Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-01 / 256. szám
Papír és valóság f Több mint harminc vállalat, szövetkezet és intézmény adatszolgáltatására, valamint a helyi tanács szakigazgatási szerveinek információjára épült az a jelentés, mely az 1971-ben hozott ifjúsági törvény érvényesülését tükrözi, s amelyet néhány héttel ezelőtt vitatott meg Hatvan város tanácsának végrehajó bizottsága. A művelődésügyi osztály által elkészített összefoglaló eléggé pozitív képet fest ilyen tekintetben a helyi viszonyokról. Mondhatni úgy is: szinte rózsásnak tünteti fel a hatvani üzemekben tapasztalt állapotokat. Hogy kétkedésünket, gyanúnkat eloszlassuk, váratlanul bekopogtattunk az egyik hatvani üzem, a mintegy száz főt foglalkoztató Cipészipari Szövetkezet ajtaján. Keresve sem találhattunk volna jobb kísérleti „alanyt”. Az üzemben dolgozók több mint ötven százaléka fiatal szakmunkás, vagy éppen most igyekszik megszerezni a szükséges ismereteket. NEMCSAK A KIS26 — Második esztendeje, hogy a szövetkezet vezetősége intenzíven foglalkozik az ifjúsági törvény különböző paragrafusainak érvényesítésével. Nekünk erre azért is fokozott figyelmet kellett fordítanunk, mert ezekre az évekre esik az üzem megifjodása. Legalább tucatnyi szakmunkás került munkapadjainkhoz, szalagjainkhoz, a helyi tanintézetből, s ugyanennyire tehető azok száma, akik első, másod-, vagy harmadéves növendékként most végzik a szakmunkásképző iskolát, s gyakorlati képzésük a mi műhelyeinkben folyik — mondja Horváth János, a szövetkezet elnöke. — Mi, vezetők, természetesen jól tudjuk, hogy az ifjúsági törvény nem hatósági feladat, nem is csak az üzemi KISZ- szervezetekre tartozik, hanem minden részfeladatnak bele kell épülnie a szövetkezet termelési tervébe, működési szabályzatába. Úgy vélem, e tekintetben nincsen szégyellni valónk. De ne én beszéljek róla! Hogy hol állunk, győződjön meg az újságíró a saját szemével... 2 KÉTHETI FIZETÉS Az ifjúsági törvény igyekszik biztosítani, hogy a különböző jutalmazások, kitüntetések odaítélésénél a fiatal dolgozók ne kerüljenek hátrányba. Továbbá minden üzem biztosítsa az arra érdemesek továbbtanulási lehetőségét. Nos, e tekintetben mindjárt kedvező benyomást szereztünk a Cipész- ipari Szövetkezet portáján. Gonda Ferenc, Szabó Mihály, Kukás Lajos, Vádi József személyében rövid idő alatt négy fiatal szakmunkás jutott kiváló dolgozó-jelvényhez, illetve az oklevéllel járó kétheti fizetéshez. S az sem megvetendő, hogy az üzem két ifjút küldött díjmentes külföldi kirándulásra jó munkája elismeréseként. — Továbbtanulásunk útját is egyengeti a szövetkezet vezetősége! Én például a Bajza Gimnázium harmadik osztályába járok, s minden héten munkaidő-kedvezményben részesülök a jobb tanulmányi eredmény érdekében — mondja Kiss József fűzőmunkás. — Kívülem Tóth Mária, valamint Szentesi László folytat középiskolai tanulmányt... Hogy mi ezzel a célom? Ha sikerrel végzek, magasabb fokon, s szakmai intézetben szeretném folytatni a tanulást. FUTBALL, SAKK, TOLLASLABDA Itt jegyezzük meg, hogy a hatvani Cipészipari Szövetkezet törzsgárda-szabályzatának van. még egy igen érdekes, talán megyei szinten egyedüli pontja Még ez is a továbbtanulással kapcsolatos, s arról intézkedik, hogy a középiskola egy-egy osztályát jó eredménnyel elvégző fiatalok tanév végeztével ötszáz forint jutalomban részesüljenek. A fiatal munkások egészséges fejlődését, testkultúráját szintén támogatja a szövetkezet elnöksége. Évről évre tetemes összeget juttatnak a Hatvani Spartacus Sportkörnek, hogy az ott működő futball, sakk, tollaslabda-szakosztályokban az ifjú szakmunkások sportolási lehetőséghez jussanak. Gyurcsó Gábor ezért kergetheti a labdát a járási bajnokságban szereplő felnőtt tizenegyben, Demény András pedig ezért lehet az ificsapat tagja. De ott találni a cipésziparosokat a sakktáblák mellett, s az OKISZ által kiírt különböző seregszemléken is. Egy dologtól húzódoznak érthetetlenül a szövetkezet fiataljai: a vezetőség minden évben díjtalan üdülőjegyeket biztosít nekik a Szabadsághegyen, Hévizén, Balatonberényben, Hajdúszoboszlón, Visegrádon, s nincs akit elküldjenek e festői vidékekre. ASSZONYOK MEGBECSÜLÉSE Népesedéspolitikánk sikere szintén összefüggésbe hozható az ifjúsági törvény érvényesülésével A fiatal, gyermekes asszonyok megbecsülésére gondolunk itt! S frissen szerzett tapasztalataink nyomán csak azt mondhatjuk: a Cipészipari Szövetkezet e tekintetben megint elismerést érdemel. Az üzemben olyan cipőkikészítő részleget hoztak létre, ahol a szülési szabadságról visszatérő fiatal anyák viszonylag könnyebb munkával megkeresik azt a pénzt, amihez szülés előtt jutottak. Kronovetter Jánosné ebben a műhelyben keresi meg most is a havi 2400 forintját, s ennyi jövedelem vár majd Medveczky Ferencnére, Nagy Istvánnéra, akik nemrég adtak életet gyermeküknek, de tavasszal már újra „csatasorba” akarnak állni. Szorosan e témához kapcsolódik a munkahelyi higiénia követelményeinek biztosítása. Nem szerencsés a szövetkezet különböző műhelyeinek elhelyezése, kialakítása. A mostoha műhelyviszonyokat azonban sokban feledtetik a legújabb beruházások, amelyek során például fürdőhöz jutott a tagság. EGYENLŐ ELBÍRÁLÁS Az órabéres üzemekkel szemben helyzeti előnyben van a Cipészipari Szövetkezet. Ott az évek dominálnak. Vagyis a szalagnál, munkapadnál eltöltött idő alakítja ki egyazon tevékenység óradíját, honorálását. Itt a teljesítmény. Ki mennyit végez, úgy keres. Ez vonatkozik természetesen a fiatalokra is, legyen bár betanított munkás, vagy a szakmunkásképzőből éppen kikerült ifjú cipész az illető. Tehát bérezés dolgában az egyenlő elbírálás elve jut kifejezésre a szövetkezetnél. így keres havonta 3200 forintot a konfekciós szalagon dolgozó Tusor László, s így tornássza havi jövedelmét rendszeresen 3500 forint fölé Kiss József, akivel korábban a továbbtanulásról beszélgettünk. Egyedül a nyereségrészesedés területén differenciál a szövetkezet vezetősége. Ez ellen azonban, egyetlen fiatalnak síncs kifogása. Nyilván többre jogosult a közös haszonból az, aki húsz esztendeje építgeti az üzemet, mint az az ifjú, aki egy-két esztendeje, s üres kézzel lépett a tagok sorába.. . Ezzel tapasztalataink végére is értünk. Úgy véljük, nem volt haszontalan a kis üzemben tett látogatás. Meggyőzött arról, hogy a hatvani Cipészipari Szövetkezetben az egyén és a nagy közösség javára érvényesül az immár kétesztendős ifjúsági törvény. S megnyugtatott afelől, hogy papír és valóság nem esnek messzire egymástól. Moldvay Győző Csempegyártó üzem lófejen A Zalaegerszegi Kerámiagyár Tófejen 50 millió forintos költséggel új csempegyártó üzemet épített. Az üzemben évente 300 ezer négyzetméter színes csempét készítenek majd. Az új csarnokban már megkezdődött a próbagyártás. (MTI-fotó : Koppány György — KS; ...... ...... .................................................................................................... ' Október 31: takarékossági világnap Közel kétmilliárd a takarélbi lélekbn É| székházat kapott a füzesabonyi takarékszövetkezet Október 31-én a takarékossági világnap alkalmából Varga József, az OTP Heves megyei igazgatója tájékoztatta lapunkat az OTP szolgáltatásainak eddig elért eredményeiről. A tájékoztatóból kiderült, hogy Heves megyében örvendetes növekedés tapasztalható a takarékbetétek összegében: 1957-ben 27,8 millió forintot, 1965-ben 582,8 millió forintot, jelenleg pedig már közel kétmilliárd forintot kezelnek a takarékpénztárak. A takarékossági célok között változatlanul az első helyen az otthonalapítás áll, ez tűnik ki az ifjúsági takarékbetét növekedéséből is. Bár több új takarékossági formát bevezettek, vátozatlanul a f^aihatozó betét a legnépszerűbb. Ezzel kapcsolatban Varga József elmondotta, hogy állandóan növekszik a betétek átlagos elfekvési ideje, vagyis az emberek egyre hosszabb ideig tartják pénzüket takarékban. A népszerűség „ranglistáján” második helyen a gépkocsinyeremény-betétkönyv áll. Nemcsak a mind nagyobb takarékossági cél, hanem a közvetlen anyagi előny is ösztönző a takarékosságra. Országosan 1971-ben például közel kétmilliárd forintot tett ki a lakosságnak kifizetett kamat, s ez 1975-re mintegy hárommilliárdra nőhet. Megyénkben ez az összeg 1972- ben hatvannégymillió forint volt! A lakosság betétállományának kedvező alakulása lehetővé teszi, hogy az OTP — összhangban a népgazdasági érdekekkel — elsősorban a lakásépítésekhez hitelt nyújtéka. Megyénkben jelenleg ez 1 milliárd 3,7 millió forint, melyhez hozzászámíthatjuk még a takarékszövetkezeti 169,7 millió forint hitelállományt is. Varga József ezután tájékoztatójában részletesen foglalkozott a különböző szolgáltatásokkal. Elmondotta, hogy az OTP által kezelt összeg betéteknek a 66 százaléka a kamatozó betét, 10,4 százaléka gépkocsi-nyereménybetét, elenyészően kevés a pénznyereménybetétek állománya, s a többi betétforma — például, az átutalási az ifjúsági csekkszámla, a KST-betét — az állomány 23,4 százalékát teszi ki. Jelentős szerepet tölt be a takarékosságra való nevelésben az iskolai takarékbetét: egyegy iskolai évben körülbelül négymillió forintra tehető megyénkben ez az összeg. A takarékpénztár nagy feladatköre a hitelezési tevékenység, amelyben a legnagyobb helyet a hosszú lejáratú építési és lakásvásárlási kölcsönök foglalják el. Az OTP lakásépítési akciójában az idén, szeptember 30-ig 841 lakás építése fejeződött be, s még 1862 építése van folyamatban. A negyedik ötéves tervben az OTP-nek Heves, megyében saját beruházásából 2505 lakást kell megépítenie, ebből 1973. szeptember 30-ig 1104 készült el, s minden remény megvan arra, hogy az előírt feladatot a továbbiakban is teljesíteni tudják. A közép- és rövidlejáratú hitelek nyújtásával kerül kapcsolatba a lakosság legnagyobb részével az OTP. A fejlődés igen szembetűnő; az áruvásárlási kölcsön tizenötéves fennállása óta meghúszszorozódott, s ugyanez a fejlődés tapasztalható a személyi kölcsönnél is. Ez utóbbi hitelfajta különösen népsze 1972-es árü a lakosság körében, ben 10 442 személynek szesen 42 millió 331 ezer forintot fizetett ki a megyében az OTP. 1972-től az Országos Takarékpénztár vette át a tanácsi és költségvetési intézmények bankszámláinak vezetését, a fejlesztési alapszámlákat valamint a hitelezéssel összefüggő feladatokat. A tanácsok bankjának a szerepét az eddig eltelt időszak alatt jól töltötte be megyénkben is az OTP. Befejezésül a szerencsejátékokkal kapcsolatban elmondották, hogy a totó- és s lottószelvények, valamint a borítékos sorsjegyek értékesítésével megyénkben kilenc OTP-fiók, két üzemi kirendeltség, négy totózó, 128 postahivatal és 81 takarékszövetkezet foglalkozik. A múlt évben, több mint 15 millió totó- és lottószelvényt vásároltak. Az utóbbi tíz évben 131,7 millió forintot fizettek ki nyereményként, melyből 1972-re több mint 18 millió forint jutott. A takarékossági világnapról megemlékeztek a megye takarékszövetkezeteinek dolgozói is. E nap kiemelkedő rendezvényére Füzesabonyban került sor szerdán délután, ahol ünnepélyes keretek között átadták a helyi takarékszövetkezet újonnan felépült, korszerű üzletházát. Az ünnepségen megjelent Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, dr. Havellart Ferenc, a MÉSZÖV elnöke és Veres István, a füzesabonyi járási pártbizottság első titkára is. Az 1 millió 300 ezer forintos beruházással felépült új létesítményt Patay János adta át rendeltetésének, Több gyermekruha, bővülő kereskedelmi hálózat, szigorú árellenőrzés Három főhatóság a gyermekek ellátásának helyzetéről A Minisztertanács a közelmúltban hozott népesedéspolitikai határozata kötelezi a könnyűipari és belkereskedelmi minisztert, továbbá az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, gondoskodjanak arról, hogy a gyermekek ellátásával kapcsolatos alapvető cikkek kellő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre.Az MTI munkatársai megkérdezték a három említett főhatóság illetékes vezetőit, milyen intézkedéseket tettek a Minisztertanács határozatának végrehajtására. Könnyűipari Minisztérium Gyermekholmiből az idén a terveknek megfelelő mennyiség készül. A megkülönböztetett figyelem már az év második felétől érezhető volt. Gyorsul pótolták az időszerki hiányokat. Jövőre tovább fokozzák a termelést, és a gyermekholmik gyártása kiemelt helyen szerepel a most készülő 5. ötéves tervben is. A belkereskedelemmel együtt most közösen mérik fel a jövő évben várható igényeket, hogy az adott lehetőségek között ezekhez igazíthassák az ipar munkáját. A vállalatokat erkölcsileg és anyagilag egyaránt ösztönzik az ellátás javítására. Jövőre az ideinél jóval több hazai gyártású gyermekholmi kerül a boltokba, így például a legnagyobb szállítók egyike, a Férfi Fehérneműgyár finingből az idei 770 000-rel szemben jövőre 900 OOQ darabot szállít, a Zalaegerszegi Ruhagyár gyermekkabátból 97 ezerről 119 ezerre növeli belföldi szállítását. Előreláthatólag jövőre is kevés lesz a hazai kötöttáru, ezt importtal kell majd pótolni. Azonban mindegyik érintett gyár maga is megteszi a szükséges erőfeszítéseket. A budapesti Finomkötöttárugyár például az idei 51,6 tonnáról 56,2 tonnára emeli belföldre szánt termelését. Az ellátás javításába bevonják a szövetkezeti ipart is. A legkisebbeknek a Győri Textilipari Vállalat „szállítja” a pelenkát, várható igényeiknél még valamivel többet is. Fokozzák a gyermeklábbelik termelését is. Az év második felében ugyan átmenetileg probléma volt a 19— 22-es méretű kis gyermekcipőkkel, ám gyorsan és hathatósan intézkedtek. 1974—■ 75-ben — a belkereskedelem jelzéseinek megfelelően — az ideihez képest körülbelül 100 ezer párral növelik a termelést. Belkereskedelmi Minisztériumi Bár a ruházati ipar már több rendelést fogad a kereskedelemtől, mint eddig, a kínálat kiegészítésére és a választék növelésére továbbra is importálnak esetenként gyemekholmikat az NDK-ból, Olaszországból és Romániából. Az Úttörő Áruházban megszüntetik a nem kifejezetten gyermekruhák árusítását. Mind nagyobb választékban bérelhetők a kisgyermekek ellátásához rövidebb ideig szükséges tartós fogyasztási cikkek. Az Iparcikk-kölcsönző és Szolgáltató Vállalat a jelenlegi 3716 gyermekkocsihoz jövőre 20 iker-, ezer mély- és 100 sportkocsit vásárol. Újdonság lesz az összecsukható lengyel sportkocsi, a felfújható mózeskosár, az etetőszék és a háton hordozható szék. Gyermekmérlegből jövőre már több mint tízezret kölcsönöz a vállalat. A kölcsönzési árak évek óta változatlanok, jövőre 3,6 millió forintot fordítanak beszerzésre, az ez évi 2,2 millióval szemben. Bébiételekből ez évi 900 tonna helyett jövőre 1300 tonnát készít a konzervipar, 12 féle pépes ételből. Bulgáriából nyolcféle bébiételt importálnak mintegy 30 vagonnal, s a választékot tőkés behozatallal is bővítik. A csecsemők tejporellátását a hazai gyártás 16—17 százalékos növelésével és 95 vagonos szocialista importtal biztosítják, a minisztérium javasolja: árusítsák az élelmiszerboltokban is a most csak gyógyszertárakban kapható csecsemőtápszereket Országos Anyag- és Árhivatal A tapasztalatok szerint most már ritkábban fordul elő helytelen kalkuláció, indokolatlan áremelés, s nemcsak a maximált árú cikkek, hanem a szabadárasok árai is stabilizálódtak. Azon a címen sem engedélyeznek áremelést, hogy a gyerekek ma magasabb növésűek, mint ezelőtt, s így a ruhához több anyagot használnak fe. Bebizonyosodott ugyanis, hogy szakszerű szabással, a hulladékok csökkentésével valóban a nyúlánkabb méretekhez sem kell több anyagot felhasználni. Más a helyzet az új divattal járó egyre szélesedő nadrágokkal, amelyek több anyagot emésztenek fel a normál szabásúaknál. Ilyen esetekben bizonyos áremelkedést nem lehet megakadályozni, arra azonban az árhatóságok ügyelnek, hogy divatos szabás címén se kalkuláljanak az indokoltnál magasabb árakat. Az Árhivatal valamennyi árhatóságot felhívta, hogy továbbra is szigorúan ellenőrizzék a gyermekellátási cikkek árait. A legjelentősebb témákat maga az Országos Anyag- és Árhivatal vizsgálja. Az év hátralevő szakaszában széleskörűen ellenőrzi a többi között a gyermektápszerek, iskolaszerek, gyermekbútorok árait, s valamennyi árhatóság folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekruházati cikkek árainak alakulását Szükség esetén fegyelmi, bírságolási, esetleg büntetőeljárást kezdeményeznek, a tapasztalatokról mindem negyedévben tájékoztatják a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottságot, illetve a kormányzati szerveket.MTI) 1973. november 1., csütörtök