Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-06 / 208. szám
Szerda esti külpolitikai összefoglalónk Kongresszusi nyitány AZ AMERIKAI TÖRVÉNYHOZÁS jellegzetes, kupolás-patinás épületében, a Capitolium-dombon, megkezdődik az őszi ülésszak. Az ilyen esemény minden ország belpolitikai életében lényeges, amerikai viszonylatban azonban — több szempontból is — nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. A szenátus, a felsőház és az alsóháznak számító képviselői testület — összevont nevükön: a kongresszus — minden esztendőben számos olyan döntést hozhat, amelynek nemcsak az Egyesült Államok határain belül van meg a maga jelentősége. Ebben az esztendőben a szokásosnál is nagyobb érdeklődés előzi meg a kongresszusi nyitányt. Ennek egyik oka az, hogy — mint a TASZSZ kommentátora rámutat — ,hosszú évek óta először nem veti rá árnyékát az ülésszakra az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agressziója”. A másik ok is a világban tapasztalható általános enyhülési folyamattal kapcsolatos, de távolról sem egyértelműen. ARRÓL VAN SZÓ, hogy ezen az ülésszakon kell dönteniük a honatyáknak az 1973-as kereskedelmi reformtervezetről. A tervezetet természetesen a kormány terjesztette elő és legfontosabb része az a javaslat, amelyben az elnök és kabinetje kéri a legnagyobb kedvezmény elvének kiterjesztését a Szovjetunióra. Nyílt titok, hogy van az amerikai kongresszusban egy olyan —a Jackson szenátor által vezetett — csoport, amely mindent elkövet a szovjet—amerikai közeledés lefékezésére, sőt lehetőség szerint az irányzat visszafordítására. Jackson és társai jól tudják, hogy a dolgok összefüggnek és a legnagyobb kedvezmény megtagadása megtorpanást eredményezhetne a szovjet—amerikai viszony jelenlegi, biztató fejlődésében. Pontosan ez a csoport célja, amelynek elérésére minden elképzelhető eszközt felhasznál — a többi közt a kormánynak a Watergate-üggyel kapcsolatos nehézségeit is. SOK MINDEN SZŐNYEGRE KERÜL az amerikai törvényhozás most kezdődő ülésszakán, de a világ számára a legfontosabb témák egyike kétségtelenül a Szovjetunióval kapcsolatos vita és döntés lesz. Jacksonék is, ellenfeleik is tudják, hogy bár a kérdés elméletben kereskedelmi jellegű, a válasz politikai kihatásai az igazán fontosak, /^AA/^\A/YAAA/\AA/VSAAAA>VV\AAAA/VWVVVV^' ~>/V /NAAAAAAA/WVVnAAA/VVV . Megnyílt Algírban az el nem kötelezett országok csúcstalálkozója Szerdán délután, magyar idő szerint 18 órakor megnyílt Algírban az el nem kötelezett országok csúcstalálkozója. Szerdán reggel már kereken ötven állam- és kormányfő tartózkodott Algéria fővárosában és a nap folyamán további vezető politikusok érkeztek oda A megnyitó ünnepségen az első csúcstalálkozón elnökölt Kenneth Kaunda zambiai elnök és Huari Boumedienne, a vendéglátó Algéria államfője mondott beszédet. Nimeri szudáni elnök állandó kapcsolatban van Khartúmmal, ahol az ország alelnöke két hétre szóló rendkívüli állapotot hirdetett ki. Algírban tartózkodó szudáni hivatalos személyiségek szerint azonban az elnök még nem döntött arról, hogy megrövidítse-e tartózkodását az el nem kötelezett országok csúcsértekezletén. Algírban már a csúcstalálkozó megnyitása előtt számos kétoldalú megbeszélésre és találkozóra került sor. Szerdán Norodom Szihanuk herceg, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront elnöke felkereste Kadhafi líbiai elnököt. A tanácskozás után újságíróknak elmondotta, hogy Kadhafi teljes támogatásáról biztosította a kambodzsai nép felszabadító harcát. Az el nem kötelezettek mozgalmának történetében először vesznek részt a tagországok csúcsértekezletén nemzeti felszabadító mozgalmak képviselői is. A 14 küldött megfigyelői státuszt kapott az algíri konferencián, kiderült azonban, hogy egyben „megfigyelés tárgyai” is lettek. Mint V. Szimonov a Novosztyi hírügynökség algíri különtudósítója írja, az értekezlet berkeiben ismertté vált, hogy kínai újságírók valóságos serege „közvéleménykutatást” rendez a nemzeti felszabadító mozgalmak képviselőinek körében egyetlenegy kérdést szegezve nekik: „Miben állnak nézeteltéréseik a Szovjetunióval?” Nem nehéz rájönni, hogy a kínai újságírókat érdeklő kérdés a „nagyhatalmak összeesküvéséről” szóló maoista doktrína szülöttje. Moszkva gyakorlati nemzetközi politikai lépései nem hagynak kétséget afelől, hogy a békés egymás mellett élés és a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása nem zárja ki egymást, hanem a szocializmus külpolitikai irányvonalának egymást szervesen kiegészítő elemei. Mindenekelőtt maguk a nemzeti függetlenség harcosai sem táplálnak ilyen kétségeket. Ezt bizonyítja az a beszélgetés is, amelyet a Novosztyi hírügynökség tudósítója folytatott Abu Latiffal, a Palesztinai felszabadítási szervezet egyik vezetőjével, a csúcsértekezleten részvevő palesztin delegáció vezetőjével. Jobban mint bárki, tudjuk, hogy a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz a felszabadító mozgalmak, köztük az arabok igaz ügyének támogatása érdekében. Nagyra értékeljük a Leonyid Brezsnyev egyesült államokbeli látogatása idején aláírt szovjet—amerikai közleményt, amely — a szovjet fél követelésére — világosan leszögezi, hogy szükség van a Palesztinai nép jogainak védelmezésére — mondotta Abu Latif. Az el nem kötelezett országok csúcskonferenciájára Algírba érkezett Indira Gandhi indiai kormányfő. Képünkön: Indira Gandhi indiai miniszterelnök és Bumedien algíri elnök a repülőtéren. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) „A SZOCIALISTA országok állást foglaltak az európai államok közötti nagyarányú és hosszú időre szóló, diszkriminációktól mentes és egyenjogú gazdasági kapcsolatok kibontakoztatása, a minden ország társadalma közötti átfogó és sokrétű érintkezés mellett” — hangoztatja a szocialista országok pártvezetőinek Krímfélszigeti találkozójáról kiadott közlemény. Álláspontunk a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok alapelveiről közismert, ezernyi dokumentum rögzítette. De hát akkor mi értelme van ezeregyedszer is elmondani? Ha a politikai és gazdasági kapcsolatok összefüggéseit vizsgáljuk, láthatjuk: minél egészségesebbek a politikai kapcsolatok, annál sokrétűbbek, intenzívebbek a gazdaságiak. Természetesen ez fordítva is igaz, kölcsönhatásról van szó. Az érdekek tiszteletben tartásán alapuló, kiterjedt kereskedelmi-termelési együttműködés ösztönzi a politikai kapcsolatok fejlődését. Napjainkban tucatnyi esemény, tanácskozás, látogatás jelzi, hogy a világ politikai légkörének alakulásában előretört az enyhülés gondolata. Miközben jó néhány ledönthetetlennek vélt korlátot sikerült eltávolítani a politikai együttműködés útjából, gazdasági téren még nem egy, a múltra emlékeztető anakronisztikus vonás maradt fenn. A krími találkozó a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok legfontosabb alapelveire mutatott rá, amelyek széles körű elismerése a túlsó oldalról továbbra is várat magára. Mindenekelőtt a kölcsönös előnyök és a partnerek egyenjogúságának elvéről van szó. Mit jelentenek ezek? A kereskedelemben a diszkrimináció felszámolását, a legnagyobb kedvezmény elvének elismerését, behozatali kvóták eltörlését, minden más — nem vámhoz kötődő — protekcionista intézkedés megszüntetését jelenti. Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy itt alapelvről van szó. A hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció felszámolását a szocialista országok nem tekintik engedménynek, hanem az egyenjogú gazdasági kapcsolatok létrehozására folytatott tárgyalások alapfeltételének EZEN TÚLMENŐEN szükség van szemléletbeli változásra is. „Akinek valaha is volt dolga kommunistákkal, aligha vitázna arról, hogy azok a legkeményebb üzletfelek közé tartoznak — állapította meg a Financial Times, a brit pénzügyi körök lapja, majd így folytatja: — Fő céljuk csaknem mindig az, hogy a lehető legkedvezőbb üzletet kössék meg, függetlenül a szemben álló partnertől.” Sajnos, ma még nemcsak a Financial Times csodálkozik rá természetesnek tűnő dolgokra, hanem jó néhány más tengeren túli és európai sajtóorgánum és tőkéscsoport is. Márpedig a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődése csak az érdekek kölcsönös tiszteletben tartása, s a realitások talaján fejlődhet. A Kelet s a Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztését azonban jó néhány burzsoá ideológus és politikus éppenséggel a nyílt politikai nyomás eszközeként használja fel. A New York Times egyik nemrégen közölt cikkében azt hangoztatja: „Az Egyesült Államok tartós, alapjában vevő politikai jellegű hasznot” — húzhat a Szovjetunióval való kereskedelem bővítéséből. Eszerint csak „arra kell kényszeríteni a Szovjetuniót, hogy vizsgálja felül elsőrendű feladatainak rendszerét” és tegye lehetővé a külföldi cégeknek, hogy „nagyobb befolyást gyakoroljanak a határozatok elfogadásának folyamatára”. Természetesen az ilyesfajtaelképzeléseknek nincs túl sok közük a normális alapokon nyugvó, egészségesen fejlődő gazdasági kapcsolatokhoz. Mint a Novoje Vremja című szovjet külpolitikai hetilap megállapította: „Aki a realitás talaján kíván állni, annak a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés bővítésének kölcsönösen elfogadható formáit kell keresni.” Tagadhatatlan persze, hogy a néhány szívósan tovább élő szemléletbeli illetve adminisztratív akadály ellenére jelentős előrelépések is mutatkoznak a különböző rendszerű országok aktív gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak alakulásában. Például a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok — képletesen szólva — a frontáttörés küszöbéhez érkeztek. Az idén áprilisban írták alá Moszkvában azt a megállapodást, amelynek eredményeképp az Occidental Petroleum nevű amerikai olajvállalat nyolcmilliárd dollár értékben vegyipari berendezéseket szállít egy Kujbisev közelében felépülő vegyipari kombináthoz. Sokan az „évszázad üzletének” nevezték a megállapodást. A KELET-NYUGATI kereskedelem egészében véve gyors növekedésnek indult. A szocialista és a fejlett tőkés országok kereskedelmi kapcsolatai tavaly lényegesen gyorsabban fejlődtek mint a világkereskedelem általában. Nem túlzás azt állítani, hogy az eltelt egy évben több jelentős esemény történt ezen a téren, mint korábban két évtized alatt. Természetesen még így is messze vagyunk a lehetőségek teljes kiaknázásától. Ehhez nem utolsósorban arra van szükség, hogy a kapcsolatok bővülésének „visszamardt fékjeit” eltávolítsák. Ez nyitná meg az utat afelé, hogy a gazdasági kapcsolatokból — a békés egymás mellett élés szellemének megfelelően — gazdasági együttműködés legyen.G&öri Sándor Megkülönböztetés nélkül in*#«, szeptember 6., csütörtök „Torpedó" a levegőben A csehszlovák főváros politikai köreiben meglepetéssel és rosszallással fogadták a legutóbbi repülőgép-incidens ügyében elhangzott hivatalos osztrák reagálásokat, amelyekkel a bécsi kormány el akarja magáról hárítani a felelősséget osztrák repülőgépeknek csehszlovák területre történt ismételt berepüléséért és a tragikus következményekért. Prágában emlékeztetnek rá, hogy a csehszlovák légitér ismételt megsértése olyan időpontban történt, amikor tárgyalások folynak a két ország jószomszédi kapcsolatainak kialakítása végett. Mint hangsúlyozzák, minden szuverén állam felelős a nemzetközi jog megtartásáért és az államhatárok tiszteletben tartásáért. Ezen nem változtat Rudolf Kirchschläger külügyminiszternek az a hétfői nyilatkozata sem, mely szerint „az osztrák kormányt nem terheli felelősség, hiszen az incidensbe magánrepülőgép bonyolódott.” Az esettel kommentárban foglalkozott a Rude Pravo is. Megállapította: kétségtelen, hogy az osztrák kormánynak érdeke a kétoldalú kapcsolatok javítása, s ezért elvárható, hogy lépéseket tesz hasonló esetek megismétlődése ellen. Támadás Szaúd-Arábia párizsi nagykövetsége ellen Első ízben került sor Párizsban egy külföldi nagykövetség megtámadására: szerdán délelőtt három ismeretlen férfi behatolt Szaúd-Arábia nagykövetségének épületébe és ott foglyul ejtett négy-öt személyt. A túszok szabadon bocsátása fejében azt követelik, hogy bocsássák szabadon az egyik palesztin ellenállási szervezetnek egy Jordániában fogva tartott tagját. A nagykövetségnek az egyik párizsi diplomata-negyedben fekvő épületét jelenleg rendőrkordon zárja körül, s ott van az a mesterlövészekből összeállított különleges alakulat is, amelyet Párizsban tavaly ősszel hoztak létre épp a hasonló incidensek megakadályozására, illetve az esetleges támadók ártalmatlanná tételére. A nagykövetség egyik alkalmazottja, aki az épület hátsó kijáratán távozott, a helyszínen elmondotta az MTI munkatársának: tudomása szerint a támadók a nagykövetség konzulátusi részlegének irodájába hatoltak be, ott hirtelen előrántották fegyvereiket, s foglyul ejtették a szobában tartózkodókat, három követségi tisztviselőt és egy vagy két vízumkérő külföldit. Állítólag egy eddig nem ismert palesztin ellenállási szervezet tagjainak mondják magukat és a Jordániában fogva tartott társuk kiszabadításán kívül még azt követelik, hogy egy repülőgépet bocsássanak rendelkezésükre, amellyel majd elhagyhatják Párizst. A nagykövet, aki a támadás időpontjában nem tartózkodott az épületben, később megafonon keresztül kezdett tárgyalásokat a támadókkal. Időközben egy követségi alkalmazott kiugrott a támadók által eltorlaszolt első emeleti szobájából. Sérülésekkel azonnal kórházba szállították. A támadók lövéseket is adtak le az épületet körülvevő rendőrökre, mikor azok túlságosan megközelítették a nagykövetséget, de egyetlen rendőr sem sebesült meg eddig. Hazánkban nincs sem kolera, sem koleragyamis bele«. (Folytatás az 1. oldalról) ki. Ennek érteiállítottak méhen: — ha a beutazó rendelkezik oltási bizonyítvánnyal, de annak kiállítása óta 5 nap még nem telt el, az oltási bizonyítvány érvényességének bekövetkeztéig terjedő időre a beutazó a határmenti járványügyi megfigyelőállomásra kerül. Ha a beutazó oltási bizonyítvánnyal nem rendelkezik, vagy oltási bizonyítványa 6 hónapnál régebbi keletű, Olaszország elhagyásától számított 5 napra járványügyi megfigyelőállomásra kerül. Újabb határmenti járványügyi megfigyelőállomásokat is felállítottak a megfigyelésre kerülők elhelyezésére. Akiknek hozzátartozói Olaszországból várhatóan alpokban érkeznek vissza, azoknak,lén nem kell érdeklődniük hozzátartozóiról, mivel a határmenti járványügyi megfigyelőállomások vezetői utasítást kaptak, hogy valamennyi megfigyelésre kerülő személy hozzátartozóit értesítsék. Az Egészségügyi Minisztérium kéri, hogy Olaszországba csak az utazzon, akinek utazása halaszthatatlan. Ismert az a tény, hogy a kolera elleni védőoltás nem nyújt teljes védettséget. Egyébként az európai országok közül csak az Olaszországba utazó (vagy azon átutazó) magyar állampolgárok számára kötelező a kolera elleni védőoltás. Magyarországon jelenleg sem kolera gyanújával, sem kolera megbetegedéssel nem áll senki megfigyelés, illetve gyógykezelés alatt. (MTI