Népújság, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

1973. október 19., péntek A Nap kél: 6.07, nyugszik: 16.52 órakor A Hold kél: 23.27, nyugszik: 13.28 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon NÁNDOR nevű kedv­es olvasóinkat! A Nándor név nálunk a múlt században terjedt el. A Ferdinand német név Nandi becenevéből vált önálló névvé. A ;„fridu” az ógermán nyelv­ben „bé­­ke”-t, „Nánd” pedig ,,merész”-t, így merész békét kötő" lenne a jelentése. Húsz évvel ezelőtt, 57 éves korában halt meg Le­­hotay Árpád színművész. A felvidéki Lőcsén szüle­tett, 1896. áprilisában. Budapesten gópészvid­éki ok­levelet szerzett, de hamar átpártolt a színművészei­hez. Kaposvári pályakezdése után 1926-ban a Nemzeti Színház szerződtette; 1939-ben a Színiakadémia tanára lett. A felszabadulás után néhány évig a szegedi szín­házat igazgatta, majd visszatért a fővárosba, s előbb a Belvárosi Színház rendezője és színésze, majd a Néphadsereg Színházának , a régebbi és a i­hai Víg­színháznak a tagja lett. Rendkívül sokoldalú szí­nész volt, kitűnő beszédtechnikával. Eleinte szerelme­seket és ifjú hősöket játszott, majd bonyolultabb jel­lemszerepeket alakított, klasszikus és modern drá­mákban egyaránt. A harmincas évek végétől rend­szeresen filmezett. Emlékezetes szerepei: Ádám (Ma­dách: Az ember tragédiája), Faust (Goethe), Theseus (Shakespeare: Szentivánéji álom), Cassio (Shakes­peare: Othello), Cyrano (Rostand: Cyrano de Ber­gerac) stb. IDŐJÁRÁS: Várható időjárás ma estig. Időnként kissé felsza­kadozó felhőzet, már kevesebb helyen eső. A hajnali órákban párásodás, helyenként ködképződés. Mérsé­kelt, időnként élénk északnyugati, északi szél. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet 8, 13 fok között. Tizenöt millió forintos kár (Tudósítónktól­) A Csíny község melletti Sastelken az idén négyszáz vagon almatermésre számí­tottak. A mennyiséggel nincs is­ baj, hiszen a tervezetten felül még nyolcvan vagon almát szedtek le a gyümöl­csösökből. Az ötszáz vagon termés minősége azonban sokkal gyengébb a vártnál. A kedvezőtlen időjárás, a csapadékhiány, majd a jég- és viharkár jelentős minősé­gi romlást okozott. Az Álla­mi Biztosító a károk ellen­értékeként 15 millió forin­tot fizetett ki a termelőnek. Mindössze 200 vagonnyi termés bizonyult exportké­pesnek. A külföldre kerülő áru 60 százaléka a Szovjet­unióba, 20—20 százaléka az NDK-ba, illetve Csehszlo­vákiába kerül. Jól halad az őszi vetés és betakarítás a füzesabonyi járásban Az elmúlt napokban ki­adós esők áztatták a talajt a füzesabonyi járás termelő­szövetkezeteinek földjeit is. A rég várt eső nemcsak a talajban levő vetésekre, ha­nem a jelenlegi talajmun­kákra is az őszi vetési mun­kálatokra egyaránt kedvező­en hatott. A járási hivatal élelmi­szergazdasági és kereskedel­mi osztálya által legutóbb kiadott jelentés szerint több mint 12 ezer hektáron a tervezett terület csaknem egészén végezték a járás szövetkezetei az őszi vetések alá szükséges szántási, ta­­lajelőkészítési munkákat. A tavasziak alá hétezer hektá­­r von, a tervezett mennyiség 58 százalékán történt meg az őszi mélyszántás. Időarányo­san és jól halad a lucerna­­telepítés, a takarmánykeve­rék, a rozs és a triticalé ve­tése is. Befejezés előtt áll az őszi árpa vetése, am­elyből eddig több mint 1300 hektáron ke­rült talajba a vetőmag. Az őszi búza vetéstervének tel­jesítése elérte, sőt már meg is haladta a 60 százalékot több mint hétezer hektár jövő évi kenyérnek való be­vetésével. • A vetésekkel egyidőben az ősziek betakarítása­­ is folya­matos, eredményes, és a vé­ge felé halad. A járás szö­vetkezeteiben időben befeje­ződött a burgonya, a napra­forgó, a fővetésű silókukori­ca, a zöldségfélék termőte­rületének betakarítása, és a téli alma szedése. Befejezés előtt áll két fő őszi növény­­féleség betakarítása a cu­korrépa szedése és a kuko­rica törése. Mindkét mun­kában egyre inkább komp­lex gépsorok, kombájnadap­­terek segítenek be. A cu­korrépa szedése eddig 350, a kukorica törése pedig 5 ezer 500 hektárnyi területen tör­tént meg sikeresen. A kukoricatöréseket nyo­mon követi a gépi szár­vá­gás, amely a vetésterület, több mint 60 százalékán tör­tént már meg eddig. A já­rás tarnamenti községeinek termelőszövetkezetei szőlőte­rületük 70 százalékán vé­gezték el már a szüreti ten­nivalókat. A szövetkezetek szinte mindenhol maradék nélkül teljesítették silózási terveiket, és 40 ezer köbmé­ter silót készítettek állatál­lományuk téli takarmányo­zására. (császár) s Megkezdte munkáját a hatvani ideggondozó intézet Csütörtökön a kórház ta­nácskozótermében dr. No­vák Pálné városi főorvos tájékoz­tatta a tanács és a helyi egészségügyi szervek veze­tőit, a Hatvanban újonnan szervezett ideggondozó inté­zet feladatairól és létrejötté­nek körülményeiről. Meg­tudtuk, hogy az utolsó tíz­ év alatt egyenletes tempóban épült fel a város és környé­ke fekvő, valamint járóbeteg ellátását szolgáló egészség­­ügyi létesítmény. Mindmáig néhány szakágazattal volt adósa közegészségügyünk a lakosságnak. Ilyen adósságot írt most le a városi tanács az ideggondozó kialakításával, s ennek az adósságnak a tör­lesztéséhez nyújtott segítsé­get a megyei tanács egészség­­­­ügyi osztálya, a pénzügyi fe­dezet biztosításával. A tájékoztatót követően ke­rült sor az ideggondozó inté­zet megtekintésére, illetve át­adására. Az intézmény kü­lönböző vizsgáló és kezelő helyiségeinek céljára az egy­kori Grassalkovich kastély Ids épületszárnyát szemelték ki, s az itt elvégzett átalakí­tási munkákra, felszerelések­re 200 eze­r forintot áldoztak. Mint dr. Gingli István fő­orvos, az új intézmény veze­tője szavaiból kiderült nem csupán járóbetegek felkuta­tásával, gondozásával foglal­koznak az elkövetkező idők­ben. Hozzájuk tartozik az idült alkoholisták ápolása, ellenőrzése, valamint sor ke­rül későbbiekben az elvonó­kúra-szakrendelés bevezeté­sére. Az ideggondozó intézet munkatársai a hét minden csütörtökén­­ területi felada­tot is ellátnak. Négy körzet­re osztották fel az egykori hatvani járás területét, s fel­váltva végeznek felkutatást, illetve ideggyógyászattal ös­­­­­szefüggő rehabilitációs te­vékenységet. A hatvani ideggondozó in­tézet sokban tehermentesíti a gyöngyösi kórház idegosz­tályát, amely mindmáig a feladatokat ellátta. Megyeszerte kiadós csapadék hullott A hosszan tartó szárazság­ után — amely a földeken, megyénkben is nagymérték­ben hátráltatta az őszi mun­kálatokat — kedden délután előbb csendesen, majd egyre nagyobb cseppekben eleredt az eső. Az utcai járókelők nagy részét felkészületlenül érte, hiszen már szinte úgy tűnt, hogy ezúttal sem szá­míthatunk komolyabb csapa­dékra. Ha az utcai járókelőkre nem is a legjobbkor hullott a kiadós eső, a földekre annál áldásosabb volt. Az egri Sző­lészeti Kutató Intézetnél 27,8 milliméter, a Hevesi Állami Gazdaságban 23 milliméter, Csányban pedig 24 millimé­tert mértek szerdán reggel. Azt is elmondották az állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek vezetői, hogy minden vonatkozásban jól jött és kellett végre ez a csapadék. Noha gyorsan elnyelte a szá­raz­föld, de mégis megpu­hult kissé a talaj, könnyebb a szántás és segíti az elve­tett őszi magvak életre kelé­sét. Szerdán egyébként minde­nütt sütött a nap, s délután­ra már annyira megszikkadt a föld, hogy a munkálatokat újra megkezdhették. A finn delegáció csütörtöki programja Látogatás az Egri Dohánygyárban és a Szilvásváradi Állami Gazdaságban Eger finn testvérvárosi küldöttségének csütörtökön, is­mét gazdag programban volt része. A vendégeket délelőtt­­ fogadta Pelyhe Szilárd, az MSZMP Egri Városi Bizottságá­nak első titkára. Ezután a delegáció az Egri Dohánygyárba látogatott, ahol a szivar- és cigarettagyártás folyamataival ismerkedtek, majd elbeszélgettek a gyár dolgozóival is. Délután a küldöttség tagjai a Szilvásvárnál Állami Gazdasággal ismerkedtek. „Hová tűntek a katonák?” Előadás a lengyel menekültekről (Tudósítónktól): A múzeumi hónap rendez­vénysorozatának keretében tartotta meg előadását Né­meti Gábor, a hatvani Ady Endre könyvtárban. Kétéves kutatómunkájának eredmé­nyeként ismertette a II. vi­lágháború lengyel menekült­jeinek hatvani krónikáját. A hallgatók körében olyanok is megjelentek, akik 1939-ben maguk is befogadták ottho­nukba a fasiszták támadása következtében földönfutóvá vált lengyeleket. A menekültek életét tük­röző fényképeket, iratokat egyrészt a hatvaniak ajándé­kozták a múzeumnak, de vol­tak olyanok is, amelyeket Lengyelországból küldtek, il­letve amelyeket Hatvanba el­látogató egykori menekültek hoztak. Az előadás feleleve­nítette a viharos idők élmé­nyeit, amikor Hatvan társa­dalma nemcsak emberségé­ről, humanizmusáról adott tanúbizonyságot, de akár tu­datosan, ak­ár szándékától függetlenül végső soron a maga szűkre szabott lehető­ségeinek keretei között hoz­zájárult a világ szabadság­­szerető népeinek antifasiszta küzdelméhez. A feljegyzett visszaemlékezések tanúsítják: a magyarok nemcsak mene­déket adtak a bujdosóknak, hanem hozzásegítették a ha­zafiakat, hogy Jugoszlávián keresztül eljuthassanak Af­rikába, Angliába és Francia­­országba. Hétfőn Élő újság Egerben Október 22-én, hétfőn es­te fél hét órakor Egerben a Megyei Művelődési Köz­pontban rendezendő Élő új­ság című műsor keretében találkoznak a Népújság munkatársai az olvasókkal. Önt is szeretettel várjuk erre a találkozóra. • Dán b­ü­döttség, Gyöngyösön (Tudósítónktól.) P. Thisted Knudsen-nek, a dániai Ringsted város pol­gármesterének vezetésével Gyöngyösön tartózkodó kül­döttség tagjai csütörtökön a város üzemeiben tettek lá­togatást. A vendégeket elkí­sérte Herényi József tanács­elnök is. Flekeresték a He­ves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot, ahol Molnár Gábor igazgató adott tájékoztatást. Ezután a­­ Mátra Kincse Tsz-be láto­gattak. A vendégek előtt meghallgatták Visontai Lász­lónak, a szövetkezet elnöké­nek beszámolóját a közös gazdaság eredményeiről, majd helyszínen megtekin­tették a szőlő nagyüzemi feldolgozását. Délután a Mátra Múzeummal és a vá­ros új lakótelepi építkezésé­vel ismerkedtek. Iván Szilárd kiállítása az egri CZ Rudnay-teremben­ Csütörtökön délután öt órakor nyílt meg a Képcsar­nok egri Rudnay Gyula ter­mében Iván Szilárd Munká­­csy-díjas festőművész kiállí­tása. A tárlatot dr. I Üjvári Béla művészettörténész nyi­totta meg. A neves festőmű­vész alkotásai november 3- ig tekinthetők meg. Új forgalmi rend Egerben Gyalogosok és gép­jármái, vezetők vizsgája Új forgalomirányító táb­lák, friss útburkolati jelek fogadták az autósok, moto­rosok és gyalogosok népes táborát csütörtökön Eger belvárosában. A nap kezde­tétől, nulla órától ugyanis új forgalmi rend lépett életbe. Sok utcában megfordult a forgalom iránya, megválto­zott a helyi járati autóbu­szok megállóhelye, sok utcát lezártak az átmenő forgalom elől,­más utcákba csak cél­fuvarral hajthatnak be ez­után a gépjárművek. Az új forgalmi rend első napja az ismerkedés jegyé­ben telt el, s azt mondhat­juk: jól vizsgáztak a gyalo­gosok és a gépjárművezetők. Az­ egriek hamar megbarát­koztak az új forgalmi elő­írásokkal. A 4-es Volán egyik embere például a főis­kola előtt megszűnt busz­megállónál várakozott, hogy a munkába igyekvő és tájé­kozatlan embereket az új buszmegállóhelyekre irá­nyítsa. Reggel 6 óráig mind­össze tízen akadtak, akik felvilágosításra szorultak. Az utcákat járva számos véleményt hallottunk az új forgalmi rendről. Sokan örültek — és örülnek — an­­­nak, hogy a Jókai utca a kerékpáron kívül minden más járműnek tilalmazott. Sokak tetszésével találkozott az az újítás is, hogy a Le­nin úton táblák jelzik a gya­­logos-átkelőhelyeket. Bizton­ságosabban mozogtak az em­­emberek a belváros régi, szűk utcáiban. Természetesen akadt bizonytalankodó, ta­nácstalan gyalogos és gép­­járművezető is. Ezeknek készségesen segítettek a köz­lekedési­ rend őrei. Rendkí­vül hasznosnak bizonyult a Heves megyei Közlekedés­biztonsági Tanács tájékozta­tója, amely tegnapi lapszá­munkban jelent meg és gya­logosoknak, járművezetők­nek szemléletes eligazodást adott. Az első órák tapasz­talataiból az szűrhető le, hogy néhány napos gyakor­lás után az új forgalmi­­ rend is megszokottá válik majd, s teljes biztonsággal közlekedhetnek Eger utcáin mind a járművezetők, mind a gyalogosok. Az új forgalmi rend bevezetésével megváltozott a Széchenyi utca képe: Felné­met felöl közlekednek a­ járművek, elvesztette funkcióját a képünkön még látható közlekedési tükör is. " (Fotó: Perl Márton) é­r, ®­f * Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Heves meyei Tanács napilapja - Főszerkesztő: PAPP JÁNOS - Kiartja a Heves megyei Lapkiadó .■ analst Felelős kiadó: NOSZTICZIÜ« FERENC - Szerkesztőjeg -­­3301 Eger Beloiannisz ut­a 3 (Pf 23 31011 Telefon 12-73 1O-28 24-11 3200 Gy­narós Rózsa 1 118-97. 3000 Hatvan- Kossuth tér 8. (Városi Tanács épülete) 10-51 Kiadóhivatal Eger 3301 Beloiannisz a­z iPf 23 33011 Telefon 12-68 — Te­rjeszti a Magyar Posta Előfizetési cin­axa hónapra 20,— ¥ 6. Előfizethető bármelyik postahivatalnál és kézbesítőnél - index: 20.002 - Heves megyei Nyomda VáUalas, Eger, Bródi Sándor utca 1 a*. Igazgató: SOEXMOS Joasag.

Next