Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

!Zildi(í »OSSUTH 8.18 Operarészletek.­­j.jj Kozmosz. Népi zene. ill.Un Iskolaradló. iü.Jó Zenekari muzsika). 11.29 Dózsa György: Jelenetek Gergely Saiulor regényéből. 12.20 Ki nyer ma? K.33 Melódiákoktól. 13.40 A kecskeméti kertészeti napok. 1­4.00 Koruspódium. 14.26 Nóták. 15.15 Gorkij: Jegor Bulicsov. Rádióváltozat. 10.41 Operettrészletek. 17.03 Schubert: a-m­oll vonós­négyes. 17.35 Kormikro­on. 18.00 Bach­-m­űvek. 18.38 Kritikusok fóruma. 18.48 Zenéről tíz percben. 19.25 Illyés Gyula művészete. III. 10.43 Töltsön egy órát kedveméivel.. 20.48 Népi muzsika. 21.14 Gondolat. 21.30 Haydn: B-dúr szimfónia. 23.00 Tánczene. 23.30 Daljátékokból. PETŐFI 8.05 Könnyűzene. o.63 Mozart: Esz-dúr szerenád. 0.30 A 04, 05, 07 jelenti. 11.30 Jegyzet. 11.00 Könnyűzenei híradó. 12.30 Prokofjev: Romeo és Júlia 13.03 Miskolci stúdió. 13.20 Áriák. Kettőtől — hatig . . . Zenés délután. 18.10 Falusi esték. 19.00 Rádió­hangversenyekről. 19.35—22.30 Kodály-kórus­hangv. közv. az Erkel Szín­házból. 22.30 Stadion az ókori Athénban. 22.40 Népi zene. 23.15 Debussy- és Ravel-művek. MAGYAR 9.00 Iskola-tv. 17.20 Hírek. 17.25 Amatőrfilmesek műsora. 111. 18.15 Hazafiság, honvédelmi nevelés. 18.35 Téka. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó 20.00 Vidocq újabb kalandjai . . . I. rész. 21.00 Tallin­ kórus fesztivál. 21.15 Dokumentumfilm Magyar Lajosról. 22.20 Tv-híradó. TaoszZv­­a EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 1 órakor: A fekete farkas Szinkronizált csehszlovák bűnügyi film. Fél b és este 8 órakor Tombol a Hold Színes szinkronizált angol film EGRI URÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél­­ 1 és fél 8 órakor A jövő emlékei Űrhajósok voltak-e az iste­nek? Színes, szinkronizált NSZK film. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Délután fél 4 órakor A Szent Péter hadművelet Háromnegyed 6 és este 8 órakor Forró vizet a kopaszra HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az oroszlán télen FÜZESABONY A hekus és azok a hölgyek PÉTERVASARA Egy rendőrfelfigyelő vallo­mása az államügyésznek LŐRINCI Baleset a tengerparton Egerben, este órakor. A LÁMPÁS F.In: 19 órától péntek reg­­ö­l ó­ráig, a Bajcsy-Zsilinszky mndelőben. (Telefon: 11­ . —idelép gyermekek részé­­r­e is. gyöngyösön: 19 órától péntek r ggel 7 óráig, a Jókai utca 41. 6P­ úri alatti rendelőben. (Telefon: @mn _______________ Feldebrőről A községben korszerű, mo­dern épületben kapott helyet a könyvtár a klub és a KISZ-szervezet. A könyvtá­rat a község­fejlesztési alap­ból ,120 ezer forintos költ­séggel létesítették. A beren­dezést, mintegy 100 000 forin­tos költséggel a megyei könyvtár biztosította. A több mint ötezer darabos könyv­állomány értéke 129 ezer fo­rint. Az olvasók főleg a fia­­talokból kerülnek ki. A könyvtárban író-olvasó ta­lálkozókat szerveznek, leg­utóbb Halasi Mária írónő­vel ismerkedhettek meg az olvasók. T­öbb előadás meg­tartására is sor került, a legnagyobb érdeklődés dr. Nagy Árpád régész előadása iránt volt. A könyvtárból évente 10— 15 ezer kötetet kölcsönöz­nek ki az olvasók, főleg a té­li hónapokban nő a könyv­tári forgalom. Szerepel a könyvtár terveiben egy elő­adás megszervezése arról, hogyan érvényesül az ifjúsá­gi törvény a községben. Az előadó a helyi tanács elnöke lesz. A Hazafias Népfront­bizottsággal karöltve ismét lesz klubfoglalkozás a nők­nek, kézimunka, szabás-var­rás. Találkoznak az olvasók a Nők Lapja szerkesztőségé­nek képviselőjével is. Állandóan fejlesztik a könyvtár állományát, az év első felében tízezer forintot biztosított a községi tanács könyvvásárlásra. A könyvtár most az idén benevezett a kiváló könyvtár cím elnye­réséért folyó versenybe. Váradi Anna iskola tanári kara biztosít. Az előadásokon túlmenően vetőma­got is adnak a kísérletező ked­vű kiskerttulajdonosoknak. Szűcs Ferenc Füzesabonyból A családi jellegű ünnepsé­gek és szertartások megren­dezésének tapasztalatairól tárgyalt legutóbbi ülésén a nagyközség végrehajtó bi­zottsága. Megállapították, hogy az­­ elmúlt évben je­lentős fejlődés tapasztalható.. Egyre több olyan idős há­zaspár is van, aki igényli a 25—50 éves jubileumi ün­nepség megszervezését. A családi ünnepségek meg­szervezéséhez az anyagi, technikai eszközök rendel­kezésre állnak. Az egyes rendezvények sikerét segíti az a héttagú albizottság, amelyet a tanács szervezett. Sok segítséget nyújtanak az I. számú iskola úttörői és a Mátravidéki Fémművek fü­zesabonyi gyárának KISZ- szervezete. A kultúrműsoro­kat a járási kamarakórus és a vegyes kórus biztosítja. A további haladás feltétele, hogy fokozott felvilágosító munkával népszerűsítsék a családok ezeket a rendez­vényeket. Maga a községi ta­nács tovább javítja, korsze­rűsíti a technikai feltétele­ket. Császár István Apcró! A megye­­szövetkezeti napok során október 22-én az apci ÁFÉSZ és a művelődési ház kö­zös rendezésében dolgoztak ki változatos programot. Délelőtt Peterdi Pál sportriporter talál­kozott a sportot kedvelőkkel. ,,Olim­­piai élmények” címmel tartott érdekes élménybeszámo­lót, a nyári müncheni olimpiai játékok eseményeiről. Utána ke­rült sor nyolc színjátszó csoport és irodalmi színpad vetélkedőjé­re. A győztes a helyi művelő­dési ház csoportja lett. Délután Vallai Péter, a Thália Színház művésze adott önálló előadói estet. ..Válogatás a beat­­irodalomban” címmel. A fiatalok nagy tetszéssel fogadták a mű­sort. Az egész napos program vidám táncmulatsággal ért vé­get. Bárányi Imre Hevesről , tályával karöltve, munkaér­tekezletet tartott az iskolai szülői munkaközösségek el­nökei részére. A megjelente­ket Miklós János, a Haza­fias Népfront járási titkára üdvözölte, majd Grúz János, a járási hivatal képviselője tartott vitaindító előadást. A megbeszélés célja: elősegíte­ni,­ hogy jobb legyen a kap­csolat az iskola és a szülői ház között. Felmerült a vita során annak fontossága, hogy a gyermekeket teher­mentesítsék, s kifejezésre ju­tott, hogy ezért a szülők is sokat tehetnek. A szakkörök fontosságának hangsúlyozása mellett kifejezésre jutott az a vélemény, hogy egy gyer­mek csak egy szakkör mun­kájában vegyen részt, és eb­ben sok múlik a szülőkön is. Meg kell ismertetni a gyermekekkel a megválto­zott mezőgazdasági munkát is, — mondották többen. A pályaválasztásra való felké­szülés során meg kell is­mertetni a gyermekekkel a változó mezőgazdasági fel­adatokat, módszereket, hogy az újabbak ismeretében több gyermek válassza a mező­­gazdasági foglalkozást. Tóth Mária Ecsédről Vezetőségválasztó taggyűlést tartott a községi Vöröskereszt­szervezet. A gyűlésen részt vett Pusztaházi Istvánná, a Vöröske­reszt Országos Központjának osztályvezetője is. Ignéczi Piros­ka, a szervezet titkára számolt­­ be az eddig végzett munkáról. Négy év óta évről évre növek­szik a községben a véradók szá­ma, 7 alkalommal, összesen 1173 fő adott vért. A Vöröskereszt folyóiratból 280 példány jár a fa­luba. Minden évben nagy gondot fordít a helyi szervezet a tisz­­­­tasági mozgalom megszervezésé­re. Nagy megértéssel foglalkozik a vezetőség a veszélyeztetett gyermekek sorsával is. Patronál­ják az öregek közelmúltban megnyílt napközi otthonát is. A beszámoló után, amelyet egyetértéssel hallgattak meg a részvevők, sor került az új veze­tőség megválasztására, titkárrá ismét Ignáczi Piroskát választot­ták. A taggyűlésen három tag­nak adták át 25 éves, további 20 tagnak a 10 éves törzsgárdajel­A Fiazafias Népfront he­vesi járási elnöksége a já­rási hivatal művelődési osz­vényt. Nagy Piroska Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Válla­lat évekkel ezelőtt megszervez­te Petőfibányán a művelődési házban a nyugdíjasok klubját. Ez sokat javított az idős dolgo­zók helyzetén, a klubban töl­ti­k el idejük egy részét szórakozás­sal, beszélgetéssel. Ez így van rendjén, gondoskodni kell a mun­kából kiöregedett emberekről is. Most felvetődött Gyöngyösön is, elsősorban az új lakótelepnél, hogy jó lenne a nyugdíjasok ré­szére megfelelő helyiséget bizto­sítani. Az illetékesekre vár az a feladat, hogy megvizsgálva a le­­hetőségeket, a most már igen sok családot számláló lakótele­pen is megtalálják a lehetőséget egy klub megalakításához, hogy ne a kocsmában találkozhassa­­­­nak az idős emberek. Természe­­­­tesen ez nem várhat csak egy­­ vállalatra, hanem összefogásra,­­ a szakszervezet segítségére is­­ szükség lenne. s Tóth Lajos > Tiszanánáról . A községi tanács végrehaj­j­tó bizottságának egyik hatá­­­­rozata, 1972. év végére írta­­ elő a vízvezeték-hálózat ki­­­­építését a Lenin úton. A la­­­­kosság megelégedésére a ha­­­­táridőt lerövidítették, s két­­ hónappal az év vége előtt­­ megépült a vezeték. A vízhá­­­­lózat hossza 1550 méter, s­­ ezen öt útkereszteződésnél­­ van egy-egy közkifolyó. A­­ vízhálózati bővítésére rész­­­­ben közsá­v fejlesztési, alapból, s részben társadalmi munkáj­á­val kerül sor. A kulturáltabb­ élethez vezető úton újabb­­ lépést jelentett, hogy a le­­­het­őségeket felhasználva 170­0 kislakásba készült el a víz­­i vezeték, s ezeket még az év­­ végéig be is kötik a háló­­­­zatra.­­ Mirsilkó János › Hatvanból A MÁV művelődési ház téli ? programjában többek között sze-s­i 'pc! egy ismeretterjesztő tanfo­ ?­lyam is- havonta egy alkalom-­­ mal találkoznak az érdeklődök. ? Az előadása­i rozáson az érdeklő­­­ dök a ki..kertekbe” végfen-'K munkákkal is: ■•■ FuiJ = •'■’< - Az? érdeklő. - * • az­­ elmúlt évben . állandó? hallgatójuk volt a szakelőadá­­­­soknak. Az idei programban a ? zöldség- és gyümölcstermeléssel­­ kapcsolatos tudnivalók szerepel­­­­nek túlnyomó részben. Előadókat ? a Gyöngyösi Mezőgazdasági l­ő-* Sugár István Az Egr csn’d­goí'r avagy ** nagy hlmink ?s ka a­rtújai . (a) NEM LENNE teljes, ha nem szólnánk — kutatásaink nyomán, — Gárdonyi Géza örökbecsű alkotásának, az­ Egri csillagoknak első film­­reviteléről, — annál is in­kább, mivel erről édeskeve­set tudnak olvasóink. Fejes Pál, — a később vi­lághírűvé érett magyar film­rendező, Gárdonyi Géza ha­lála után, 1923-ban engedélyt kért és kapott a magyar ki­rályi belügyminisztertől, hogy ,,az Egri csillagok cí­mű hazafias célt szolgáló mozgóképhez az egész ország területén felvételeket ké­szítsen.’’ Az elhatározást rövidesen lett követte, s a főváros kör­nyékén történt külső felvé­telek nyomán az év végére el is készült az újabb Gár­donyi-film, melyhez egyéb­ként a produkció finanszí­rozója és rendezője is óriási reménye­ket fűzött... 1923. december 14—15— 16-án volt a film ősbemu­tatója Egerben, az Uránia filmszínházban, a mai Vö­rös Csillag mozi elődjében. Az egész város, — a sajtó közlése szerint, — valóság­gal lázban volt, s összesen nem kevesebb, mint ötezer ember tekintette meg a fű­met, melyet ,,minden alka­lommal zsúfolt nézőtér előtt” forgattak le. A mozivállal­ko­­zók is kitettek magukért, mert szokatlanul magas köl­csönzési díj fejében, har­madfél millió koronáért sze­rezték meg, Budapestet is megelőzve az előadás jogát. „A lelkes várakozás, a nagy érdeklődés rendkívüli csalódást és bosszúságot oko­zott mindazoknak, akik csak valamennyire is értenek a dologhoz... ” — írta az Eger c. helyi lap kétségtelenül jó­szemű kritikusa. EGYBEHANGZÓ volt a vélemény, hogy nem volt a filmben semmi „korhűség". Elrettentő példaként említet­te az Eger kritikusa, hogy például Czeczey Éva l^alap­ja „a mai divatnak hódol" , vagy éppen Czeczeginé lejdi­­sze volt XX. századi. „Eger ostroma semmi más, mint kapkodás, zűr­zavar, amelyből a magyarnak ha­lált megvető vitézsége ugyan ki nem tűnik, — olvassuk a helyi lapban. — Czeczey Éva, amikor Bornemissza gally cs háza?*got köt, nem ha­­ zilosu I­ szerelmes leányzó, ha ne­m­ jlmí XX. aza­zadbeli szuurel. Es íny tovább. .. ’ Az Egri csillag-k filmjét így kár volt magériá­znl. E­ s méla nagyob­b kár '.esz 1belő-10. ha azt külfölde is vi-SZ.il­ c. Ebből ugyan nem okul a­ külföld és nem fog csodá­latot érezni az u-án­­i gyarság iránt, amel­y Nyu­gat kultúráját öntet­­te vo 1 védte a keleti támadás el­len. A nagy álmodó pedig ott a Bebek-bástyán ha lát­ná ezt a paródiaszer­ű­ filmet, megfordulna sírjában. . . " Fejes Pál Egri csillagok rendezése a magyar film­történet egyik legsúlyosabb és egyben legcsúfosabb bu­kása is volt. Nemcsak az egri vár helyi szerelmesei­nek színe előtt bukott meg, de szerte az egész ország­ban! A bukás olyan magas hul­lámokat vetett, hogy a ren­dezőnek hamarosan tanácso­sabbnak látszott szélsebe­sért elhagyni az országot. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy később Fejes Pál a világ flmrendezőinek élvonalába küzdötte fel ma­gát. Ez azonban nem von le egy fikarcnyit sem abból a tragikusnak mondható, tény­ből, hogy keze alatt Gárdo­nyi csodálatos szépségű re­gényéből, a korai magyar filmgyártás egyik szörnyű­séges bukásba torkollott filmje készült. Még jó, hogy nem élte meg az író e film­jét. D­e o Úgy hisszük, hogy érde­mes és tanulságos volt vé­gi­gpász­tázni tek­i­n­tetün­k­k­el Gárdonyi Gézának, váro­sunk nagy írófejedelmének alkotásaiból készült első ma­gyar filmeknek eleddig ös­­mereven hittoriijjjj.t. — Ali rózsás klüstjétől, az el­ő ma­gyar művészfilmtől, az Eg­ri csillagok szomorú kátyú­ba veszett kezdemén­ye­zé­séig. EGYRŐL AZONBAN ne feled­kezzün­k meg. Cák­lo­nyi azok ks a n­agyon ke­vés magyar írók közé tarto­zott, akik mindjárt a m­a­gyar filmgyártás bölcső­j­énél fel i?m? rj ék ennek a cz.oriálé­tos új tahiUnárnjrok q kor­szak­­ alkotóan nagy jelentő­ségét. German Drobiz. Jelleme: Zsítési Utazom a villa­moson. Ép­pen arra a szomorú, sőt tra­gikus fogyatékosságomra gondolok, amely miatt nem szeretsz, nem szeretsz en­gem­. Kátya... Azt mondod, gyenge jellemű vagyok, a bátorságnak kovakőnyi szik­rája sincs bennem. A zötyögés kellemesen já­rul hozzá a logikus elmélke­déshez. Kutya tehát azt akar­ja, hogy edzett, bátor, hatá­rozott srác legyek. Ehhez vi­szont az kell, hogy bedres­­­szírozzam az idegeimet. Ol­vastam valahol, hogy az em­ber legjobban az ellenség­gel vivott harcban edzheti meg önmagát. Biztosan igaz, ne . .. nekem nincs ellensé­gem Szerezni kell.’ Fogom a gombom­'­­ — kitöm, • lobom a nyílású nagy lo­bommal telepem a Várok. Mindenki látja, túl pisszenés sincs. — Emberek — mondom —, nem látták, pénz helyett a kabát gombomat dobtam be...! Az egyik öreg elmosolyo­dik és barátságosan megjegy­zi: — A te dolgod, fiam, nincs ellenőr a­ környéken. — Fogd be a szád, öreg­­apám, nem, kérdezett serély? gyakorlat — Jó, befogom — így a bácsi. Körülnézek. Mellettem és mögöttem egy idős hölgy, két lány, egy középkorú férfi és egy jól megtermett szálfa le­gény. Tiszta nyereség lenne nekik is, nekem is, ha meg­szólalnának. Nekik azért, mert nem hagynák, hogy sze­gény öreg alul maradjon, nekem pedig azért, mert megkezdhetném jellemem erősítését... Hallgatnak. Nem hagyha­tom szó nélkül. — Micsoda gyáva népség! Azt se bánnák, ha az ember vérben fetrengene. — Igazad van — szólalt meg a colos legény. — Van­nak manapság ilyen közöm­bös, cinikus alakok!... — Teljesen egyetértek — ’’kit ott a félbe a mögöttem illő idős hölgy. — A múltkor is éppen jöttem hazafelé, amikor egy huligán... — Jó, jó — mondom erre — a huligánokkal majd el­bánik a rendőrség. De itt vagyok é­n, aki pénz he­lyett gombot dobtam a per­selybe. Mindenki látta, még­sem szóltak. — Természetesen, nem — szólalt meg ismét a hölgy. — Magának olyan intelligence, idSSttW ahrtt-e+rr .íjam lát­ta. manapság már a banditák is jól öltöznek, van nekik mi­ből ... — Miféle banditák? Még fegyverem sincs! — Nagyon felháborított ez az aljas gya­núsítás. Kiforgattam a zse­beimet, hogy lássák, nincs nálam még egy csúzli sem. — Mintha azt a bandita a zsebében hordaná... — je­gyezte meg gúnyosan az öreg. — De nagy okos maga, vén bolond! — ordítottam fel, minden lehetőséget megra­gadva. Ellenségre volt szük­ségem! — Jól van, jól van — egyezett bele az öreg —, bo­lond vagyok, de nem jobban, mint band más. Azzal mindnyájan leszáll­tak. Amik­or elindult a kocsi, már új utasok vettek k­örül. Én meg, mint akinek már úgyis minden mindegy, nem tud magána­k ellenséget sze­mm csőrét, bedobtam egy igazi háromkorekest. — Nézd mfír! Bedobja a nenet és nem szakítja le a jegyet — hallottam a hátam­ mögül. — Ha iteírt tépi le a jegyet, akkor biztosan nem is dobott be pénzt — így a másik. — Persze, hogy nem dobta be! — támogatta a harma­dik. — Látott már olyan bo­londot, a­ki veszni hagyja a pénzét? Nem is beszélve ar­ról, hogy bármikor jöhet az ellenőr. . — Figyeljenek ide! — mondtam. — A gyanújuk teljesen alaptalan. Itt a je­gyem... — Hát mégis van jegye?! — csodálkozott el a negye­dik hang tulajdonosa. — Bliccel! — kiáltott fel az ötödik. Az ajtó felé igyekeztem. Véletlenül meglöktem az egyik asszonyságot, akitől cserébe jókora pofont kap­tam, amely után egy másik ölében­­­ álltam menedéket. Nem r.okáig élveztem az „el­sősegélyt”, mert a hölgy bal ládával kipenderített az aj­tón. Örömujjongásban törtem ki. Kedves Kátya! Szeret­hetsz már! Van már nekem is ellenségem, edződik a jel­lemem. Oroszból fordítottat ! Salga Attila gaaa. «toiáte 2&, csumuki

Next