Népújság, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
EILAG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV.évfolyam, 134. számáRa: 1.— FORINT 1973. június 10., vasárnap V^AA/VWV\W\AAAA/VW\AA/WNAAVWNAA/VWAA^AA/SAA/\AAA^AA/WWSAA/V^WWWWVV\VWWV\V\AA/WWWV'A EGYSÉGBENAki igazán szí vén viselte a magyar nemzet sorsát az mind századokon át elmaradásunkon kesergett és szomjasan áhította a kort, amelyben egyszer majd pótoljuk, amit törökvészen, labancdúláson, úri dőzsölésen és félgyarmati szolgai Ságunkon elvesztettünk. Kossuth „félkarú óriás”-nak nevezte az ipar nélküli magyarságot. Berzsenyi a paraszti szövetkezésben kutatta mezőgazdaságunk betegségeinek a gyógyszerét, az ifjú Vasvári Pál a szabadságharc hajnalán írta le: „Világnézeteket kell szereznünk, melyek iránytűül szolgálnak az események hulláma között...” 1919-ben már a legszervezettebb erő, a magyar munkásosztály világnézete, egyesített pártjának hangja nyomán lobbant forradalomra a magyar nép elkeseredése, szabadságvágya, felemelkedési törekvése. Ebben a forradalomban már a munkásosztály messzemenő céljai fejeződtek ki Az 1919-es forradalom magában foglalta, mert történelmileg elkerülhetetlenül magába kellett foglalnia, az egész nép századok alatt felgyűlt, megoldatlan gondját-baját. A Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom sötét éjszakája borult az országra. De a munkásosztály soha nem tagadta meg 1919 emlékét, eszméit, soha nem mondott le a politikai harcról, egy ígéretesebb holnapról. A negyvenes évek elején, amikor a fasizmus árnyéka egyre nyomasztóbb mértékben vetődött a magyar politikai égboltozatra is, a két munkáspárt, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt vezetői egyre több jelét adták együttműködési szándékuknak. Ezt példázza a szabadsághősök síremlékének megkoszorúzása 1941. november 1-én, a Népszava híressé vált karácsonyi száma, a Történelmi Emlékbizottság munkássága és a Petőfiszobornál 1942. március 15-én rendezett nagygyűlés, majd az utána kibontakozott béketüntetés. „Soha nem fogjuk elfelejteni — írta később a Szabad Nép —, hogy a legsúlyosabb pillanatokban a szociáldemokrata vezetés alatt álló szakszervezetekben és pártszervezetekben, a szocialista ifjúsági mozgalom vezetésén keresztül, sőt a Népszava hasábjain is szólhattunk mi, kommunisták, népünkhöz. Ha volt valami eredménye harcunknak, ha hangunk messzebbre hallatszott a földalatti agitáció és illegális röpiratok hatókörén, akkor azt a két munkáspárt egyre szorosabb együttműködésének is köszönhetjük Ismernünk kell a magyar munkásmozgalomnak ezt a korszakát, mert csak így érthetjük meg a harcot, amelynek eredményeként 1948. június 12-én a két nagy munkáspártra — kommunistákra és baloldali szociáldemokratákra, az a feladat várt, hogy szervezetileg és politikailag is egyesítse a magyar munkásosztályt, annak a történelmi missziónak a betöltésére, amelyre hazánkban egyedül a szervezett munkásság és egységes pártja volt képes. Ismernünk kell az előzményeket, hogy láthassuk: a negyedszázada egyesült két nagy munkáspárt évtizedek harcában kovácsolódott, merítve a Tanácsköztársaság napjaiban létrejött pártegyesítés, a Horthy-fasizmus elleni éles és súlyos osztályküzdelem, majd a felszabadulást követő politikai ütközeteik tanulságaiból. Mire tanít az elmúlt negyedszázad tapasztalata? Mindenekelőtt arra, hogy hatványozottak voltak a párt erői mindig, amikor az egyesülés alapelve, a marxizmus a leninizmus szellemében cselekedett, amikor eszmeileg, politikailag és szervezetileg egyaránt őrködött ezen az egységen. Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi munkásmozgalom egész története intő példa rá: erőtlenné válik a munkásosztály forradalmi élcsapata, ha megosztják a frakciók és különféle irányzatok. Az ötvenes évek elején ilyen helyzetbe kerültünk. Pártunk, az MSZMP komolyan vette a történelmi tapasztalatot: helyreállította az elvi politikát, a pártegységet, eredményesen munkálkodik nagy céljaink valóra váltásán. Ennek legfőbb záloga, hogy tisztán őrzi a marxizmus—leninizmus elveit, maradéktalanul élvezi a dolgozó tömegek cselekvő támogatását. Miközben az MSZMP megtisztította politikáját mindenfajta torzulástól, végérvényesen kialakult a munkásosztály teljes politikai, eszmei, szervezeti és cselekvési egysége. Még nekünk is, akik benne élünk, a változás oly ütemét jelenti a most megidézett 5 negyedszázad, hogy szinte ámulunk, ha visszapillantunk a megtett útra. Talpra állt a lerongyolódott, kifosztott magyar ipar és megsokszorozta a háború előtti termelést. " Sorsfordulón "esett át mezőgazdaságunk is. Ma hatszor annyi mérnök kerül ki szégyenlemekről, mint a kapitalizmus idején. Hazánkban, ahol egykor mindenfajta népbetegség tizedelte az embereket, ma több orvos jut egy lakosra, mint az Egyesült Államokban. 5 Az eredményekben oroszlánrésze van a magyar munkásosztálynak, amelynek osztagai mindig a munka frontjának az élvonalában voltak, amikor áldozatot kellett hozni azért, hogy a döntő lépéseket megtehessük. Ez csendül ki az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozatából is, amely ismételten megerősítette: az országot formáló harc legelső soraiban a munkásosztály halad, s ennek a kormány > céltudatos intézkedésekkel nyomatékot is adott. A munkásosztály tettekkel felelt ésa ? tályhű pártja határozatára. - A szocializmus azonban nemcsak több bort, nagyobb darab kenyeret, új lakást, s hűtőszekrényt, esetleg hétvégi telket és autót jelent, hanem mindenekelőtt új társadalmi viszonyokat: az egyén és a közösség új, harmonikus kapcsolatát A kommunista szombatok, az egyre terebélyesedő szocialista-brigádi mozgalom, az üzemek, a műhelyek, termelőszövetkezetek belső demokráciája, s közéletünk más, ma még kibontakozóban levő megannyi szocialista vívmánya nemcsak a termelést, hanem a kulturálódást és ezzel együtt a szocialista életformát, az emberek közösségi formálódását is szolgálja. 5 IX i tudja hányan álmodoztak a magyar * **■ munkásosztály soraiban mindarról, ami ma már a szocializmus elévülhetetlen vívmánya? Sokan közülünk nem érhették meg ezt a napot, a két munkáspárt egyesülésének negyedszázados jubileumát Fáj, hogy nincsenek már közöttünk, de büszkén gondolunk arra, hogy pártunk, munkásosztályunk, a magyar nép oly sok kiváló harcost nevelt és adott az igaz ügynek, amelynek letéteményesei, örökösei, folytatói vagyunk. Pártunk szervezetei és tagjai, a mai gyar kommunisták abban a szilárd meggyőződésben emlékeznek meg 1948. június 12-ről, hogy a következő negyedszázad megbonthatatlan egységben tovább viszi munkásosztályunkat végső célja, a szocializmus teljes felépítése, a kommunizmus útján. Kőszegi Frigyes AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA\ŐAAAAA)I lAAAAAAo tAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA, A pénzügyi mérleg az országgyűlés plénuma előtt Mint jelentettük, az Elnöki Tanács június 14-re összehívta az országgyűlést. Esztendőről esztendőre visszatérő, hagyományos témája a nyári ülésszakoknak az előző év pénzügyi programjának, a zárszámadásnak elemzése. A mostani ülésszakon — a napirendi javaslat szerint — ugyancsak az államháztartás elmúlt esztendei költségvetésének vég Meejtását, tapasztalatait vitatják meg a képviselők. A képviselők már kézhez kapták a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, amely megvonja a mögöttünk levő esztendő pénzügyi mérlegét, összeveti a terveket és a megvalósult eredményeket A jelentés tartalmazza valamennyi, a költségvetéssel kapcsolatban levő gazdálkodó egység elmúlt évi tevékenységének tapasztalatait, s közli a helyi mérlegek népgazdasági szintű összegezését is. Az 1972-es állami költségvetés végrehajtásának tapasztalatait az elmúlt napokban nyolc parlamenti állandó bizottság, valamint a terv- és költségvetési munkacsoport vette górcső alá. Az üléssorozaton félszáz képviselő fűzte hozzá véleményét a kiadások, a bevételek alakulásában. ................... M Bemutatjuk a megyei tanácstagokat A Mai lapszámunkhoz négyoldalas, színes mellékletet adunk, amelyben bemutatjuk Heves megye tanácsának tagjait és tisztségviselőit. Néhány gondolat Heves megye közrendjéről, közbiztonságáról Pálinkás Vereie,r ezt, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének cikkét közöljük a 3. oldalon. Izzás siker — Algírban Az Izzó gyöngyösi gyárának kollektívája készítette azt a berendezést, amely sikert aratott az idei algíri műszeripari kiállításon. Erről számolunk be a lap 3. oldalán. Ön például a hét végén mit csinál? Munkatársaink erre az aktuális kérdésre kerestek választ, összeállításunk a 6. oldalon található. Csoportkép zsenikkel, tudorokkal Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár ritkaságait mutatja be olvasóinknak munkatársunk írása lapunk 7. oldalán. Dr. Dimény Imre: „Amit ma Detken látunk, az legfőbb törekvéseink megvalósulása .. Felavatták a detki sörpalackozót Szombaton délelőtt ünnepélyes külsőt öltött a Visonta melletti Detk község. Már a reggeli órákban megérkeztek az első vendégek, közöttük dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, Klaisz Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese, Pethes István, a gyöngyösi járási pártbizottság első titkára, Nagy László, a megyei tanács osztályvezetője, Varga Pál, a Söripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, és dr. Géczy József, a megyei tanács gyöngyösi járási hivatalának elnöke. A vendégeket fogadták a község párt-, tanácsi, termelőszövetkezeti és társadalmi szerveinek vezetői, élükön Szabó Imre tsz-elnökkel A termelőszövetkezet irodaházában Szabó Imre tszelnök nyújtott tájékoztatást a szövetkezet múltjáról, eredményeiről és terveiről. Ezt követően a vendégek, élükön dr. Dimény Imre miniszterrel a Kőbányai Sörgyár és a detki tsz közös beruházásban megvalósult sörpalackozó üzeméhez sétáltak, ahol a miniszter ünnepi szavak kíséretében felavatta az ország első vállalati-termelőszövetkezeti közös létesítményét. Az avatóünnepségen megtudtuk, hogy a termelőszövetkezet a néhány év múlva kieső, bányaművelés alá kerülő mintegy 1400 katasztrális holdnyi területe termelési értékének pótlására hozta létre három-három millió forintos közös beruházással a sörpalackozót. A tervek szerint mintegy évi 2-2,5 millió forint tiszta jövedelmet jelent majd a közös gazdaságnak a sörpalackozó üzemeltetése, s egyidejűleg mintegy 50 dolgozót tud helyben, korszerű munkahelyi körülmények között foglalkoztatni. A söripar szempontjából is jelentős a detki sörpalackozó üzembelépése: napi 240 hektoliter palackozott sörrel javítja a megye, főleg a Mátra ellátását. A vendégek ezután megtekintették a detki szövetkezet szőlőtelepítéseit, majd ellátogattak a közös gazdaság hús-, zöldségüzleteibe, megtekintették az úgynevezett „ötödik üzemágat”, a termelőszövetkezet által fenntartott impozáns községi művelődési otthont Dr. Dimény Imre összegezte végezetül a nap élményeit és eseményeit. Hangsúlyozta, hogy bár először járt a Heves megyei Detken, de mint mondotta: — Amit ma Detken látunk, az pártunk és kormányunk legfőbb törekvéseinek a megvalósulása... Utalt a miniszter arra a nagy változásra, amely a magyar faluban az elmúlt egykét évtized alatt végbement, s kiemelte, hogy Detk az országosan is elterjesztendő eredmények és tapasztalatok színhelye. Különösen fontosnak nevezte azt a gyakorlatot, hogy a községben nemcsak a gazdasági jólét, a munkahelyi körülmények minél jobb megteremtésére törekedtek, hanem igyekszenek — és kézzelfogható eredményekkel — az emberek szellemi igényeit is figyelembe venni és színvonalasan kielégíteni. Ebben a munkában jut jelentős szerep annak az úgynevezett „ötödik üzemágnak” — a népművelésnek —, amely a miniszter véleménye szerint az egyik leggyorsabban megtérülő üzemág. A miniszter az új üzem dolgozóival beszélget (Fotó: Pérl Márton) Együttműködés hosszú távon Heves megye vezetőinek látogatása Újpesten Heves megye és Újpest — a főváros IV. kerületének — pártbizottsága, tanácsa és társadalmi szervei között már korábban több irányú, eredményes kapcsolat jött létre. Pest és Buda egyesítésének 100 éves évfordulója kínálta az alkalmat, hogy ezeket a kapcsolatokat méginkább kiszélesítsék és rendszeresebbé tegyék. A közös, kölcsönös munkát elősegítendő dolgozták ki azt az együttműködési megállapodást, amelynek aláírására ez év február 3-án került sor pigerben. Az együttműködés — az ötéves tervekhez igazodó középtávú terv alapján —, a városrendezés, az ipar, kereskedelem, egészségügy, kultúra és az idegenforgalom főbb területeire terjed ki. Az együttműködési megállapodás aláírása óta immár több, mint négy hónap telt el, s ez idő alatt számos konkrét kezdeményezés történt Heves megye és Újpest kapcsolatainak fejlesztésére. Különösen kulturális téren jelentkeznek értékelhető eredmények. A budapesti napok Heves megyében rendezvénysorozat keretében került sor a munkásmozgalmi veteránok hatvani találkozójára, amelyen az újpesti veteránok is részt vettek. „Budapest 100 éve” címmel Hevesen volt dokumentumkiállítás. S Hatvanban van már az az anyag is, amelyet az újpesti és a hatvani gyermekek közös rajzkiállításán mutatnak majd be. Sor kerül ez évben a közművelődési program sorában közös koncertre, munkások és írók találkozójára, irodalmi színpadi estekre, filmvetítésekre, képzőművészeti kiállításokra, s a Heves megyei régészeti ásatások bemutatása kapcsán a honismereti szakkörök közös túrájára, ősszel pedig Heves megyei napok eseményeinek lesz színhelye a főváros IV. kerülete irodalmi színpadok, művészeti együttesek bemutatkozásával. Az együttműködési megállapodás óta eltelt időszak eredményeit a napokban közös tanácskozáson értékelték Újpesten, amelyen Oláh Györgynek, a megyei pártbizottság első titkárának és Fekete Győr Endrének, a megyei tanács elnökének vezetésével részt vettek Heves megye párt- és tanácsi vezetői. Megyénk küldöttségét az újpesti párt- és tanácsi vezetők tájékoztatták az együttműködés további terveiről. A tanácskozás befejezése után megyénk vezetői látogatást tettek Újpest nagyobb ipari üzemeiben, lakótelepi építkezéseken, és a kerület kereskedelmi hálózatával ismerkedtek.