Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXV. évfolyam, 73. szám M MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ARA: 80 FILLÉR 1974. március 28., csütörtök Kádár János Nyíregyházán és Fehérgyarmaton Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szabolcs- Szatmár megyei látogatása során szerdán délelőtt a me­gyei pártbizottság székházá­ban találkozott a megyei párt-végrehajtó bizottság tag­jaival. Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára kö­szöntötte és tájékoztatta Sza­bolcs-Szatmár helyzetéről, fejlődéséről, s a további fej­lesztés terveiről. Kádár János válaszában megköszönte a­ szívélyes fogadtatást, s vis­­­szaemlékezve korábbi látogat­­ásaira, elismeréssel szólt a megye életének fejlődéséről, és beszélt a további haladás főbb teendőiről. Ezután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregy­ségébe látogatott Dr. Horváth László, a Taurus Gumigyár vezérigazgatója és Gergely Ferenc, a nyíregyházi gyár igazgatója tájékoztatta Kádár Jánost. A gyár jól példázza az iparosítás hatását az egy­kor elmaradott, szegény me­gye felemelkedésében, lako­sainak boldogulásában. A 60-as évek elején az egykori kukoricaföldek helyén nőtt ki a gyár, amely fennállásának rövid évei alatt nemzetközi­leg is jó hírnevet vívott ki magának. Termékeit 30 or­szágba exportálja, és egyebek között a világ kemping­cik­keinek 17 százalékát termeli. A megye életére is jelentős befolyást gyakorol a nyíregy­házi gumigyár tevékenysége. Ezt a többi között az is mu­tatja, hogy 3 millió forinttal járult hozzá a nyíregyházi bölcsődei és óvodai ellátás fejlesztéséhez. Az itt folyó munka színvonalára jellem­ző, hogy a magyar vegyipar­ban elsőnek vezették be a „dolgozz hibátlanul” mozgal­mat. A gyárban dolgozó egye­temi végzettségű, műszaki és közgazdász szakemberek, ve­gyész-, gépész- és elektrotech­­nikusok száma egymagában annyi, mint ahány ilyen szak­ember a gyár építése idején az egész megyében volt. A Taurus nyíregyházi gumi­gyára már az V. ötéves terv­ben a magyar nehézvegyipar egyik fellegvára lesz. A mai gyár mellett két új t­­em épül, ahol nagymennyiségű gumiabroncsot gyártanak majd a legkorszerűbb techni­kával és technológiával. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ezután a párt- és társadalmi szerve­zetek munkáját, Molnár Sán­­dorné, a szakszervezeti bi­zottság titkára pedig a szak­­szervezeti mozgalom tevé­kenységéről szólt. A tájékoztatókat üzemláto­gatás követte. Megtekintet­ték a kemping és a kerékpár­köpenyt gyártó üzemet. Ká­dár János'­­szívélyesen " elbe­szélgetett a dolgozókkal, köz­tük Veres Máriánal,"a Kaffka Margit1 szocialista brigád ve­zetőjével és Mikulás Ferenc­­nével, a nemrég alakult Váci Mihály brigád vezetőjével. A dolgozók nevében Virág Mag­dolna virágcsokrot nyújtott át a kedves vendégnek. Kádár János búcsúszavai­ban köszönetet mondott a szí­vélyes fogadtatásért. Kifejez­te örömét, hogy ellátogatha­tott a gyárba, ahol igen jó be­nyomásokat szerzett. Elmondta, hogy az itt vég­zett munka nem ismeretlen számára, hiszen annak idején gyakran megfordult a régi ruggyanta árugyárban, tisz­tában van a szakma nehézsé­gével. A fejlődést mutatja, hogy az új nyíregyházi gyár­egységben lényegesen meg­változtak a múlthoz képest a munkakörülmények. Az em­ber itt a szocialista építés va­lóságos megtestesülésével ta­lálkozik: nemcsak új falak, korszerű technikai berende­zések épültek, hanem formá­lódott az emberek, a dolgo­zók szocialista tudata is. Az üzemlátogatás után Ká­dár János megtekintette Sós­tófürdőt, majd a Jósa-városi új lakótelepet, ahol 1970 óta 2200 korszerű lakás épült, és az V. ötéves tervben megépí­tendő további 1200 lakáshoz máris közművesített terület áll rendelkezésre. Kádár János délután Nyíregyházáról Fehérgyar­matra utazott. Útközben rö­vid időre megszakította útját az 1969-ben várossá nyilvá­nított Mátészalkán. A város új, keleti lakótelepén For­gács András, a városi párt­­bizottság első titkára, Dancs József, a járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Lánczi János, a városi tanács elnöke, dr. Sza­bó József, a megyei tanács járási hivatalának elnöke fogadta a Központi Bizott­ság első titkárát. Az egybe­­gyűlt több száz helybeli la­kos meleg ünneplésben ré­szesítette, tapssal, virág­csokrokkal köszöntötte Ká­dár Jánost, aki rövid sétát tett az új lakótelepen, s megismerkedett Mátészalka mai arculatával Fehérgyarmaton a Győz­hetetlen brigád Termelőszö­vetkezetbe látogatott el a Központi Bizottság első tit­kára, akiit a közös gazdaság központjában Gulácsi Sán­dor, a járási pártbizottság első titkára és a tsz vezetői fogadtak. Dányádi László, a termelő­­szövetkezet elnöke tájékoz­tatót adott a 25 éves múlt­ra visszatekintő közös gaz­daság életéről, munkájáról. Kádár János Szabolcs-Szatmár megyei látogatása al­kalmával felkereste szerdán a Taurus Gumigyár nyíregy­házi üzemegységét. (MTI-fotó : Szebellédy Géza felv. — KS) r Losonczi Pál látogatása Baranya megyében Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke kedd este óta Baranya megyében tartózkodik. Pé­csett, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának szék­házában dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első tit­kára, Horváth Lajos, a me­gyei tanács­­ elnöke és Bocz József, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte a vendéget. Losonczi Pál szerda dél­előtt eszmecserét folytatott Baranya és Pécs párt- és ál­lami vezetőivel, s ennek so­rán dr. Nagy József, a me­gyei pártbizottság első titká­ra adott tájékoztatást a me­gye és a város politikai, tár­sadalmi, gazdasági helyzeté­ről, eredményeiről, és gond­jairól. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a helyi vezetők tár­saságában felkereste a város legfiatalabb felsőoktatási in­tézményét, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolát. Losonczi Pál és kísérete délután Szigetvárra látoga­tott. A vendégek felkeresték a Radován téri új lakótele­pet, ahol mintegy háromszáz korszerű otthon épült, illetve épül, majd megtekintették a helyreállított Zrínyi-várat és a vármúzeumot Az Elnöki Tanács elnöke végül elláto­gatott Szigetvár legnagyobb ipari üzemébe, az 1969-ben felújított konzervgyárba, amely másfélezer dolgozót foglalkoztat és évente több mint ötezer vagonnyi kon­zervárut termel. (MTI) Hol tart a magyar villamosgépgyártás? A magyar villamosgép­gyártás eredményeiről és fel­adatairól tartott sajtótájé­koztatót szerdán dr. Heiczman János kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes a KGM-ben. Mint elmondotta, az erősára­mú villamosipar fejlődése kihat a népgazdaság csak­nem valamennyi területére, a közlekedés és hírközlés­ fej­lesztésétől a lakásépítési program megvalósításán át a háztartási gépek gyártásáig! A párt- és kormányhatáro­zatok, valamint a miniszté­rium intézkedései nyomán különösen az elmúlt évek­ben indult meg az erősára­mú ipar dinamikus fejlődése, termelési értéke 1968 és 1973 között évente átlagosan kö­rülbelül nyolc és fél száza­lékkal növekedett. A válla­latoknál mind jobban hasz­nálják ki a termelő kapaci­tásokat, általában javult a munka- és üzemszervezés s ugyanakkor a gazdaságtalan termékek gyártását vissza­fejlesztik, rugalmasabban igazodva a piac követelmé­nyeihez.­­ A villamosgépgyártó vál­lalatok hozzájárulnak a kü­lönféle nagyberuházások megvalósításához, s ugyan­akkor a lakosság igényeinek kielégítésére a termékek mind szélesebb választékát adják a belkereskedelemnek. Az elmúlt évben 2,8 milliárd forint értékben szállítottak termékeikből a belfödi piac­ra, 40 százalékkal többet, mint 1970-ben. A választék bővülésével jelenleg már ke­vesebb a hiánycikk. A szocialista országokba főként a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köz­társaságba, elsősorban köz­úti jármű-villamossági cik­keket, kábeleket, háztartási és villamoskészülékeket, va­lamint forgógépeket szállíta­nak. A fejlett tőkés orszá­gokba is eljutnak a villa­­mosgépgyártó vállalatok ter­mékei, különösen az erős­áramú tömegcikkek, vala­mint villamos háztartási ké­szülékek. Ötezer tonna ve A Vetőmag-termeltető és Értékesítő Országos Vállalat káli üzeme évente mintegy 7__s ezer tonna vetőmaggal látja el Észak­-Magya­rorszá­got. A tavaszi idényben ötezer­­ tonna vetőmagot szállítanak a mezőgazk­ságnak Az üzemben új porsóhántoló kezdte meg a próbaüzemelést, ahol évente négyezer tonna étkezési borsót hántolnak, melynek jelentős részét exportálM^_ _________ _ Brezi­k Gyula felvétele.) íz ír hel« tar­told termőre fordul öntözőrendszert alakíta­nak ki Hatvan és Csány határában, a Lenin Ter­melőszövetkezet és az ál­lami gazdaság összefogá­sával. Ennek lehetőségei­ről, hatékonyságáról ír munkatársunk a 3. olda­lon. Csendes nappalok, nyugodt éjszakák Gyöngyösön Hány és milyen bűncse­lekményt követtek el Gyöngyösön, hogyan végzi munkáját a rendőrség? — erről írunk a 4. oldalon. Hazaérkezett Szíriából a magyar kad­­t­ség Március 23-tól 27-ig D­a­maszkuszban került sor a magyar—szír gazdasági együttműködési vegyesbizott­ság első ülésére. A tárgya­lások eredményeként a fe­lek hosszú lejáratú kereske­delmi megállapodást írtak alá és jegyzőkönyvben rög­zítették a vegyesbizottsági ülésen megtárgyalt gazdasá­gi kérdéseket Az okmányokat magyar részről dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter, szír részről dr. Mohammed Ah­madi gaz­dasági és külkereskedelmi miniszter, a kormányszintű vegyesbizottság elnökei írták alá Az új hosszú lejáratú ke­reskedelmi megállapodás szabad devizás fizetést irá­nyoz elő. A megállapodás­hoz árulista csatlakozik, mely tartalmazza a kölcsö­nösen szállítandó főbb ex­port- és importtermékeket A felek megvizsgálták a két ország között a közelmúlt­ban létrehozott gazdasági együttműködési megállapo­dás (25 millió dollár össze­gű hitel) keretében szóba jö­hető magyar szállítási lehe­tőségeket, például kikötői, felszerelés, konfekcióüzem, izzólámpa- és fénycsőgyár, élelmiszeripari berendezések stb. Eszmecserét folytattak a műszaki-tudományos és mezőgazdasági együttmű­ködés szélesítésének kérdé­seiről. Március 26-án Veres János damaszkuszi nagykövet fo­gadást adott a magyar de­legáció tiszteletére, melyen szír részről több gazdasági miniszter volt jelen. A ma­gyar delegáció szerdán ha­zaérkezett. Napirenden plenáris ülést tartott szer­dán — a Magyar Autóklub székházában — az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács. Kőrösi György belügymi­niszter-helyettes elnökletével megvitatták az új KRESZ- tervezetet. Az ülésen részt vettek­ az OKBT tagján kívül a fővárosi, valamint a megyei közlekedésbiztonsági tanácsok elnökei és más közlekedési szakemberek. Bevezető előadásában dr. Tőzsér István, a KPM fő­osztályvezetője, az OKBT el­nökségének tagja ismertette a tervezettel kapcsolatos elő­készületeket, tájékoztatást adott az új KRESZ főbb szerkesztési és tartalmi kér­déseiről. Dr. Vistai László c. egyetemi tanár, az OKBT , az új KRESZ új szakbizottságának elnöke beszámolt a KRESZ-terve­­zet eddigi vitája során fel­merült észrevételekről, ja­vaslatokról és előterjesztette a szakbizottság álásfoglalá­­sát. Több alapvető forgalmi szabály javasolt szövegét vi­tatták meg a tanácsülésen, így szóba került egyebek kö­zött az általános sebesség­­korlátozás, a párhuzamos közlekedésnek, a tömegköz­lekedési járművek forgalmi elsőbbségének, a gyalogosok közlekedésének, a tompított fény lakott területen belüli használatának szabályozása A vita alapján kialakított ál­lásfoglalást és javaslatokat az OKBT eljuttatja az ille­tékes szakminisztériumok v*»­zeteihezi (MX © ____

Next