Népújság, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-26 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. évfolyam, 121. szám Gyermekek — j kisdobosok, úttörők úgy, együtt lesz teljes i * — mint új­­ életünk t i szép hagyománya — a 4 . szombat és a vasárnap az- í­ró ünnepeltjeinek öröme és V 1 — az ünneplők, a felnőttek 4 ■ öröme is. I Gyermeknap! Talán egy 7 kicsit saját magunkat is­­ kényeztetjük? Van benne­­ valami... hiszen milyen j­ó jólesik adni, és elsősorban . Nekik adni, akik vonásain­­­kat hordozzák tovább, tű- T > körképét adva ragaszko­­d­ó­dúsunknak, szeretetünknek. I .4 fagylalt most nagyobb T 1 adagra sikerül, kövérebb a 4 t labda is, s a korábbi játé­kok még árulkodó baráz­­­dáit feszülő, hófehér zokni1­t rejtegeti. Figyeljék majd­­ meg, milyen rettentő ko­­­moly arccal sorakoznak fel­­ , az avatáshoz, mert komo­­­­lyan veszik ezt a szép ak­­­­­­tust — olyan komolyan, l j ahogy mi megmagyaráztuk­­ nekik, mit jelent a kisdobo­­­­sok és az úttörők közössé­­­­­­géhez tartozni. A gyermek , életeleme a közösség, a si­­­kerélmények kimeríthetet­­­­­­len tárháza, amelyet üde és l­elragadó fantáziával fárad­­­­hatatlanul újra és újra fel­­­ töltenek. Tanulnak önálló­ságot is, és megismerik a felelősséget a vállalt fel­­adatokon, saját kis közös­ségeikért. Magunk mögött sorakoz­tatjuk fel őket, hogy később mellénk álljanak, s még később­­ átvegyék az élet természetes rendjének meg­felelően az építés gondjait. Tessék a szemükbe nézni, ahogy ránk emelik tekinte­tüket; nyílt, tiszta bizalom olvasható ki belőlük, s ugyanez lüktet meleg kis kezükben, ahogy nyújtják: vezetési, segítséget kérve! Hát nem nagyszerű do­log­­ adni? De ne csak a gyermek­napon, ne csak az avatást­­ követő, „kötelező” ajándé­­kozással. Mindennap. Tu­­d­dományt, játékot, nagy ka­ i­réj vajas­­ kenyeret huzat­ T nas bögre tejjel, tanácsot, t­­apasztalatot, simogatást k ’agy „barackot” —, adjuk­­ létünkből mindazt, ame­l ’yet közösen, ők is, mi is, értékesnek tartunk. (kátai) ■ T 1 Az isisük! Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az országos választási el­nökség beszámolt az Elnö­ki Tanácsnak a fővárosi és megyei tanácstagok válasz­tásáról, összefoglalta az 1973. évi­ tanácsválasztások ered­ményeit. Az Elnöki Tanács határo­zatot fogadott el a jogalkal­mazás jogpolitikai elveiről. A határozat a jogfejlődés kívánalmainak megfelelően korszerűsíti és kiegészíti a büntető, a polgári és az ál­lamigazgatási jogalkalma­zás jogpolitikai elveit. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet foga­dott el a tűz elleni védeke­­zésről és a tűzoltóságról. E törvényerejű rendelet célja a tűz elleni védekezés mód­szereinek fejlesztése, vala­mint a tűzoltóság alapvető szervezeti és működési sza­bályainak megállapítása. Az Elnöki Tanács módo­sította a büntető törvény­­könyv, valamint a szabály­sértésekről szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Néphadsereg tiszti is­koláinak katonai főiskolává nyilvánításáról szóló korábbi törvényerejű rendeletét úgy módosította, hogy az ott szerzett oklevél — a katonai szakképesítéssel egyidejűleg — üzemmérnöki, üzemgaz­dász­ vagy általános iskolai tanári képesítést is nyújt. Az Elnöki Tanács végül folyamatban levő ügyeket tárgyalt, ..... 1973. május 28., szombat Felavatták az ország legnagyobb erőművét és külfejtéses bányáját A 12 milliárdos beruházás ünnepélyes átadásán részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is 1973. május 25. Visonta. Az alkotó, az építő, a többre, a szebbre vágyó ember munkája nyomán született új léte­sítményeken zászlókat lobogtat a frissítő mátrai szél. A legszebb ruháját vette fel a táj, százak érkeztek ün­nepelni a munkát, köszönteni az embert. Azokat a kétkezi és szellemi munkásokat, akik megálmodták, megtervezték, akik megépítették az ország legnagyobb erőművét, megte­remtették az ország legnagyobb külfejtéses bányáját, akik átrendezték, szebbé, értékesebbé, gazdagabbá változtatták a természet díszleteit ezen a tájon. A nagyszerű munka részesein kívül sokan jöttek el ün­nepelni, gratulálni országunk, megyénk, népgazdaságunk vezetői közül is, elküldték küldöttüket a szovjet űrhajósok, a lenini Komszomol is. Megszületett tehát az új Visonta. A hajdani szőlőstáb­­lák helyén méltóságteljesen füstöl a „Góliát”, dalolnak a turbinák, a túloldali lignitmezőről pedig hatalmas, nagyokat faló okos gépek énekelnek vissza az erőmű blokkjainak. Pompás harmónia, szemet-lelket gyönyörködtet itt most minden. Elérkezett a nagy pillanat, a nyolc éve várt nagy esemény: az erőmű és a bánya felavatása. Kilenc óra ötvennyolc perc, a Gagarin Hőerőmű Vál­lalat bejárata előtt felzúg a taps. Az ünneplők a kocsiból kilépő Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkárát köszöntötték. A fogadóbi­zottság tagjai között láttuk Oláh Györgyöt, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát, dr. Szekér Gyula nehézipari minisztert, Kallós Jó­zsefet, a Gagarin Hőerőmű Vállalat igazgatóját, dr. Halász Tibort, a Mátraalji Szénbányák Vállalat igazgatóját, Alakszai Lászlót, a Gagarin Hőerőmű Vállalat pártbizottságának tit­kárát, és Papp Bélát,, a Mátraalji Szénbányák Vállalat pártbizottságának titkárát. Vörös szegfűcsokrokkal lányok kedveskedtek a magas rangú vendégeknek, akik rövid pi­henőt tartottak a vállalat kultúrtermében, ahol Alakszai­­ László köszöntötte a vendégeket. Ezt követően Kallós József tartott rövid ismertetőt a beruházás történetéről, az erőmű gépegységeiről, népgazda­sági jelentőségéről. üzemlátogatás a hőerő­műben és a bányánál Az avatóünnepség vendé­gei az üzemlátogatást a hő­erőmű 3-as turbinája mellet­ti teraszon kezdték. Innen vezettek néhány pillantást a mélyben elterülő géptermek­re, üzemcsarrnokokra, hűtőso­rokra s a távolban dolgozó ha­talmas bányagépekre. A kel­lemes, napsütéses idő szinte csábított a hosszabb­ szemlé­lődésre, ám az órák gyorsan teltek, s a vendégek min­denre kíváncsiak voltak. Az 1-es, a 2-es és a 3-as blokk vezérlőhelyiségének előterében a vendégeket a hőerőmű ügyeletes Szolgálat­ Vezetője, Rappenszberger Emil fogadta, majd ünne­pélyesen jelentette Kádár Jánosnak és dr. Szekér Gyu­lának, hogy a két blokk — az elektronikus ellenőrző­központ adatai­ szerint — 100—100 megawattos teljesít­ménnyel üzemel. A Központi Bizottság első titkára és a nehézipari miniszter, vala­mint a kíséretükben levő vendégek ezután megismer­kedtek a vezérlőhelyiségben szolgálatot teljesítő szakem­berek munkájával. A rövidre szabott látogatás közben kedves epizód tanúi lehettek a részvevők. Bárá­nyi István, a 35 tagú Május 1. szocialista brigád vezető­je lépett Kádár Jánoshoz, s arra kérte, hogy írja be ne­vét a kis közösség díszes naplójába. Kádár elvtárs mosolyogva ült le a vezérlő­­helyiség egyik asztalához, s a következőket jegyezte be a brigádnaplóba: „Gratulá­lok, szívélyes üdvözletem és legjobb kívánságom küldöm­­ a Május 1. brigád tagjainak”. Az üvegfal másik oldalán viszont Borisz Volinovot, a Szovjetunió űrhajós ezrede­sét vették körül a Gagarin szocialista brigád jelenlevő tagjai. A fiatal űrhajós is szívesen tett eleget a ked­ves kérésnek, s a brigádnap­lóba került e néhány szó: „Legyetek büszkék és ■ mél­tóak Gagarin nevére!” ... . A népes vendégsereg to­vább folytatta ismerkedő körútját a hőerőmű külön­böző szintjein. A 4-es blokk turbinájánál ismét tovább időztek.­­Kádár János érdek­lődésére Keserű Géza turbi­nagépész magyarázta el az óriási szerkezet működését, majd arról tájékoztatta a kedves vendéget, hogy pilla­natnyilag 185 megawattos teljesítménnyel dolgozik a berendezés. Itt esett szó ar­ról is, hogy ez a turbina csupán egy része annak a 260 tonnás blokknak, amelyet teljes egészében a hazai szak­emberek készítettek. Működ­tetéséhez a külfejtéses bá­nyában kitermelt lignitet használják fel, irányítására pedig egy kisebb számítógép áll a szakemberek rendelke-A Gagarin Hőerőműben tett látogatás után autóbusz­ba ültek a vendégek és át­hajtottak a Thorez Külfejté­ses Bánya fejtési területére, ahol dr. Halász Tibor, a Mát­raalji Szénbányák Vállalat igazgatója fogadta a Köz­ponti Bizottság első titkárát és kíséretét. A külfejtés szélé­ről tekintették meg a gigan­tikus méretű NDK-beli bá­nyagépeket, amelyek közül a legnagyobb 1600 tonna föl­det, vagy éppen lignitet fejt ki óránként. Eddig 11 millió tonnát fejtettek ki a 30—60 méteres mélységben levő lignitmezőből. Külön szólt arról, hogy, milyen fontos munkát végeztek ezen a te­rületen a bányavíztelenítő üzem dolgozói, akik tulaj­donképpen lehetővé tették, hogy a több száz tonna sú­lyú önjáró bányagépek ma zavartalanul végezhetik a fejtést. Ennek a hatalmas munkának a részesei volta­k Bánki Donát szocialista brigád tagjai, akik 14-en a vállalat kiváló brigádja cí­met is kiérdemelték. Kádár János ezután gratulált Kecs­kés Sándornak, a brigád ve­zetőjének, majd a követke­zőket írta be a piros napló­ba: „Üdvözlöm, és minden jót kívánok a Bánki Donát brigád tagjainak"... A Thorez Külfejtéses Bá­nyánál tett látogatás után a vendégek visszatértek a Ga­garin Hőerőmű Vállalat klubtermébe, ahol rövid be­szélgetést­­ folytattak a két vállalat vezetőivel, fiataljai­nak képviselőivel. Ezután bevonultak a nagygyűlés színhelyére. (Folytatás a 3. oldalon.)­ Tájékoztató az erőmű tetején. A szovjet űrhajósok üdvözletét tolmácsolja Borisz Vo­­linov űrhajós ezredes, a Szojuz 5. parancsnoka.

Next