Népújság, 1973. július (24. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-31 / 177. szám
8.20 9.00 9.35 10.05 10.30 12.20 12.35 13.40 14.01 14.09 15.10 15.24 16.05 16.15 16.40 16.50 17.05 17.45 18.00 18.30 19.25 20.05 20.50 21.39 22.30 22.55 23.15 0.10 a KOSSUTH Népi zene. Harsai a kürtszó! Bach: d-moll szvit. A X.VIT-ről. Zenekari muzsika. Ki nyer ma? Melódiákoktól. Törvénykönyv. Soproni: Musica de camera. Mesejáték. Magyar fúvószene. Juhász Ferenc írása Petőfi Sándorról. Könyvek. Brahms: f-moll szonáta. Az élő népdal. Petőfi-kalendárium. Szimfonikus zene. Hol járt, mit csinált? Könnyűzenei Híradó. A Szabó család. Népzenei magazin. Szabó Pál: Talpalatnyi föld. Rádiójáték. I. rész. Sikerlista 1973. július. Mozart: g-moll szimfónia. A XVIT-ről. Agay Karola énekel. Operarészletek. Operettrészletek. PETŐFI 9.05 Chopin-zongoraművek. Liszt-dalok. 9.03 Kálmán-operettekből. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 10.00 Zenés műsor üdülőknek. 12.03 Operaegyüttesek. 13.03 Kórusok, hangszerszólók. Randevú kettőtől — hatig*. 18.10 Az olvasás iskolája. 18.40 R. Burns és a skót népdal. 19.05 Suppé: Pikk dáma. Nyitány. 19.13 Beethoven: d-moll szonáta. 19.33 Latin-amerikai históriák. 20.28 Nóták. 21.00 A 70 éves Ajtay Andor köszöntése. 22.05 Vokális zene. 23.16 Bigband-felvételekből. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. . . A hónap hanglemezújdonsága. Tallózás üzemi lapokban. Kisközségi gondok. Andy Fischer énekel. Lehet egy százalékkal többi Szerkesztik a hallgatók, közben: Táborról — táborra. MAGYAR 17.38 Hírek. 17.43 Kertről kertre. Riport. 13.10 X. VIT. Közvetítés Berlinből. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gondolatok a boldogságról. 20.15 Az ingaóra. NSZK tv-film. 21.15 X. VIT. 22.15 Tv-híradó. I POZSONYI 16.10 Telesport. 17.30 Panoráma. 18.30 Tv-híradó. 19.00 A X.VIT. MŰSOROKÉ EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 és este 7 órakor West side story A világhírű musical színes kétrészes amerikai filmen. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4 és fél 6 órakor A magányos farkaskutya Színes, szinkronizált jugoszláv film. Este fél 8 órakor Murphy háborúja Színes angol kalandfilm. EGRI KERT Este 8 órakor West side story GYÖNGYÖST PUSKIN Válás amerikai módra GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor Az Angyal elrablása A korona gyöngye GYÖNGYÖSI KERT Az Angyal elrablása HATVANI VÖRÖS CSILLAG A siker lovagjai HATVANI KOSSUTH A vénlány HEVES Kincskereső kisködbön FÜZESABONY PtTF.RV A SARA Olsen bandája •ORVOSI IÜEYEZET l Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben (Telefon: 11-1 o). Rendelés gyermekek részére is Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 117-37). Zágrábi levél Nemzetközi folklór fesztivál Tambura- és dudaszó, töröksípok, hegedűk, furulyák, guzlicák és még ki tudja, hányféle népi hangszerből elővarázsolt muzsikától hangos ezekben a napokban szinte egész Zágráb: nemzetközi folklór fesztivál van, kétezer hazai és külföldi résztvevővel. Ritkán látható, parádés seregszemléje az élő népdalnak, népzenének, néptáncnak. Ügyes népzenegyűjtő tudós szinte életre szóló népdalanyagot vehet itt hangszalagra, s az etnográfia, a népviselet szerelmesei színpompás felvételek sokaságát készíthetik el — annyi a megörökíteni érdemes látvány. Az ember óhatatlanul is arra gondol a kelet-európai népzenei és néptánc-anyag gazdag panorámája láttán, illetve hallatán: micsoda kincsesbánya lehetett volna egy ilyen seregszemle Bartók Bélának! Mert a város különböző pontjain felállított szabadtéri színpadok mindegyikén a sok évszázados kelet- és délkelet-európai folklór eleven lüktetésű létezéséről győződhet meg a nézőközönség. A vadregényes Crna Gorából (Montenegró) jött gusztáv ma is úgy improvizálja hősi énekeit, mint évszázadokkal előbb élt ősei, a Dráva menti parasztok tamburásai éppoly pattogó ritmusú táncdallamokat játszanak, mint az erdélyi, vagy alföldi parasztzene művelői, s amikor a Csáktorny környéki zenei és táncegyüttes produkciójának első dallamai felcsendülnek, az ember már-már azt hiszi: valahol az alföldön van, annyi a dallamkincsbeli azonosság-hasonlóság. De a népdalnak Bartók-i, meg Nagy László-i értelmezését erősíti bennünk a Balkán különböző pontjairól jött együttesek tánca, muzsikája is. Török, makedón, görög, albán, szerb, román együttesek félelmetes hatású táncait ősi, sok százéves dallam kíséri, hangszereik a dob, a furulya, a duda, máskor töröksíp, guszta stb. S ami az egész rendezvény értékét, külnösségét, eredetiségét jelzi: az együttesek mindegyike amatőr, amolyan délszláv, török, román, cseh, albán, francia, belga, dán, meg orosz „röpülj páva kör” tagjai. Maguk is aktív formálói hazájuk, népeik népdal- és néptánckincsének. S csak természetes, hogy itt vannak a magyarországi együttesek is Mohács és Szombathely képviselői ... Zágráb főterén a Köztársaság téren valamennyi részt vevő nemzet lobogóját lengeti a szél, s a megnyitón — amikor a zászlókat felvonták —, felcsendültek a himnuszok is — megadva e rangos rendezvény ünnepélyességét, de alapgondolatát és célját is: a nemzetek, népek közötti békességet. Bartók Béla írta — épp a délszláv népzenével kapcsolatos kutatásairól szólván: „Történelmi, irodalmi és zenei szempontból ez az anyag felbecsülhetetlen ... Az ének maga kétségkívül a régi európai népi örökséghez tartozik. De a guzlakíséret helyenként az arab dallami kezelésmóddal mutat párhuzamosságot — amely talán a hosszú török hódoltság alatti befolyás következménye.” Amit láttunk, hallottunk a mostani seregszemle napjaiban, mai elementáris erejű bizonyságai a Bartók-i tételeknek ... Zágráb, 1973. július havában. Lőkös István Műemlék mozdonyok A vasutak villamosításával és dieselesítésével egyre több gőzmozdonyt selejteznek ki, amelyeket a Budapest— Vizafogó állomáson gyűjtenek össze. Jelenleg mintegy 30 mozdony vár sorsára. Valószínű, hogy az 1890-ben és az 1939-ben gyártott két mozdony a Közlekedési Múzeumba kerül. (MTI-fotó : Fehér József felv. — KS) Osztályozó csillagok Az első félévi vizsgán barátom indexébe fizikából kettest jegyzett be a prof., mármint az „öreg”. De hát a diákoknak minden prof. öreg volt akkor. Persze, ma is az. A mi professzorunk annyiban mégis elütött a többi proftól, hogy ő volt a legöregebb. Legalábbis mi annak tartottuk. Ez a megkülönböztetés abból eredt, hogy teljesen egyéni szokásai voltak. Például, ha valamelyik diáknak kettest adott, az osztályzat mailé egy vagy két kövér csillagot rajzolt. Nagyon ritkán hármat. Ezen a félévi vizsgán barátom e ritka példányok közé tartozott. Én az első félévkor csak két csillagig jutottam el. Miután minden diák átvergődött a félévi vizsgákon, az öreg prof. egyik este üzent a barátomnak, hogy keresse fel a könyvtárban és vigye magával az indexét. A drukk fejünkbe szalasztotta a vért, különösen a barátomnak. Miután ő elment a profhoz, ugyancsak törülgettem a tarkómat én is, mert felvillant bennem, hátha nekem is üzen? Nem tudtam mire vélni, hogy a barátom rötyögött, amikor visszajött a proftól. Aztán pedig a vaságyra dobta magát és bukfencet vetett. Majd hirtelen talpra ugrott s olyan méltóságteljes arcot vágott, mintha a Signum Laudist kapta volna meg. Majd hirtelen szétnyitotta az indexet, az asztalra fektette, és mutatóujjával a kettes osztályzat mellé bökött. ___ — Idenézz Vakarcs! — Merthogy akkor is volt mindenkinek külön neve. — Mi történt Nyúlszájú? — néztem előreugró keskeny ajkára. Megmutatta, hogy a három csillagból a leghátsó be van satírozva. — A prof. csinálta — kuncogott. Nagyon bamba pofát vághattam, mert oldalba bökött és cézárt pózba vágta magát. — Mit gondolsz miért? A prof. kijelentette: a három csillagból egyet azért satíroz be, mert a vizsgák során találkozott nálam hülyébbel is, és az kapta meg a három csillagot. A második félévi vizsgák során aztán felszólította a barátomat, számolja meg, hány villanyégő van a teremben, és mondja meg: páros vagy páratlan számúak-e. Jól figyelje meg őket, mert ez az utolsó kérdése. Barátom körülfuttatta a szemét a mennyezeten, s mivel hat égőt számolt össze, boldogan bökte ki: „páros”. — Sajnálom, tévedett mert páratlan — mondta a Prof , miközben nadrágja zsebéből előhúzott egy égőt és felmutatta. — A kettes mellé két csillag jár. Amikor ezt megtudtam a barátomtól, nagyot nyeltem. Hátha a prof. tőlem is kérdezi ezt? Hogyan vágjam ki magam ebből a slamasztikából? Mondjak páratlant. És ha nem húzza ki a béből az égőt? Akkor aztán három csillagot rajzol a kettes mellé. Lesz, ami lesz! Gyorsan kicsavartam a folyosón egy égőt és zsebre tettem. És csakugyan, az utolsó kérdése a páros páratlan volt! Vaciláltam, aztán, mivel ugyanabban a teremben vizsgáztam, melyben a barátom, kivágtam: — Páros. — Sajnálom, tévedett mert páratlan — s ugyancsak előhúzta a zsebében levő égőt. s az ! Ekkor megszorítottam az én égőmet. Megtegyem, ne tegyem? S mintha áramütés ért volna, kirántottam a nadrágzsebemből és kiköptem magamból: „Nem professzor úr, páros." A professzor arcizma alig észrevehetően megrándult, végigmért és hármas osztályzatot írt be. Ezután én nem az asztalra fektettem az indexet, hanem az orra alá nyomtam barátomnak. Cserei Pál SUGÁR ISTVÁN Környezetvédelmi törekvések Egerben 1891-98-ban Napjainkban talán nincs még egy olyan idő- és népszerű kérdés, mint környezetünk megvédése a különböző káros ártalmak ellen. — Node hinné-e valaki, hogy ennek a XX. század második felében felszínre került problémának éppen városunkban, Egerben, a kutatás során sikerült érdekes — s valószínűleg országosan sem mindennapi — előzményeit feltárnunk. Az egri gyógy- és strandfürdő tőszomszédságában áll egy öreg és régi alapítású üzem. Ennek a „születése” kapcsán kerekedett ez a páratlanul érdekes história. A mai Lakatgyártó utcát 1891-ben még Remény utcának hívták, s a mai üzem helyén egy bőrgyár állott, mely azonban már korábban leégett. Az épület falvázát azonban három élelmes egri vállalkozó tőkés hasznosította és 1891. április 11-én iparengedélyt kap „csizmapatkó és egyéb vasiparcikkek gyártására”. A meginduló üzemben „egy kályha alakú s nagyságú gőzmotorral felszerelt műhely” kapott helyet , éppen e körül az ördöngős masina körül kerekedett az egészen botrányba torkollott történet. Az üzem létesítése ellen, telekszomszédja, az egri érsekség fellebbezést nyújtott be. Érvei között nemcsak „tűzrendőri szempontok” szerepeltek, de a városi főorvos szakvéleményére támaszkodva „közegészségügyi szempont” okat is felsorakoztatott. „Mert éppen a gyártelep közvetlen közelében, az érsekkertben (ma: Népkert) a kőszénfüst dominálván, a benne való tartózkodást lehetetlenné tenné, és igy a századok óta fennálló rendeltetéséről vonatik el”. Isten malmai lassan őrölnek és az iparengedély megfellebbezését sem intézték hübelebalázs módjára, hiszen a tekintetes városi iparhatóság ugyebár már egyszer letette a garast. A vontatott ügyintézést az első üzem tulajdonosai jogos élelmességgel kihasználták és Barun Ármin, Rózsa Alajos és Fógel Ágoston megalapította a kis üzem kibontakoztatására 1892-ben az ELSŐ magyar Épület- és BÚTORVASALAS GYARat s telepük kiépítésére 1893- ban építési engedélyt kértek. Ez ellen is tiltakozott az egri érsekség jogtanácsosa, Imre Miklós útján. De azzal mit sem törődve kiadta a város az ipartelep kiépítésére az engedélyt. Ennek nyomán kezdetét is vette az építkezés, melyet azonban a fellebbezés nyomán, a végső döntésig leállíttattak. Egyik helyszíni szemle kergette a másikat, a „tűzrendőri” vizsgálatot egészségügyi, építésügyi szakemberek serege járkált a város kis félreeső Remény utcájában — keresve az IGAZSÁG-ot. Az egyik helyszíni vizsgálat során kirobbant a botrány. Derszib rendőr hadnagy megállapította, hogy a tilalom ellenére folyik tovább az építkezés. A tulajdonosok kijelentették, hogy „már csak azon oknál fogva sem hajlandó az építkezést beszüntetni, mert Aponyi Emil miniszteri tanácsostól személyesen azon utasítást kapta, hogy az építkezés további folytatását senkinek sincs jogában meggátolni!” Samassa János, az egri érseki uradalom jószágkormányzója, városi közigazgatási bizottsági tag az építési engedély visszavonását követelte, mivel „közbiztonsági tekintetnél fogva semmiféle gázmotorok és gőzfejlesztő gépek és gőzkazánok elhelyezése” a fürdő közvetlen közelében nem engedhető meg. S az ügy tovább bolyongott a törvényes adminisztrációs gépezet időemésztő fogai között. Már Heves vármegye alispánjához került, aki elvileg nem tiltotta meg az építkezéseket. S míg az ügyiratok egyik íróasztaltól a másikig vándoroltak és járták kálváriájukat, a tulajdonosok 1893- ban az üzemet már mint ELSŐ MAGYAR LAKATOS ÉS LEMEZÁRU GYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG-ot bejegyeztek az egri cégbíróságon. Az úristen 1894-ik esztendejét írták már, amikor végül is az egymást követő fellebbezések során a kis gyártelep építésének ügye magához a legfelsőbb fórumhoz, a magyar királyi belügyminisztériumba vándoroltak . . . Ekkor az egri érsekség az alábbi környezetvédelmi indokok alapján kérte a minisztertől a gyártelep építésének megtiltását. Érdekességénél és jelentőségénél fogva érdemes beleolvasni ebbe a fellebbezési iratba. ......a szomszédban terül el a közönség által használt közkert, ugyanitt vannak a közfürdők, mindezek pedig kétségtelenül a közegészségi ügyre szolgáló intézetek és mint minden gyárnak, úgy ezen gyártelepnek üzeme s üzemével járó KEMÉNYFÜST INFICIÁLJA (fertőzi) A KÖRNYÉK LEVEGŐJÉT, s általa a közönség elriasztatik e közegészségügy intézmények élvezetétől, s hogy ezen körülmény a KÖZEGÉSZSÉGRE HÁTRÁNYOS. Továbbá a gyó üzeme olyan, mely a közönséget és a szomszédságot folytonosan háborgatja azon ZAJNÁL FOGVA, MELYET A FOLYTONOS MUNKÁBAN LEVŐ GŐZMOTOR ÉS AZ EZZEL KAPCSOLATOS GÉPEK OKOZNAK. A GYÁR KÉMÉNYÉBŐL KITÓDULÓ FÜST A FÜRDŐBEN ÉS A KERTBEN VALÓ TARTÓZKODÁST, MELY PEDIG ÜDÜLŐHELLYÜL SZOLGÁL, ÉLVEZHETETLENNÉ TESZI." A belügyminisztérium álláspontja természetesen a vállalkozókra nézve kedvező, hiszen a gyár fejlesztésére a kereskedelemügyi minisztérium „nagyobb összegű államkölcsön"-t adott a részvénytársaság tagjainak ... A lassan-lassan immár három kerek esztendeje húzódó kényes ügyre végül is Heves vármegye közigazgatási bizottsága azzal teszi rá a végső pontot, hogy fenntartja az eredeti gyárépítési engedélyt... Eger legnagyobb természeti kincse, langyosvizű gyógyforrásai és legértékesebb területe az azt övező térség. S bizony itt még ma is nem kis gond a hajdani üzem helyén kibontakozott nagyobb gyáregység üzemeltetése — környezetvédelmi szempontból, hiszen még hosszú évek múltán fog kitelepülni innen ez a már több, mint 80 esztendeje sem odavaló üzem. JdűMsUiG 1973. július 3L, kedd