Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

*/A>VAWVvVWV • Csütörtök esti külpolitikát kommentálunk­­ Cseh­szlovákia elnöke í A PRAGAJ­ VAR Ulászló termében csütörtökön­­, délelőtt választásra fűltek össze a képviselők. A­­ Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét választot­­­­ták meg, titkos szavazással. A voksok felbontása után­­ kiderült egyhangúlag az eddigi elnököt I­udvik Svo­­bodát választották meg újabb, öt esztendőre. Csehszlovákia nagy nemzetközi megbecsülésben álló, fenér hajú köztársasági elnöke öt esztendővel a huszadik század kezdete­ előtt született. Az első világ­háborúban még az­­ osztrák—magyar monarchia ál­­l­am­polgáraként hívták be a közös hadseregbe. A fia­­al tiszt alig egy évig szolgálta Ferenc Józsefet, már 1916-ban élére állt egy hazafias cseh csoportnak. Át­álltak az oroszok oldalára, ott megalakították a cseh légiót és úgy küzdöttek tovább a független, önálló Csehszlovákia megalakításáért. Más körülmények között, de ezt a tettét ismétli meg a második világháborúban. Katonai egységével akkor is (már 1939-ben), az oroszokhoz szökik át, csak­hogy Oroszország ekkor már Szovjetunió. SVOBODÁNAK ekkor már — Hitler prágai be­vonulásának szinte első percétől kezdve —, része van, tapasztalatai vannak az antifasiszta ellenállási mozga­lom szervezésében. A szovjetekhez átállva, az ő ve­zetésével jön létre az első csehszlovák dandár, majd az első csehszlovák hadtest. Bátran, keményen küzde­nek a szovjet csapatok oldalán a közös ellenség, Cseh­szlovákia és annyi más ország fasiszta leigázója ellen. Ilyen hős politikai és katonai múlt után kézen­fekvő, hogy az ismét független állammá váló Cseh­szlovákia kormányának első nemzetvédelmi minisztere Ludvik Svoboda. Az új néphadsereg megszervezője, a 43 februári népi fordulat egyik aktív részese, ország­gyűlési képviselő és Csehszlovákia Kommunista Párt­jának, később központi bizottságának is tagja és több más fontos funkció vezetője, megbízatás teljesítője. 1968. március 30-án választják meg köztársasági elnöknek. 1965-ben neki ítélték oda elsőül a Csehszlo­vákia hőse címet, ugyanabban az évben a Szovjetunió hőse kitüntetésnek is tulajdonosa, emellett kétszer ré­szesült Lenin-rendben, s ugyancsak kétszer Szuvorov­­rendben. A győzelmes február rendet 1973-ban kap­ta meg. ELVHÜ KOMMUNISTA, kitűnő katona, elsőran­gú közösségi ember. Ezért tartották immár másodszor is, újabb öt évre méltónak arra, hogy az egész nagy­­csehszlovák közösség, a köztársaság elnöke legyen. Világos, hogy mint eddig, ezután is a nép felemelke­désének, a csehszlovák—szovjet barátságnak, a béke és a szocializmus ügyének hű képviselője lesz. 5 Is­mét Swobodát­ választották köztársasági­ elnök női PRÁGA A csehszlovák parlament két házának a prágai vár Ulászló termében csütörtö­kön délelőtt megtartott együttes ülésén a képviselők titkos szavazással egyhan­gúlag ismét l Ludvik Svoboda hadseregtábornokot, az ed­digi elnököt, a CSKP KB el­nökségének tagját választot­ták meg a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek. A szavazás eredményé­nek kihirdetése után Ludvik Svoboda letette az alkotmá­nyos esküt, s ezzel megkezd­te újabb ötéves elnöki meg­bízatásának teljesítését. Ludvik Svoboda 1895-ben született Hroznatinban. Me­zőgazdászi képesítést szer­zett. 1915-ben behívták az osztrák—magyar hadseregbe, s még abban az évben az orosz frontra kerül. Cseh hazafiak csoportjának élén átállt az orosz oldalra, s 1916-ban az Oroszországban megalakult cseh légiók köte­lékében küzdött az önálló csehszlovák állam létrejöt­téért. 1945. április 4-én nemzet­­védelmi miniszternek neve­zik ki, s ebben a minőségé­ben­­ 1945—1950-ben szervezi az új csehszlovák néphad­sereget. 1948. februárjában egyértelműen a nép oldalá­ra áll. Megválasztják képvi­selőnek, belép a kommu­nista pártba. 1948—1949-ben a központi bizottság tagja. 1968. március 30-án köz­­társasági elnöknek választ­ják. 1968. augusztusától a CSKP KB és a KB elnöksé­gének tagja. Az 1968—1969- es válságos években hatá­rozottan kiállt a csehszlo­vák—szovjet barátság, szö­vetség és testvéri együttmű­ködés mellett, s a marxista— leninista alapon jelentős mértékben hozzájárult a párt és a társadalom kon­szolidációjához. A Csehszlovák Nemzeti Front KB, valamint a CSKP KB külön-külön megtartott ülésén egyhangúlag ismét Ludvik Svoboda hadseregtábornokot, köztársasági elnököt, a CSKP KB elnökségének tagját választották a köztársaság elnökének tisztségére. A képen a CSKP KB ülésén a várban Gustáv Husák főtitkár felolvassa a KB javaslatát Svoboda (bal­ról az ötödik), újraválasztására. (Népújság -telefoto — CTK—MTI—KS) Ma plenáris ülés Helsinkiben Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő helsinki tanácsko­zás csütörtökön folytatta a második napirendi pont, a kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés témájának megvi­tatását. Kiszivárgott hírek szerint számos kérdésben részletekbe menő, érdemi eszmecsere bontakozott ki, ezért egyelőre háttérbe szo­rult a napirendi pont kere­teinek felvázolása, a konk­rét szerkesztőmunka előké­szítése. Ennek ellenére a ta­nácskozáshoz közelálló kö­rökben úgy vélekednek, hogy a munkabizottság a jövő hét végéig befejezi a máso­dik témacsoport („kosár”) tartalmának általános vitá­ját és kidolgozza a szer­kesztés alapjául szolgáló vázlatot A szerkesztő munkacso­port (az úgynevezett mini­­csoport) szerdán délután az első napirendi pont politi­kai vonatkozásaival foglal­kozott, csütörtökön pedig a bizalmat erősítő katonai in­tézkedéseket tárgyalja. A helsinki nagyköveti konzultáció ma plenáris ülést tart Kohl -Grabert megbeszélés . Csütörtökön Berlinben, az NDK miniszterelnökségének épületében megbeszélést tar­tott Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtit­kára és Horst Grabert, a bonni kancellári hivatal ál­lamtitkára. Az öt óra hos­­­szat tartó találkozón a két államtitkár munkatársaik­­ részvételével megvitatott több kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdést, s meg­állapodtak abban, hogy leg­közelebb március 26-án, hét­főn találkoznak ismét. i9 T3. március 33., péntek Irak - kuvaiti megbeszélések Szabad El-Szalem El-Sze­­bah kuwaiti emír csütörtö­kön Mahmud Riaddal, az Arab Liga főtitkárával és Abdel Halim Khaddam Szí­riai miniszterelnök-helyet­tessel és külügyminiszterrel tanácskozott az iraki—ku­­waiti határon kialakult hely­zetről­­, jelentette a Mena hírügynökség. Khaddam átadta a kuwai­ti uralkodónak Hafez As­­­szad szíriai elnök üzenetét, amelyben az államfő kife­jezi azt a reményét, hogy az iraki—kuwaiti határkér­dés hamarosan megoldódik. i béke kongresszusa A BÉKE mindnyájunk kö­zös és egyéni ügye — áll a felhívásban, amelyet a bé­keszerető erők világkong­resszusa összehívását előké­szítő konzultatív tanácskozás részvevői fogadtak el Moszk­vában. A szovjet fővárosban 1973. októberében tartandó kong­resszus előkészítésével kap­csolatos közös ajánlások ki­dolgozásában 60 ország és 40 nemzetközi szervezet kép­viseletében különböző politi­kai nézetű és beállítottságú emberek vettek részt. Nagy számú szakmai, ifjúsági, val­lási és nőszervezet mellett képviseltetik magukat az ENSZ szakosított szervezetei is. Amint a Béke-világtanács főtitkára, Romes Csandra megállapította, a találkozó egész munkáját áthatotta a közös törekvés az együttmű­ködésre, a kölcsönösen elfo­gadható határozatokra. Ezt a gondolatot támasz­totta alá az ismert belga közéleti személyiség, Gore kanonok felszólalása is. Megállapíthatjuk — mondot­ta­ —, hogy ami a béke vé­delmét, az igazságosságot, a­ szabadságot, az emberi jogo­kat illeti, céljaink egybe­­han­gzóak. Az erők hatékony összefo­gásának meggyőző példája volt a vietnami nép iránti szolidaritás nemzetközi moz­galma. A tanácskozáson fel­szólalt Le Dzui Van, a VDK küldöttségének vezetője, hangsúlyozta, hogy a vietna­mi­ nép győzelme egyben a béke ügyét védelmező erők győzelme. A BE FINEGLASS ameri­kai szakszervezeti vezető vé­leménye szerint az októberi békekongresszusnak mozgó­sítania kell a világ közvéle­ményét a reakció minden olyan kísérletének megaka­dályozására, amelynek célja a párizsi egyezmény aláásá­­sa. A békeszerető erők tevé­kenységének továbbra is fontos területe az arab né­pek iránti tevőleges szolida­ritás — hangsúlyozták a moszkvai tanácskozáson. — Hat évvel az agresszió után Izrael folytatja fegy­veres provokációit a közel­­keleti országok, köztük ha­zám, Szíria ellen — mondot­ta felszólalásában a Baath­­párt regionális vezetőségének tagja, Dzsabar Al Kufri —, az elkövetkező kongresszus egyik célja az lesz, hogy még inkább ráirányítsa a figyel­met a Közel-Keletre, külö­nösen most, amikor a vietna­mi nép győzelme újra meg­mutatta, mennyire kilátásta­lan korunkban az agresszió politikája. A moszkvai tanácskozás részvevői nagy érdeklődéssel tárgyalták az európai biz­tonság kérdéseit. Negyedszá­zaddal ezelőtt Európában született meg a békemozga­lom — emlékezett vissza Arthur Villard svájci kül­dött, parlamenti képviselő. Akkor, a „hidegháború­" te­tőpontjáról arról volt szó, hogy a tömeges pusztulás fenyegetésével szemben ös­­­szefogjanak az emberek. Amint a tanácskozás sok részvevője megállapította: Földrészünkön a helyzet az­óta a béke és a józan ész javára változott. Együtt kell haladnunk a kollektív biz­tonság­­ útján — mondotta Raymond Guyot francia sze­nátor —, teljes sikerre kell juttatnunk az európai eny­hülés megkezdődött folya­matát. A biztonság és a leszere­lés kérdéseinek összefüggé­sére mutatott rá felszólalá­sában a Lengyel Országos Békebizottság elnöke, Józef Ozga-Michalaki. Az emberi­ség nagy reményeket fűz a küszöbönálló leszerelési vi­lágértekezlethez, amelyet a Szovjetunió javasolt — hang­súlyozta a lengyei küldött. A TANÁCSKOZÁS sok részvevője elmondotta: a békeszerető erők moszkvai kongresszusának előkészíté­se már számos országban megkezdődött. Kezdemé­nyező bizottságok 'U-i’ml­'alt, új kapcsolatok j­öttek­ lét­re. Amint a Moszkvában el­fogadott felhívás hangsú­lyozza, ez a kongresszus a népeket ma egyesítő hatal­mas mozgalom kifejezője ngyanakkor az egyetemi béke megsz­á­rtójaá-hat ví­vott harc még erőteljesek!-, fellendülésének kiinduló­pontja lesz. Olga Tronmrnpa j Szovjet -irafet tárgyalásai! Koszigin és Szadam Hus­­­szein Takriti meleg, elvtár­si légkörben megvitatta a szovjet­—iraki kapcsolatok kérdéseit Eszmecsere folyta feleket kölcsönösen érdeklő fontos nemzetközi problé­mákról is. A szovjet kormány csü­törtökön ebédet adott Sza­dam Husszein Takriti tisz­teletére. Koszigin szovjet­ kormányfő az ebéden mon­dott beszédében kijelentet­te: a Szovjetunió és Irak kapcsolatait a kölcsönös bi­zalom és megbecsülés, az egyenjogú együttműködés, a szolidaritás és a barátság jellemzi. Koszigin mély megelége­désének adott hangot a Kremlben csütörtökön foly­tatott eszmecserével kap­csolatban, amelyen a szov­jet—iraki baráti együttmű­ködés további fejlesztéséről volt szó. Pályázati felhívás a Heves megyei Pártbizottság Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemének 1973/74-es tanévre .A Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet a Marxista­ Leninista Esti Egye­tem három éves tagozatára. Az esti egyetem célja, hogy párt-, állami-, tömegszer­vezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, technikusok, agronómusok, közgazdászok, orvosok, jogászok, pedagógusok), propagandisták, párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvona­lon biztosítsa.­­ Az esti egyetemen a tanulmányi idő három év. A hall­gatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak. A tantárgyakból fél­évenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményről bizonyít­ványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088­57. szá­mú kormányhatározat biztosítja. Az esti egyetem hallgatóit minden tanévben 21 munkanap tanulmányi szabadság il­leti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Heten­ként egyszer — meghatározott napon —, kollektív foglal­kozás (előadás, osztály foglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170 forint. Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik leg­­alább középiskolai, vagy annál magasabb iskolai végzettség­gel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a ta­nuláshoz elengedhetetlenül szükséges marxista—leninista kép­zettséggel rendelkeznek. Az esti egyetemre pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a mar­xizmus—leninizmus alapkérdéseiből. Az esti egyetem három éves tagozata Egerben, a Finomszerelvény gyárban, Gyön­gyösön, Füzesabonyban, Hatvanban, Hevesen, Lőrincin és Sírokban indul. A felvételi pályázatot az Oktatási Igazgatóság címere (Eger, Szabadság tér 7.), május 10-ig kell megküldeni. Utó­lagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat a járási (városi) pártbizottságokon beszerezhető jelentkezési lap alapján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudni­valókról a jelentkezőket az Oktatási Igazgatóság és a járási (városi) pártbizottság tájékoztatja. Pályás nii felhívás a Marxista-Leninista Esti Egyetem szakosított tagozatára az 1973/74-es tanévre .A Heves megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet a Marxista-Leninista Esti Egye­tem szakosított tagozatának filozófiai, politikai gazdaságtan szakára. A két szak egy-egy osztállyal indul az 1973-74-es tanévben. A marxista—leninista esti egyetem szakosított ta­gozata Egerben működik. Az esti egyetem szakosított tagozatának célja: párt-, állami-, tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propa­gandisták, értelmiségi dolgozók, párttagok és pártonkívüliek szervezett marxista—leninista továbbképzésének biztosítá­sa egyetemi színvonalon. A tanfolyam­ elvégzése után a hallgatók államvizsgát tehetnek filozófiából, politikai gaz­daságtanból, valamint a nemzetközi és magyar munkásmoz­galom történetéből. Az államvizsgák sikeres letétele alap­ján megszerzett oklevél főiskolai érvényű. Az oklevél tör­vényes elismerését a 17/1963. számú kormányrendelet bizto­sítja. Az esti egyetem szakosított tagozatán a tanulmányi idő két évi. A hallgatókat minden tanévben 21 munkanap ta­nulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott na­pon —, kollektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás, konzultáció) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 250 forint. Az esti egyetem szakosított tagozatára azok kérhetik felvételüket, akik elvégezték a három éves tagozatot, illetve egy éves pártiskolát végeztek Azok is jelentkezhetnek, akik nem szerezték meg ugyan az említett végzettséget, de meg­felelő előképzettséggel rendelkeznek és munkájuk magas marxista—leninista képzettséget igényel. A szakosított tago­zatra pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A felvételi pályázatot az Oktatási Igazgatóság címére (Eger, Szabadság tér 6.), május 10-ig kell megküldeni. Utó­lagos jelentkezést nem fogadunk el! A pályázat a járási (városi) pártbizottságon beszerezhető jelentkezési lap alap­ján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalókról a jelent­kezőket az Oktatási Igazgatóság tájékoztatja.

Next