mó­­d­ították a nijí^ííállások és m­ellékfoglalkozások eddigi endjét, a munkaügyi mi­­niszter elrendelte ezek prog­­esszív adóztatását. Intézke­déseket hoztak a magas jö­vedelmű kisiparosok és kis­kereskedők, valamint önálló szellemi foglalkozásúak prog­resszívabb adóztatására, a túlzottan magas jövedelmek elvonására. Rendelet szüle­tett az állami személygépko­csik számának jelentős csök­kentéséről. A rendeletek végrehajtása részben már megtörtént, egyes intézkedé­sek pedig folyamatosan va­lósulnak meg. A tavalyi esztendő és az idei év első fele gazdag volt az olyan intézkedések és törvények megalkotásá­ban is, amelyek a fejlődés követelményeként vetődtek fel a párt X. kongresszusán. Ezek közül egyik legjelen­tősebb, hogy az országgyű­lés módosította az alkot­mányt, figyelembe véve a szocialista építőmunka ered­ményeként több mint két évtized alatt bekövetkezett társadalmi és gazdasági vál­tozásokat, valamint a szocia­lizmus teljes felépítésének követelményeit. Továbbá el­fogadásra került az egysé­ges szövetkezeti és az ifjú­sági törvény. Egyik a szö­vetkezeti mozgalom erősö­dését, továbbfejlesztését se­gíti, a másik az egész ma­gyar ifjúság helyzetének ja­vítását, jogainak fokozot­tabb érvényesülését. Ezen túl a párt- és állami hatá­rozatokban rögzítettek olyan fontos társadalompolitikai kérdéseket, mint a nők helyzetének megkönnyítése, vagy külgazdasági tevékeny­ségünket illetően a KGST- országokkal való kapcsolat további erősítése. A Köz­ponti Bizottság — épp a kö­zelmúltban — átfogóan meg­vizsgálta közoktatásunk helyzetét és továbbfejlesz­tésének irányát. Gazdasági fejlődésünk té­nyei, és mindezek az intéz­kedések — csak a leglénye­gesebbeket érintve is — mu­tatják, hogy a X. kongres­­­szus elvei, határozatai a gya­korlati megvalósulás útján haladnak. A további fejlő­désnek fontos feltétele, hogy építsünk ezekre az eredmé­nyekre. Ehhez pedig az is szükséges, hogy a pártszer­vezetek a mindennapi felvi­lágosító munkában kellő fi­gyelmet fordítsanak ezekre az eredményekre. Utaljanak a végbement fejlődésre, a megtett intézkedésekre, a dolgozók érdekeit és igé­nyeit kifejező lépésekre. E vonatkozásban csak he­lyeselni lehet ezt a munka­­módszert, ha a pártszerve­zetek, a kommunisták a kü­lönböző intézkedések kap­csán szűkebb területük, munkahelyük, üzemük, kol­lektívájuk konkrét eredmé­nyeit is elemzik és ennek alapján beszélnek a kong­resszus óta megtett útról. Egy ilyen összegezés mindig értékes tanulságokkal szol­gál, megerősít igazunkban és újabb sikerekre buzdít. Németh Jenő, az MSZMP KB munkatársa „Fiatalabb” kismamák Csökken a nagycsaládok száma Egyre kevesebb a nagy­étszámú család — állapítot­­ák meg a népességtudomá­­nyi kutatók. Az utóbbi tíz évben a háromgyermekes­­ök száma 3, a négy-ötgyer­­nekeseké 20, a hat- és több­gyermekeseké 43 százalék­kal csökkent. A termékeny­­ág általános visszaesését a családonkénti gyermekszám alakulása mutatja a legjob­­ban. A legutóbbi népszám­láláskor például száz házas nőre 198 gyermek jutott, 34-gyel kevesebb, mint a megelőző összeíráskor. A gyermekáldás mérséklődését bizonyos mértékig kiegyen­líti, hogy ugyanakkor a két­gyermekes családok száma 20-szal, az egy gyermekese­ké 26 százalékkal növeke­dett. A gyermektelen nők száma nagyon lassan apad, arányuk jelenleg 14 száza­lék. A termékenység alakulá­sát vizsgálva kitűnik, hogy tíz évvel ezelőtt hazánkban ezer lakosra csupán 12,9 él­ve születés jutott, ami az eddigi legalacsonyabb ma­gyar születési arányt — s egyben az európai mélypon­tot is — jelentette. Ettől kezdve néhány éven át — ezer lakosként 13,1 élveszü­­letéssel — megállapodott a tevékenységi mutató, 1967-től kezdődően pedig na­gyobb arányú emelkedés következett be. Figyelemre méltó demog­ráfiai tapasztalat az anyák „megfiatalodása” vagyis a fiatalabb nők fokozódó rész­vétele a szülési mozgalom­ban. Például az ötvenes évek elején a kismamáknak kö­rülbelül egyharmada volt 20 —24 éves, 1960-ban ennek a korcsoportnak a számaránya 38 százalékra növekedett, az utóbbi két évben pedig már a szülő nők 41—43 százalé­ka az említett fiatal kor­osztályhoz tartozott. A népességtudományi szakemberek vizsgálata so­rán az ideális gyermekszám­ról kialakult elképzelések­ről is tájékozódtak. Eszerint a magyar nők mintegy két­harmada az öt- vagy több gyermekes családot úgyne­vezett nagy családnak tart­ja. A f­ővárosban ugyanak­kor sokak szerint már a há­romgyermekes család is a népesebbek közé számít. Egyébként a nagy családra vonatkozó vélemények vá­roson és falun különbözőek. Budapesten a négy, vidéki városokban az öt, falun pe­dig a hat és több gyerme­ket tartják a nagy család jellemzőjének. (MTI) Befejezéshez közeledik az aratás a termelőszövetkezetekben Vasárnap is dolgoztak a kombájnok Több lapszámunkban is beszámoltunk már a me­gyénkben folyó aratási mun­kákról. A termelőszövetkeze­tek igyekeznek minél előbb betakarítani a termést a vál­tozó időjárás miatt. A megye területén vasár­nap is folytak a betakarítási munkáik, dolgoztak a kom­bájnok. A nagytályai tsz is túl van már a munka nehezén, mintegy 735 holdról takarí­tották be a termést, learat­tak 335 hold búzát, 180 hold tavaszi árpát, 94 hold őszi árpát, begyűjtötték 80 hold őszi árpát és 46 hold zabot. Az erdőtelki termelőszö­vetkezetben már 2080 holdas területről takarították be a kalászosokat, ebből 1255 hold volt búza, 530 hold az őszi árpa. Késik viszont a rozs begyűjtése, mintegy 180 holdnyi terület még betaka­rí­tatlan. Hatvanban is az időjárás nehezítette meg az aratást, hiszen 750 hold búzát és 200 hold tavaszi árpát még nem arattak le a Lenin Tsz-ben, 2100 holdnyi rész azonban már „tiszta”. Az aratás a „finishez” ér­kezett csaknem minden tsz­­nél, ahol még nem takarítot­ták be a termést. Így sűrű­södik a munka a hátralevő napokban, hogy minél előbb a magtárakba kerülhessen a gabona. Parkolódon­dók Közismert, hogy Egerben gépkocsival parkírozni évek óta mind nagyobb problé­mát jelent helybelieknek és vendégeknek egyaránt. Az autósok, motorkerékpárosok kénytelenek újra meg új­ra különféle szükségmeg­oldásokat választani, s emiatt a leállásaikkal to­vább szűkítik az amúgyis keskeny utcákat, vagy ép­penséggel — teljesen sza­bálytalanul — rátelepednek a jelentős költséggel, gond­dal nevelt parkokra. Ez utóbbi esetre elretten­tő, s egyszersmind figyel­meztető példa az elmúlt vasárnapi tapasztalat: meg­számlálhatatlan gépkocsi ti­porta le a strand előtti Pe­tőfi tér zöld területét. S ez nem az első eset. Különös, hogy évek óta nincs kellő visszhangja mindezeknek, alig vehető észre valamiféle igyekezet a helyzet enyhítéséért. Eger­ben szüntelenül az idegen­­forgalmat emlegetjük, kü­lönféle ötletekkel próbá­lunk egyre több vendéget csalogatni történelmi váro­sunkba — de e gépkocsis világban szinte teljesen megfeledkezünk az idege­nek minimális elhelyezésé­ről is. Néhány hete — a ma­gunk javaslatával — átme­neti megoldást ajánlottunk újabb parkolóhely kialakí­tására, hogy amíg egy meg­felelőbb el nem készül, ad­dig is csökkenjen az autó­sok, motorosok gondja. Ám javaslatunkra, az illetéke­sektől eddig még választ sem kaptunk... Pedig a megoldás: mind sürgetőbb! t i( ni) I Negyedszázad alatt, 9 VIT -150 000 részvevővel Negyedszázaddal ezelőtt, 1947. július utolsó hetében Prágában öt világrész ifjúsá­gának küldöttei találkoztak, hogy néhány napon át a leg­nagyobb méretű ifjúsági ren­dezvény, az első VIT válto­zatos programjának kereté­ben megismerkedjenek egy­más életével, ápolják a béke és a barátság nemes eszméit. A negyedszázados évfordu­ló alkalmából a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség­nél elmondták az MTI mun­katársának: — A VIT eszméi mellett lényegében már két évvel korábban, Londonban hitet tettek a világ antifasiszta if­júságának képviselői, amikor — 1945. november 10-én —, létrehozták a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget, s ünnepélyes esküvel vállalták, harcolnak a fasizmus újjá­születése és a háború ellen, hogy a béke és a barátság jegyében építhessék fel kö­zös boldog jövőjüket.­­ A világifjúsági találkozó eszméit évről évre mind több fiatal karolta fel. 1949-ben Budapesten, majd az NDK fővárosában, Berlinbe­n, to­vábbá Bukarestben, Varsó­ban, Moszkvában, Bécsben, Helsinkiben és Szófiában gyulladt ki a VIT lángja, je­lezve, hogy az ifjú nemze­dék hagyományának tekinti a béke és a barátság eszméjé­­nek ápolását. Negyedszázad leforgása alatt összesen több mint 150 000 fiatalnak nyúj­tottak felejthetetlen élményt a világifjúsági találkozók, amelyek politikai állásfogla­lásaikkal, a világ ifjúságához intézett fehívásaikkal a fia­talok millióit mozgósították az elnyomás és a kizsákmá­nyolás, a kolonializmus és a faji megkülönböztetés elleni harcra. — Ezeknek a hagyomá­nyoknak a szellemében ült össze az idén januárban Szó­fiában — a legutóbbi VIT színhelyén —, a X. világifjú­sági és diáktalálkozó nem­zetközi előkészítő bizottsága, hogy kitűzze a jubiláns VIT időpontját és határozzon színhelyéről. Az erről kiadott felhívás szerint a X. Világif­júsági Találkozót az NDK fő­városában, Berlinben rende­zik meg a megnyitó ünnep­séget 1973. július 28-án tart­ják. Több mint negyven tagú nemzetközi bizottság készíti elő a VIT részletes program­ját, s az október 5-én és 6-án Berlinben sorra kerülő máso­dik ülésen már végleges prog­ramot ad a világszerte meg­alakuló nemzeti előkészítő bi­zottságoknak. Ez az ülés fo­gadtatja majd el a X­­VIT jelvényét és jelszavát is. A X­­VIT programjában teljes napot szentel majd az indokínai népek iránti szoli­daritásnak. Itt beszámolnak majd annak a gyűjtési kam­pánynak az eredményéről, amelynek jelszava: a világ fiataljai gyűjtsenek 500 000 dollárt a Vietnamiban felépí­tendő Nguyen Van Troi gyer­mekkórház megvalósítására. A DIVSZ és a Nemzetközi Diákszövetség felhívására ed­dig több mint 1OYOOO dollár gyűlt össze. A X­­VIT kétségtelenül az évtized egyik legnagyobb an­­tiimperialista ifjúsági de­monstrációja lesz, amelyen több mint húszezer fiatal tesz majd hitet az ifjúság legnemesebb eszméi mellett —, mondották befejezésül. (MTI) Olaszrizlinget szállítanak a Szovjetunióba Üzembe helyezték Abasáron a szövetkezeti borpalackozót A címkén Abasári címere. Két oroszlánt ábrázol, amelyek egy keretbe foglalt faluképet tartanak mancsa­ik között. Ezeket a díszes címkéket ragasztják azokra az olaszrizlinggel töltött hét­­decis üvegekre, amelyeket a helyi Rákóczi Termelőszö­vetkezetből szállítanak a Szovjetunióba. A kellemes ízű bort, amely a mátrai táj egyik ékessé­ge, a termelőszövetkezet sa­ját palackozójában töltik naponta. A palackozót nem­rég helyezték üzembe, a közös gazdaság pincéje fö­lött levő emeleti részben. Rudas Sándortól, a ter­melőszövetkezet elnökétől megtudtuk, hogy a falu szomszédságában elhelyez­kedő Gagarin Hőerőmű és Thorez Bányaüzem egyre nagyobb területeket sajátít ki a környéken, így az aba­­sári gazdaság területe is je­lentősen csökkent az elmúlt években. Az eredményes gaz­dálkodás megvalósítására a vezetőség úgy döntött, hogy a kisebb területen termelt bor egy részét a saját üze­mükben palackozzák és azt külföldre exportálják. A tá­gas palackozóban, középen elhelyezett automata gépso­rok dolgoznak: mosóautoma­ták, szárító és töltő automa­ták. A gépsorokat Ausztriá­ból vásárolták, a Seits-cég­­től. A palackozó üzemben zöm­mel asszonyok dolgoznak. El­sősorban a szövetkezet csök­kent munkaképességű dol­gozóit foglalkoztatják, mint­egy harminc főt. Az asszo­nyok a futószalag mellett ülnek, s az automatákat ke­zelik, melyek mossák és szá­rítják az üvegeket, majd töltik és címkézik a palac­kokat. Egy műszakban átlagosan nyolcezer üveget töltenek meg a kiváló minőségű olaszrizlinggel. A közeljövő­ben már három műszakban dolgoznak az asszonyok, s így naponta dupla mennyi­séget palackoznak majd. A szövetkezet­­ vezetői nemrég tárgyalásokat kezd­tek az illetékes külkereske­delmi szervekkel, melyek eredményeként várható, hogy az olaszrizlingen kívül jó minőségű abasári muskotályt is töltenek majd a palac­kokba. Ezeket a TASZI közvetítésével szintén ex­portra szállítják. . innentEBzi Abasári asszonyok irányítják az osztrák palackozó automa­tákat.fBSoto^ Kis& Béla) Libanoni Magyarországon Mintegy 20 fajta dohányt használ fel dohányiparunk a magyar cigaretták készítésé­hez. A legjobb aromájú do­hányokat a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat szakemberei szerzik be vi­lágszerte. A különböző cigarettákba valóságos nemzetközi „do­hányturmix” kerül. Görögor­szágban 87 tonna jó minősé­gű Argos és 400 tonna Thes­­salia elnevezésű dohány idei szállítására kötöttek szerző­dést. Libanonból 100 tonná­nyi finom dohányt indítanak útnak rövidesen Magyaror­szágra, s a napokban indiai cégekkel kezdtek tárgyaláso­kat 1972. augusztus 1. faagg

Next