Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

8­500 Ikarus autóbusz Az Ikarus Karosszéria és Járműgyárban 1974-ben 8500 autóbuszt gyártanak, ebből 8000 kerül exportra. 4850-et a Szovjetunió, 1660-at az NDK részére készítenek. Peru részére is gyártanak városi buszo­kat. Kis sorozatban ké­szülnek a svéd-magyar kooperáció­jú Ikarus— Volvo luxus autóbuszok. (MTI-fotó : Bara István) Békemozgalmunk 25 éves Május 9-tőil: béke- és barátság­ hónap Gazdag program az 1974-es jubileumi esztendőre Ezen­ a tavaszion ünnepli zászlóbon­ításának 25. évfor­dulóját a magyar békemoz­­galom, amely kezdettől fog­va aktív részese a világ bé­­k­cemozgalmána­k. Negyedszá­zados jubileum éve 1974 a nemzetközi békemozgalom­­ban is: a bé­ke híveinek pá­rizsi világkongresszusán. — 1949. áprilisában — bontako­zott ki a békemozgalom, amely nemzetközi méretűvé vált és fokozatosan szerve­zett formát öltött. A nemze­­­­ti és a nemzetközi békemoz­­galmi ünnepi esztendőhöz, a kettős jubileumhoz méltóan az Országos Béketanács gaz­dag tartalommal, esemé­nyekben bővelkedően állítot­­ta össze idei programját. Szorosan összefügg az 1974-es jubileumi esztendő két kiemelkedő évfordulója: a magyar békemozgalom küldetését is a béke-világ­­mozgalom céljaiból érthet­jük meg igazán. A nemzet­közi békemozgalom, — ame­lyet szervezett formában a Béke-világtanács vezet — korunk legszélesebb demok­ratikus tömegmozgalma, a világméretű antiimperialista egységfront szerves része. Felmérve a mögöttünk le­­­­vő negyedszázados utat, a békemozgalom három szaka­száról lehet beszélni. Az el­ső, gyakorlatilag tízéves sza­kaszban fokozatosan megér­lelődtek a nemzetközi viszo­nyokban bekövetkezett vál­tozások, amelyek kudarcra kárhoztatták a hidegháborús konfrontációt erőszakoló im­perialista köröknek azt a re­ményét, hogy sikerrel vív­hatják meg a szocializmust romba döntő harmadik vi­lágháborút. Ennek a szakasz­nak a végét a szovjet hadi­­technikai és rakétasikerek jelezték az 1957—61-es évek­ben. A második szakasz az a periódus volt, amelynek során az imperialista ha­talmak, elsősorban az Egye­sült Államok kénytelen­­kelletlen felismerték, hogy a fegyveres konfrontáció időszakát a békés egymás mellett élés időszakának kell felváltania. E hosszan tartó és igen ellentmondásos fo­lyamat zárókövének a 70-es évek elejét tekinthetjük, a szovjet—nyugatnémet, szer­ződéssel, illetve a szovjet— amerikai együttműködést rögzítő alapelvekkel. Most állunk a harmad­ik szakasz kezdetén, amikor a nemzet­közi és­­­ a hazai békemozga­lomnak — amely­­ korábban elsősorban a válfri3 T took kö­rül fejtett ki tűzol­tómunk­át — egyre inkább át kell tér­nie arra, hogy aktívan elő- SMRditea a különböző társa­ Onliru rendszerű országok «gyurmakodési rendszerei­nek kialakítását, e törekvé­sek komplex folyamatát. Ez­ek a feladatok is tükrö­ződnek a magyarországi ju­bileumi program tartalmá­ban. Országos méretű ünne­pi eseménysorozatról van szó, amelynek nyitányát — a 25. évfordulóról való meg­emlékezések zömét — a bé­­ke-és barátsági hónap jelen­ti majd, május 9. és június 9. között. A hónap jó alkal­mat teremt arra, hogy már­­"Sir­almunk" legszélesebb­ kö­reiben ismertessük a nem­zetközi és a magyar béke­­mozgalom politikai célkitű­zéseit, és mozgósítsuk­­ ha­zánk lakosságát azoknak a feladatoknak a végrehajtásá­ra, amely­ek nemzeti és in­ternacionalista kötelezettsé­geinkből adódnak. Mind szé­lesebb körben tudatosítani kell­ a béke ügyéh­ez a leg­hatékonyabb hozzájárulás hazánkban a fejlett szocia­lista társadalom felépítésé­ben való cselekvő rész­vétel, a szocialista nemzeti egység erősítése. Ami a tavaszi esemény­programot illeti: május 9- től, az országban hagyomá­nyos nagygyűlésekkel, béke­demonstrációkkal, barátsági­­ gyűlésekkel, kulturális ren­dezvényekkel kezdődik a történészek sorozata. A na­gyobb megmozdulásokon részt vesznek a Hazafias Népfront, a SZOT, a Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Béketanács vendé­geként hazánkba érkező kül­földi delegációk és a nem­zetközi diákszövetség ha­zánkban megrendezésre ke­rülő kongresszusának kül­földi résztvevői is. Üzemek­ben, mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben, városok­ban és falvakban a legkülön­bözőbb rétegek körében bé­kegyűléseken, jó taggyűlése­ken, baráti találkozókon, kulturális rendezvényeken, barátsági esteken, csoportos beszélgetéseken jut majd ki­fejezésre a béke gondolata. Az események szervezéséből az OBT-vel együtt kiveszik részüket a népfrontbizottsá­gok, a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek, vala­mennyi társadalmi és tö­megszervezet. Széles körben­ ismerteti majd az európai biztonság aktuális kérdéseit — fórumokon, élménybeszá­molók, filmvetítések és más összejövetelek formájában —­­ az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. Gyűlé­sek sorozata juttatja majd kifejezésre a haladó chilei nép iránti szolidaritásunkat. Az Országos Béketanács tu­dományos bizottsága béke­­konferenciát rendez az „Eu­rópa jelene és jövője", vala­­mint a „Leszerelést harma­dik világ és a modern tudo­mány” témában. Fontos politikai tartalma lesz a bé­kehónapinaik, hogy kifejezésre juttassuk: a ma­gyar nép síkra száll Indokí­na igazságos és tartós béké­jének megteremtéséért, a Vietnamra és Eaoszra vonat­kozó megállapodások követ­kezetes végrehajtásáért, a­­ kambodzsai nép felszabadító harcának, sikeréért. Együttérzésünkről és szoli­daritásunkról biztosítjuk az imperializmus támogatta iz­raeli agresszió következmé­nyeinek teljes felszámolá­sáért küzdő arab népeket. A magyar békemozgalom tavaszi rendezvénysorozata — a tervek szerint — június 18-án demonstratív béke­nagygyűléssel zárul majd Budapesten: ez az esemény méltó megemlékezés lesz az I. magyar békekongresszus — a magyar nép 1949. jú­nius 17—18-án tartott első békekonferenciájához — 25. évfordulójáról. (MTI) Hatvan vendége volt Henrietta Kirbjatyeva Felszabadulásunk ünnepén érkezett Hatvanba Henrietta Kirbjatyeva, a Leningradi Növényvédő Állomás tudo­mányos munkatársa, akinek édesapja 1944 októberében a városért folyó harcokban vesztette életét. Részt vett a különböző rendezvé­n­yeken, ellátogatott a Mátra legszebb üdülőhelyeire, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet­ben pedig megismerkedett a növényi kártevők elleni vé­dekezés nálunk honos­ for­máival, eszközeivel. A város vendégeként Hat­vanban tartózkodó Kirbja­tyeva asszonyt meghívta ülésére a konzervgyár MSZBT üzemi tagcsoportjá­nak vezetősége is, hogy sze­mélyesen szerezzen tapaszta­latokat, miként ápolja ez a kollektíva a szovjet és ma­gyar nép barátságát. Hen­rietta Kirbjatyevát előbb Papp József igazgató kö­szöntötte, kitérve az üzem­ben folyó termelő­­­munka eredményeire, majd a tag­csoport vezetője, Lehotay János főosztályvezető érté­kelte a szervezet kéteszten­­dős tevékenységét. Ez a tájékoztató számunk­ra is igen hasznos volt. Megtudtuk belőle, hogy a tagcsopor­t itezete nem for­mális, hanem számtalan is­meretszerzés forrása. Műkö­désük rövid ideje alatt az orosz és szovjet irodalmat népszerűsítő műsorokat ren­deztek, kiállításon mutat­ták be a Szovjetunió köz­társaságainak életét, külön­böző pályázatokon vettek részt a csoport tagjai, s igen szép közönségsikere volt a Szibériáról tartott előadás­nak. Mit tervez ebben az év­ben a konzervgyári MSZBT- tagcsoport? A vezetőség jó­váhagyta azokat az elgondo­lásokat, melyek szerint a tavasz folyamán ellátogatnak a Szovjet Kultúra budapesti házába, később Lenin életét bemutató fotókiállítást ren­deznek, s egész esztendőben folyik majd azoknak a do­kumentumoknak a gyűjtése, a­melyek Hatvan felszabadu­lásával, az élet újbóli ki­bontakozásával kapcsolato­sak. Ebből az anyagból az évfordulón kiállítást is kí­ván rendezni a tagcsoport. Utolsó nap volt ez, ame­lyet hazánkban, közelebb­ről Heves megyében töltött Henrietta Kirbjatyeva. S hogy rövid idő alatt szivébe zárta a tájat, megszerette embe­reit, a búcsú melege tanúsí­­tottav­­ _____________________ Sa­j­t­ S­konferencia Közérdekű kérdésekre válaszolnak az illetékesek Legutóbb Eger volt a szín­helye a Kossuth rádió nép­szerű Sajtókonferencia című műsorának. A műsort nagy érdeklődés kísérte, amit az is bizonyít, hogy az újság­olvasók, rádióhallgatók több mint száz kérdést tettek fel levélben és telefonon a me­gye vezetőinek. Ezekből a kérdésekből válogattuk ki a legfontosabbakat amelyek közérdekű problémákat tar­talmaznak. A kérdések kö­zött sok olyan is szerepel, amelyek megválaszolására a Sajtókonferencia egyórás műsoridejében nem kerülhe­tett sor. KÉRDÉS (Terényi Éva újságíró, Népszabadság): Milyen intézkedések vár­hatók Heves megyében a gyógy- és üdülőhelyek fej­lesztésére?­­ VÁLASZ: A kormány 1971-ben hagyta jóvá a Mát­ra és a Bükk üdülőterületei­nek rendezési tervét. Ennek végrehajtására intézkedési terv készült, amely tartal­mazza a legfontosabb fej­lesztési feladatokat is. Gyógy­klíma-adottságunk hasznosítására elkészített komplex fejlesztési progra­munk célkitűzései között sze­repel: a kékestetői gyógyin­tézet 120 ágyas bővítése, Bükkszéken 300 férőhelyes gyógyszálló építése. Egerben a SZOT tervezi egy 300— 400 férőhelyes gyógyszálló megépítését, ugyanakkor sor kerül az ún. „Törökfürdő” rekonstrukciójára, ahol a bal­neoterápiás betegek gyógy­kezelése történik majd. Az üdülőhelyek fejleszté­sénél az első ütemben az infrastrukturális (víz, vil­lany, közlekedés stb.) felté­telek megteremtését kíván­juk biztosítani. Ez negyedik és ötödik ötéves tervi téma. KÉRDÉS: (Terényi Éva újságíró, Népszabadság; Békés Atti­la újságíró, Esti Hírlap): Mit mutat a hazai és kül­földi turizmus mérlege? Milyen szempontok alap­ján tervezik az idegenfor­galmi területek fejleszté­sét? VÁLASZ: Megyénkben az idegenforgalom dinamikus fejlődést mutat. 1969 és 1973 között­ például az évi átla­gos növekedési ütem 10 szá­zalékos volt. Ez a fejlődés, elsősorban a szocialista or­szágokból érkező turisták számának erőteljes­ növeke­déséből adódik. 1973-ban a hozzánk érkező turisták kö­zül minden ötödik vendég külföldi volt. A turisták nagy része csak­ rövid ideig (egy-két napig) tartózkodik itt, kevés azoknak a száma, akik hosszabban időznek nálunk. E­nnek­ oka nemcsak a fogadókapacitás szűk vol­ta, hanem az is, hogy a belföldi turistaforgalom je­lentős része az ifjúság köré­ből származik. A már említett 1971-es kormányhatározat megjelöl­te azokat a városokat és községeket, amelyek nem­zetközi, országos vagy he­lyi jelentőségű idegenfor­galmi szerepkört kaptak. Ez egyben meghatározza a te­rület komplex fejlesztését is. Az erőforrások koncentrált felhasználásával kívánjuk gyorsított ütemben fejleszte­ni a nemzetközi idegenfor­galmi rangú Egert, valamint a mátrai és bükki területek településeit. Ehhez a fejlesz­téshez természetesen köz­ponti segítésre is szükség van. KÉRDÉS: (Baróti Géza újságíró, Ma­gyar Nemzet; K. Nyirő József újságíró, Magyar Hírlap): Milyen ma a hevesi sző­lők helyzete? Terem-e annyi Bikavér, amennyit forgalomba hoznak? VÁLASZ: Heves megye szőlőtermesztése az utóbbi időben jelentős változáson ment keresztül. Az egri és a mátraalji történelmi bor­vidéken hétezer hektáron telepítettek új, korszerű, gé­pi művelésre és intenzív ter­melési eljárások bevezetésé­re alkalmas szőlőt. Ám en­nek ellenére a szőlőterület csökkent, ami további szőlő­­telepítéseket tesz szükséges­sé. Már a következő terv­időszakban 1590 hektáron létesítenek új szőlőültet­vényt. A két történelmi bor­vidéken bevezetik a zárt termelési rendszert. Ami a Bikavért illeti, már az idén kb. 30 százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly és még ez a mennyi­ség is csak az igények 80 százalékát fedezi. Az Eger- Gyöngyös vidéki Pincegaz­daság úgy próbál segíteni a helyzeten, hogy az újabb telepítéseket — a tsz-ekkel együttműködve — kizárólag kék szőlőből végzik. Most és a későbbiekben is csak olyan minőségű Bikavér kerül for­galomba, amely a szabvány, a bortörvény követelmé­nyeinek százszázalékosan megfelel. KÉRDÉS (MTI): Szó esett már arról, hogy Eger szállásgondokkal küszködik. Nagy problé­mát jelent emellett az, hogy egy-egy forgalmas nyári vasárnapon az eg­riek saját városukban nem kapnak helyet az étter­mekben. Milyen változá­sok várhatók ezen a té­ren? VÁLASZ: Egernek három szállodája van, ezekben 450 vendég kaphat helyet. Ha a turistaszállásokat is számít­juk, kb. kétezer vendég el­helyezésére van városunk­ban lehetőség. A következő években bővítjük az autós campinget és az ötödik 5 éves tervben megépítjük a negyedik szállodát is. Újabb ifjúsági turistaszálló építé­sét tervezi az idegenforgal­mi hivatal, amelyet az Or­szágos Idegenforgalmi Ta­nács is támogat. A vendéglátás helyzete más megyeszékhelyhez ké­pest jobb, az idegenforgal­mi igényeket tekintve azon­ban kedvezőtlen. Hiányoz­nak az olyan korszerű ven­déglátó helyek, ahol olcsón és gyorsan lehet étkezni. Ezen segít majd az a nagy kapacitású önkiszolgáló ét­terem, amely — a fogyasz­tási szövetkezetek társulásá­val — a Felszabadulás téren épül majd. Új éttermet épí­tenek a Lenin út és Grónay utca sarkán, ugyancsak új vendéglátó helyet alakítanak ki a Dobó téren. KÉRDÉS:­­Bárczi Lajosné, Eger, Egészségház u. 27/a.) Az úszáspartot szerető em­berek nevében kérdezem: mi az oka, hogy az uj ’ években a verseny és­­a forrásának vízhozama csök­ken, összefüggésben van-e ez a Petőfi téri kín re­konstrukciójával ? VÁLASZ: Az egri 1 senyitezodu forrásainak víz­­hozamcsökkenése nincs ös­­­szefüggésben a Petőfi téri kút rekonstrukciójával. A. , források vízhozamának csök­kenése kizárólag az évek óta tartó száraz időjárás követ­kezménye. Ennek hatása a a Petőfi téri, a népkerti ‘is más, karsztvízre telepí­tt kutak vízhozama is jelen­tő­sen, 25 százalékkal csökkent az elmúlt 3 év során. KÉRDÉS: (Lenticz Béla, Eger, Val­lon u. 2/a.): Miért csak forróvizes me­dencékben lehet fürödni nyári melegben az egri strandon, miért nincse­nek hűtött vizű medencék is? VÁLASZ: A strandfürdő hat medencéjének vize 26- tól 38 fokig, különböző hő­mérsékletű. A 26 fokos, Hadnagy utcához közel eső nagymedence feltöltése ne­hézségekbe ütközik, a már említett vízhozaiztcsökkené­­sek miatt,­ így a hiányzó vízmennyiséget meleg vízzel kell pótolni. KÉRDÉS: (Varga Gyula, Kál): A kál-kápolnai vasúti cso­mópontban régóta megol­datlan a közúti és gyalo­gos közlekedés a sorompó­­átjárónál. A gépjárművek­nek sokat kell várakozni­uk, hogy átjussanak a vasúton. Mikor oldják meg végre ezt a problémát? VÁLASZ: A Kál-Kápolna vasútállomásnál a közúti aluljáró szükségessége vitat­­hatatlan, ám ennek megépí­tése csak a távlati tervek­ben szerepel. Az országosan megépítendő vasúti létesít­mények listáján a 40. helyen áll, így elkészülésére csak a hatodik 5 éves tervben­­ le­­­­het számítani. A gyalogos közlekedést átvezető felüljá­ró hamarabb, már az ötödik 5 éves tervben megépül. KÉRDÉS: (Bőgős Zsuzsanna főiskolai hallgató, Eger, Puky Mik­lós u. 20. sz.)­ . Az idén több mint 20 ma­gyar—angol szakos hallgató végez az egri főiskolán. El­helyezkedési lehetőségeink cseppet sem biztatóak. Tervezik-e Heves megyé­ben az angol tagozatos általános iskolák számának növelését? VÁLASZ: A megyében két egri általános iskolában mű­ködik angol tagozatos osz­tály. Ez év szeptember 1-től Hatvanban tervezzük angol tagozat beindítását. Ami a végzős angol szakos tanárok elhelyezkedését illeti, az ko­rántsem olyan képet mutat, mint azt a kérdező állítja. Hazánkban csak két főisko­lán folyik angol szakos ál­talános iskolai tanárképzés, a végzősök így nem kevesebb, mint 10 megyében helyez­kedhetnek el tanulmányaik befejezése után. KÉRDÉS: (Szűcs Antal, Eger, Garay u. 34. sz.; Holló Imre, Eger, Mindszenthy Gedeon U. 49. sz.) : Az egri hajdúhegyi gázfo­gadó állomás sok bajt, bosszúságot okoz a kör­­nyék lakóinak. Elviselhe­tetlen a zaj, a gázszagosí­­tó berendezés bűzzel áraszt el mindent és az ros­­­szullétet okoz. Mikor szün­tetik meg az elviselhetet­len körülményeket? VÁLASZ: A hajdúhegyiek kérdése és kérése jogos. A TIGÁZ a gázszolgáltatás technológiáját felülvizsgálja, a berendezés feltöltését ez után a késő éjszakai órák­ban veszik majd. Szó van annak lehetőségéről is, hogy áttérnek a zárt rendszerű szagosító berendezés alkal­mazására. 1974, üurÜL Ja­­izamM JMté £ 0

Next