Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-17 / 13. szám

1974. január 17., csütörtök A Nap kél: 7.27, nyugszik: 16.22 órakor A Hold kél: 2.29, nyugszik: 11.31 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon ANTAL nevű kedves olvasóinkat! Az Antonius a rómaiak egyik híres nemzetsége volt és ezért az ókori világ több ilyen nevű személyi­ség emlékét őrizte meg. Nyelvünk a második „N”­­betűt a jó hangzás miatt „l”-el cserélte fel. Jelentése annyi, mint „dicséretes**. Nyolcvan évvel ezelőtt született, 1900-ban halt meg Zebegényben Szőnyi István festő, Kossuth-díjas kivá­ló művész. Tanulmányait Ferenczy Károly mellett kezdte, majd­ az első világháború után Réti Istvánnál folytatta. A 20-as évek végén Zebegényben telepedett le, s a nagybányai tradíciók továbbfejlesztéséből ala­kította ki sajátos művészi f­ormány­elvét; ezt a nap­fényjárta színek, a lágy tónusok jellemezték. Humá­nus szemlélete, lírai érzékenysége révén a kor egyik legharmonikusabb életművét alkotta meg. A felsza­badulás után nagyobb, monumentálisabb feladatokat is vállalt, így 1952-ben elkészítette a készülő földalatti vasút végállomására tervezett, a­ mezőgazda­ság életét bemutató freskójának kartonját, majd a moszkvai mezőgazdasági pavilon részére festett pannókat. Élete utolsó nagyszabású műve a csepeli Posta secco fali­képe volt. IDŐJÁRÁS ° Várható időjárás ma estig; erősen felhős, párás idő, többfelé eső. Mérsékelt déli, később megélénkü­lő, helyenként megerősödő délnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2 plusz 7 fok Beújta az utat a hó ? M­e­tii2S$­3$reS@S­f­­zcü?3«srlsa­a­n ca kosSsScssScsag Szerda reggelre ismét ha­vazás volt, friss hóréteg fo­gadta megyénkben a korán ébredőket. A hólepel a köz­utakon egyáltalán nem kel­lemes jelenség, minél gyor­sabb eltakarítása alapvető feltétele a biztonságos köz­lekedésnek. A KPM útügye­­letétől kapott tájékoztatás alapján közölhetjük, hogy megyénkben nem okozott fennakadást a közlekedés­ben a szerdai hóesés. Fris­sen láttak munkához a hó­ekékkel, összesen 19 gép tá­volította el a havat a fő utakról, ez a szám egyéb­ként az idei téli kapacitás maximuma. Útra indult az összes só- és salakszóró gép is, és délután már azt a tá­jékoztatást kaptuk, hogy a 3-as számú főközlekedési út­vonal megyénkben végig hó­­mentes, legfeljebb helyen­ként akad már felsózott, vé­kony, kásás hóréteg, de ezek a szakaszok sem síkosak. A megye fő útjainak 85—90 százalékát délutánra letaka­rították, az esti csúcsforga­lom előtt pedig — ígérték — a fennmaradó szakaszo­kat is megszabadítják a hó­tól. Nos, akik este közle­kedtek már tapasztalhatták, hogy ez nemcsak ígéret volt. A megye városain átmenő fő útszakaszokat ugyancsak si­került megtisztítani. A központi útügyelet arról számolt be, hogy a főútvo­nalak és a mellékútvonalak az egész országban járhatók. Hóakadály egyelőre sehol sincs. A MÁVAUT auóbusz­­járatai is fennakadás nélkül közlekedhetnek. Mind a bel­földi, mind a nemzetközi járatok átlag 10—20 percet késnek. A MÁV főmenetirányítójá­­tól kapott információ szerint a csapadékos időjárás miatt egyes személyvonatok 10—60 percet késnek. A teherforga­lom zavartalan. Edzett növények a Mátrában Kitűnően edződnek a tele­pítésre szánt új növény­faj­tajelöltek a Mátrában. A Kompolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutatóinté­zet Mátraszentlászlói Fagy­kísérleti Állomásán. A Mát­ra tetején különféle szántó­földi növényfajták tél- és fagyállóságát vizsgálják.­­ A kísérleti állomás parcellái mintegy 850 méter tenger­szint feletti magasságban he­lyezkednek el Ez Magyar­ország legmagasabban fekvő mezőgazdaságilag művelhető területe, ahol télen gyako­ri a mínusz 15 fok körüli hőmérséklet. Két-három héttel hamarabb kezdődik és ugyanennyivel tovább tart itt a tél, mint az ország más vidékein. Hazánk valamennyi mező­­gazdasági kísérleti intézeté­ben — Szegeden, Fertődön, Martonvásáron, Sooronhor­­pácson — nemesített növény­fajtajelöltek itt a Mátra te­tején tesznek tanúságot ar­ról, hogyan képesek elvisel­ni a zord telet. Olyan kiváló búzafajták bizonyították itt létjogosultságukat, mint a Bánkuti 481-es, a Fertődi 293-s, vagy a Fleischman 481-es őszi búza, a Szovjet­unióból importált Berosztaja és Mironovszkaja őszi búza. Az egyes fajtajelöltek há­rom éven át összesen 12 különböző „edzőgyakorlaton"­ esnek át, s a szakemberek ezután m­o­n­ Jják ki alkal­masságukat. A parcellákon jelenleg több száz magyar és külföl­di gabona, valamint pillan­gós fajtajelölt télállóságát, edzettségét vizsgálják. Egyik legfontosabb kísérlet most a búza és rozs kereszteződésé­ből származó triticále kü­lönböző változatainak vizs­gálata. A száraz, kemény hideg, valamint az enyhe na­pok váltakozása ideális kö­rülményeket nyújt az idei télen a kísérletekhez. A tárgyalóteremből Erőszakoskodásért négy évi fegyház A hatvaniak hosszabb ide­je joggal mondhatják, hogy a városban és környékén­ szilárd a közrend és a köz­­­biztonság Éppen ezért volt­­ kirívó a 22 éves Czeglédi­­ András andornaktályai la­­­kos esete, amely sokáig fog­­­lalkoztatta a közvéleményt.­­ A fiatalember Jászjákó-­­­halmáról érkezett Hatvanba.­­ Nagyobb mennyiségű szeszes­­ ital fogyasztása után a késő­­ esti órákban a vasútállo­­­­más környékén téblábolt, s­ az arra járó magányos nők­­­­re rátámadt. Az egyiket sú­­­­lyosan bántalmazta, s erő­­­­szakoskodott is vele. Czeg­­­­­lédi András fiatal kora el­­­­lenére már harmadszor ke­­­­rült bíróság elé. Annak ide­­­­jén magatartása miatt elta­­­nácsolták a szakmunkás­­képző iskolából, de katonai szolgálata alatt sem tudta megemberelni magát. Lopott, megszegte az őrutasításokat.­­ Egyévi és négyhónapi sza­badságvesztéséből nemrég­­­ben szabadult, s most újra­ bíróság elé állították. A Hat­­­­vani Városi Bíróság dr. B.ő­­r­czey Ödön büntetőtanácsa; folytatólagosan elkövetett ga­rázdaság és erőszakos nemi­ közösülés bűntettének kísér­­­­lete m­iatt Czeglédit fegyház­­ban letöltendő 4 évi szabad­ságveszis­re ítélte, s mellék­­büntetésül négy évre eltil­totta a közügyek gyakorlási í­tél is.­­ (T) Újra befagyott a Tisza felső szakasza A Kárpát-medence keleti részben uralkodó rendkívül hideg időjárás hatására újra befagyott a Tisza felső sza­kasza. Szerda reggelre szin­te már összefüggő jégpán­cél borította a folyót — To­kajtól egészen az országha­tárig, így például hét­nyolc centiméter vastagra hí­zott a jég a folyó balsai sza­kaszán, ahol csak néhány nappal ezelőtt sikerült szét­bontani egy huszonhét kilo­méter hosszú és mintegy hat méter vastagságban összetor­­lódott álló jégdugót A Tisza déli szakaszán lassúbb a jegesedés, de Le­­ninváros és Tiszakeszi tér­ségéből már közepes zajlást jelentenek. Ezért az Észak­­m­agyarországi Vízügyi Igaz­gatóság a kiskörei és tisza­­­löki vízlépcsőknél kialakított téli kikötőkben újra készen­létbe helyezte hat jégtörő­­hajóját, hogy szükség esetén azonnal bevethessék azokat. A nyolc-tíz fokos hidegben a Hernád a gibárti erőmű fe­lett mintegy tíz kilométer hosszúságban beállt és a vízfelületet egyes helyeken már tíz-tizenöt centi vas­tagságú jég takarja. A fo­lyó többi szakaszáról köze­pes és erős jégzajlást, a Sa­jóról és a Bodrogról pedig partmenti jégképződést je­lentettek. Kazánon kívül Tűz az egri főiskolán téli, 16.08 órára a tüzet elol­tották. Az ok és a keletkezett anyagi kár magállapításának kivizsgálása még nem feje­ződött be. Előzetes becslés szerint azonban a kár össze­ge meghaladja az 50 ezer fo­rintot MWWWWSAAA/VVVVVVWVV\/VVVVV\A/WVVNA/V/WVWVVVVVNAAAA/WVWWV^^AA/WWVAs*/WWVWVV\AAAAA/>A/N/W Oroszlánok őrzik Gyöngyösön Hol vannak az oroszlánok Gyöngyösön? Méghozzá a sza­badban, és alig száz méter­nyit átfogó területen négy is akad belőlük. Erre a kérdés­re talán még az őshonos vá­roslakók is zavarba jönnének. Gyöngyösön oroszlánok? Az egyikük ugyan már kis­sé viharvert, az orrát mint­ha éles borotvával vágták volna le, a farka pedig el­tűnt. A többi három társa viszont délceg hetykeséggel és­­ tartózkodó méltósággal te­kint le a világra két méter magasból. Őrt állnak a kert bejárójá­nál. Még ilyenkor is, amikor szinte nincs is mire vigyáz­niuk. Ez tehát itt a Népkert, a Dimitrov-kert, ahogy hivata­losan regisztrálják, de min­denki csak Orczy-parknak mondja. Lám, ekkora különb­ség van a magyarban a le­írt szó és annak kimondott alakja között. És nem ez az egyetlen ilyen sajátos nyelvi furcsaság található nálunk. Menjünk be a kertbe. Me­redek rézsün kell felkaptat­nunk, amin autókerék nyoma található. És tem­­élet mennyiségű cipőtalpnak hó­ba rögzített tükörképe. Ki gondolná, hogy ennyien jár­nak ide tél idején? De hol van valaki? Sehol Balról a szabadtéri színpad kerítése húzódik. Milyen le­hangolóan csupasz, meztelen, bántóan üres a nézőtér. A vékony, jéggé fagyott hóré­teg sem lágyítja meg a ké­pet, hiába telepedett rá a vasvázas, billenő-ülőkés szék­sorokra, a színpadra, a két oldalt átválló világítótorony­ra, önkéntelenül is jobbra for­dul innen a kutató szem. Újabb rácsos kerítésbe ütkö­zik a tekintet. Egy ágas-bo­­gas, furcsa alakú, de testes fát ölel körül a fémháló. Tábla is lapul a kerítésen, erről olvasható le, hogy ez a jeles növény török mogyoró, aminek igazi hazája a Bal­kán, illetve Ázsia. Ez a pél­dány még a XVIII. század első feléből származik, a Grassalkovich-kertészet­­ből. Meghökkentő. Több mint kétszáz, esetleg, kétszázötven éves fa. Lát­ta volna még a nagyságos és vitézlő fejedel­mit Rákóczit és Bottyán apánk talpasait? És milyen furcsa. A fa leg­hegyén egy derékban kert tört karvastagságú ág csonk­ján időnként a harkály csőrt kopog olyan pergőn, mintha gépfegyver adna le rövid so­rozatokat. Vagy a riadót jel­ző dob peregne? Mennyi mindent lehet beleérezni egy ilyen famatuzsálem környe­zetébe! Néhány lépéssel arébb cifra körvonalú, faragott kővel sze­gett építmény nő ki fél öl­­nyi magasságra a földből. Már befedték az egykori szö­­kőkutat, aminek közepén óriási korsó állt, körötte sző­lőfürt és gyümölcsök akko­rák, mintha az óriások lako­májáról szállították volna ide, helikopterrel. A díszkút a múlté. Sok-sok évvel ezelőtt láttam egyetlen egyszer üzem; közben, a gyöngyösi szüreti napok idején. Előtte se, utá­na se működött. Egy idős férfi csoszog be a­ bejárati nagykapun, nyomá­­­ban két siheder. Ők ketten­ cigarettát kítornak elő, rá­­ •­­újtanak, kéjjel fújják a­ füstöt. A­ szomszédos iskolá­ból szöktek át a tíz percben; — bagózni. ; (gm­) '■ \ Munka­vonat? Nem vagyok ellensége a szép képeknek és a hasonlatoknak; kétségtelenül tarkőjük, szépiák nyelvünket, fordulatossá teszik, s néha­ annyira találóak, hogy meghökkentik az embert. Itt van például a munka, melyet Juhász Gyula az élet anyjának nevezett — milyen szép! Aztán itt van egy újságcikk elme: A barátság­­ vonatai — munkavo­­natok. Jaj! Értem én, hogy a barátság vonatokkal utazók a világlátá­son túl politikai küldetést is teljesítenek, ez pedig ha nem szórakozás, akkor csak munka lehet. Szép munka. De könyör­göm, mi az, hogy munkavona­*! Na igen, a politikai küldő kis jóindulattal nevezhetjük dip­lomáciai küldetésnek (társada­mi munkában), s a diplomáciai nyelv, ő tudja miért használja ezt a kifejezést: munkaebéd ... De másfelé is használatos a ■ munka plusz másik főnév vad­­házassága. Az emberhez köze­lebb álló kutyát a többiektől a munkakutya elnevezés külön­bözteti meg. Miért nincs akkor például munkaló? Vagy munka­­szamár? A vállalati kocsikat is el lehetne nevezni munkaautó­nak. Aztán milyen regényesen hangzana, ha a használható, ak­tív egyéneket mun­kaemberek­­nek nevezhetnénk! De ott kel­lene kezdeni a megkülönbözte­tést, a „taigetos-elv” alapján, a munka szülőágyánál: azt az üzemet például, ahol csak pénzt keresnek, egyszerűen nevezzük üzemnek, ahol dolgoznak is, azt meg munkaüzemnek. Vagy inkább hagyjuk békén a magyar nyelvet. K. Go Ki cs lítás Gyöngyösön A falu a szocializmus út­ján című kiállítást tegnap délután három órakor ün­nepélyes körülmények kö­zött nyitotta meg Gyöngyö­sön a Művelődési Központ­ban Berényi József, a váro­si tanács elnöke. Az érdeklődők a magyar falu történelmi átalakulását, fejlődését bizonyító doku­mentumokat február 24-i­g naponta 10 és 18 óra kö­zött nézhetik meg. Nem tartatta b­e a Hz’oátsági elsírásokat A Mátravidéki Kőbánya Vállalat recski üzemében a kavicskotrónál munkája köz­ben nem tartotta be a biz­tonsági előírásokat Pólyáii Sándor 53 éves segédmun­kás, szajlai lakos, s a garat fölött egy vasrúddal a meg­fagyott kavicstömeget lazí­totta, közben megcsúszott, a garatba esett,és a helyszínen meghalt. A vizsgálat folya­matban van. A HOMOK HELYÉN (Fotó: Perl M.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága éa a Heves megyei Tanács napilapja — Főszerkesztő: PAPP JÁNOS — Kiadja a Heves megyei Lapkiadó Vállalat Felelős ma­dó: NOSZTICZIUS FERENC.­­ Szerkesztőség - 3301 Eger Beloiannisz utca 3 (Pf 23 3301) Telefon: 12-73 20-29 24-14 3200 Gyöngyös: Rózsa u. 110-97. 3000 Hatvan: Kossuth tér 8. (Városi Tanács épülete) 10-31 Kiadóhivatal: Eger 3301 Beloiannisz u 3. ( Pf. 23. 3301) Telefon: 12-63­­ Terjeszti a Magyar Posta Előfizetenj 0i egy hónapra 3»,— Ft. Előiilethető bármelyik postahivatalnál és kézbesítőnél. — Index: 20­002. — Heves p­egyei Nyomós Vállalati Eger, Szácy Sándor Biss & Bfc . igazgató: SÓLYMOS JOZSMI .

Next