Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-18 / 270. szám
Mióta vágnak üveget a hajó orrához? Az NDK egyik hajógyárában elkészült a „Dresden” nevű utásszálltó hajó építése vízre b 'e* *amikor az ünnepi beszédek után a frissen esteti i-'tesztítró lebocsátott üveg p,.v '»övei .,keresztelték meg” a hajót. Sok ezer liter pezsgő folyik el évente ilyen módon világszerte. Csakhogy, nem mindenütt ragaszkodnak a pezsgőhöz. A német hajógyár munkásai elmondták, hogy az India számára készült óceánjáró vízre bocsátásakor óriási kókuszests üveget törtek szét a hajó orrán. A brazíliaiak csak azután voltak hajlandók átvenni a hajót, hogy narancslével öntözték fel a fedélzetet, míg az irániak a hazai hegyekből származó ásványvízzel, a törökök esővízzel mossák le hajójukat. A Szaúd Arábia számára készült tartályhajót Mekkából hozott vízzel öntözték meg . • Honnan származott ez a szokás? Nyilván az első tengerhajók születésével áll összefüggésben. Szavahihető tanúságaink vannak arra, hogy megvolt már a krétaiak, az etruszkok, a sumérok, a régi egyiptomiak és az asszíriaiak idejében is. Amint a hajóácsok bevégezték munkájukat, meghívták a legmagasabb rangú papot, aki himnuszokat énekelt, és gondoskodott arról, hogy az előírásnak megfelelően bőséges áldozatot mutassanak be. Ezzel a tenger istenét ünnepelték, hogy az új hajó ne pusztéjon el a viharban, ne fusson zátonyra, és ne kerüljön rablók kezébe. Az achaiai görögök áldozatként friss bárány vért permeteztek a hajó fedélzetére. A rómaiak fogságba esett kalózok vérével öntözték meg kereskedelmi hajóikat: a föníciaiak szép rabnőket döftek le hajóik avatásakor. Hasonló véres szokások divatoztak az ősi Kelet sok népénél és a harcias normannoknál is. A hajóépítők csak a korai középkorban tértek át ismét az áldozati állatokra, majd ezeket utóbb jó borral cserélték fel, amellyel — nagy tömlőkből — bőségesen felöntötték a fedélzetet. Hollandiában és Angliában a XV. században ezüst serlegekből öntötték a fedélzetre a bort, s a kiürült edényeket a tengerbe dobták; ezt a pillanatot ugyanakkor ágyúsortűzzel ünnepelték. Európában körülbelül 1700 táján törtek szét először butéliát a hajó orrán. Ezt a műveletet kezdetben kizárólag férfiak hajthatták végre: a kapitányok vagy a hajógyár tulajdonosai. Nőket csak 1811-től fogva hívtak meg a dokkba, s a hajó felszentelésén rendszerint előkelő hölgyek vettek részt. Különben csak a XIX. század végétől kezdve vált hagyományossá, hogy a nők „állandó munkát” kaphatnak a hajógyárban. Korábban tartottak attól, hogy a nők „szemmel megverik” az új hajót. Ma már úgy vélekednek a hajógyárosok, hogy a női kéz szerencsét hoz. Japánban az új hajó vízre bocsátása színielőadásra emlékeztet. Az automata berendezésekkel felszerelt acélóriást lampionokkal és girlandokkal díszítik fel. A fedélzeten a régi idők szellemét idéző vetélkedés megy végbe. Selyemsálrat emelnek s abban a legszebb lány trónol. A hajó egész jövendő legénysége üdvözli az ,,ünnepség királynőjét”, akit később „az új hajó anyjának” neveznek. Amikor a hajó vizet ér. a ,,hajóanya” maréknyi színes papírt és rizsmagot dob a hullámokba. Feladatai közé tartozik az is, hogy két fehér galambot bocsát fel és parancsot ad a legénységnek a tűzijáték megkezdésére. Egyes országokban legutóbb az a szokás alakult ki, hogy olajosüveget csapnak a tartályhajó orrának, annanászlét a gyümölcsszállítóéra, az Északi Jeges-tenger vizét tartalmazó butéliát a jégtörőének, míg a halászhajó orrán halzsírt tartalmazó üveget loccsantanak szét. Szembank" Helsinkiben Helsinkiben működik Európa első és a világ egyik legjobban működő „szembankja”. A szaruhártya átültetésre szánt részét itt hoszú ideig tudják tartósítani 190 foknál alacsonyabb hőmérsékleten. Divatba jön a legyező? bonbonban a Sombrero elnevezésű, legdivatosabb lemezklubban a fiatalok farmernadrágjának hátsó zsebéből legyező áll ki. Mind több legyező tűnik fel Saint Trapézban a luxus strandokon és New York-ban, a Cityben. „Még az elmúlt évben is csak a hőséget nehezen bíró idős hölgyek kövérkés kezében láthattunk legyezőt” — mondja az egyik milánói divatüzlet elárusítója. Majd így folytatja: „Manapság viszont legelőkelőbb vásárlóink tucatjával vásárolják a különböző színű legyezőket, hogy minden ruhához megfelelő színűt hordhassanak”. A gyógyító hagyma A harkovi Gyógyszerkutató Intézet tudósai megállapították, hogy a vöröshagyma — gazdag C, Ba és A-vitamin tartalma mellett — baktériumpusztító anyagokat is tartalmaz. Tíz évig tartó kutatások eredményeképpen a szovjet orvostudomány ma a legkülönbözőbb gyógyszerekhez használ fel hagymakivonatot. Igen jó eredménnyel alkalmazták a vöröshagymát nehéz légzésnél, köhögésnél és szamárköhögésnél, a gyomor megbetegedéseinél, felfúvódásnál és gyomorhurutnál. A hagymakivonat, a hagymalé vagy friss hagyma felhasználásával készülő borogatás kitűnően alkalmazható nehezen hegedő sebeknél, fekélyeknél stb. A hagyma a legjobb gyógyszer a skorbutra, eredményesen megakadályozható vele a vitaminok és a nyomelemek hiányával összefüggő golyva. A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy eredményesen alkalmazható szívbetegeknél, mivel tágítja a szívizom ereit, megelőzi az érelmeszesedést, a hipertónia eredményes ellenszere stb. A hagymalé meggyógyítja a torokgyulladást, elpusztítja a tüdőtuberkulózist előidéző baktériumokat. Emberfeletti gyermek Az amerikai Syracusában a Benett csatában a negyedik lány után fiú született. A boldog apa elhatározta, hogy fiából már igen fiatalon atlétát, farag. Most a gyerek 15 hónapos, és több mint 11 kiló. Minden reggel gyakorolja a kézenállást, de 7 kiló súlyt is könnyedén felemel. A gépesítés, mint válóok Manchester városának bírósága válópert tárgyalt. Az asszony közölte, hogy nem tud élni tovább a férjével, mivel az mindenféle gépekkel, automatizmusokkal kínozta: a lakás összes ajtaját fénysugár nyitja, ha bemegy a WC-be, megszólal a zene, a székeket, villany melegíti. A bíróság a feleket elválasztotta. Anatómiai szappan Ha kinyitjuk a dobozt, kéz, ib, fűt és mell alakú szapant találunk benne. Valamennyi rózsaszínű és illatos, a doboz tetején meztelen nóták látható, alatta a forrás: „Anatómiai szappan”. Sonia és Donato Simeone krenzei házaspár nevéhez fűződik az újfajta szappan feltalálása. „Az általunk gyártott szappannal szemben — mondja Donato Simeone — nem maradhat közömbös senki, vagy tetszik, vagy megbotránkoztat”9 .... _____ Perselykiállítás A spórolós emberek az idők során minden elképzelhető anyagból, minden létező formájú és színű perselyekben tartották megtakarított fillérkéiket. Az elmúlt évszázadok perselykészítésének elsősorban európai, nagyon színes keresztmetszetét adja az a kiállítás, amelyet a salzburgi Bajor Bank pénztártermében rendeztek meg. (A kiállítás november 30-ig tart nyitva). A legrégebbi kiállított darab egy, a XI. századból származó osztrák persely, amelyet fakéregből alakítottak ki. A rendkívül értékes perselyt 2350 német márka értékben biztosították, a kiállítás két másik érdekes, vidám, de korántsem ilyen értékes darabja a a Fülöp-szigetekről való, kókuszdió héjából kifaragott pipázó férfit, illetve baglyot ábrázoló persely. VftAAA/WVAAAAAÄAA/\AAAAAAA/\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAA^/< *-* iaA'-aaa Kettesben derűs az élet. (Foto: Vie Nuove) VSAAAA//dVAAA'VAAAA\\\AAAAAAAAAAA. AAAAA/V AAAAAAA/WiAAAAAA/WSAVAAAAVWWV\AAAW>AA/WVVVVWWVV fl Modi és a cápa vezet a gyilkosak versenyében A legkorszerűbb fegyverek, az orvostudomány legújabb felfedezései és az ellenőrzés különböző tudományos módszerei ellenére évről évre emberek ezrei esnek áldozatul ez vadállatoknak. Az Egészségügyi Világszervezet a mérges kígyók áldozatairól pontos számot adni nem tud, minthogy a tragikus esetek nagy része olyan területeken történik, ahol az áldozatokról nem vezetnek kimutatást. A gyilkosok versenyében a krokodil és a cápa jár az élen. Ők felelőseit több mint ezer ember haláláért évente. És ez is elég óvatos becslés, mert lehetetlen pl. az összes áldozatot számba venni, akik a tengerbe estek, s cápák áldozatául. Évszázadokon keresztül az ember egyik legveszélyesebb ellensége a tigris volt. Úgy gondolják, hogy az utóbbi négyszáz évben ez a mohó vadállat több mint egymillió embert falt fel. De mivel a tigrisek száma az utóbbi időben jelentősen csökkent (Indiában a XX. században mintegy százezer tigrist pusztítottak el), most kampány folyik a tigrisek védelméért. James Clare Az ember az áldozat című könyvében felsorolja az emberre veszélyes állatokat. Olyan adatokat is közöl, amelyek azt bizonyítják, hogy ezek között háziállatok is vannak, lovak, disznók. Sőt majmok is. Clare készített egy listát azokról a területekről, ahol az emberre nagy veszélyek leselkednek. A felsorolás élén Közép-Afrika áll, azután Burma következik, ahol minden ezer halálesetből 30-at mérgeskígyó harapása okozott. Amerika is előkelő helyet foglal el a gyilkos állatok listáján. Itt mérgeskígyók, alligátorok a világon egyedül itt található mérges gyíkok, medvék, párducok és egyéb állatok leselkednek az emberre. Európa a legkevésbé veszélyes földrész. Igen kevés áldozatot szednek a farkasok és a medvék, s mérgeskígyó már alig található. Vadászkaland Friss Egon mesélte a minap, még a visszaemlékezéstől is remegő hangon, hogy suttogása szinte jómagamat is őmagával ragadott. — Képzeld el, kérlek, vállgödörben a puskád, szemben veled a rekettye. Társaid, akik segíthetnének, akikben bízhatsz, mint vadász a vadászban, messze tőled, nem is figyelnek éppen rád. Ott állsz egyedül, csak célzóképességedre, fegyvered erejére támaszkodhatsz. Arra, hogy a döntő pillanatban nem mondasz se • te, se a fegyver csütörtököt. Állsz tehát itt, s ott veled szemben a rekettye és a rekettyében a vad, amely, megértem, maga is küzd az életéért. A tigris is, az oroszlán is, a kafferbivaly is, a farkas is ezt teszi. Nekik a foguk, az izmaik, a szemük élessége, a fülük finomsága, szarvuk keménysége a fegyverük, nekem ez, ami a vállamnak van feszítve, itt szemben a rekettyéssel, ott, ahol egyedül állok, hogy lebírjam az ott meghúzódó vad ellenfelet. Ma is, most is van ebben öregem valami ősi, valami félelmetes, valami atavisztikus. A Neander-völgyi ősember állhatott így lesben, jobb kezében doronggal, bal kezében egy szakócával, hogy lebírja a mammutot. Az ősember ősök vad vére zakatolt, keringett ott bennem, öregem, szemben a rekettyebokorral, ahonnan a vad szemmel tartott engem, de én csak éreztem, sejtettem, vélni véltem csak őt. A torkom kiszikkadt, izmaim megfeszültek, ujjam a ravaszra görbült, öregem és én magam is, mint az ugrásra kész tigris, valósággal íj ként hajoltam meg, hogy a kellő pillanatban, sőt,a pillanat kellő töredékében én kerüljek felülre, én, az ember, és az állat, a vadállat puszituljon ebben a szem tel szembeni küzdelemben. És alighogy ezt végiggondoltam, sőt, még végig sem gondoltam, ím meg mozdult a rekettye, a hatalmas, elszánt, s kegyetlen szökel í lés, s mire dörrent a fegyverem, már le voltam győzve, öregem. Már csak a nyúl fehér fenekét láttam, amint tovat ugrál a szántásban. Hogy a fene egye meg, pedig már számban éreztem a vadas nyúlgerincet ... Mondd, a Neander-völgyi ősembert ismerte a vadas nyúl- 5 gerincet? 5 (egri) < MAVAVAVWVVWAVWW.AWVWAWlWt humoros és szellemes nyelvi formálásról Egy vita kapcsán hangzott el ez a nyelvi forma: „Úgy hányja ki érveit az elvtárs, mint a Vezúv a tüzes köveit.” Szellemesnek és humorosnak egyaránt nem nevezhető mondattal az volt a célja a vitatkozó társnak, hogy ezzel is felhívja a figyelmet érveite. Már a mondat elhangzása után azt tapasztalhatjuk, hogy sem derűt, sem vidámságot nem keltett a megjegyzés, és inkább szellemeskedésnek tűnt a megnyilatkozás, mint egészséges humorral telített nyelvi formának. Azt is hangsúlyoznunk kell azonban, hogy nagyobb hatást ér el az az előadó, Felszólaló, aki szellemi frisseséggel, könnyedén, elmésen és szellemesen beszél, sőt bekapcsolja a beszéd folyamatába a humoros mozzanatokat, nyelvi formákat is. Az erre való törekvést tehát csak dicsérhetjük, és mindenkinek ajánljuk is. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy a humoros tényezők és nyelvi formák ne vegyék át a főszerepet. Az ismeret- és gondolatszegény előadás, felszólalás iránt sem a humor, sem a szellemes, ötletességben gazdag nyelvi formálás nem képes érdeklődést teremteni. Csak azt az előadást, hozzászólást, felszólalást tarthatjuk szellemesnek, ötletesnek, elmésnek, amely azt tükrözi, hogy az előadó, a felszólaló nagy szakmai biztonsággal, széles és mély készültséggel, igen sok friss meglátással, s ugyanakkor eleven és megfogó érveléssel beszél, ad elő. Az ilyen előadás- és felszólalás típust ítélhetjük élményszerűnek is. Ha mindezt biztosítani tudja az előadó és a felszólaló, akkor kellő egyensúly teremtődik a hallgatóság „testi jelenléte” és „szellemi részvéte” között, s ugyanakkor kölcsönös értelmi tevékenységre is serkent az előadónak, a felszólalónak nyelvi formálása. Szomorúan tapasztalhatjuk ugyanis, hogy egy-egy előadáson, összejövetelen a hallgatóság nagy része valóban csak „testileg” van jelen, de nem vállalja azt, hogy bekapcsolódjék a beszédfolyamatba, így csak időpocsékolás a részvétel, és nincs semmi értelme annak, hogy részt vegyünk az ilyen terméketlen előadásokon, megbeszéléseken. Az előadó, a felszólaló számára a figyelmet mímelő, nyugodt hallgatóság is megtéveszthető lehet. Figyelje tehát az előadó, a felszólaló hallgatóságának viselkedésformáit is, mert ez is fontos tényező abban, hogyan formálja előadását, felszólalását értelmileg és nyelvileg. Dr. Bakos József