Népújság, 1973. szeptember (24. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

Szerda esti külpolitikai összefoglalónk Kongresszusi nyitány AZ AMERIKAI TÖRVÉNYHOZÁS jellegzetes, kupolás-patinás épületében, a Capitolium-dombon, megkezdődik az őszi ülésszak. Az ilyen esemény min­den ország belpolitikai életében lényeges, amerikai viszonylatban azonban — több szempontból is — nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. A szenátus, a felsőház és az alsóháznak számító képviselői tes­tület — összevont nevükön: a kongresszus — min­den esztendőben számos olyan döntést hozhat, amely­nek nemcsak az Egyesült Államok határain belül van meg a maga jelentősége. Ebben az esztendőben a szokásosnál is nagyobb érdeklődés előzi meg a kongresszusi nyitányt. Ennek egyik oka az, hogy — mint a TASZSZ kommentáto­ra rámutat — ,­hosszú évek óta először nem veti rá árnyékát az ülésszakra az Egyesült Államok délke­let-ázsiai agressziója”. A másik ok is a világban ta­pasztalható általános enyhülési folyamattal kapcso­latos, de távolról sem egyértelműen. ARRÓL VAN SZÓ, hogy ezen az ülésszakon kell dönteniük a honatyáknak az 1973-as kereskedelmi reformtervezetről. A tervezetet természetesen a kor­mány terjesztette elő és legfontosabb része az a ja­vaslat, amelyben az elnök és kabinetje kéri a legna­gyobb kedvezmény elvének kiterjesztését a Szovjet­unióra. Nyílt titok, hogy van az amerikai kongresszus­ban egy olyan —a Jackson szenátor által vezetett — csoport, amely mindent elkövet a szovjet—amerikai közeledés lefékezésére, sőt lehetőség szerint az irány­zat visszafordítására. Jackson és társai jól tudják, hogy a dolgok összefüggnek és a legnagyobb kedvez­mény megtagadása megtorpanást eredményezhetne a szovjet—amerikai viszony jelenlegi, biztató fejlődé­sében. Pontosan ez a csoport célja, amelynek eléré­sére minden elképzelhető eszközt felhasznál — a töb­bi közt a kormánynak a Watergate-üggyel kapcsola­tos nehézségeit is. SOK MINDEN SZŐNYEGRE KERÜL az ameri­kai törvényhozás most kezdődő ülésszakán, de a vi­lág számára a legfontosabb témák egyike kétségte­lenül a Szovjetunióval kapcsolatos vita és döntés lesz. Jacksonék is, ellenfeleik is tudják, hogy bár a kérdés elméletben kereskedelmi jellegű, a válasz po­litikai kihatásai az igazán fontosak, /^AA/^\A/YAAA/\AA/VSAAAA>VV\AAAA/VWVVVV^' ~>/V /NAAAAAAA/WVVnAAA/VVV . Megnyílt Algírban az el nem kötelezett országok csúcstalálkozója Szerdán délután, magyar idő szerint 18 órakor megnyílt Algírban az el nem kötelezett országok csúcstalálkozója. Szerdán reggel már kereken ötven állam- és kormányfő tartózkodott Algéria főváro­sában és a nap folyamán to­vábbi vezető politikusok ér­keztek oda A megnyitó ünnepségen az első csúcstalálkozón el­­nökölt Kenneth Kaunda zam­biai elnök és Huari Boume­­dienne, a vendéglátó Algéria államfője mondott beszédet. Nimeri szudáni elnök ál­landó kapcsolatban van Khartúmmal, ahol az ország alelnöke két hétre szóló rendkívüli állapotot hirdetett ki. Algírban tartózkodó szu­­dáni hivatalos személyiségek szerint azonban az elnök még nem döntött arról, hogy megrövidítse-e tartózkodá­sát az el nem kötelezett or­szágok csúcsértekezletén. Algírban már a csúcstalál­­­kozó megnyitása előtt szá­mos kétoldalú megbeszélésre és találkozóra került sor. Szerdán Norodom Szihanuk herceg, a Kambodzsai Nem­zeti Egységfront elnöke fel­kereste Kadhafi líbiai elnö­köt. A tanácskozás után új­ságíróknak elmondotta, hogy K­a­dhafi teljes támogatásáról biztosította a kambodzsai nép felszabadító harcát. Az el nem kötelezettek mozgalmának történetében először vesznek részt a tag­országok csúcsértekezletén nemzeti felszabadító mozgal­mak képviselői is. A 14 kül­dött megfigyelői státuszt ka­pott az algíri konferencián, kiderült azonban, hogy egyben „megfigyelés tárgyai” is lettek. Mint V. Szimonov a No­­vosztyi hírügynökség algíri különtudósítója írja, az érte­kezlet berkeiben ismertté vált, hogy kínai újságírók valóságos serege „közvéle­ménykutatást” rendez a nemzeti felszabadító mozgal­mak képviselőinek körében egyetlenegy kérdést szegezve nekik: „Miben állnak nézet­­eltéréseik a Szovjetunióval?” Nem nehéz rájönni, hogy a kínai újságírókat érdeklő kérdés a „nagyhatalmak ös­­­szeesküvéséről” szóló maois­ta doktrína szülöttje. Moszk­va gyakorlati nemzetközi po­litikai lépései nem hagynak kétséget afelől, hogy a bé­kés egymás mellett élés és a nemzeti felszabadító moz­galmak támogatása nem zár­ja ki egymást, hanem a szo­cializmus külpolitikai irány­vonalának egymást szerve­sen kiegészítő elemei. Min­denekelőtt maguk a nemzeti függetlenség harcosai sem táplálnak ilyen kétségeket. Ezt bizonyítja az a beszélge­tés is, amelyet a Novosztyi hírügynökség tudósítója foly­tatott Abu Latiffal, a Palesz­tinai felszabadítási szervezet egyik vezetőjével, a csúcsér­tekezleten részvevő palesztin delegáció vezetőjével. Jobban mint bárki, tudjuk, hogy a Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz a fel­szabadító mozgalmak, köz­tük az arabok igaz ügyének támogatása érdekében. Nagy­ra értékeljük a Leonyid Brezsnyev egyesült államok­beli látogatása idején aláírt szovjet—amerikai közle­ményt, amely — a szovjet fél követelésére — világo­san leszögezi, hogy szükség van a Palesztinai nép jogai­nak védelmezésére — mon­dotta Abu Latif. Az el nem kötelezett országok csúcskonferenciájára Algírba érkezett Indira Gandhi indiai kormányfő. Képün­kön: Indira Gandhi indiai miniszterelnök és Bumedien al­gíri elnök a repülőtéren. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) „A SZOCIALISTA orszá­gok állást foglal­tak az eu­rópai államok közötti nagy­arányú és hosszú időre szó­ló, diszkriminációktól men­tes és egyenjogú gazdasági kapcsolatok kibontakoztatá­sa, a minden ország társadal­ma közötti átfogó és sokrétű érintkezés mellett” — han­goztatja a szocialista orszá­gok pártvezetőinek Krím­­félszigeti találkozójáról ki­adott közlemény. Álláspontunk a kelet— nyugati gazdasági kapcsola­tok alapelveiről közismert, ezernyi dokumentum rögzí­tette. De hát akkor mi értel­me van ezeregyedszer is el­mondani? Ha a politikai és gazdasági kapcsolatok össze­függéseit vizsgáljuk, láthat­juk: minél egészségesebbek a politikai kapcsolatok, an­nál sokrétűbbek, intenzíveb­bek a gazdaságiak. Termé­szetesen ez fordítva is igaz, kölcsönhatásról van szó. Az érdekek tiszteletben tartásán alapuló, kiterjedt kereskedel­mi-termelési együttműködés­­ ösztönzi a politikai kapcso­­­­latok fejlődését. Napjainkban tucatnyi ese­mény, tanácskozás, látoga­tás jelzi, hogy a világ politi­kai légkörének alakulásában előretört az enyhülés gon­dolata. Miközben jó néhány ledönthetetlennek vélt korlá­tot sikerült eltávolítani a politikai együttműködés út­­jából, gazdasági téren még nem egy, a múltra emlékez­tető anakronisztikus vonás maradt fenn. A krími találkozó a kelet— nyugati gazdasági kapcsola­tok legfontosabb alapelveire mutatott rá, amelyek széles körű elismerése a túlsó ol­dalról továbbra is várat ma­gára. Mindenekelőtt a köl­csönös előnyök és a partne­rek egyenjogúságának elvé­ről van szó. Mit jelentenek ezek? A kereskedelemben a diszkrimináció felszámolá­sát, a legnagyobb kedvez­mény elvének elismerését, behozatali kvóták eltörlését, minden más — nem vámhoz kötődő — protekcionista in­tézkedés megszüntetését je­lenti. Nyomatékosan hangsú­lyozni kell, hogy itt alapelv­ről van szó. A hátrányos megkülönböztetés, a diszkri­mináció felszámolását a szo­cialista országok nem te­kintik engedménynek, hanem az egyenjogú gazdasági kap­csolatok létrehozására foly­tatott tárgyalások alapfelté­­telén­ek EZEN TÚLMENŐEN szük­ség van szemléletbeli válto­zásra is. „Akinek valaha is volt dolga kommunistákkal, aligha vitázna arról, hogy azok a legkeményebb üzlet­felek közé tartoznak — ál­lapította meg a Financial Ti­mes, a brit pénzügyi körök lapja, majd így folytatja: — Fő céljuk csaknem mindig az, hogy a lehető legkedve­zőbb üzletet kössék meg, függetlenül a szemben álló partnertől.” Sajnos, ma még nemcsak a Financial Times csodálko­zik rá természetesnek tűnő dolgokra, hanem jó né­hány más tengeren túli és európai sajtóorgánum és tő­késcsoport is. Márpedig a kelet-nyugati gazdasági kap­csolatok fejlődése csak az ér­dekek kölcsönös tiszteletben tartása, s a realitások tala­ján fejlődhet. A Kelet s a Nyugat közöt­ti gazdasági kapcsolatok fej­lesztését azonban jó néhány burzsoá ideológus és politi­kus éppenséggel a nyílt po­litikai nyomás eszközeként használja fel. A New York Times egyik nemrégen közölt cikkében azt hangoztatja: „Az Egyesült Államok tar­tós, alapjában vevő politikai jellegű hasznot” — húzhat a Szovjetunióval való kereske­delem bővít­éséből. Eszerint csak­ „arra kell kényszeríte­ni a Szovjetuniót, hogy vizs­gálja felül elsőrendű felada­tainak rendszerét” és tegye lehetővé a külföldi cégeknek, hogy­ „nagyobb befolyást gyakoroljanak a határozatok elfogadásának folyamatára”. Természetesen az ilyesfajta­­elképzeléseknek­ nincs túl sok közük a normális alapo­kon nyugvó, egészségesen fejlődő gazdasági kapcsola­tokhoz. Mint a Novoje Vrem­­ja című szovjet külpolitikai hetilap megállapította: „Aki a realitás talaján kíván áll­ni, annak a különböző gaz­dasági és társadalmi rendsze­rű országok közötti együtt­működés bővítésének kölcsö­nösen elfogadható formáit kell keresni.” Tagadhatatlan persze, hogy a néhány szívósan tovább élő szemléletbeli illetve ad­minisztratív akadály ellené­re jelentős előrelépések is mutatkoznak a különböző rendszerű országok aktív gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak alakulásában. Például a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok — képletesen szólva — a front­­áttörés küszöbéhez érkeztek. Az idén áprilisban írták alá Moszkvában azt a megálla­podást, amelynek eredmé­nyeképp az Occidental­­ Pet­roleum nevű amerikai olaj­­vállalat nyolcmilliárd dollár értékben vegyipari berende­zéseket szállít egy Kujbisev közelében felépülő vegy­ipari kombináthoz. Sokan az „évszázad üzletének” nevez­ték a megállapodást. A KELET-NYUGATI ke­reskedelem egészében véve gyors növekedésnek indult. A szocialista és a fejlett tőkés országok kereskedelmi kap­csolatai tavaly lényegesen gyorsabban fejlődtek mint a világkereskedelem általában. Nem túlzás azt állítani, hogy az eltelt egy évben több je­lentős esemény történt ezen a téren, mint korábban két évtized alatt. Természetesen még így is messze vagyunk a lehetőségek teljes kiakná­zásától. Ehhez nem utolsó­sorban arra van szükség, hogy a kapcsolatok bővülé­sének „visszamardt fékjeit” eltávolítsák. Ez nyitná meg az utat afelé, hogy a gazda­sági kapcsolatokból — a bé­kés egymás mellett élés szel­lemének megfelelően — gaz­dasági együttműködés le­gyen.G&öri Sándor Megkülönböztetés nélkül in*­#«, szeptember 6., csütörtök „Torpedó" a levegőben A csehszlovák főváros po­litikai köreiben meglepetés­sel és rosszallással fogadták a legutóbbi repülőgép-inci­dens ügyében elhangzott hi­vatalos osztrák reagáláso­kat, amelyekkel a bécsi kor­mány el akarja magáról há­rítani a felelősséget osztrák repülőgépeknek csehszlovák területre történt ismételt be­repüléséért és a tragikus következményekért. Prágában­ emlékeztetnek rá, hogy a csehszlovák lé­gitér ismételt megsértése olyan időpontban történt, amikor tárgyalások folynak a két ország jószomszédi kapcsolatainak kialakítása végett. Mint hangsúlyozzák, min­den szuverén állam felelős a nemzetközi jog megtartásá­ért és az államhatárok tisz­teletben tartásáért. Ezen nem változtat Rudolf Kirch­schläger külügyminiszternek az a hétfői nyilatkozata sem, mely szerint „az osztrák kor­mányt nem terheli felelős­ség, hiszen az incidensbe magánrepülőgép bonyoló­dott.” Az esettel kommentárban foglalkozott a Rude Pravo is. Megállapította: kétségte­len, hogy az osztrák kor­mánynak érdeke a kétoldalú kapcsolatok javítása, s ezért elvárható, hogy lépéseket tesz hasonló esetek megis­métlődése ellen. Támadás Szaúd-Arábia párizsi nagykövetsége ellen Első ízben került sor Pá­rizsban egy külföldi nagy­­követség megtámadására: szerdán délelőtt három is­meretlen férfi behatolt Sza­­úd-Arábia nagykövetségé­nek épületébe és ott foglyul ejtett négy-öt személyt. A túszok szabadon bocsátása fejében azt követelik, hogy bocsássák szabadon az egyik palesztin ellenállási szerve­zetnek egy Jordániában fog­va tartott tagját. A nagykövetségnek az egyik párizsi diplomata-ne­gyedben fekvő épületét je­lenleg rendőrkordon zárja körül, s ott van az a mester­­lövészekből összeállított kü­lönleges alakulat is, amelyet Párizsban tavaly ősszel hoz­tak létre épp a hasonló in­cidensek megakadályozására, illetve az esetleges támadók ártalmatlanná tételére. A nagykövetség egyik al­kalmazottja, aki az épület hátsó kijáratán távozott, a helyszínen elmondotta az MTI munkatársának: tudo­mása szerint a támadók a nagykövetség konzulátusi részlegének irodájába hatol­tak be, ott hirtelen előrán­tották fegyvereiket, s fog­lyul ejtették a szobában tar­tózkodókat, három követségi tisztviselőt és egy vagy két vízumkérő külföldit. Állító­lag egy eddig nem ismert palesztin ellenállási szerve­zet tagjainak mondják ma­gukat és a Jordániában fog­va tartott társuk kiszabadí­tásán kívül még azt követe­lik, hogy egy repülőgépet bocsássanak rendelkezésük­re, amellyel majd elhagy­hatják Párizst. A nagykövet, aki a táma­dás időpontjában nem tar­tózkodott az épületben, ké­sőbb megafonon keresztül kezdett tárgyalásokat a tá­madókkal. Időközben egy kö­vetségi alkalmazott kiugrott a támadók által eltorlaszolt első emeleti szobájából. Sé­rülésekkel azonnal kórházba szállították. A támadók lö­véseket is adtak le az épüle­tet körülvevő rendőrökre, mikor azok túlságosan meg­közelítették a nagykövetsé­get, de egyetlen rendőr sem sebesült meg eddig. Hazánk­ban nincs sem kolera, sem koleragyamis bele«. (Folytatás az 1. oldalról) ki. Ennek értei­állítottak méhen: — ha a beutazó rendelke­zik oltási bizonyítvánnyal, de annak kiállítása óta 5 nap még nem telt el, az oltási bizonyítvány érvényességé­nek bekövetkeztéig terjedő időre a beutazó a határmen­ti járványügyi megfigyelőál­­lomásra kerül.­­ Ha a beutazó oltási bi­zonyítvánnyal nem rendel­kezik, vagy oltási bizonyít­ványa 6 hónapnál régebbi keletű, Olaszország elhagyá­sától számított 5 napra jár­ványügyi megfigyelőállo­­másra kerül. Újabb határmenti járvány­ügyi megfigyelőállomásokat is felállítottak a megfigye­lésre kerülők elhelyezésé­re. Akiknek hozzátartozói Olasz­országból várhatóan­­ al­pokban érkeznek vissza, azoknak,­­lén nem kell ér­deklődniük hozzátartozóiról, mivel a határmenti járvány­ügyi megfigyelőállomások vezetői utasítást kaptak, hogy valamennyi megfigyelésre kerülő személy hozzátarto­zóit értesítsék. Az Egészségügyi Miniszté­rium kéri, hogy Olaszor­szágba csak az utazzon, aki­nek utazása halaszthatat­lan. Ismert az a tény, hogy a kolera elleni védőoltás nem nyújt teljes védettséget. Egyébként az európai or­szágok közül csak az Olasz­országba utazó (vagy azon átutazó) magyar állampol­gárok számára kötelező a kolera elleni védőoltás. Magyarországon jelenleg sem kolera gyanújával, sem kolera megbetegedéssel nem áll senki megfigyelés, illet­ve gyógykezelés alatt. (MTI

Next