Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

IlyésCÍl^ KOSSUTH 6. 18 Régi melódiák 9.00 Illyés: Petőfi. 14. folyt. 9.20 Csajkovszkij-operákból ill.05 Nyitnikék 10.40 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Népi zene 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak 14.05 Kamarazene 14.42 Egy pálya vonzásában 14.36 Bordalok operettekből 15.10 Harsan a kürtszó! 15.45 Virágénekek 16.05 Kórusmű 16.13 A könnyűzene zongora virtuózai 16.39 Az élő népdal 16.49 Gereblyés László versei 17.20 Kodály: öt dal 17.39 A hétköznapok etikája *18.00 Filmmelódiák 18.10 Kárpáti rapszódia. II. 19.25 Népzenei magazin 20.05 Közv. a Celtic—Z. Dózsa EK labdarúgó-mérkőzésről. 21.50 Big Band 22.20 Dzsessz 23.20 Op­er­a részt. 0.10 Könnyűzene PETŐFI 8.05 Bruno Walter lemezeiből. 9.03 Nóták­ 9.30 Mi van a varázsdobozban? 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Áriák 12.30 Händel életéből 13.03 Dvorzsák: s-moll trió Kettőtől hatig . . . Zenés délután Közben: 15.23—16.20­ Közv. a BS Zagora—Bp. Honvéd UEFA Kupa-mérkőzésről 18.20 Kis magyar néprajz 18.25 Közv. az FTC—Sparta KEK labdarúgó-mérkőzésről. 19.20 Csárdások 19.35 Kodály-kórushangv. közv. a Zeneakadémiáról 21.15 Idegen nyelv — anyanyelv 21.30 Operettmuzsika 21.40 Történelmi előadás 22.00 Hangv. 22.40 Népdalok 23.15 Made In Hungary MAGYAR 8.00 ITV 9.35 Pillantás a sportvilágba 9.55 A gyilkos a Wembley­­stadionban van. I. rész. 10.45 Alice és Eilen 17.20 Hírek 17.25 Közv. az FTC—Sparta KEK labdarúgó-mérkőzésről. 19.20 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Racine: Berenice. Tragédia két részben 22.00 Tv-híradó 22.10 Közv. a Magyarország- Anglia asztalitenisz­mérkőzésről EGRT VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Harminckét nevem volt Magyar film Ságvári Endréről EGRI BRÓDY: (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Porond-parádé Cirkusz a moziban. Színes szovjet film: GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Sacco és Vanzetti HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A rend gyilkosai HATVANI KOSSUTH: Modern Monte Cristo Egerben este 7 órakor. A LÁMPÁS ÜGYELET figerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi­­li­­­íy ■ utcai rendelőben. (Tele­­fon. ..­m.) Rendelés gyermekek eszére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. s­­ám alatti rendelőben. (Telefon: *7-37.) ________ szl­a­­f­ á mesterei A Félvezető és Gépgyár­ban az idén is megrendezték a Szakma ifjú mestere moz­galom vizsgáit. A versenyek az idén is nagy sikerrel zá­rultak. Alapvető­ követel­mény volt a résztvevőknél, a hat hónapig tartó mozgalom­ban, hogy a hat hónap alatt 100 százalék felett teljesít­sék napi munkájaikat. A be­nevezett ötven fiatal közül kettő nem érte el azt a kö­vetelményt, így negyvennyol­can jelentkeztek a vizsgára. A vizsgák során a Résztve­vők között 17-en szerezték meg a Szakma ifjú mestere mozgalom valamelyik foko­zatát. Három résztvevő, Hor­váth Imre, Dcmovár András marós és Veres Gábor laka­tos kiváló eredményeket ért el, s így arany fokozatú jel­vényt szereztek. A fiatalok az elért fokozattól függően óra­béremelést kaptak. Oszvald Mihály Gyöngyös közösen tanulnak a kertbarátok Kápolnán már harmadik esztendeje dolgozik eredmé­nyesen a kertbarátok köre. A kertészkedő, gyümölcs- és zöldségtermeléssel foglalkozó kápolnai gazdák közös össze­fogással igyekeznek megis­merkedni a legújabb terme­lési módszereikkel, a korszerű növényvédő szerekkel. A kis közösség vezetője, Kóczián Ferenc pedagógus minden év­ben tartalmas terveket dol­goz ki a továbbképzésre, a téli estékre. A szakmai jelle­gű előadásokon túl, szakírók­kal tartanak találkozókat, be­mutatókat rendeznek termé­nyeikből, a legutóbb például házi kiállítás keretében min­denki elhozta bemutatásra a legszebb őszi terményét. A Kápolna és Vidéke ÁFÉSZ vezetősége felfigyelt a kis szakkör munkájára és anyagilag is messzemenően támogatja munkájukat. Sző­­lődarálót, prést, permetező­­gépet vásároltak, s ellátják őket permetezőszerekkel. Anyagilag segítik a csoport­­­­tagság szakmai tapasztalat­­cseréit, közös látogatásait egy-egy gazdaságban. Terve­ik között szerepel, hogy a közeljövőben a fóliás zöld­ségtermesztés módszereinek megismerésére indulnak ta­pasztalatcserék­. Az­­ ÁFÉSZ vásárol fóliát a csoport tag­jai részére, hogy Kápolnán is meghonosítsák a zöldség­­termesztés új módszerét. Császár István is összeült a hagyományok­nak megfelelően a diákpar­lament. A tanácskozást az in­tézet negyvenhárom osztá­lyának gyűlése előzte meg Az összegyűjtött véleménye­ket, javaslatokat a 84 szak­munkásfiatal küldött terjesz­tette elő. Megvitatták a részt­vevők a diákok közéleti te­vékenységének problémáit, az iskolai élet demokratizmusa A fiatalok egybehangzó ké­rése volt, hogy a szakmun­kástanulók nevelésével ne csupán az iskola foglalkoz­zék, hanem tegyenek ezért többet a vállalatok is. Javít­sák az oktatás feltételeit, és fordítsanak több gondot diákok szociális ellátására. Az ötven felszólaló bizo­nyította, hogy a fiatalok éret­ten gondolkoznak, s valóban van helyük a közéletben is. Czövek Gáborné Gyöngyös Bent a faluban már mindegy? Gyöngyöspajta községből három irány­ba vezet ország­út: Gyöngyös, Petőfibánya és Pásztó irányába. Sok panasz oka volt az út minősíthetet­len állapota, de hála a Köz­úti Vállalatnak, most már ott tartanak, hogy lassan befe­jezéshez közeledik az utak javítása, építése mind a há­rom irányban. Gyöngyös fe­lé már kifogástalan út vezet a régi tengely­törő helyén, s jó a közlekedési lehetőség Petőfibánya és Pásztó felé is. Egy dolog azonban érthetet­len maradt a község lakói előtt. Ugyanis a javítások után a község dimbes-dom­­bos területén mintegy két ki­lométeres szakasz továbbra is szinte járhatatlan maradt. De lehet, hogy nem csak a község lakói előtt érthetetlen ez a dolog, hanem azok előtt is, akik a megjavított úton haladva a községben hirtelen erre a kátyús részre bukkan­nak. Vajon a több kilométe­res útszakaszok javítása után sor kerül erre a két kilomé­terre is? — tették fel a kér­dést levelükben a gyöngyös­pataiak. Úgy gondoljuk, va­lóban jogosan várnak a vá­laszra. GELKA-szerviz Recskén A boltok forgalma is bizo­nyítja, hogy Recsken és a környéken egyre több elekt­romos háztartási gép talál gazdára. Ebből természetesen következik, hogy nő az igény a javítószolgáltatásra is. Ed­dig az érdekelteket bejelen­tés alapján keresték fel a GELKA dolgozói, s az termé­szetesen nemegyszer több napos, sőt a szállításokkal együtt hetes várakozást je­lentett a javításra. Más hely­zet lesz ezután, hogy a köz­ségben kirendeltséget létesí­tett a GELKA-szerviz. A Kossuth utcai középületben létrehozott szervizállomás szakemberei így jóval rövi­­debb idő alatt végezhetik el a javításokat, s könnyebbé vá­lik a rövidebb távolság miatt a Recsk környéki községek lakóinak helyzete is. A szerviz televíziók, olaj­kályhák, háztartási kisgépek javítását vállalja. A jelen­­­­legi elhelyezést átmenetinek­­ szánják, ugyanis az igények­­ növekedésével nagyobb he­­­­lyiségről is gondoskodnak. í Maruzs János \ Recsk DiáksiS?;???:)» Gyöngyösen A 214-es számú Iparatanu­ló Intézetben ebben az évben: Sugár Istvén DAMO OSZKÁR, a Gárdonyi-filmek készítője (2.) AZ ELSŐ EGRI filmfor­gatás kezdetleges voltát mi sem mutatja jobban, mint­hogy sajnos 300 méternyi film „nem sikerült. Olyan sötét volt, hogy ki kellett dobni.”­­ Az új, pótlólagos filmfelvételekre azonban már csak a következő esz­tendő, 1914 tavaszán, Mis­kolcon került sor. Amikor végre is elkészült és összevágták az Ali rózsás kertje c. Gárdonyi-filmet, az a maga 1450 méternyi hosszával, az első magyar film volt, amely átlépte az akkor még bűvös egy ezer méternyi határt! Bízvást elmondhatjuk, hogy a Gárdonyi-novella és Dampó Oszkár forgatókönyve alapján celluloidszalagra vitt Ali rózsás kertje az el­ső magyar művészfilm volt! Így vallott erről maga Da­­mó, lapjának, az Egri Új­ságnak 1913. szeptember 20- án megjelent hasábjain: „ ... Akik azt hiszik, hogy a mozgófényképszinházak pusztán izgalmas drámák bemutatásával tudnak hatást elérni, úgy tévedésben van­nak. Mert hisz egy vá­ros mozgófényképszinházai­­nak van olyan publikuma is, mely nem az izgalmas drámák kedvéért... jár mo­ziba. — Ez volt Damó Oszkár hitvallása, melynek élete utolsó pillanatáig is hű követője, ha úgy tetszik rabja maradt Amikor piacra került Ali rózsás kertje, — mint a ko­rabeli sajtó tájékoztat, — „valóságos háború indult meg a film megszerzése kö­rül!” Olyan kapósnak bizo­nyult az első Gárdonyi-film, hogy még a tengerentúli, dél-amerikai filmkereskede­lem is felfigyelt rá. Min­denképpen figyelemre mél­tó filmtörténeti unikum, hogy Rio de Janeiro első filmkölcsönző vállalkozója, aki magyar ember volt, nem kevesebb, mint 28 kópia megszerzésére tett ajánlatot Klein Sándornak, a Hungá­ria Első Magyar Filmköl­csönző Vállalat igazgatójá­nak! Adatok tanúsítják, hogy a korabeli magyar filmfor­­galmazási és általános fim­­sza­klapok, „SZENZÁCIÓ”­­ként emlegették a Damó-féle Gárdonyi-filmet: Ali rózsás kert­jé­t. ★ OLYAN SIKERT hozott az első Gárdonyi-film, hogy Damó tárgyalásai eredmé­nyeként megszületett film kapcsán, a vad kapitalista tülekedésben, akadt olyan lelkiismeretlen rágalmazó nem is egy, aki azzal kívánta elfűrészelni a sikert, misze­rint kétségbe vonta,­ hogy a megfilmesítés jogához az „egri remete” hozzájárult volna! Így hát a Hungária Első Magyar Filmforgalmazó Vállalat igazgatója, a derék Klein Sándor szükségét lát­ta pénzügyi vállalkozása korrek­tségét igazoln­i. K­u­ta­­­tásaim során elő is került a Gárdonyi-hagyatékból az az értékes levél, melyet a vál­lalati igazgató Gárdonyihoz intézett. " Íme a felfedezett levél teljes szövege: „Nagyságos Gárdonyi Gé­za úrnak. Midőn mai soraimért szí­ves türelmét kérem, egy kér­déssel bátorkodom Nagysá­gos Űrhöz fordulni. Én, mint a fenti cég tu­lajdonosa, Damó Oszkár úr­ral írásbeli szerződést kö­töttem arra vonatkozólag, hogy az ön műveit filmesít­­jük és ezeket kizárólag én fogom forgalomba hozni. Mivel azonban Ali rózsás kertjéből kifolyólag már több ezer korona költségem volt, és további befektetést elkerülendő, tisztelettel ké­rem, szíveskedjék engem arról értesíteni, hogy Damó Oszkár úr a Nagyságos úr műveinek egyedüli jogos tu­lajdonosa. Ezen szívességért előre is köszönetet mondva maradok kiváló tisztelettel: Klein Sándor.” A DAMÓ OSZKÁR filmalko­tói sikerei nyomán, elhagy­ta egri lapszerkesztői aszta­lát és Budapestre költözött és hamarosan önálló film­vállalatot alapított, Magyar Zsanér Film Vállalat név alatt. A vállalkozásnak nem­csak igazgatója, de a készí­tendő filmeknek is Damó volt a főrendezője, sőt sze­replője is. Damó, a Gárdonyival va­ló megállapodás alapján, három Göre Gábor-filmet is készített. Göre lepéndi bíró uram­nak budapesti ka­lndozásai­­nak két „eresztése" 1913— 14-ben készült, „Cöre Mari­sa lakodalma” pedig 1915- ben követte ezeket nyomon. A Göre bíró úr pesti ka­landjairól szóló f­lm fősze­replője a korszak jó nevű színésze: Kabók Győző. A Göre-filmek ősbemuta­tói természetesen Egerben zajlottak, a Széchenyi ú.­­­i Uránia Mozgóban, a m­ai Vörös Csillag elődjében. A becses Gárdonyi-hagya­tékban való kutatásaim so­rán megtaláltam az Uránia mozi meghívóját az író ré­szére, Göre Martsa lakodal­mának 1915. december 8-i bemutató előadására Olvas­sunk csak bele ebbe a levél­kuriózumba: „ ... fia nagybecsű meg­jelenésével bennünket meg­tisztelni méltóztatik, úgy a Göre-film bemutatója dísz­előadássá válik.” Talán érdeklődésre tart­hat számot, hogy Kátsa ci­gány tipikus figuráját, ma­ga Damó Oszkár alakította. ★ A GÖRE-FILMEK készí­tése közben Damó Gárdo­nyival további megállapo­dásra jutott, melynek kere­tében a „Veszedelmek” c. el­beszélés „fi­lmh­ozásá”-nak a jogát is megnyerte, — de az­­ már nem került celluloid­­szalagra a háborús esemé­nyek miatt. De tervbe vet­te az Egri csillagok, Fehér Anna és Zéta megfilmesíté­sét is! ★ Nem lenne teljes az első Gárdony­i-fi­lmekről adott rö­vid tájékoztatás, ha nem vá­zolnánk azok szülőapjának, az író őszinte, igaz barátjá­nak, Damó Oszkárnak érde­kes életútját. Damó volt az első, aki dr. Fodor László egri ügyvéd és felesége anyagi támogatásá­val, az egyik első mozit lét­rehozta a megyeszékhelyen, Uránia, majd pedig Apolló néven, 1911 —14-ig. Ez a mozi, a mai Dobó tér 8. számú ház udvarán létesült, a hajdani szocialista munkásság ös­­­szejöveteli helyén, — a mai MÉK-irodahelyiségeknek megfelelően. — Damó egyéb­ként a Tanácsköztársaság kikiáltása nyomán életre hí­vott Tanácsköztársaság Tár­­sadalmasított Mozgókép Üze­mek Központi Üzemvezető Tanácsának titkára, majd pedig politikai megbízottja volt. Tengernyi munkája kö­zepette még arra is futotta erejéből és tehetségéből, hogy a proletárdiktatúra alatt megfilmesítse, illetve rendezze Bródy Sándor A dada c. darabját. Ugyanek­kor még Tömörkény István A lelkiismeret c. alkotását is filmre vitte.­­ S pótlólag talán még azt is érdemes megjegyeznünk Damóról, hogy még 1915-ben Tömör­kény egy másik írását, saját vállalatával, a Zsáner Film Vállalattal vitte vetítővá­szonra, Barlanglakok cím­mel. A proletárdiktatúra kato­nai harcai során otthagyta a fővárost és mint a Vörös Filmriport vezetője, a Vörös Hadsereg főparancsnokának vonatához kapcsolt különko­­csival járta a harctereket és izgalmasabbnál izgalmasabb híradófilmeket készített. A HORTHY-TERROR elől Csehszlovákiába emigrált, s Ungvárba 1924-ben Arany­­farkas címmel filmet készít­­ett. Később hazatért, s itt még két filmet forgatott, melyek közül a Dominus vobiscum címűt betiltotta a cenzúra! Később miskolci újságíró lett, s ott is halt meg a magyar film úttörő­­­je, a Gárdonyi-filmek készí­tője, az újságírói toll ava­ i­tott apostola és a nagy író jó és igaz barátja... (Folytatjuk) Jevgenyij Turovszkij: Kocogómozgalom­ — Hát bizony nem valami rózsás az állapota — mond­ta az orvos a vizsgálat vé­geztével. — Hetvenkét éves korban­­ egy infarktus nem tréfadolog. Mondja, nem ér­te nagy megrázkódtatás az utóbbi időben, amely kivál­totta a rohamot? — Meglehet, hogy az izga­lom ... — Miért izgult? — Nem miért, hanem ki­ért, önért, doktor úr! __ ? ? ? — Mi van ebben érthetet­len? Tegnapelőtt nem ön fu­tott a 4x100-as váltóban? De igen! Nagyon drukkoltam önért, és úgy látszik, a szí­vemre ment... Az atléta termetű fiatal or­vos fülig pirult örömében, aztán nyugtatólag megvere­gette a vállamat: — Semmi baj, papa! Meg­látja, én majd talpra állítom! Az orvostudomány ebben az ügyben még nem mondta ki az utolsó szót! Hallott már a kocogó mozgalomról? Egyelő­re feküdjön csak, ameddig kell, de aztán elkezdjük a tréningezést! Amikor kék kezeslábasom­ban először illemem ki az ut­cára, elég gyatrán néztem ki. A doktor fogta a stoppert, én meg óránkénti tízméteres „sebességgel” kocogni kezd­tem­ minden mozdulatlan tárgyat lekörözve. Mellettem prüszkölve-horkantva, mint a csikók, száguldottak el az egészségesek. Egyikük csú­fondárosan meg is kérdezte, nem a temetőbe igyekszem-e. Mi az orvosommal azon­ban ügyet sem vetettünk a gúnyolódókra. Nap mint nap kocogtam, s egy-két nap múl­va már lehagytam lakótele­pünk hadirokkantjait és nyugdíjasait, aztán az óvo­dásokat, majd a tűsarkú ci­pőben pipiskedő) nőket, ké­sőbb pedig már nem is ko­cogtam, hanem fej fej mel­lett, orrlik orrlik mellett ro­bogtam a prüszkölő-horkantó egészségesekkel. — Jól van, papa! — mond­ta kezeit dörzsölgetve az or­vosom. — A végén még be­kerül a 4x100-as váltóba is. De csak akkor, ha tíz má­sodpercet fog futni százon! Egyszer csak beköszöntött a várva várt nap. A stadion zsúfolásig megtelt, mindenütt zászlók lobogtak. A doktor, kezében az elmaradhatatlan stoppermi, rettenetesen ide­geskedett, egyik cigarettát a másik után szívta, miközben az utolsó taktikai utasítások­kal látott el. Megszólalt a hangosbeszélő: — Következik a 4x100 mé­teres váltó döntője. Felhív­juk figyelmüket a váltó utol­só tagjára, a hetvenhárom esztendős, fenomenális tehet­ségű Alfred Fomics Zsu­­ravszkijra. Abszolút nyugodt voltam, tudtam, hogy bajnok leszek, nem is történhet más­képp ... Amikor átszakítottam ,s megett a felzúgó tapsvihar­ba, ölelgettek, csókolgattak,s fényképeztek. Mosolyogva s néhány szót mormoltam az­­ orrom alá nyomott mikrofon­ba, aztán a tömegen keresz­tül az orvosomhoz törtet­tem: gratulálni akartam ne­ki a kettőnk győzelméhez.. .­ A doktor egy hordágyon­ feküdt, körülötte fehér köpe­­­nyes orvosok nyüzsögtek, né­­­hány lépéssel odébb mentő­kocsi állt. A doktorom arca­ halálosan sápadt, bal kezé­ben görcsösen szorongatja a­ stoppert. — Mi történt?! — Infarktus — válaszolta­ mogorván az egyik mentőor­­­vos. — Túlságosan izgult ma­gáért. Nem bírta a szíve. A doktorom szomorúan pil­lantott rám és azt suttogta — Ez van, papa! Nyugtatólag megvereget­­­tem a vállát. — Semmi baj, fiam! Meg­­­látod, én majd talpra állíta­­­lak! Az orvostudomány eb­­­ben az ügyben még nemi mondta ki az utolsó szót!) Hallottál már a kocogómoz­­­gólomról? Egyelőre feküdj­ csak, ameddig kell, de aztán­ elkezdjük a tréningezést! Fordította: rNWWM @

Next