Népújság, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!M __________AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA__________ XXV. évfolyam, 178. szám ARA: 80 FILLÉR__________________________________1974. augusztus 1„ csütörtök Ktisztin­tju­k Sierra Leone államfőjét Hazánkba látogat az afri­kai Sierra Leone-i államfő, dr. Siaka Stevens köztársasá­gi elnök, hogy viszonozza Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tavaly őszi hivatalos látogatását. Szemé­lyében a mai Afrika egyik legérdekesebb személyiségét látjuk vendégül, aki határo­zott belpolitikájával és hala­dó, el nem kötelezett külpo­litikájával mindinkább fel­keltette a világ közvélemé­nyének érdeklődését és a fel­­szabadulásért, a gazdasági megerősödésért küzdő afri­kai népek elismerését. Losonczi Pál tavalyi láto­gatása alkalmából a Sierra Leone-i sajtó méltatta an­­­nak jelentőségét, hogy ő az­ első államfő aki országukba látogat. A magyar államfőt és kíséretét a Sierra Leone-i nép mindenütt nagy lelkese­­­déssel fogadta. A tárgyalá­sokon megállapították, hogy a két ország mélységesen egyetért az ENSZ alapok­mányánál, rendelkezéseivel, a béke és biztonság ügyének támogatásával, a gyarmati rendszer, a fajüldözés ma­rad­ványainak felszámolásá­val. A két ország kapcsolatai az elmúlt évek során a köl­csönös érdekek alapján bő­vültek. (Sierra Leone ex­portjának 65 százalékát az ott bányászott gyémánt je­lenti, további tíz százalékát a vasérc, és bíznak a mo­­libdén-, platina- és króm­ércbányák feltárásában.) A bányászatban dr. Siaka Ste­vens határozottan, állami közbeavatkozással serkenti a fejlődést. Most Magyarország és Sierra Leone gazdasági kapcsolatainak erősödésére számíthatunk. Semmi kétségünk,­­ hogy kedves vendégünk látogatá­sa megerősíti a tavaly ki­alakult személyes kapcsola­tot hazánk vezető politiku­saival. Dr. Siaka Stevens, aki élvezi az afrikai, harmadik világhoz tartozó országok bizalmát és megbecsülését, s aki a világ nagy nemzetközi kérdéseiben a mienkhez oly közeli nézeteket vall — ma­ga mondta egy nyilatkozatá­ban, hogy külpolitikájának alapja: nyitás mindenfelé. Magyarország népe ha­sonlóképpen — nyitott szív­vel, barátsággal köszönti magas rangú vendégét. Mef­emlékezések Petőfi halálának 123. évfordulójáról A segesvári csatában 125 éve hősi halált halt forradal­már költőre emlékeztek szer­dán a Petőfi-emlékeket őrző kiskunsági településeken. Többek között szülővárosá­ban, Kiskőrösön, mint min­den évben, most is koszorú­kat, virágokat helyeztek el a költő szobrán, valamint a Petőfi-ház emléktábláján. A szülőváros küldöttsége ott volt a napokban megtartott budapesti központi ünnepsé­gen is. A költő gyermekévei­nek színhelyén, Kiskunfél­egyházán ugyancsak a Pető­­fi-szobornál került sor a ha­gyományos megemlékezésre, koszorúzásra, a helyi nép­frontbizottság és a tanács művelődésügyi osztályának rendezésében. Sajószentpéter községben a Petőfi Sándor Művelődési Házban ünnepi műsort ad­­ó költő műveiből és a róla készült képzőművészeti alkotások reprodukcióiból pedig kiállítást nyitottak. 2,2 millió tulajdonosnak 2,4 millió ingatlana van Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága előadásában egyebek között elmondotta, hogy a nyilván­tartások szerint az ország­ban 2,2 millió tulajdonosnak, csaknem 2,4 millió ingatlana van. Az ingatlanok megosz­lása: 154 000 a lakótelek, 51 ezer az üdülőtelek, 46 000 az üdülő, a többi pedig lakás­­tulajdon. Ezek a számok 1974-re vonatkoznak, össze­vetve az 1972-es számokkal. Két esztendő alatt a tulajdo­nosok száma körülbelül 90 ezerrel növekedett A megállapított mértéken felüli ingatlannal rendelke­ző tulajdonosok száma ugyanez alatt a két esztendő alatt körülbelül 14 százalék­kal csökkent — 185 000-ről 160 000-re. A megállapított mértékét lényegesen meghaladó számú ingatlannal azonban még mindig körülbelül háromezer tulajdonos rendelkezik. (MTI) Gyarmati János elnökleté­vel szerdán délelőtt a Parla­mentben összeült az ország­­gyűlés építési és közlekedési bizottsága: a képviselők megvitatták az állampolgá­rok telek-, lakás- és üdülő­­tulajdonának rendezéséről szóló jogszabályok tapaszta­latait. Szilágyi Lajos építés­ügyi és városf­ej­lesztési mi­niszterhelyettes tájékoztató Dr. Halász Tibort kinevezték nehézipari miniszterhelyettessé A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lőrinc Imre nehézipari minisztériu­mi államtitkárt tisztségéből — érdemeinek elismerése mellett — felmentette, egy­idejűleg Gór Nagy Sándort nehézipari minisztériumi ál­lamtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács Meny­hárt László nehézipari mi­niszterhelyettest e tisztsége alól — más fontos állami megbízatása miatt — felmen­tette, dr. Halász Tibort, a Mátraalji Szénbányák igaz­gatóját nehézipari miniszter­­helyettessé kinevezte. A kormány Havrán Ist­vánt, az Országos Bányamű­szaki­ Főfelügyelőség elnökét — érdemeinek elismerése mellett — e tisztségéből, va­lamint min­iszterhelyettesi rangja alól felmentette, és egyidejűleg Menyhárt Lászlót az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökévé, mi­niszterhelyettesi rangban ki­nevezte. (MTI) I szakszervezeti oktatás tapasztalatai Elnökségi ülés az SZMT-nél Sebők Béla elnökletével ülést tartott szerdán az SZMT vezető testülete Eger­ben. Az elnökségi ülés mun­kájában részt vett Virág Ká­roly, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának titkára, Ispaics Sándor, a SZOT ok­tatási alosztályának vezetője és Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Horváth Nándornak, az SZMT kulturális, agitációs és propaganda bizottsága veze­tőjének előterjesztésében a részvevők előbb az 1973—74- es szakszervezeti káder- és tömegpolitikai oktatás ta­pasztalatairól tájékozódtak. Ennek során tudomásul vet­ték, hogy a legutóbbi „tanév­ben”, összesen 4652 tisztség­­viselő és aktivista — közöt­tük minimális számú Nóg­­rád, illetve Borsod megyei — bővítette ismereteit, míg a különböző, más tanfolyamo­kon, együttesen 18 326 dol­gozó tanult. Javim a gyöngyösi, me­gyei oktatási központ mun­kája, előrelépés mutatkozott a tisztségviselők képzése te­rén. A korábbihoz képest fejlődött a bizalmiak és he­lyetteseik oktatása is, ám a tervezettnek és az országos átlagnak is alatta maradt. Mindez élénk és hosszas vitát váltott ki a részvevők körében, számos hozzászólás­ban elemezték a hiányossá­gok okait és keresték a to­vábbi munka eredményeseb­bé tételének lehetőségeit. Egyidejűleg szó esett a kö­vetkező oktatási évről is. A jövő érdekessége, hogy több újszerű bentlakásos tanfo­­­­lyam is indul: először kerül sor a lakóterületi munkásve­zetők, a szakszervezeti bi­zottságok ifjúsági felelősei­nek képzésére, illetve közmű­velődési tanfolyamra. Az ok­­tatás hatékonyságának eme­lésére javasolták a szemlél­tetés, a tapasztalatcserék, az üzemlátogatások gyakoribbá tételét. Helyeselték, hogy a nagyobb munkahelyeken máris függetlenített népmű­velők tevékenykednek, okta­tási bizottságok dolgoznak, s másutt is törekszenek hason­­lóakra. Az előterjesztés elfogadása után, Nagy Sándor, az SZMT közgazdasági bizottságának vezetője adott jelentést a vál­lalati részesedési alapból képzett szociális, kulturális és sport-, valamint segélykere­tek felhasználásának tapasz­talatairól. A továbbiakban a felszabadulásunk 30. évfor­dulójának megünneplésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról, illetve Vass Pé­terné nőfelelős tájékoztatása alapján, a gyermekintézmé­nyek helyzetéről tárgyaltak. Végül személyi ügyekről esett szó. Az elhangzottak részlete­sebb ismertetésére későbbi lapszámunkban visszatérünk. (­ni) A Aratás után a Zsófia- malomban Hatvan környékén befeje­ződött már az aratás, s hét végére a selypi Zsófia-ma­­lomba­ kerül minden szer­ződött búzatermés. Ripor­tunk az itt folyó munká­ba enged bepillantást a 3. oldalon. leg éltünk, dolgoztunk 1974. első félévében Hogyan éltünk, s dolgoz­tunk az első félévben? A KSH megyei igazgatóságá­nak jelentéséből készült információnk lapunk 3. ol­dalán olvasható. Négyen, külföldről Az Egri Nyá­ri Egyetem műemlékvédelmi tagoza­tának hallgatóival beszél­getett munkatársunk. Írá­sát lapunk 4. oldalán ol­vashatják. Tudósítóink jelentik Lapunk tudósítói ezúttal Hatvanból, Gyöngyösről, Tiszanánáról, Füzesabony­ból, Kisköréről és Neves­ről jelentkeztek, hogy be­számoljanak olvasóinknak az ott történt események­ről. Összeállításunk a lap 5. oldalán található. Az idő műhelyében 1974. július 18. 11 óra 39 perc, 50 másodperc. Néhány lámpa ég csak a műhelyben. A falakon a zsúfolásig meg­telt polcokon különböző nagyságú és színű órák sor­jáznak némán, várva a ja­vításra. A munkaasztal mö­gött mozdulatlanul ülnek az órások. Csak a kezük mozog. Meg-megvillan néha a kró­mozott szerszám. Az apró csillogó tengelyek, fénylő rézcsavarok, szétpattant és törött rúgók­ holtan heve­­részn­ek az üveglapon, míg­nem tompa szájú fogók mar­kolják meg őket, a helyükre illesztik mindvalahir­yat. Az összeszerelt, eddig néma szerkezetet életre ébreszti Csipkerózsika-álmából az emberi kéz. Az „idő műhelyében” mes­terkezek javítják az idők mércéjét, az órákat. 1974. július 18., 11 óra 40 0WC. Csapó Károly ötven éve reparálja az órákat Kis László ra.un.ktt käztuxa. Üs&Llsj Patí Matiotú

Next