Népújság, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
STILAQ PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK!' kádár AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 70. szám ARA : 80 FILLÉR 1973. március 24. szombat yti f§rmány a büntetőeljárásról Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi időszaka. A tanácskozáson részt vettek Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A napirend szerint a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály, igazságügyi miniszter terjesztette elő. Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűségből került az országgyűlés elé. Az 1972. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntetőeljárásunknak. A bűnüldözés mai követelményei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nem egyszer ellentmondásba kerültek egymással. A vitathatatlanul helyes elvek érvényesítésére hivatott részletszabályok ma már sok esetben fölöslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást. A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése, a differenciálás követelményeinek jobb érvényre juttatása és a büntetőeljárás egyszerűsítése minden szakaszban. Tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. Három alapvető cél szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseinknek azonban csak akkor lehát tartós eredménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. A bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok elsőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködjenek hazánk szocialista jogrendje, közbiztonsága fölött. Ezért törvényeink rendelkezéseinek megfelelően kell fellépniük mindazokkal szemben,akik jogszabályainkba ütköző cselekményeket követnek el. A bűnüldöző és igazságügyi hatóságok dolgozói alapvetően sikeresen oldják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek hazánk közrendje és közbiztonsága fölött Elöljáróban dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. E törvényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozik, amelynek során az Országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket; az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971-ben a Büntetőtörvénykönyvet, 1972-ben pedig a polgári perrendtartást. — Büntetőszabályainknak — mondta az igazságügyi miniszter — az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és igazságszolgáltató hatóságok kezébe, társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni, és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző és igazság szolfiálató A 25 esztendős Duna Bizottság jubileumi ülése . Huszonöt évvel ezelőtt, 1948-ban Belgrádban kötötték meg a dunai hajózásra vonatkozó nemzetközi egyezményt, amelynek érvényesítésére ugyanakkor megalapították a dunamenti országok nemzetközi kormányközi szervezetét, a Duna Bizottságot. Az évforduló alkalmából a Duna Bizottság pénteken jubileumi ülést tartott Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az ünnepi ülésen részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Régen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, ott voltak a tagországok küldöttségének vezetőjeként E. Frühbauer, osztrák szövetségi közlekedési miniszter, L.Krucakov, bolgár közlekedésügyi miniszterhelyettes, S. Sutka, csehszlovák szövetségi közlekedésügyi miniszter, B. Popon miniszter, jugoszláv közlekedési és postaügyi szövetségi titkár, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, M. Maroiu román közlekedés és postaügyi miniszterhelyettes, V. I. Tyitov, szovjet tengeri flottaügyi miniszterhelyettes, és V. A. Kravec, az Ukrán SZSZK külügyminiszterhelyettese, továbbá a Duna Bizottsággal együttműködő, kapcsolatot tartó szervek képviselői. . A jubileumi ülésszakot Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, a Duna Bizottság soros elnöke nyitotta meg, majd V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a Duna Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet A magyar kormány nevében dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a jubiláló Duna Bizottságot Törvényesség az eljárás minden szakaszában . A miniszter hangsúlyozta: “ Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. Ezek azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a törvények és más jogszabályok előírásainak és szellemének követése, magatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. Büntetőtörvényeink azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésre jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás a alá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavaslat minden rendelkezését áthatják, és új rendelkezéseik kifejezik a törvényesség továbbfejlesztésére, illetve garanciáinak biztosítására irányuló törekvéseket. — Hazánkban a törvénnyel «s&seniipar&bekerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel, ezért szögezi le a törvényjavaslat: ’ „Senki (Folytatás a 3. oldalon.) Losonczi Pál képviselőkkel beszélget az országgyűlés szünetében. ____ (MH-tete — Szeberlédj Gém tdr. = E§) János az MSZMP KB első titkára pénteken fogadta dr. Friderich Frölichsthalt, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövetét. A látogatást a nagykövet kérte. Losonczi Pál távirata Ludvik Svobodának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a következő táviratot küldte Ludvik Svobodának: Kedves Svoboda elvtársi A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé történt újraválasztása alkalmából kérem, fogadja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és az egész magyar nép nevében kifejezett forró jókívánságaimat. Nagyra értékeljük személyes hozzájárulását népeink testvéri barátságának elmélyítéséhez. Bizonyos vagyok benne, hogy az elkövetkező időben a magyar—csehszlovák kapcsolatok tovább fejlődnek és erősödnek a szocialista országok közössége és a világbéke javára. Felelősségteljes munkájához jó egészséget és újabb nagy sikereket kívánok. Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke A megyében elsőként Választási nagygyűlés Horton és Tszanánán Az évről évre dinamikusabban fejlődő község, Hort lakosságának képviselői — munkások, alkalmazottak, kereskedelmi dolgozók, pedagógusok, termelőszövetkezeti tagok és ünnepi egyenruhás, piros nyakkendős úttörők — foglaltak helyet pénteken délután az Egri MEZŐGÉP Vállalat horti gyáregységének feldíszített nagytermében. A megye első választási nagygyűlésének résztvevőit — köztük Virág Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, a nagygyűlés szónokát, Pethes Istvánt, a gyöngyösi járási pártbizottság első titkárát, valamint dr. Géczi Józsefet, a járási hivatal vezetőjét — Bata Zoltán, a horti gyáregység igazgatóhelyettese köszöntötte. A községi jelölőgyűlések hangulatát, valamint a választási előkészületeket idéző rövid bevezető után Virág Károly emelkedett szólásra. * A nagygyűlés szónoka beszéde első részében említést tett azokról az országos eredményekről, amelyeket a párt kongresszusa határozatainak végrehajtása során értünk el, majd utalt az MSZMP Központi Bizottságának novemberi ülésén megjelölt közös feladatainkra. Ezzel kapcsolatban kiemelte: „...pártunk épít, alapoz az emberek véleményére. Ezt tette az elmúlt hetekben is, amikor megyeszerte kikérte a jelölőgyűléseken a lakosság őszinte véleményét ... Olyan állomáshoz érkeztünk ugyanis, amikor a közös munkában tanúsított egységes, fegyelmezett, eredményes helytállás különösen politikai rangú cselekedet A lényeg: a jó végrehajtás!” Virág Károly ezután a helyi önkormányzat és az önállóság alakulásának kérdéséről beszélt. Külön említést tett azokról a szemmel, látható eredményekről, amelyekkel a hortiak dicsekedhetnek: a 38 családnak otthont adó, emeletes lakóházakról, az elmúlt ciklusban épült postáról, orvosi rendelőről, gyógyszertárról, a gyáregység további fejlesztéséről, vagy a közösen kialakított óvodáról...” Ezek a sikerek azonban további lépésekre, erőfeszítésekre köteleznek — mondotta a szónok —, s hogy a következő évek tervei megvalósuljanak, legalább ilyen tartalmas és eredményes összefogásra lesz szükség. Ez továbbra is a helyi üzemek, gazdaságok dolgozóin, a község valamennyi lakóján és az általuk megválasztandó tanácstagokon múlik, mondotta befejezésül a nagygyűlés szónoka. Tiszanánán pénteken este fél hétkor a művelődési házban^ült össze a falu népe válaszdtási naav ^Ly i A gyűlést a Himnusz hangjai vezették be, majd Erdélyi Béla, a községi Hazafias Népfront elnöke nyitotta meg, üdvözölve az egybegyűlteket, közöttük Misi Vilmost, a járási pártbizottság osztályvezetőjét. Ezután Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott beszédet. Bevezetőben beszélt a tanácsválasztás jelentőségéről, valamint arról, hogy hol tartunk a X. kongresszus határozatainak megvalósításában. A Központi Bizottság múlt év novemberi határozatáról szólva azt húzta alá, hogy ez a határozat a további cselekvések programja. Részletesen szólt arról —, az országos helyzetkép áttekintése után —, hogy milyen eredmények születtek megyénkben. Ezen belül foglalkozott azzal is, mi változott a legutóbbi választások óta eltelt idő alatt Tiszanánán. Elmondotta, hogy a község alapvető egészségügyi, közművelődési, kereskedelmi ellátása biztosított. A községi tanács teljesítette a két évre tervezett feladatokat, bővítették a vezetékes ivóvízhálózatot, újabb utcák kaptak járdát. Továbbra is gondot okoz azonban, hogy a községi intézmények épületei — az új iskola és az épülő orvosi rendelő kivételével — igen elavultak. Az elkövetkező időkben felújítják az iskolai napköziotthont, korszerűsítik a Lenin út burkolatát, bővítik az ifjúsági klubot, felújítják a bölcsőde épületét, egészségházat építenek. Végül egy fontos adat a termelőszövetkezet terveiből is: korszerű, 400 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet létesítenek. Befejezésül Lévai Ferenc időszerű kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozzik