Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-03 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 101. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1973. május 3., csütörtök Tízezrek színpompás demonstrációja Egerben Jókedvű majálisok a megyében — Feledhetetlen május elseje országszerte — Ünnepelt a világ Mint a hírügynökségek, távirati irodák jelentették: világszerte megünnepelték és emlékezetessé tették az idei május elsejét is. Moszkvá­ban Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára köszöntötte a főváros­­ 29 kerületének dolgozóit, a Vörös téren ös­­­szegyűlt szovjet embereket. Berlinben, katonai parádét rendeztek s százezrek — közöttük a Német Demok­ratikus Köztársaságban dol­gozó magyar fiatalok — ha­gyományos felvonulására ke­rült sor. Bukarestben Nico­­lae Ceausesc­u, Prágában G­u­s­táv Húsok, Varsóban Ed­­­vard Gierek mondott be­, szedet, s üdvözölte a dísz­tribünről az ünneplőket. Hazánk városaiban, közsé­geiben, a hagyományokhoz híven ismét gazdag prog­rammal töltötték meg a munka ünnepét. A pesti Dó­zsa György útra vezető ut­cákon már kora reggel höm­pölygött a jókedvű népára­dat, hogy egyetlen hatalmas menetté egyesüljön a Felvo­nulás téren. Az emelvé­nyen helyet foglalt párt-, ál­lami, tömegszervezeti veze­tőket, kiváló dolgozókat, ve­teránokat kétezer úttörő kö­szöntötte vörös virággal, s órákig tartott az ezt követő demonstráció. A budapesti felvonulás al­kalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára többi között ezt nyilatkozta a sajtó kép­viselőjének: .. a világon nem va­gyunk egyedül, hanem egy hatalmas, élő erőnek va­gyunk a részesei. A buda­pesti május elsejei felvonu­lás, mint az ország más he­lyein levő felvonulások is, egyben a szocializmust épí­tő magyar nép üzenete, üd­vözlete a Szovjetunió népé­hez, a szocialista országok népeihez, a kapitalista or­szágokban harcoló emberek­hez, a szabadságukért küzdi, népekhez. Ha a belső egy­ség és a nemzetközi össze­fogás tovább erősödik mint ahogyan megvan a le­hetősége és rajtunk múlik —, akkor a velünk szemben álló erőket és a nehézsége­ket le fogjuk küzdeni­..” Zenés utcák, éneklő tér, — verőfényben Eger Csak felsőfokon lehet jel­lemezni azt a méreteiben országosan is kiemelkedő demonstrációt, melynek Egerben tanúi lehettünk. Látványosság, szervezettség, jókedv; az utcákat teljes szélességükben kitöltötte az ünneplő tömeg. Itt voltak az egri járás környékbeli köz­ségeinek lakói is, elhozták színes népviseletüket a fel­­sőtárkányiak, az egerbaktai­­ak, a mátraballaiak, s a többi, népi hagyományok­ban gazdag község képvise­lői. Az emberekkel együtt ünnepelt a természet is: ra­gyogó, napfényes id­ő fogad­ta a felvonulókat. Délelőtt 9 órakor az egri Széchenyi utca teljes hos­szúságában felsorakoztak én­­i a felvonuló csoportok, a tömeg közepén egy ki­csiny szabad területen pedig cigányzenészek gyakoroltak. S ha már megszólaltak a zenélő szerszámok, nem ma­radhatott el a nóta sem: a környező csoportok jókedvű nótázása túlnőtt az utca za­ján... Ezrek és ezrek igyekeztek az ünnepség központja, a Gárdonyi tér felé. A tér tel­jes díszbe öltözött, a Lenin szobor mellett emelkedett a dísztribün, szemben vele az utca másik oldalán az ezer­tagú kórus pódiuma. Az el­nökségben helyet foglalt Oláh György, az­­ MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyei párt­­ob tagja, a megyei tanács elnöke, Pelyhe Szilárd, az egri városi pártbizottság el­ső titkára, Gubán Dezső, az egri járási pártbizottság el­ső titkára, Markovics Fe­renc, az MSZMP KB mun­­katársa, dr. Varga János, a városi tanács elnöke, Hegyi János, az egri járási hivatal elnöke és Kiss Lajos, Le­­nin-díjas veterán is. Ott voltak a megyei, járási, vá­rosi párt-végrehajtó bizottsá­gok­ tagjai, az állami, társa­dalmi és tömegszervezetek megyei, járási és városi ve­zetői, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosai, ki­tüntetett munkások, többek között az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság állami díjas brigádjának tag­ja. Az ünnepség nyitánya az egri járás népi együttesei­ből verbuválódott kórus be­mutatkozása volt Vass La­jos, Erkel-díjas karnagy ve­zényelte az ezertorkú kó­rust, amelyben a nagyma­mák unokáikkal együtt éne­kelték a Mátra és a Bükk vidékén termett dalokat. Több mint kétórás felvonulás Pontosan 10 órakor, fan­fárok hangjaira kezdődött a színpompás egri felvonulás, amelyen — leírni is sok! — közel 110 csoport, vállalat, intézmény, község több tíz­ezer képviselője vett részt Az öreg dóm felől érkezett a menet, élén fiatalokkal, hatalmas vörös csillagot vi­vő Dobó-gimnazista diákok­kal. A Lenin szobor felé közeledő és a szobor mel­lett felállított emelvény előtt elhaladó egyenruhá­s ifjúgárdisták, a fiatalok 100 —100 vörös és nemzeti zász­lót vivő fegyelmezett dísz­­századai méltán ragadtatták tapsra már az első percek­ben a járdákon, parkszegé­lyeken szorongó sok ezres érdeklődő közönséget , hasonlóan fogadták a nézők az elvonuló munkás­­mozgalmi veteránokat, majd a többieket: az üzemek kö­zül elsőként közeledő Fi­­nomszerelvénygyár — a vá­ros legnagyobb munkahelyé­nek — dolgozóit, szocialis­ta brigádjait is. A bervaiak — mint még az utánuk kö­vetkezők közül annyian — látványos dekorációikkal egyben a közelgő VIT-re is emlékeztettek. Jelmondatok, üdvözlések, pattogtak a hangszórókból, s a hullámzó tarka tömeg­ben szinte egymást érték az ötletes látványosságok. A Heves megyei Finommecha­nikai Vállalat például való­ságos kis kórházi szobát, kozmetikai szalont állított össze jellemző termékeiből s helyezett kerekekre ez al­kalommal. Jókora kohóké­mény alatt, ezüstösen csillo­gó ruhákban vonultak a helyi öntöde dolgozói — kö­zöttük a hangszóróból külön is üdvözölt kiváló kohász: Németh Sándor — míg a ta­nácsi építők ügyes kis mo­dellek segítségével korszerű lakások születését mutatták be. Az ÉVIÉP markológépe gémének magasba lendítésé­vel üdvözölte a dísztribünön helyet foglalt vezetőket, élenjáró, kitüntetett dolgo­zókat, a városi tanács üzeme — egyebek mellett — gu­ruló üvegházával aratott si­kert, s őszinte tapsot vál­tottak ki a két bútorgyár termékei is. Az üzemek között újabb üde színfoltként jelentkeztek a középiskolások — vörös szegfűkből font jelmondat­tal vonultak, zászlókat len­gettek önfeledten. A köz­­gazdasági szakközépiskola lányai tornabemutatóval tisztelegtek az emelvény előtt, s élő betűket formál­tak gyakorlatuk végén. A pincegazdaság palackokkal körülrakott jókora föld­gömbbel illusztrálta borai­nak világsikerét, a dohány­gyár hatalmas cigarettásdo­bozokkal, szivarkákkal me­netelt. A nézők — meglepe­tést sejtve — érdeklődéssel figyelték azokat, akik négy lezárt dobozzal közeledtek. Néhány perc múltán aztán bebizonyosodott, hogy a kí­váncsiság nem volt alapta­lan: a felnyitott dobozokból ugyanis hófehér galambok röppentek a magasba — s mintha csak erre is tanítot­ták volna őket! — több tisz­­teletkort leírtak a tribün fö­lött, mielőtt továbbrepültek volna. Egyidejűleg színes léggömbök egész sokasága is elszabadult, magukkal víve egy-egy terméket mutatóba az ismert gyártmányokból. Az erdőgazdaság élén va­dászkürtöt fúvó egyenruhás erdészek haladtak terepjáró­jukon, s a dolgozók um-gukkal hoztak egy valóságos „vadaskertet” is. A város egyesített mezőgazdasági szövetkezetei először jelent­keztek közös tábla alatt a felvonuláson, s univerzális traktorokkal érzékeltették fejlődésüket, törekvéseiket A diákok soraiban tagoza­tonként felvonuló gárdonyi­sok méltán ragadtatták újabb tapsra az utca embe­reit, aztán pedig a kereske­dőknek szólt a taps. Ezután — mások mellett az ipari szövetkezetek jelentek meg — köztük a „Budapest” Kö­tő Htsz dolgozói, a­­ maga­ké készítette színes pulóverek­ben —, majd az egri járás képviselői árasztották el jó­kedvvel, derűvel, sok-sok ötlettel, szépséggel a váro­siakat. Elismerő tapsra, őszinte tiszteletre ragadtatták a né­zőket megjelenésükkel az egercsehi bányászok, nagy tetszést arattak csillogó üveggömbjeikkel, kelyheik­­kel a Parádi Üveggyár dol­gozói vagy éppenséggel a bélapátfalvaiak, a cement­gyár­­ stilizált klinkerkemen­­céjével. A községek népvi­seletbe öltözött csoportjai­nak vidám éneke, menettán­ca a tarka májusfák, s a május megannyi más díszét, jelképét magukkal hozott apróságok, fiatalok és idő­sebbek színesítették ezután a felvonulást, majd ismét egri intézmények arattak újabb sikereket. A közel két és fél óra hosszas menetet végül is a városi autóklub gépkocsis menete zárta, s egyben figyelmeztetett arra. (Folytatás & S. oldalon) Az iskolaváros jellegzetes képviselői — a felvonuló diá­kok. A dísztribün előtt hullámzik a felvonulók színpompás, tarka serege. Kitüntetett vasutasok a menetben. Az ezer ajkú kórus, a magyar népdal színes gyöngyszemeiből ad ízelítőt. Egy kedves pillanatkép a felvonulásról: népviseletbe öltözött derecskei menyecs­ke — a sok közül.

Next