Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-26 / 253. szám
!Zildi(í »OSSUTH 8.18 Operarészletek.j.jj Kozmosz. Népi zene. ill.Un Iskolaradló. iü.Jó Zenekari muzsika). 11.29 Dózsa György: Jelenetek Gergely Saiulor regényéből. 12.20 Ki nyer ma? K.33 Melódiákoktól. 13.40 A kecskeméti kertészeti napok. 14.00 Koruspódium. 14.26 Nóták. 15.15 Gorkij: Jegor Bulicsov. Rádióváltozat. 10.41 Operettrészletek. 17.03 Schubert: a-moll vonósnégyes. 17.35 Kormikroon. 18.00 Bach-művek. 18.38 Kritikusok fóruma. 18.48 Zenéről tíz percben. 19.25 Illyés Gyula művészete. III. 10.43 Töltsön egy órát kedveméivel.. 20.48 Népi muzsika. 21.14 Gondolat. 21.30 Haydn: B-dúr szimfónia. 23.00 Tánczene. 23.30 Daljátékokból. PETŐFI 8.05 Könnyűzene. o.63 Mozart: Esz-dúr szerenád. 0.30 A 04, 05, 07 jelenti. 11.30 Jegyzet. 11.00 Könnyűzenei híradó. 12.30 Prokofjev: Romeo és Júlia 13.03 Miskolci stúdió. 13.20 Áriák. Kettőtől — hatig . . . Zenés délután. 18.10 Falusi esték. 19.00 Rádióhangversenyekről. 19.35—22.30 Kodály-kórushangv. közv. az Erkel Színházból. 22.30 Stadion az ókori Athénban. 22.40 Népi zene. 23.15 Debussy- és Ravel-művek. MAGYAR 9.00 Iskola-tv. 17.20 Hírek. 17.25 Amatőrfilmesek műsora. 111. 18.15 Hazafiság, honvédelmi nevelés. 18.35 Téka. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó 20.00 Vidocq újabb kalandjai . . . I. rész. 21.00 Tallin kórus fesztivál. 21.15 Dokumentumfilm Magyar Lajosról. 22.20 Tv-híradó. TaoszZva EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 1 órakor: A fekete farkas Szinkronizált csehszlovák bűnügyi film. Fél b és este 8 órakor Tombol a Hold Színes szinkronizált angol film EGRI URÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 1 és fél 8 órakor A jövő emlékei Űrhajósok voltak-e az istenek? Színes, szinkronizált NSZK film. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Délután fél 4 órakor A Szent Péter hadművelet Háromnegyed 6 és este 8 órakor Forró vizet a kopaszra HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az oroszlán télen FÜZESABONY A hekus és azok a hölgyek PÉTERVASARA Egy rendőrfelfigyelő vallomása az államügyésznek LŐRINCI Baleset a tengerparton Egerben, este órakor. A LÁMPÁS F.In: 19 órától péntek regöl óráig, a Bajcsy-Zsilinszky mndelőben. (Telefon: 11 . —idelép gyermekek részére is. gyöngyösön: 19 órától péntek r ggel 7 óráig, a Jókai utca 41. 6P úri alatti rendelőben. (Telefon: @mn _______________ Feldebrőről A községben korszerű, modern épületben kapott helyet a könyvtár a klub és a KISZ-szervezet. A könyvtárat a községfejlesztési alapból ,120 ezer forintos költséggel létesítették. A berendezést, mintegy 100 000 forintos költséggel a megyei könyvtár biztosította. A több mint ötezer darabos könyvállomány értéke 129 ezer forint. Az olvasók főleg a fiatalokból kerülnek ki. A könyvtárban író-olvasó találkozókat szerveznek, legutóbb Halasi Mária írónővel ismerkedhettek meg az olvasók. Több előadás megtartására is sor került, a legnagyobb érdeklődés dr. Nagy Árpád régész előadása iránt volt. A könyvtárból évente 10— 15 ezer kötetet kölcsönöznek ki az olvasók, főleg a téli hónapokban nő a könyvtári forgalom. Szerepel a könyvtár terveiben egy előadás megszervezése arról, hogyan érvényesül az ifjúsági törvény a községben. Az előadó a helyi tanács elnöke lesz. A Hazafias Népfrontbizottsággal karöltve ismét lesz klubfoglalkozás a nőknek, kézimunka, szabás-varrás. Találkoznak az olvasók a Nők Lapja szerkesztőségének képviselőjével is. Állandóan fejlesztik a könyvtár állományát, az év első felében tízezer forintot biztosított a községi tanács könyvvásárlásra. A könyvtár most az idén benevezett a kiváló könyvtár cím elnyeréséért folyó versenybe. Váradi Anna iskola tanári kara biztosít. Az előadásokon túlmenően vetőmagot is adnak a kísérletező kedvű kiskerttulajdonosoknak. Szűcs Ferenc Füzesabonyból A családi jellegű ünnepségek és szertartások megrendezésének tapasztalatairól tárgyalt legutóbbi ülésén a nagyközség végrehajtó bizottsága. Megállapították, hogy az elmúlt évben jelentős fejlődés tapasztalható.. Egyre több olyan idős házaspár is van, aki igényli a 25—50 éves jubileumi ünnepség megszervezését. A családi ünnepségek megszervezéséhez az anyagi, technikai eszközök rendelkezésre állnak. Az egyes rendezvények sikerét segíti az a héttagú albizottság, amelyet a tanács szervezett. Sok segítséget nyújtanak az I. számú iskola úttörői és a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárának KISZ- szervezete. A kultúrműsorokat a járási kamarakórus és a vegyes kórus biztosítja. A további haladás feltétele, hogy fokozott felvilágosító munkával népszerűsítsék a családok ezeket a rendezvényeket. Maga a községi tanács tovább javítja, korszerűsíti a technikai feltételeket. Császár István Apcró! A megyeszövetkezeti napok során október 22-én az apci ÁFÉSZ és a művelődési ház közös rendezésében dolgoztak ki változatos programot. Délelőtt Peterdi Pál sportriporter találkozott a sportot kedvelőkkel. ,,Olimpiai élmények” címmel tartott érdekes élménybeszámolót, a nyári müncheni olimpiai játékok eseményeiről. Utána került sor nyolc színjátszó csoport és irodalmi színpad vetélkedőjére. A győztes a helyi művelődési ház csoportja lett. Délután Vallai Péter, a Thália Színház művésze adott önálló előadói estet. ..Válogatás a beatirodalomban” címmel. A fiatalok nagy tetszéssel fogadták a műsort. Az egész napos program vidám táncmulatsággal ért véget. Bárányi Imre Hevesről , tályával karöltve, munkaértekezletet tartott az iskolai szülői munkaközösségek elnökei részére. A megjelenteket Miklós János, a Hazafias Népfront járási titkára üdvözölte, majd Grúz János, a járási hivatal képviselője tartott vitaindító előadást. A megbeszélés célja: elősegíteni, hogy jobb legyen a kapcsolat az iskola és a szülői ház között. Felmerült a vita során annak fontossága, hogy a gyermekeket tehermentesítsék, s kifejezésre jutott, hogy ezért a szülők is sokat tehetnek. A szakkörök fontosságának hangsúlyozása mellett kifejezésre jutott az a vélemény, hogy egy gyermek csak egy szakkör munkájában vegyen részt, és ebben sok múlik a szülőkön is. Meg kell ismertetni a gyermekekkel a megváltozott mezőgazdasági munkát is, — mondották többen. A pályaválasztásra való felkészülés során meg kell ismertetni a gyermekekkel a változó mezőgazdasági feladatokat, módszereket, hogy az újabbak ismeretében több gyermek válassza a mezőgazdasági foglalkozást. Tóth Mária Ecsédről Vezetőségválasztó taggyűlést tartott a községi Vöröskeresztszervezet. A gyűlésen részt vett Pusztaházi Istvánná, a Vöröskereszt Országos Központjának osztályvezetője is. Ignéczi Piroska, a szervezet titkára számolt be az eddig végzett munkáról. Négy év óta évről évre növekszik a községben a véradók száma, 7 alkalommal, összesen 1173 fő adott vért. A Vöröskereszt folyóiratból 280 példány jár a faluba. Minden évben nagy gondot fordít a helyi szervezet a tisztasági mozgalom megszervezésére. Nagy megértéssel foglalkozik a vezetőség a veszélyeztetett gyermekek sorsával is. Patronálják az öregek közelmúltban megnyílt napközi otthonát is. A beszámoló után, amelyet egyetértéssel hallgattak meg a részvevők, sor került az új vezetőség megválasztására, titkárrá ismét Ignáczi Piroskát választották. A taggyűlésen három tagnak adták át 25 éves, további 20 tagnak a 10 éves törzsgárdajelA Fiazafias Népfront hevesi járási elnöksége a járási hivatal művelődési oszvényt. Nagy Piroska Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Vállalat évekkel ezelőtt megszervezte Petőfibányán a művelődési házban a nyugdíjasok klubját. Ez sokat javított az idős dolgozók helyzetén, a klubban töltik el idejük egy részét szórakozással, beszélgetéssel. Ez így van rendjén, gondoskodni kell a munkából kiöregedett emberekről is. Most felvetődött Gyöngyösön is, elsősorban az új lakótelepnél, hogy jó lenne a nyugdíjasok részére megfelelő helyiséget biztosítani. Az illetékesekre vár az a feladat, hogy megvizsgálva a lehetőségeket, a most már igen sok családot számláló lakótelepen is megtalálják a lehetőséget egy klub megalakításához, hogy ne a kocsmában találkozhassanak az idős emberek. Természetesen ez nem várhat csak egy vállalatra, hanem összefogásra, a szakszervezet segítségére is szükség lenne. s Tóth Lajos > Tiszanánáról . A községi tanács végrehajjtó bizottságának egyik határozata, 1972. év végére írta elő a vízvezeték-hálózat kiépítését a Lenin úton. A lakosság megelégedésére a határidőt lerövidítették, s két hónappal az év vége előtt megépült a vezeték. A vízhálózat hossza 1550 méter, s ezen öt útkereszteződésnél van egy-egy közkifolyó. A vízhálózati bővítésére részben közsáv fejlesztési, alapból, s részben társadalmi munkájával kerül sor. A kulturáltabb élethez vezető úton újabb lépést jelentett, hogy a lehetőségeket felhasználva 1700 kislakásba készült el a vízi vezeték, s ezeket még az év végéig be is kötik a hálózatra. Mirsilkó János › Hatvanból A MÁV művelődési ház téli ? programjában többek között sze-si 'pc! egy ismeretterjesztő tanfo ?lyam is- havonta egy alkalom- mal találkoznak az érdeklődök. ? Az előadásai rozáson az érdeklő dök a ki..kertekbe” végfen-'K munkákkal is: ■•■ FuiJ = •'■’< - Az? érdeklő. - * • az elmúlt évben . állandó? hallgatójuk volt a szakelőadásoknak. Az idei programban a ? zöldség- és gyümölcstermeléssel kapcsolatos tudnivalók szerepelnek túlnyomó részben. Előadókat ? a Gyöngyösi Mezőgazdasági lő-* Sugár István Az Egr csn’dgoí'r avagy ** nagy hlmink ?s ka artújai . (a) NEM LENNE teljes, ha nem szólnánk — kutatásaink nyomán, — Gárdonyi Géza örökbecsű alkotásának, az Egri csillagoknak első filmreviteléről, — annál is inkább, mivel erről édeskeveset tudnak olvasóink. Fejes Pál, — a később világhírűvé érett magyar filmrendező, Gárdonyi Géza halála után, 1923-ban engedélyt kért és kapott a magyar királyi belügyminisztertől, hogy ,,az Egri csillagok című hazafias célt szolgáló mozgóképhez az egész ország területén felvételeket készítsen.’’ Az elhatározást rövidesen lett követte, s a főváros környékén történt külső felvételek nyomán az év végére el is készült az újabb Gárdonyi-film, melyhez egyébként a produkció finanszírozója és rendezője is óriási reményeket fűzött... 1923. december 14—15— 16-án volt a film ősbemutatója Egerben, az Uránia filmszínházban, a mai Vörös Csillag mozi elődjében. Az egész város, — a sajtó közlése szerint, — valósággal lázban volt, s összesen nem kevesebb, mint ötezer ember tekintette meg a fűmet, melyet ,,minden alkalommal zsúfolt nézőtér előtt” forgattak le. A mozivállalkozók is kitettek magukért, mert szokatlanul magas kölcsönzési díj fejében, harmadfél millió koronáért szerezték meg, Budapestet is megelőzve az előadás jogát. „A lelkes várakozás, a nagy érdeklődés rendkívüli csalódást és bosszúságot okozott mindazoknak, akik csak valamennyire is értenek a dologhoz... ” — írta az Eger c. helyi lap kétségtelenül jószemű kritikusa. EGYBEHANGZÓ volt a vélemény, hogy nem volt a filmben semmi „korhűség". Elrettentő példaként említette az Eger kritikusa, hogy például Czeczey Éva l^alapja „a mai divatnak hódol" , vagy éppen Czeczeginé lejdisze volt XX. századi. „Eger ostroma semmi más, mint kapkodás, zűrzavar, amelyből a magyarnak halált megvető vitézsége ugyan ki nem tűnik, — olvassuk a helyi lapban. — Czeczey Éva, amikor Bornemissza gally cs háza?*got köt, nem ha zilosu I szerelmes leányzó, ha nem jlmí XX. azazadbeli szuurel. Es íny tovább. .. ’ Az Egri csillag-k filmjét így kár volt magériáznl. E s méla nagyobb kár '.esz 1belő-10. ha azt külfölde is vi-SZ.il c. Ebből ugyan nem okul a külföld és nem fog csodálatot érezni az u-áni gyarság iránt, amely Nyugat kultúráját öntette vo 1 védte a keleti támadás ellen. A nagy álmodó pedig ott a Bebek-bástyán ha látná ezt a paródiaszerű filmet, megfordulna sírjában. . . " Fejes Pál Egri csillagok rendezése a magyar filmtörténet egyik legsúlyosabb és egyben legcsúfosabb bukása is volt. Nemcsak az egri vár helyi szerelmeseinek színe előtt bukott meg, de szerte az egész országban! A bukás olyan magas hullámokat vetett, hogy a rendezőnek hamarosan tanácsosabbnak látszott szélsebesért elhagyni az országot. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy később Fejes Pál a világ flmrendezőinek élvonalába küzdötte fel magát. Ez azonban nem von le egy fikarcnyit sem abból a tragikusnak mondható, tényből, hogy keze alatt Gárdonyi csodálatos szépségű regényéből, a korai magyar filmgyártás egyik szörnyűséges bukásba torkollott filmje készült. Még jó, hogy nem élte meg az író e filmjét. De o Úgy hisszük, hogy érdemes és tanulságos volt végigpásztázni tekintetünkkel Gárdonyi Gézának, városunk nagy írófejedelmének alkotásaiból készült első magyar filmeknek eleddig ösmereven hittoriijjjj.t. — Ali rózsás klüstjétől, az elő magyar művészfilmtől, az Egri csillagok szomorú kátyúba veszett kezdeményezéséig. EGYRŐL AZONBAN ne feledkezzünk meg. Cáklonyi azok ks a nagyon kevés magyar írók közé tartozott, akik mindjárt a magyar filmgyártás bölcsőjénél fel i?m? rj ék ennek a cz.oriálétos új tahiUnárnjrok q korszak alkotóan nagy jelentőségét. German Drobiz. Jelleme: Zsítési Utazom a villamoson. Éppen arra a szomorú, sőt tragikus fogyatékosságomra gondolok, amely miatt nem szeretsz, nem szeretsz engem. Kátya... Azt mondod, gyenge jellemű vagyok, a bátorságnak kovakőnyi szikrája sincs bennem. A zötyögés kellemesen járul hozzá a logikus elmélkedéshez. Kutya tehát azt akarja, hogy edzett, bátor, határozott srác legyek. Ehhez viszont az kell, hogy bedresszírozzam az idegeimet. Olvastam valahol, hogy az ember legjobban az ellenséggel vivott harcban edzheti meg önmagát. Biztosan igaz, ne . .. nekem nincs ellenségem Szerezni kell.’ Fogom a gombom' — kitöm, • lobom a nyílású nagy lobommal telepem a Várok. Mindenki látja, túl pisszenés sincs. — Emberek — mondom —, nem látták, pénz helyett a kabát gombomat dobtam be...! Az egyik öreg elmosolyodik és barátságosan megjegyzi: — A te dolgod, fiam, nincs ellenőr a környéken. — Fogd be a szád, öregapám, nem, kérdezett serély? gyakorlat — Jó, befogom — így a bácsi. Körülnézek. Mellettem és mögöttem egy idős hölgy, két lány, egy középkorú férfi és egy jól megtermett szálfa legény. Tiszta nyereség lenne nekik is, nekem is, ha megszólalnának. Nekik azért, mert nem hagynák, hogy szegény öreg alul maradjon, nekem pedig azért, mert megkezdhetném jellemem erősítését... Hallgatnak. Nem hagyhatom szó nélkül. — Micsoda gyáva népség! Azt se bánnák, ha az ember vérben fetrengene. — Igazad van — szólalt meg a colos legény. — Vannak manapság ilyen közömbös, cinikus alakok!... — Teljesen egyetértek — ’’kit ott a félbe a mögöttem illő idős hölgy. — A múltkor is éppen jöttem hazafelé, amikor egy huligán... — Jó, jó — mondom erre — a huligánokkal majd elbánik a rendőrség. De itt vagyok én, aki pénz helyett gombot dobtam a perselybe. Mindenki látta, mégsem szóltak. — Természetesen, nem — szólalt meg ismét a hölgy. — Magának olyan intelligence, idSSttW ahrtt-e+rr .íjam látta. manapság már a banditák is jól öltöznek, van nekik miből ... — Miféle banditák? Még fegyverem sincs! — Nagyon felháborított ez az aljas gyanúsítás. Kiforgattam a zsebeimet, hogy lássák, nincs nálam még egy csúzli sem. — Mintha azt a bandita a zsebében hordaná... — jegyezte meg gúnyosan az öreg. — De nagy okos maga, vén bolond! — ordítottam fel, minden lehetőséget megragadva. Ellenségre volt szükségem! — Jól van, jól van — egyezett bele az öreg —, bolond vagyok, de nem jobban, mint band más. Azzal mindnyájan leszálltak. Amikor elindult a kocsi, már új utasok vettek körül. Én meg, mint akinek már úgyis minden mindegy, nem tud magának ellenséget szemm csőrét, bedobtam egy igazi háromkorekest. — Nézd mfír! Bedobja a nenet és nem szakítja le a jegyet — hallottam a hátam mögül. — Ha iteírt tépi le a jegyet, akkor biztosan nem is dobott be pénzt — így a másik. — Persze, hogy nem dobta be! — támogatta a harmadik. — Látott már olyan bolondot, aki veszni hagyja a pénzét? Nem is beszélve arról, hogy bármikor jöhet az ellenőr. . — Figyeljenek ide! — mondtam. — A gyanújuk teljesen alaptalan. Itt a jegyem... — Hát mégis van jegye?! — csodálkozott el a negyedik hang tulajdonosa. — Bliccel! — kiáltott fel az ötödik. Az ajtó felé igyekeztem. Véletlenül meglöktem az egyik asszonyságot, akitől cserébe jókora pofont kaptam, amely után egy másik ölében álltam menedéket. Nem r.okáig élveztem az „elsősegélyt”, mert a hölgy bal ládával kipenderített az ajtón. Örömujjongásban törtem ki. Kedves Kátya! Szerethetsz már! Van már nekem is ellenségem, edződik a jellemem. Oroszból fordítottat ! Salga Attila gaaa. «toiáte 2&, csumuki